Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-01 / 125. szám

6 HELYI TÜKÖR KEDD, 1999. JÚN.IKEDD, 1! • Kiállítás a rendörségen Pipacsok, napraforgók Reményik Mária olajfestményeiből rendezett kiállítást adtak át a nagyérdeműnek a napokban a Szegedi Rendőrkapitányság aulájában. A tárlatot dr. Lukács János ezredes, megyei főkapitány nyitotta meg, s meleg szavakkal köszöntötte a szerzőt, aki egy néhai rendőrkolléga felesége volt. A főkapitány a további sikerek érdekében egy festőállványt adományozott a szerzőnek. Reményik Mária gyermekkora óta vonzódott a képzőművészetekhez, az élet azonban másfelé irányította: tanár lett és 30 éven keresztül biológiát oktatott diákjainak. Innen ered a természet, a növények, s ezen belül elsősorban a virágok iránti vonzalma, s ez festményein is tükröződik. A kiállítást méltató Pataj Miklós festőművész értékelése szerint az alkotó pipacsai, napraforgói újszerű megfogalmazást nyertek a vásznon, a virágok formái és méretei, a képen való elhelyezkedésük nem mindennapi élményt nyújtanak. Pataj Miklós kiemelte: a festmények színvilága rendkívül gazdag, a virágokkal megjelenített mikrokozmosz pedig precíz és egyedi. Reményik Mária kiállítása június 11-éig, a fogadóórák ideje alatt tekinthető meg a Szegedi Rendőrkapitányság (Szeged, Párizsi lat. 16-22.) aulájában. A. L. Koncert • Munkatársunktól A Szegedi Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt ma 19 órakor a zsinagógában az egyházzenei hetek rendezvénysorozatának keretében. A zenekart Acél Ervin vezényli, műsorukon W. A. Mozart művei hangzanak el. • Könyv Szeged képeslapjairól A kézzel festett város „Szegedi képeslapok - a képeslapok Szegedje" címmel 147 régi szegedi képeslapot bemutató könyvet jelentetett meg Apró Ferenc várostörténész a Grimm könyvkiadónál. Az ízléses kiadású kötet az 1896-ban elkészített első szegedi képeslaptól az 1930-as évekig összegzi a várost ábrázoló lapokat. A szegedi képeslapokról a szerzővel készült interjú. 0 Mikorról való a Szegedet ábrázoló első képeslap? - Magyarországon 1996ban, a millennium évében jelentek meg az első képeslapok, és erről Szeged sem maradt le. Endrényi Imre (1856-1921) még abban az évben kiadta kőnyomatos képeslapját. Az első fennmaradt lapot 1896. augusztus 12-én adták postára Ernst Hafen órásmesternek címezve, és dr. Ferenczy Lajos akadémikus, gyűjtő találta meg egy németországi régiségkereskedőnél. Az én gyűjteményemben a millenniumot követő évből nincs, de 1898-ból már van példány. A század elejétől aztán egyre gyakoribbak a megőrződött lapok. E közel százéves képeslapok fennmaradása azt is bizonyítja, hogy a kiadással együtt gyűjtésük is megkezdődött. 0 Mi adja a báját ezeknek a korai képeslapoknak egy gyűjtő szemében? - A képeslapok kiadása kezdetben litografált, vagyis kőnyomatos technikával indult, majd fekete-fehér, később pedig az előhíváskor egyszínűre színezett másolatokat készítettek. Ezután kezdtek elterjedni a kézzel festett levelező lapok. Azért Apró Ferenc 2500 szegedi képeslap közül válogatott. (Fotó: Schmidt Andrea) olyan élénkek a háztető cserepei, és azért annyira élénk a tornyok kékje, mert ecsettel színezték őket. Sokáig gondolkodtam azon, hogy miért lehet a század eleji képeslapot hangulatáról azonnal felismerni, míg a hatvanas évek képeslapja nem mond semmit. Hemmert János festőművész világított rá a megoldásra: minél jobb a fényképezőgép, annál ridegebb a képeslap. Ezeknek a lapoknak a kézzel színezés adja a bájukat. Ha ugyanazt a látványt a legcsodásabb japán géppel lefotóznák, távolságtartó képet kapnánk. És az is számít, hogy kilencven-száz évvel ezelőtt kitűnő fotósok voltak. Itt van a könyv címlapképe, amely kereken száz éves. Szinte hívogat a Széchenyi térre, olyan szép távlata van. A dologhoz persze az is hozzátartozik, hogy a századelőn jó üzlet volt a képeslapkiadás. Nem véletlen, hogy a drezdai Römmler & Jonas mintegy két tucat szegedi képeslapot készített. 0 Mennyit ér a gyűjtők piacán egy régi szegedi képeslap? - Amikor gyűjteni kezdtem 3-4 forintba kerültek a lapok. Amikor már elérte a tíz forintot, nem hittünk a fülünknek. Ma ezek a század eleji szegedi képeslapok 300-500 forinttól indulnak; 600-800 forint körül van a színes lap, és 1500-1800 forintnál kezdődnek a kőnyomatos képeslapok. Vannak persze olyan gyűjtők, akik mindent megadnának a gyűjtési körükbe eső képekért. Ilyen érdekes szakosodott terület mondjuk a katasztrófaképeké: 1907-ben például képeslapokon terjesztették a dorozsmai állomáson összeszaladt két gyorsvonat szerencsétlenségét. Az eset után háromnégy napra már az utcán volt a képeslap. • Milyen szempontok szerint dolgozta fel a könyvbéli képeslapokat? - Megpróbáltam téma szerinti tablókat adni a városról: külön fejezetben vannak a templomok, az iskolák, a Széchenyi tér, a Kárász utca, a Tisza Lajos körút, a piacok, a szobrok, az ipar, és még több átfogó témája a képeslapoknak. Valamennyi kép mellett megtalálhatóak a rajta látható épületek tervezőjével, építtetőjével, használóival kapcsolatos adatok és fontosabb dátumok. Sok helyen pontosítottam olyan rossz adatokat, amelyek könyvről-könyvre vándoroltak, átvett információk alapján. Mindent egybevetve ezt a könyvet várostörténeti munkaként is forgathatja az olvasó. Panelt Sándor Úszóhári Hírek. Ez a címe Farkas Csaba új novelláskötetének, amely a könyvhét alkalmából jelent meg a Délmagyarország Kft. kiadásában, s máris kapható. A válogatás novellái és tárcái részben a tíz évvel ezelőtti szegedi tiszai életbe engednek bepillantást, a további horgász- és vízparti történetek közös vonása, hogy akár ma, de akár egy évtizeddel később is játszódhatnának. Mondanivalójuk örökérvényű, mint a Tisza folyása. Mindebből sejteni lehet, hogy a szerzőt - aki lapunk munkatársa szinte mágikusan vonzzák a vizek, a halak és az élet nagy igazságai. Megható élmény, amikor egy közeli jó barátnak könyve jelenik meg és az ember a kezébe veszi a kötetet. Farkas Csabáról el kell mondanom, hogy szobatársam a Sajtóházban - immáron hosszú ideje és sokadszorra. Emiatt nemegyszer voltam tanúja írásai keletkezésének, sőt, több esetben az előzményekbe is beavatott. Mégis, amikor belelapoztam a kötetbe, úgy éreztem, még mindig nem ismerem eléggé a szerzőt. Nem tudom, hányszor történt meg vele az, ami A sziget című novellában olvasható, hogy valaki, valakik sokat ígértek neki, s ke• Farkas Csaba új novelláskötete Vizek és halak bűvöletében veset vagy semmit sem adtak... • Első köteted, A kapu 1998-ban, a karácsonyi könyvvásárra jelent meg, az Úszóházi Hírek pedig a mostani könyvhétre. Ez utóbbi horgásztörténetek gyűjteménye, s így kiderül, szenvedélyed a horgászat. Mennyire érdekli ez a téma az embereket? - Pontosítanék: vízi, vízparti történeteket gyűjtöttem kötetbe, amelyek között vannak horgásztörténetek is. Ezeknek az írásoknak nem céljuk egyfajta fellengzős „természetvédelmi szemlélet" sugallása, de ha érződik belőlük, hogy szeretem a vizeket és szeretnék minél többet tenni értük, annak örülök. Ami A kapuban és az Úszóházi Hírekben közös: mindkettőt mindenképpen meg akartam írni, és körülbelül úgy, ahogyan meg is írtam őket. Az újságíró napi munkaként előállított cikkeiben sok lehet a körülményekből adódó esetlegesség, ezekben ilyenek nincsenek. Ez nagyon jó érzés. 0 Mióta horgászol, és írsz ilyen témájú novellákat? Egyáltalán: mióta írsz? - Pár éves gyerekként pecáztam először, nagyapám A szerző, Farkas Csaba, lapunk munkatársa. Nemcsak ír, horgászik is. (Fotó: Nagy László) elvitt a hajdovai kubikokba, ahol a Maros-kiöntésben csak úgy hemzsegett a hal. Első írásomat általános iskolás koromban, a Magyar Horgász hozta le, megnyertem vele a lap ifjúsági novellapályázatának első helyezését. Főiskolásként tárcákat kezdtem írni a Délmagyarországba, a Szegedi Egyetembe, folyóiratokba (Mozgó Világ, Napjaink, Tekintet, Rakéta). Négy éve, 1995ben novelláim bekerültek a budapesti Littera Nova Könyvkiadó gondozásában megjelent. Magánbirodalom című antológiába (válogatta: Bodor Adám, Csiki László, Márton László, szerk.: Balázs Tibor). Ezek az írások nem horgásztémájúak voltak, azokra később tértem vissza. 0 Van-e példaképed a horgászatot is „nyersanyagnak" tekintő írók közül? - Szász Imre. Nála, akár Hemingway-nél, általános érvényű mondanivalóval dúsul föl a halfogás precíz ábrázolása. Sajnos, a horgászirodalmat olvasó fiatalok többnyire nem az ilyen szintet elérő olvasmányokon nőnek föl... 0 Mit jelent számodra a horgászat, a vizek közelsége? - Nagyon sokat. Még a tengerpartra menet is mindig elraktam egy összecsukható horgászbotot a bőrönd aljába. A balatoni tavaszozások-nyaralások-őszözések alkalmával pedig minden a halaktól, pontosabban a tótól függ. A Balatonnál egyébként - a gumimatracos-zimmerfreies üdülőket leszámítva - mindenki így él. Ez teljesen magától értetődő, és mindenki jól is érzi így magát. Szintén nagyon sokat jelent számomra, hogy nemcsak horgászhatok, nemcsak ott lehetek a vízparton, hanem írhatok is mindezekről. 0 ,4 Balatonon, ahová régóta és gyakran jársz, előfordul-e, hogy leülsz egy asztalhoz, a távolba nézel, jellegzetes mozdulatoddal megtekered a bajuszodat - és írsz? - A, a Balatonon nem lehet írni... Nincs rá idő... Vol' taképpen nem tudom, mikor szoktam írni. Valamikor biztosan... Fekete Klára A Tisza ajándék* V

asárnap este végigsétáltam a belvárosi Tisza-podo* Narancsoson jött föl a Hold, csend volt, tiszta leves' meg a víz illata. Autó sehol, még sehol. Furcsa is volt állandóan hátranéztem, jön-e valami, nem jött. De voltuk még mások is, sokan, sétáltak. Erre a kis időre gyorsot birtokba vettük a partot, a nagy áradás ajándékát. Szepö letisztították az utat, oldalt a betonfalon fehér csík,' legfelső vízállás nyoma, lehetett érezni a víztömd nagyságát az ember feje fölött. Csend és séta. Még sok1 nem láttam ilyennek a Tiszát, jó volt, éreztem végre, fl"1" szintén soha, hogy van itt egy folyó; folyik, illatozik, * olyan ábrándos is egy kicsit, amilyennek régi írásokból elbeszélésekből ismerhetjük. Erre nem számítottam, bog! ezen múlik, hogy azért nincsen bennem ez a folyó, mert1 parti forgalom miatt nem kaphatom meg. És mások11 kaphatják meg. De június 5-én ismét visszatér ide a közlekedés. Enyhí a belvárosi forgalom, a benzingőzös nyüzsi. Ennf nyerünk vele. De veszítünk általa egy folyót, ' folyóközelséget, a folyóérzést, a parti csendet, a levegőjű a Tiszát, ezt a - mostani tapasztalatom szerint' Rú Már-már mán-magya nem csak az Azt mondják menjen oda. Játékos se m megverni, le "em nyert el eSy barátság NATO? úgy fyó-mérkőí be,egyúrva 'reznek. A 1 Ml ehhez a kás, labda n „mentálisan szükséges" helyet, ami adva van, csak mást1 használjuk. Ma már a legtöbb régi építésű várost megtE^k az autók, nem csak a füst, a zaj, hanem a jelenlétük, fö* Llj . „il j „., . r: tírtf ""••WM az autók ellen mondom ezt, inkább a Tisza-partét Városrendezés, ilyesmi. Nem tudom, valaha egys'-(! ^ felszabadul-e a part? De addig is várnunk kell a követketl áradás „hordalékára": a Tisza-parti csendes sétákra. Podmaniczky Srll** Munkatár„ Te8nap dél ?ett a NB I-, 'abdarúgócsa ,and°r MLS lrasaval. A ve a klubot, hog at%on kí fellebviu Wsz., • Tréning - politikusoknak Városvezetők az iskolapadba^^ Nemrég tartották azt munkaidőben tartják. A jRfce ^ latvezetés joggal várja fl'1 a másfél napos elméleti tréninget, amelyet a szegedi városvezetésnek szerveztek azok az előadók, akik a JATE bölcsészkarán múködó Felsőfokú Kulturális Menedzserképző Programon a városmarketinget oktatják. A tanulságokról Csonka Gábor stratégiai alpolgármestert kérdeztük. 0 Honnan a tréning ötlete? - A manapság divatos „piaci viszonyok" kifejezés a városok irányításában a munkahelyek, a lakások, a hivatalok működésének minősége, a szabadidő változatos eltöltése, a kulturális rendezvények színvonala, és nem utolsó sorban az idegenforgalmi vonzerő, a tőkebevonás képessége összességét, az irántuk megnyilvánuló keresletet és kínálatot jelenti. A városvezetés „áruja" a tágabb értelemben vett hely, az adott város környezeti minősége, amit befelé a lakosságnak, kifelé a befektetőknek, és az idelátogató turistáknak értékesít. E folyamat törvényszerűségeire a modern marketing alapelvei éppúgy alkalmazhatók, mint bármely más termék eladására. Meggyőződésem, hogy az eredményes városvezetés nem nélkülözheti a városmarketing alapjainak ismeretét, és annak gyakorlati felhasználását. Tudomásom volt arról, hogy a bölcsészkar posztgraduális programján tantárgy a városmarketing, így természetesen adódott a kettő összekötése. Felkértem a programvezetőt, hogy a bevált tematika alapján állítson össze egy „emészthető" változatot a képviselők és a szakigazgatási irodák vezető munkatársai számára. 0 Szokatlan kezdeményezés.... - Legfeljebb politikai testületek körében. Gazdasági szervezetek menedzsmentjei ma már rendszeresen vesznek részt különféle, a döntési képességeiket javító tréningeken. Tekintve, hogy leterhelt, meglehetősen elfoglalt vezetőkről van szó, ezeket a tréningeket rendszerint nem lük, hogy hatékonyságul1 kozását személyes célju®' is tekintsék, és ezért ol) egy-egy hétvégéjüket is fe' dozzák. 0 Ez magyarázza a f* kösdi időpontválasztást• - A lelkiismeretesen vi„ zett képviselői munka 1 alább olyan szoros tással jár, mint a vállalatv__ tőké. A szegedi választ^," egy p gár pedig éppannyira is várhatja el választott képvl" V'*er, < lőjétől egy hétvégéje felál" %Ve*ség e zását, mint a vállalat a ve*]^ révén munkatársaktól. Ez a hétvjL *<>, kitúr elfoglaltság szempontja1" c ®7ort, < mint bflNik, ak ugyanolyan volt, mint u masabb a többinél, tekintv • mely másik. Sőt talán b^éket tad* tf romt '"etség te" Jó a k y mégis Egeden hogy a Szeged Napján - « ünnepi közgyűlésen megjelenni, ezért feltété®, hető volt, hogy a képvis' társak itthon vannak. 0 Mégis sokan hiártf tak, nem? ,, - Egyértelműen kidet kik azok, akikre minden rülmények között szánt'111 e„ ezet tén' lehet. A képviselői mu®| tyúkod önként vállalt, Szeged ér>ris°kat kében végzett szolgála1 ,.%'émákr felkészültséget, a dön'* %etlng ös zdtük . Pember Valóbar kompetenciát nem kapja T^ígyj^: senki automatikusan képvl 1 lővé választásával, azért zony mindenkinek meg ( tksúdói dolgozni. Szeged fejlesztek1:'rendsz« • - - - "'fosott ét fedi vers 'fenyíti "tast. Bá hez a feszített munkán szemléletváltásra is szii* * van, a város előtt álló kih' , jeW i6f *°ntels, > vala, >ta é, /e"nek ysszeht 0 Eredményesnek ért'*' % ^ért, r li a tréninget? j sp0rt0,lökn' - Mindenképpen. Kit* . köa soknak pedig csak úgy megfelelni, ha ez is meg) A feladatok úgyis kikény*2 rííik. előadóktól igen színvon2'4 tartalmas órákat hallgat""^ A városműködtetés kofl>P( xitása, a megközelítési dok sokszínűsége tárul' számos, sokunk számár1,,! nézőpontból, ami remény im szerint - remek ötlet® , is adott, és segítheti a s/ü^.. ges szemléletváltás kiala*^, sát. Nem lebecsülendő a ( szetné'Jj adók mindegyike „megsz1 ning hozama a kapcsolatok területén : az Pes a*erer Cferint; a Cau'án Ce8y ta Vab vol, ^iKké, ill .. fr • nt UUV/IV IlllllUWgJlIVV/ „Ii^p II' [f» • hatónak" bizonyult, ny'J, %n \n{- 1 nak a további együttm" désre Szeged érdekében2(