Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-10 / 159. szám

jl 10, SZOMBAT, 1999. JÚL. 10. FESZTIVÁLNYÁR 7 gy illeték­esen oda, ?kezdése lezárta a ít. imára el­lő: „Szép •zárok" ­éz kardját idon, mire pattantak, itni. A lia­itasztikus a színpad at állta a itonák fel­ínyeit tiszt 7, kiadta a ! Irány a •gindultak, gyméteres icsit meg­megérkez­francia ki­lező Év« napos oldal j >le gele szob stedik alk? szt a nemzel :i telepen zeti Főiskol i az utób zettel is fo; Vésznő 19 izágos műv a Darmstadí ja, ezúttal " 17 kerámia tett a szeg k megtekii 8-ig, na] zött. Városmarketing A zon imádkozom, nehogy valakinek eszébe jusson, hogy túl nagy a forgalom abban a szövőházban. Jön­nek-mennek a csajok! Csak úgy! Ott van ugye Réka, az­tán egyszeresük megjelenik Krimhilda, aki azon túl, hogy kiállhatatlan, még idegen is. Úgy értem: nem magyar. fagy nem hun. Ami mindegy is, de ebbe most ne menjünk bele. Jön aztán, Kárpát bércén átal, az erdőelvi szűz. Hát ne csodálkozzon Atilla vagy Attila (ami nem mindegy, de most hagyjuk a kákán a csomót), ha ennyi zabolátlan szex, erkölcsi fertő, szövőházi bűnözés maga után vonja a nteltó büntetését. Gyilok és vér és viszálykodás. A biroda­alkonya. Az ember ilyenkor elgondolkodik és fölteszi "Z alapkérdést: össze volt egyáltalán esketve Réka és Atil­• Mert ha nem, ha csak amolyan első asszony (a többi között) a három fiú szülőanyja, azaz vadházasságból valók a gyerekek, akkor ugye az a legkevesebb, hogy családi pót­- nyet. Viszont érthető a romlás, a gyilok, a vér, a bomlás. De közelíthetünk más szempontból is, vegyük a helyet! Ugyan nézze már meg valaki, pontosan hol terül el ** a bizonyos szövőház, ez az ősmagyar-hunkori kupi? "ány méterre van ez a templom kapujától? Hát ezeknek mór semmi sem szent? \fásfelől... Gondoljuk át: jó ügyért száll föl az ima? ÉVM. Végtére látva látjuk a székesfővárosi példát. Nem kell más, csak megfelelő embertől megfelelő helyen egy jól ulőzített tiltakozás. Teszem: az ősmagyar (hun?) gyermek­"emzési tradíciók sárba tiprása, agyagba döngölése, nyílt meghamisttása folyik itten? A nyílt színen? Közpénzből? Ennyi elég lenne kezdetnek. A népek tódulnának, tele len­ne velünk a média, tömegverekedések törnének ki a sza­badtéri jegyekért, dőlne a pénz. Utóbb megfilmesíthetnénk " vendégkönyveket. Zöldmezős beruházással beindulhatna az istenostora-, istenkardja-, atillanyila-gyártás. Exportra. Megmutatná ez a kis ország Európának! A Kárpátok 'ercein is túlmutató szellemi potenciált. Sulyok Erzsébet •ezsálc vígoperán dolgozik ;1 kiránduld kulturális glalkozáso nég jelentki uló tánctál áti Bernadett uTTr™" íelyezett tan1 nem ez volt az utolso kozos munka|a ákat napon' Szörényivel. (Fotó: Karnok Csaba) ÍZÖtt' Al •glódi-féle rendezés­nr numbers of e: 105 :: 104 m Bureau: fice of the pozsgai Zsolt ótdol­tásában egészen más a® kerül színre a Dám mint amilyen volt a ""S'tszigeti 1993-as ós­J^ytátó. Az Atilla írója, t s,Qk Sándor mégis ezt . "Í változatot tartja d ak- Azt mondja, az .dromaturgiai elemek *sit<k, érthetőbbé teszik tq|opmúvet. * Minden este megnézi a Próbát. Összeveti az eredeti bemutatóval? íeater: 471- ^ ^retem összehason­A mu egéSZe az átdolgo­^niiatt szerintem nem válto­.. . gaz> új dramaturgiai ele­bővült, új zenei motívu­„ ' UÍ szereplővel, de a mű Ptá'öenarégi. Miért volt szükség az át­"o'gozásra? " Hiányzott belőle Zerkon KhL a h0'0"^. aki ért­^ ° lfte a történetet. A da­^. gy f°galmaz, ő múltunk ' 1sa. Mindig kisért, és a losa °ttabb he'yzetekben is n tud mozogni az embe­Z0't. Ez a mű az eddigi , "e|m> drámák tisztázása. Korszakot zár le történet­énében egyaránt. -6 Ky/zeri kiruccanás ez az %"áL rŐ1 a történelmi , . ma' a zenés műfaj terü­tre> vagy lesz folytatás? ES FORDÍTÁSAI kaland ómra ez kétségkívül volt, és mint min­den kaland, ösztönzi az embert a folytatásra. Most éppen egy vfgopera librettóján dolgozom. Azt még elárulom, hogy a ze­neszerző Szörényi Levente lesz, de hogy mi a téma, azt egyelőre nem. • Úgy hallottam, Szeged­hez kötötték diákévei. Itt végzett magyar-történelem szakon a főiskolán. - Ezekből az évekből em­lékként elsősorban gyerekeim születése maradt meg. Szá­momra minden vizsgaidőszak egy-egy pelenkakorszak volt. Meghatározó azonban életem­ben Ilia tanár úr ismeretsége. Odafigyelt azokra, akik komo­lyan foglalkoztak az irodalom­mal. Sokat segített nekem a szakdolgozatom megírásánál is, témául ugyanis a kárpátaljai magyar irodalom történetét vá­lasztottam. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, sok levelet őrzök tőle. • Gondolom akkor is gyak­ran járt a szabadtérire? - Feleségemmel minden da­rabot megnéztünk. Nagy él­mény volt számomra az István király első előadása. Szörényi Leventét akkor még csak hírből ismertem. Emlékszem, hangu­latos, izgalmas este volt. Mind­annyian éreztük, hogy amit lát­tunk, abban az időben igazi korszakos mű volt. Ami akkor a Dóm téren történt, felért egy forradalmi szabadcsapat tevé­kenységével. J. M. É. MM Mindhalálig blues, hajrá Fradi!" Deák Bili Gyula: Talán a fazonom miatt találnak meg ezek a szerepek. (Fotó: Karnok Csaba) Deák Bili Gyula nem egyedül érkezett Szeged­re, családja, fia, menye, és unokája is elkísérte a magyar blues-nagypapát. Bili az Apáthy-kollégium­ban készült a föllépésére. Miközben az asszonyok a közös konyhában az ebéddel foglalatoskod­tak, a zenéről beszélget­tünk. • Számos magyar rock­operában színpadra álltál, de közben egyetlen pilla­natra sem fordítottál hátat a bluesnak. - Énekesként megmérette­tés volt számomra az összes rockopera, amelyikben csak szerepeltem, persze a legfon­tosabb az István, a király volt. Minden félreértést szeretnék eloszlatni: nem vagyok színész, csak egy egyszerű bluesszenész. 9 Sokak szerint te vagy az egyetlen fehér énekes, fe­kete hanggal. Ez a hang hogyan fér bele a rockope­rák szerepeibe? - István, a király, Atilla, az Isten kardja, A költő visszatér, Jézus krisztus szupersztár, Itt élned, halnod kell. Ezekben a rockoperákban játszottam ed­dig, és még mindegyikbe be­lefért a hangom. Persze, ki Átváltozás Ha térben nem is, idő­ben hatalmasat ugrik szombat éjjel a blues ma­gyar királya. Az Atilla előadása után ugyanis le­dobja Harsány gúnyáját, és a hun fejedelem sátrai közül a '70-es évekbe len­dül, hogy lenyomjon egy koncertet a Maty-ér mel­lett táborozó kamionosok­nak. „Már régen fölkértek erre a bulira, elvállaltam, de akkor még nem tudtam, hogy most lesz az Atilla. Van aki messzebb megy bulizni, én örülök neki, hogy itt játszhatok, a ba­rátaim előtt. Vége van az előadásnak, átöltözök, az­után megyek, és nyomok egy jó kis rhytm and blues­bulit. Lelépek, és remélem, hogy fél egykor már ott le­szek színpadon." vannak találva a nóták, amik nekem fekszenek. A Szörényi is gondolt rám, és nem vallot­tam szégyent, hála Istennek. 9 Az Istvánban Torda vol­tál, a főtáltos, most a re­göst, Harsányt alakítod. Mit gondolsz, miért éppen ezekkel a szerepekkel ta­lálnak meg téged? - Hát, Istenem. Biztos a forma, meg a fazon miatt. Örülök, hogy részt vehetek ebben is, igaz, nem valami ha­talmas szerep, de azért van benne egy-két jó dal, amit énekelek. Hogy milyen a da­rab maga, azt nem tudnám megmondani, ahhoz kívülről kellene látnom az egészet. 9 Bűnön, börtönön, bána­ton túl Ezt a címet viselte az utolsó lemezed, amely már vagy öt éve jelent meg. Most új anyagon dol­gozol - Ennek a lemeznek is Pó­ka Egon írja a zenéjét, a szö­vegét pedig Horváth Attila. Jó lemez lesz, már öt számmal készen is vagyunk. Jó baráta­im muzsikálnak rajta. Az elő­ző lemezt Hobo írta, és egy fiú történetét dolgoztuk fel benne. Nem volt teljesen blue­sos anyag, egy kis művészke­dés is volt benne, de hát ez nem baj. Mély érzelmű dalok, minden bennük van, ami a mai életben: kábítószer, szere­lem, boldogság, börtön, bánat. Nincs szégyellnivalóm, érté­kes darab. Ez a mostani vi­szont egy rhytm and blues le­mez lesz. 9 Nem akarok párhuza­mot vonni Hobo és a te pá­lyád között, de az tény, hogy nagyjából egyszerre kezdtétek a zenélést, és most, csak kis különbség­gel lettetek egyszerre nagy­papák. És még mindig a színpadon vagytok, téged még az unokád is elkísért Szegedre. - Megmondom őszintén, nagyon jó érzés, hogy van egy kisunokám, egy gyönyörűszép kisfiú, de azért én nem érzem magam olyan nagyon öregnek. Az a lényeg, hogy valamit még tudjak adni magamból, és azt szeressék is. Hülyeség nagy szavakat mondani, de a gyere­kek érzik, hogy mi jön innen belülről. És amíg ők eljönnek meghallgatni, a torkom btija és az egészségem is engedi, addig csinálni fogom. Engem ez tar­tott életben. A zenével kere­sem a kenyerem, ezzel tudom eltartani a családomat. A Deák Bili Blues Band is létezik, nyomulunk, soha nem fogom feladni amit eddig csináltam. Csak annyit mondhatok: mind­halálig blues, hajrá Fradi! Kéri Barnabás a/c/ft CVAWS MA'MCA, programok Ma és holnap A Szegedi Nemzetközi Vásáron ma funky pop nap: 14 órától hangulatzene, 15.30 órától a Stargate ének­együttes fellépése 16 órától a Volvox együttes ad koncer­tet, 17.30 órakor sztárven­dég, majd 19 órakor divatbe­mutató és a Pavane történeti táncegyüttes country-bemu­tatója; holnap: bulizenekarok I. szegedi fesztiválja. A régi zsinagógában ma 18 órakor Gróf Annamária és Lisztes Edina „Illúzi " el­mű fotókiállításának neg­nyitója. Szegedi Szabadtéri Játé­kok: ma és holnap 20.? órá­tól a Dóm téren „Atill. - Is­ten kardja" ctmű zened ma. A Fürdőudvarban ia és holnap 20.30 órakor N'üller Péter: „Szomorú vasa nap" kamaramusical. Állandó rendezvén) A Móra Ferenc Mú rum­ban Móra Ferenc emlékkiál­lítás, „Szegedi Kincskere­sők" matinétörténeti kiállí­tás, Ohio és környéke képző­művészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjtemé­nye, patikatörténeti, termé­szettudományos, régészeti, magyar szobrászati és nép­rajzi kiállítás, Móra-emlék­szoba és a múzeum törzsa­nyaga látható. A Kass Galé­riában Kass János grafikus­művész alkotásai, Vasco As­colini „Versailles" című fo­tókiállítása, Orosz István és Keresztes Dóra grafikusmű­vészek tárlata. A Fekete-ház­ban: A rendszerváltás mi­niszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Hu­szárok, Csongrád és Csa­nád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítá­sok. Varga Mátyás színház­történeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt talál­ható. A Szög-Art Galériában Sigrid Siegele darmstadti szobrászművész kiállítása. A Juhász Gyula Művelő­dési Házban Jójárt Erzsébet keramikusművész és Palotás Mária festőművész kiállítása. Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra kö­zött tart nyitva. A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. A Szegedi Vadaspark 9­19 óráig látogatható. Isten ostora a napfény városában. (Németh György karikatúrája) a DM Irta „Sokan autón és au­tóbuszon utaznak a sze­gedi előadásokra, ép­pen ezért a rendezőség eljárt az illetékes fóru­moknál, hogy az autón és autóbuszon érkező csoportok számára a ti­szai kompátkelést bizto­sítsa. Intézkedés tör­tént, hogy az algyői komp a szegedi ünnepi események ideje alatt minden nap éjfél után 1 óráig közlekedjen." A DM munkatársá­tól, 1933. augusztus 24.

Next

/
Thumbnails
Contents