Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-07 / 130. szám

mm 4 KRÓNIKA HÉTFŐ, 1999. JÚN. 7 HÉTFŐ, IS napló MA JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI fogadóórát tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14-től 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tagságot hitelt érdemlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A SZOCIALISTA PÁRT irodájábann (Tisza L. krt. 2-4. 1/122.) dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsadást tart 15-16 óra között az érdeklődőknek. TÖRÖK CSABA, a 10-es választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart 14-15 óráig a Tömörkény István Gimnáziumban (Tömörkény u.). HOLNAP DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a 1 l -es választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart 16-17 óráig a polgármesteri hivatal jegyzői irodájának a sóhajok hídja alatti helyiségében. DR. KOZMA JÓZSEF, a 20-as választókeriilet (Makkosháza) képviselője fogadóórát tart 16-17 óráig az Ortutay Utcai Általános Iskolában. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Baktó, Petőfitelep) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Balatoni Utcai Általános Iskolában. [Dm] ajánló MA A SÍK SÁNDOR KÖNYVESBOLTBAN de. 11 órakor Darvasi László dedikál, 16.30 órakor könyvpremier a Móra Ferenc könyvesboltban: Lengyel András: Közkatonái a tollnak. Beszélgetőtárs: dr. Maijanucz László, 19 órakor Darvasi László könyvpremierje a Grand Caféban (Deák F. u. 18.) A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJA (Dózsa György u. 5.) hétfőtől péntekig 13-tól 18 óráig polgári szolgálattal kapcsolatos tanácsadást tart, 17 órától diáksajtó műhely. A TÖMÖRKÉNY ISTVÁN MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Magyar u. 14.) 14 órától sakkkör és kártyaparti. A SZITI EGYESÜLET MANDALA-KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 15 és 17 óra között jogi és honvédelmi, 17től 19 óráig pályaválasztási és grafológiai tanácsadás. ÉPÍTÉSZTANÁCSADÁS 15.30 órától 18 óráig a Technika Házában (Kígyó u. 4.). Energiatakarékossági kiállítás hétköznap 8-tól 18 óráig. AZ IFJÚSÁGI HAZBAN 16 órakor agykontroll-klub felnőttek részére. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR 1. emeleti olvasójában 17 órakor „Szindbád hazamegy..." címmel Márai Sándor költeményeiből Pálfy Margit színművésznő előadóestje. Közreműködik a Bartók Béla Mikrokozmosz zenekar. A KOSZOVÓBÓL MENEKÜLT családok részére ruhaés adománygyűjtést szervez a Hit Gyülekezete 9-től 19 óráig a Korányi fasor 4. sz. alatt. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma, 15 órától csipkekészftó és 16 órától gyékényszövő és fafaragó szakkör. Bugac, az „echte" puszta A bugaci pusztán a szürkemarha gulya (is) valódi. (Fotó: Schmidt Andrea) Magyarországon, söt, itt a környékünkön, az Alföldön is találhatunk felfedezésre méltó helyeket! Most, mikor vagy pénzünk, vagy bátorságunk nincs fölkapott üdülőhelyeken a hasunkat süttetni, miért ne nézhetnénk szét itthon, például Bugacon?! Ott kezdődik a Kecskemét és Kiskunfélegyháza közötti útjelző táblákról is ismert Bugac, ahol a betonút véget ér. A homokos földúton zötykölődve az az érzésünk: Bugacon otthon vagyunk. Nem csak azért, mert Bugac ahhoz a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik, melyhez az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot is magába foglaló Pusztaszeri, illetve a szintén megyénkbeli Mártélyi Tájvédelmi Körzet. De azért is magunkénak érezzük, mert a bugaci pusztán, ahol kiszélesedik a szemhatár és összeér az ég a földdel, nagyot harapunk a levegőből és kitágul a szívunklelkünk. Ez a síkság keltette szabadságérzet, amiről Petőfi írt. Ez az a mélyről fakadó ősöröm, amit minden pusztát járó magyar érez. Nem pusztaság a puszta, hanem csupa gazdagság! Bugacon megtapasztalható, milyen volt valaha az Alföld egésze. A táj szélsőségességéresokoldalúságára utal, hogy hazánkban a Kiskunságon mérhető a legnagyobb hőmérsékleti különbség: itt kúszik legmagasabbra és bukik a legmélyebbre a hőmérő higanyszála. Itt szabadon kószálva árvalányhajat simogat, de tombolva homokbuckákat alakít a szél. Az Alföld szívében, a bugaci ősborókásban „dombothegyet" mászunk, mert a homokbuckák szintkülönbsége akár húsz méter is lehet. A buckasorok között szikes tavak, lápos és mocsaras részek bújnak meg, de a talajvízhez közeli részeken dús füvű kaszálók és legelők nyújtóznak. A kékvirágú báránypirosltó, a lila borzas len, a sárga naprózsa, az ánizs illatú turbulya ízes-illatos nevek, ízelítői az itteni, számtalan növényfélének. A ligetes részek madárhangversenye hallatán a látogató számára meghatározhatatlan a „zenekar" összetétele és létszáma. De bizonyos, ott jártunkkor gyurgyalagot is láttunk. A magyar rackajuhnyáj, a magyar szürkemarhagulya és a magyar félvér ménes is hozzátartozik a bugaci pusztához. A látvány megérint, mégis „csináltnak" hat. Milyennek látnak minket a hozzánk látogató turisták? E kérdésre kellett válaszolnom magamnak, mikor görögországi utunkon az „echte" krétai esten az ottani népviselet és néptánc „lagzilajcsis" változatával bódították a jónépet, leginkább a közönség 80 százalékát kitevő németeket. De a bugaci pusztán bóklászó magyarban is felötlik a kérdés, mikor a földút szélére húzódva előnyt ad a gumikerekes lovas kocsikon tömegeló és hangoskodó idegen ajkúaknak, akik a Bugaci Ménes Kft. lovasbemutatójára sietnek. E „cég" itthon privatizációjának körülményeiről lett hlressé-hírhedtté. A külföldiek viszont szeretik, mert eléjük varázsolja az „echte" 'magyaros-pusztai romantikát. Ott, az istállók melletti „pusztán" ugyanis, tavasztól őszig minden nap, délután negyed kettőkor kezdődik „a" bemutató. A főszezonban, június-augusztusban egy nap kétszer is látható a „magyaros" lovasok vágtája vagy a pusztai tízes fogat mint főattrakció. A jónép rácsodálkozhat a vagy száz kisbéri magyar félvérből álló ménesre, az istállókban megnézheti-megsimogathatja az őshonos állatok közül a racka juhokat, a szürkemarhákat, a mangalica disznókat, a bivalyokat, a szamarakat. A tanya, az igazi tanya ugyanúgy föllelhető Bugacon, mint annak komfortosltott és bérelhető változata. A régi, alföldi szárazmalom stílusában épült a nemzeti park ottani múzeuma, ahol a bugaci pásztoréletből kapunk ízelítőt. A hazatérőnek, az út mentén jellegzetes pásztorépítmények, ideiglenes hajlékok, „enyhelyek" nyújtanak enyhet - a nagy melegben. Utolsó érvünk az alföldi, a pusztai, a tanyai kirándulás mellett Móra mondata: „Ha szeretem az életemet, muszáj belőle kiszöknöm egy kicsit, lehetőleg olyan helyre, ahol nincs más, csak fák, felhők, virágok, madarak." Úfszászi Ilona Aranylakodalmat! is túl Szúcs Istvánék 50 éve boldogok Sánta Antalék 55 esztendeje házasodtak Ötven évvel ezelőtt egy fiatal Domaszék-tanyai földműves legény, Szűcs István oltárhoz vezette menyasszonyát, Kocsis Savany Máriát. Esküvőjük után Dorozsmára költöztek, s most, évtizedek múltán újra eljöttek a régi kis zöldfás templomba, hogy családjuk, barátaik körében papi áldásban részesüljenek. Életük során mindketten egyetlen munkahelyükön, a konzervgyárban dolgoztak, innen mentek nyugdíjba. - Bálon ismerkedtünk meg egymással, s nyolc hónap után már az oltár előtt álltunk - meséli Mária -, és az ötven év alatt egy rossz szó sem esett köztünk. A szentmise végén az aranylakodalmas házaspár meghatottan vette át II. János Pál pápa apostoli áldását. Szép, hosszú életet, sok boldogságot kívánunk mi is az ünnepelteknek! Miközben várakoztunk a csöndes kis templomkertben, kiderült, hogy egy közeli tanyán ezen a napon, ötvenöt évvel ezelőtti házasságára emlékezik egy idős házaspár. Sánta Antal, aki már gyerekkorában juhász volt, később postás és a Domaszék-Feketeszéli zenekar tagja, feleségül vette a mórahalmi Tóth Piroskát. Ők egy lakodalomban ismerkedtek meg, a kislány asztalos édesapja mellett dolgozott, meg pásztorkodott is a Gerlemajorban. A férj a Dégáztól, felesége a téeszből ment nyugdíjba. Ma már kis tanyájukon élnek, szépen gondozott szőlőskertjükben dolgoztak éppen - 55. házassági évfordulójukon. Nekik is jó egészséget, nyugodt, boldog életet kívánunk! Kép és szöveg: Somogyi Károlyné miről írt a DM? • 75 éve Az albán felkelés A „Matin" belgrádi jelentése szerint az albán felkelők elfoglalták Durazzót. A kormánycsapatok és a felkelők között Alessiónái nagy harcok voltak. A lapok attól tartanak, hogy az albán események nemzetközi bonyodalmat okozhatnak. Görögország Albániába bevonul, ha Jugoszlávia megvalósítja szándékát, s néhány albán határ menj' helységet megszáll. Az albán kérdés veszedelmes kialakulását félelemmel kísérik, s Olaszország magatartásához gyanakvó kommentárokat fűznek. (1924) • 50 éve Szeged sportéletéért szágot építeni. Ez a hatalmas újjáépítés, vagy ahog) Rákosi Mátyás elvtárs mondotta: honfoglalás, ne® írttól Mindenki, aki szándékosan nem fordítja el a fejét, láthatja azt a hatalmas gazdasági és kulturális fejlődést, amin a magyar nép a felszabadulás óta keresztülment. Eltakarítottuk a romokat, felépítettük a felrobbantott hídjainkat, új gyárakat, üzemeket, iskolákat és tudományos, egészségügyi intézeteket létesítettünk - nekifogtunk új or• 25 éve szigetelődön el a spoi sem. Szegeden is kinyílt3" a sportpályák kapui a niu® kások és parasztok elóttMost már nem csak a labdarúgás az egyetlen úzhe' sportág, egyre szélesen alapokra terjeszkedik a többi sportág is. (194"! tel>etik közzé m k°zött a 06-80személyesen a Si Késik. A S; f 5 óra 20 j °'cra induló ™enetrend SZÍ k°n megvárja b6> érkező K; Zetközi gy te^ely azonbar rend hatályba els°* napon 7( naPon 45 pen ©tóatt a szerel bl csatlakozás: r Panaszc hfAV Rt. tert sagának szen osztályvezet Halasfitás A Balaton halállományának tervszerű gyarapítása érdekében csütörtökön befejezték az eddigi legnagyobb mérvű halivadék-kihelyezést. Tizenegy vagon kétnyaras pontyot, negyedmillió, úgynevezett táplálkozó csukaivadékot, hatvané/®' fehér busa - és hárommii© angolnaivadékot, tovább' háromszázezer előnevel süllőivadékot raktak a Balaton vizébe. Ennyi süllőiva' dékot még soha nem helyeZ" tek a tó vizébe. (1974) >*°boduí! napc IMI . EI tehénül" Pedagógusok ; x f**bb iveiktől, egy r ^ede, 2*ltett ke íbr°kk< csÍtQmá ti "ózott i A Jer°es senk jómmal * qtalajdono. Fekete Zoltánnak, a Krúdy Gyula Kereskede© sZjk trelerre r és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Sxaki^. MÉH.^®meU kásképzö igazgatójának dr. Ványai Éva és dr.^Qld^ ' tha László adta át a pedagógus szolgálati errflé" % tobbs' met. (Fotó: Karnok Csaba) .e8yszeri • Munkatársunktól A pedagógusok napja alkalmából szombaton délelőtt a Szegedi Nemzeti Színházban nagyszabású ünnepi műsor keretében köszöntötték a város vezetői az önkormányzati fenntartású intézmények óvónőit, tanítóit és tanárait. Dr. Bartha László polgármester a nagyszínház színpadán elmondott ünnepi köszöntőjében Füst Milánt idézve hangsúlyozta, egy ország jövője szempontjából az az egyik legfontosabb dolog, kik és hogyan nevelik a gyerekeket, ezért az emberformálás nehéz hivatását vállaló pedagógusokat megbecsülés illeti. A polgármester köszönetet mondott a pedagógusoknak áldozatos munkájukért, a szegedi gyermekek oktatásáért, neveléséért, majd dr. Ványai Éva alpolgármesterrel együtt kitüntetéseket adott át. Pedagógus wamegu, szolgálati emlékérmet kar, W Haász Józsefné, a Hunyad'J ^Jjjűvét nos Általános Iskola iga*fj % h han ja, valamint Fekete Zolt% ^ ^• a f Krúdy Gyula Kereskedelttf " así, felfed Vendéglátóipari Szakköz^ és kola és SzakmunkáskéP11 autó: .^la rpnh, igazgatója. A szegedi önkorim pedagógusai számára kitüntetést, egy aranygy-^, -m., ho" <5 1 a rends „án%dés,*ge<fen l 1 kötött eg; ^k^jta^at és járó életműdíjat alapító", f ,Parkol°gy a s első ízben Szalka Lajos©' ro„Cs aW6fe Király-Kőnig Péter Zene©" caiVo,ái; a Brá tanára, Szántó Julianna, 3 ,, ; m C,CP kus II. Általános Iskola tattJOdta c és Tóthné Ambrus-Lak*' Kozt Katalin Radnóti Miklós % J - * » názium tanára vehetett % jW «Ui dijak átadása után óvod% Jak, r 1 « általános- és középiskok», adtak ünnepi műsort a p®ű gusoknak, majd az ors/ tanulmányi és művészet. , senyek első helyezettje" egy csokor virággal köszo 1 ték felkészítő tanáraikat. majd a V Permefezés az állomások*' tevők elleni permetezést ^ geznek. A fenti helyek* ^ permetezéssel egy iJőb* útszéleken, csatornapa®11' j, arankairtást is végez ^ Ezeken a területeken tú kaszálás és a legeltetés. • Munkatársunktól Mától, hétfőtől a hónap végéig Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye vasútállomásain, illetve Ásotthalom, Mórahalom, Sándorfalva, Makó területén rovarkár-