Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-09 / 158. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR PÉNTEK, 1999. JÚL. 9'. PÉNTEK vendéglátás • Éttermek és halászcsár­dák - Alabárdos étterem (Oskola u. 13., 420-914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423-233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420­435); John Bull Pub (Orosz­lán u. 6., 484-217); Royal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri ha­lászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424-111); Öreg Kő­rös sy halászkert vendéglő (Felső Tisza-part 1., 479­155); Kiskőrössy halászcsár­da (Felső Tisza-part 336., 495-480); Fehértói halász­csárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „Csepp a tengerben" halászcsárda (Szamos u. 4., 478-520); Aranylabda étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432-183); Gö­dör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405­170); HB Bajor sörözd és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona étterem (Victor Hugó u. 6., 425-704); Égő Arany szték­ház (Oskola u. 4., 420-910); Fa-Villa vendéglő (Külterü­let 47/B., 474-156); Anno étterem (7-es főút, Tanya 53-57., 20/ 268-751); Dop­pel Adler Osztrák-Magyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436). • Cukrászdák - Virág cuk­rászda (Klauzál tér 1., 420­459); Kis Virág cukrászda (Kelemen u. 8., 425-040); Z Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve Jó­zsef A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylaltozó (Oskola u. 1., 420-732). • Szállodák, panziók ­Forrás Hotel (Szent-Györ­gyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Hungária Szálloda (Maros u. 1., 480­580); Alfa Hotel (Csemegi u. 4., 424-400); Tisza Hotel (Wesselényi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8., 426-866); Petró Hotel (Kál­lay A. u. 6-10, 431-428); Napfény Szálloda (Dorozs­mai u. 2., 421-800); Família panzió (Szentháromság u. 71., 441-802); Kastély pan­zió (Algyői út 142., 480­637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 311-258); Marika pan­zió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445-164). a DM irta „Fürge kopácsolás, a munka zajának üteme veri fel a Vörösmarty­utca és a Deák Ferenc­utca környékét. A volt Tere-Fere vendéglő be­járatában vörösbetüs tábla hirdeti, hogy az MDP színházi szerveze­tének tagjai készítik itt rohammunkával a párt­szervezet uj helyiségét. Műszakiak, színészek, zenészek vegyesen me­szelnek, létrára mász­nak, festenek, súrolják a padlót." Kövesdi László, 1948. július 16. • Vilcidál Gyula változtatna a dramaturgián ii A lelkem lázad ellene" Vilcidál Gyula: Nem érzem igazán kidolgozottnak Réka öngyilkosságát. (Fotó: Karnok Csaba) Atilla, a hun király sze­repét Szörényi Levente és Lezsák Sándor rockoperá­jában Vikidál Gyula alakít­ja. A rockénekesbél szí­nésszé avanzsált művész számára nem ismeretlen a Dóm tér, a magyar törté­nelmi rockoperákon kívül a Nyomorultak zenés válto­zatában is bemutatkozott már itt. • Szegedre már vagy tizen­öt éve mint színész jössz. - Amikor Bili, Feró és én le­hetőséget kaptunk, hogy egy rockoperában kipróbáljuk ma­gunkat, itthon az egész műfaj az István, a királyhoz kötődött. Közülük nekem adatott meg, hogy röviddel a siker után a Nemzeti Színházban kezdhet­tem, ahonnan rövid időn belül a Rockszínházba kerültem. Ekkor már tudtam, én ezen a vonalon akarok tovább menni. Az, hogy a pályánk különbözőképpen alakult, köszönhető a véletle­neknek is, de annak talán még inkább, hogy a többieknek nem tetszett meg annyira a színház, mint nekem. Az én életemben a színházi próbálkozásaim harma: dik fázisában a Nyomorultak volt a vízválasztó, amikor az előzőeknél lényegesen összetet­tebb, nagyobb színészi, és ko­molyabb énekesi teljesítményt követelő feladatot oldottam meg sikerrel. Ez azután el is döntötte a sorsomat. Jól döntöt­tem, amikor az öreg zenekaros­di helyett ezt az utat választot­tam. • A magyar rockoperák szereplői között rendre ott vagy. Nincs utánpótlás? - Szörényi és Koltai gyakran hívja a régi öreg rockereket, akik mindig alkalmasak arra, hogy a nagy produkciókban részt vegyenek. Nem biztos, hogy szerencsés, ha egy jó szí­nész egy helyettes énekes hang­jával kipótolva lép a színpadra. • Azért ez egyszer bejött, méghozzá a legelején. - Bejött, valóban, de a kö­zönség sem tudja ezt a végte­lenségig túrni. ' • Rockénekesként letetted a névjegyed, váltottáL A szín­padon azonban, a magyar, történelmi rockoperákban másfél évtizede szerepelsz. Hová helyezed a sorban az Atilla, amelyet sokan már egy kicsit túlzásnak tarta­nak. - Koppány és István konflik­tusa négy sorban elintéződött a legtöbb tankönyvben. Atilláról sem tudunk sokkal többet, mint amennyit a Láthatatlan ember­ből kiolvashattunk. Egyfelől te­hát ismereteket szerezhetünk a műből. Másrészt azért azt tudni kell, hogy az István egy irányí­tott politikai és kulturális kö­zegben számított forradalmi műnek, amelyet ma meggyőző­désem szerint már másként fo­gadna a közönség. Az Atillát nem lehet, és nem is kell a sor­ba helyezni, hiszen az adott helyzetben kell a közönséggel megértetnünk a darab kiegészí­téseit, amelyeket történelmi is­mereteinkhez tesz hozzá. • Koppány szerepében va­lóban éltéL Hogy érzed ma­gad Atilla bőrében? - Egy könnyen, véletlenül pofán vágott szerep után most azt kell bebizonyítanom, hogy egy másik főszerepet máskép­pen tudok eljátszani. El kell fe­lejtetnem a közönséggel Kop­pányt, ugyanakkor mégis meg kell maradnom magamnak. Atilla is lázadó volt, ám a másik oldalon állt, világhódító király volt. Az ő gondolatait, kétsége­it, érzéseit sokkal nehezebb megmutatnom. • A darab ad erre lehetősé­get? - Nagyobbrészt igen. De be kell vallanom: van, amiben nem értek egyet a dramaturgiá­val. Nem érzem például igazán kidolgozottnak Réka öngyil­kosságát. Megcsalja férjét, a vi­lág urát, annak fővezérével, majd amikor Krimhilda bemó­szerolja Atillánál, megiszik egy bögre mérget. Lehetetlen, hogy a fővezér ura távollétében csak úgy bemenjen Réka sátrába. Sok beleszólásom azonban nincs a dramaturgiába, így csak egyet tehetek: a színpadon megpróbálom valamennyire helyre tenni, ha már le van írva ilyen módon, hogy azért ne tűn­jön agyament butaságnak az egész. De a lelkem erőteljesen lázad ellene. Kéri • Kováts Kriszta zsúfolt nyara Gizella után Krimhilda Az István, a király Gi­zella szerepében láttuk, Krimhildája csak szeretne királyné lenni... Az Atilla hat évvel ezelőtti margit­szigeti ősbemutatóján is Kováts Kriszta volt Krim­hilda, a bajkeverő királyi ágyas. Azt mondja, a sze­rep az átigazítással némi­leg megváltozott, a bur­gund hercegnő még ne­gatívabb figura lett. • Lehet ezt a Krimhildát szeretni? - Nagyon, hiszen egy szí­nes karakterszerep. Az eredeti változattól egy kicsit eltérő lett Pozsgai Zsolt átdolgozása következtében: még karakte­resebb, negatívabb figura. Ha bajom van, az nem a szerep­pel, hanem az időjárással van. A délelőtti-déli próbák na­gyon megterhelők a meleg miatt. Mit tagadjam, vala­hogy' jobban érezném maga­mat egy strandon, de nincs annyi idő, hogy kimehessek. Azzal vigasztalódom, hogy ott is nagyon süthet a nap... • Viszonylag korán, 1988­ban kivált a rockszínházi együttesből, azóta többet volt szabadúszó, mint tár­sulatnál. így könnyebb? - Nem mondhatnám. Na­gyon szívesen lennék egy tár­sulatnál, csak az nem mind­egy, hogy milyen az az együt­tes. A Rockszínház után két évig voltam a Madách Szín­házban - egyetlen bemutatóm sem volt, el kellett jönnöm. Veszprémben négy évig vol­Kováts Kriszta: Nagyon jó a gyerekeknek színházat csinálni. (Fotó: Karnok Csaba) tam. Jó, hogy az embernek van egy háttere, ez a társulat előnye. A hátránya pedig: nem azt csinálod amit szeret­nél, hanem amit kapsz. Szaba­dúszóként állandóan és önál­lóan - keresni kell a munkát. • És meg kell találni A skarlát betűt? - Hát igen, ez egy különle­ges történet... Óriási szeren­csém volt. Fábri Péter író, a férjem és a munkatársam megkérdezte egyszer, mi az, amit nagyon szeretnék elját­szani. Megmondtam, és ő el­kezdett keresgélni az Interne­ten és láss csodát, megtalálta A skarlát betű című musicalt és azonnal fölvette a kapcso­latot a szerzővel, Scott Frei­heittel és szeptember 10-én lesz a bemutató az Erkel Szín­házban és ez világpremier lesz, a férfi főszereplő Nikidül Gyula, a rendező Galgóczi Ju­dit. • Gratulálok, látom, na­gyon örüL.. - Még azt sem bánom, hogy Krimhilda után egy sza­bad percem sem marad, azon­nal próbálunk. Szegedre pedig szinte Londonból érkeztem. Már harmadik éve járunk ki Borbély Lászlóval, egy gyer­mekműsort csinálunk, három hetes turnékon. A címe: Az Óperencián innen és túl. Ma­gyar és angol változata is van, a dalokat pedig az eredeti nyelveken énekeljük. 9 Itthon is mutatnak gye­rekeknek való programot, Morzsák a porzsákból Egy férfi, hogy valamit végre bizonyítson, jól leól­moztatta a biciklijét, iránytarló uszonyokat szerelt rá, és közel 150 métert biciklizett a tenger alatt, eközben 30 méteres mélységbe hatolt le. Vélhetően úgy gondol­ta, ezzel bebizonyította, hogy a tenger alatt is lehet bi­ciklizni. Mi ez idáig csak viccben ismertük az ilyet: for­ró zsírban százhússzal, oszt hajts! 9 Döbbenettel kevert írást olvastam arról, hogy ha­zánkban az elmúlt tíz év alatt 3 millió hektoliterrel csökkent a sörfogyasztás. Ezt sok mindennel magya­rázták, például az olcsó, műtrágyából készült, kémiai lag pancsolt borok piacszerzésével. De egy dolog azéá még számításba jöhet: tíz év elég idő ahhoz, hogy ki­haljon egy sörivó generáció, s felüsse a fejét egy má­sik, egy már amerikanizált, amelyik nem feltétlenül sört nyakal a hamburgerhez meg a pattogatott kukori­cához. 9 Két magyar tudós önként jelentkezőkön végzett kí­sérletekkel igazolta, hogy a rádiótelefon használatá­nak, azaz a magas frekvenciájú rádióhullámoknak ked­vezőtlen élettani hatásuk van. Például halláskároso­dás, csökkenő reakcióképesség, mert a magas frekven­cia egyes agysejteket működésképtelenné tesz. Végi is, ha jól meggondoljuk, a szervezet védekezik a rádió­telefonálás ellen. Egy kis túlzással: a növekvő reakció­idő miatt esetleg nem tudjuk hívás idején felvenni a te­lefont, de ha sikerül is, már nem halljuk, mit beszélnél a vonal másik végén - pedig nem a telefon lett süket. P. Sí Járatok ­szabadtéri utál Vzeged, , lövést ük, egy M szórólapot ágában, s kirándulás eredeti idelátogatt ahol a bal kiféle boi dos, s ezá zelről láth a fajta eg mindenki, nfnykedil séges turi! iák úticélj Megleh ieirnak ró sok kárt o reklámozi 'Óbb belg Próbáltak ac közelst dolgot és ho8y az u d rajzolta és a belgt e8ymássa A Balh gyen bels 9 Munkatársunktól A Szegedi Közlekedési Társaság a korábbi évek gya­korlatának megfelelően a szabadtéri játékok ideje alatt járatait az előadások után, üzemidőn túl az alábbiak szerint üzemelteti: Az l-es villamos vonalán az Aradi vértanúk teréről ró­kusi pályaudvar és Sze® Telié Pályaudvar felé 2-2, a * ' vonalon a Dugonics térru<^j _ a 4-esen pedig a Kölcsey fl Cl •( térótől Tarján és Kecskéi lep irányába l-l járművetI dítanak. Ezen kívül egy­5-ös és 9-es trolibusz ja az utasokat a Széche térről a végállomások felé Dzsessz Gyulái • Munkatársunktól Nyolcadik alkalommal rendez dzsesszfesztivált a Gyulai Várszínház július 10-én 20.30 órakor a vár­színpadon. Az idei koncert vendégei: Harry Taviatan (zongora), Lajkó Félix (he­gedű) és Lőrinszky Attila (nagybőgő), a Dresch Kvar­tett (Dresch Mihály, Szan­dai Mátyás, Baló István és Kovács Ferenc), a Sha Shabu és Berki Tamás, lamint az elsősorban dern dzsesszt játszó gyií Aquarell együttes. JúUl 11-én 18 órától a tószíni don a dixie-zene kedvel1 várja három együttes: Benkó Dixieland Band Bohém Ragtime Jazzbá . és a Gyulai Ifjúsági Fúvj, Ugi szenekar. a Merlinben, az Alice Cso­daországban című mese­• musicalt. Milyen a közön­cég? - Nagyon jó a gyerekeknek színházat csinálni. Nem azt mondom, hogy másképpen kell játszani, mint a felnőttek­nek, de nyíltabb, őszintébb, kritikusabb és egyszersmind hálásabb a gyerekközönség, mint a „nagyok". Nehéz meg­fogni őket, fölkelteni az ér­deklődésüket, de ha ez sike­rül, busásan megjutalmazzák az embert. • Énekesnői .szerepköré­ben" hol tart? - Nemrég jelent meg a ha­todik lemezem, a KettősPont -Gallai Péterrel. Satyok IméM l/cirorszí '6|V-Sze< 1 napf Jutunk ^li tern QPcsán d Jfy csilh Csacsi-sztnésTSf szabadtéri történetei* Nem könnyű állatokkal bármi a színpadon. Márpe­dig a János Vitéz előadá­sából nem hiányozhatott egy szamár. Az 1961-es előadáson Sándor János feladata volt, hogy kerítsen egyet. A feladat nem volt könnyű egy idegen nagyvá­rosban, ám eszébe jutott a Tisza-Maros Tsz. Elment, és előadta a vezetőknek, hogy a szabadtérin Kuko­rica Jancsi mellé kellene egy szamár. Gondolkoztak, gondolkoztak a tsz-vezetők, majd összenéztek: - A brigádvezető erre éppen jó lesz! Sándor János döbben­ten állt. Mit fog ő kezdeni egy brigádvezetővel, míg­nem a tsz-elnök elmagya­rázta neki, hogy ne aggód­jon, a legjobbat adják. Azt a szamarat nevezik ugyanis brigádvezetőnek, amelyik­kel a birkákat hajtják. ségeii Á rövii f-ikor a aPot, c: SVanakk iVes elké] Megkezdődött a színpa­don a csacsi tanítgatásO­Akik dolgozlak már álla tokkal, jól tudják, 2-3-szo' kell felvezetni őket a férty. be, hogy a színpadot meg-ti f e; szokják. A mi csacsink it ^ . em kezdett úgy viselkedni, íp "J|a" ahogy elvárták tőle, de ej". egyszeresük megmakacsol- apfge ' ta magát. Bemenni még laptafya csak bement a színpadra, je de kijönni már az istennel i^' . ' nem akart. Utolsó ötlet' iag^ eS ként beöltöztették a gazdá- 0ntb<7' ját, noszogassa ő a színpa- rv0srn^ don, de a szamár makacs- e] j m kodott tovább. Békés And- vip rás rendező már nem éfrftf a^ ' tovább cérnával, és lekia-éjül u bált: C " mar - Mi lesz már azzal t Üy0sabt rohadt szamárral? °t is , Mire a gazda: aPszűn - Elnézést rendező iír,|iég de amióta a szamár sztnésl apkorn lett, az isten se bír vele! foegi a d M- ÉÍ»lt fiim [kalma temléiéí

Next

/
Thumbnails
Contents