Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-28 / 148. szám

• 55 28, JJÉTFŐ, 1999. JÚN. 28. MOZAIK 11 1 Sok ezer érdeklődőt várnak | Újszegedre \ héten kezdődik a Ligetfesztivál • Munkatársunktól Szeged legje­Isebb ifjúsági ren­lye az évröi évre egszervezett Liget Termek- és ifjúsági sztivál. A ligetben s újszegedi szabadtéri jmény- 'llnpadon megrende­i uniót í'idú, várhatóan az az egy • n *ok Imi tár-1 iti szu­íénye® ás ne® tt jár' lemott-1 ink egy [ ar rend- I rjő idők \ tív fél­ik akik f ezer er­5képes­Í kládAt vonzo prog­n július l-jén kezdó­t» A négynapos össz­•Avészeti rendezvény­sorozat keretében a ,n az a1 illnmüvészet, a zene, a írozott S. a képzőművészet űködik sport egyaránt hé­jnak is ^ kap. bizo­m b02- - A program színházi ré­ldaké® ^ként az Alice mesemu­ást se® [Calt éppúgy megtekinthe­gyaror- az érdeklődők, mint a cezik 1 yn°kkiót - tudtuk meg [Qncsár József Szegedhez mtődő színművésztől, aki üuintus Konráddal együtt '[ervezi a nagy érdek­lődésre számot tartó feszti­vált. Budapestről, Győrből, Kecskemétről s Szolnokról r érkeznek előadók. A ren­"ezvény zenei arculatát E sfti: bemutatják A kis lényseprő c. gyermek­rát, a Pa-Dö-Dö, a Bi­5 az eu­masztj3 í tagor­k saját k egyéb 61? de an; isztázni ípes is­;ezhes­szabaá n, hog) ttatásá­II talál­•szágok E Judl' •'ni és az Irigy Hónaljmi­"gy pedig koncertet ad. A álckultúra kapcsán meg­fetlítendő - a standard tán­tök éppúgy megjelennek a Júliustól kötelező a taxisigazolvány :dig / ;tben ] vonuló t szint® laszot­•szágb3 .ti résZ' zai pia' rlatilaf it-Euró" olnára ge mel­c 1500' énti á®3 íalászat. lig taf' t nyit®3 satorna 'égül az 1 Budapest (MTI) Taxit július elsejétől csak fetisigazolvánnyal szabad [ezetn i - közölte Schimcsig Miklós, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara fMKlK) közlekedési ügye­kért felelős igazgatóhelyet­Icse. Az igazolvány beszerzé­sre vonatkozó kérelmet a Jxis vállalkozásoknak kell ^nyújtaniuk a területileg "letékes kereskedelmi és 'farkamarához. A feltételek Megléte esetén a kamara eler forintos eljárási dfj fe­jében nyolc napon belül ki­adja a névre szóló taxisiga­zolványt. A taxivezetői igazolvány tartalmazza az MKIK által rendszeresített azonosító lapot, amelyet a szolgálta­tás végzése közben a ve­zető utas felőli műszerfalán kell elhelyeznie a gépkocsi­ban. A kamarák által kiadott okmány tanúsítja, hogy a jármű vezetője jogosult a taxi vezetésére, büntetlen előéletű és szakmai képesí­téssel rendelkezik. * Természetgyógyászati kongresszus Mit gyógyít az orvos? áron! * Budapest (MTI) Meggyőződésem, hogy a feftnészetgyógyászok által b'rdetett szemléletnek össze kell olvadnia a klasszikus medicinával - jelentette ki Nsziai Erzsébet, az Egész­fegügyi Minisztérium poli­fekai államtitkára a X. jubi­Jeumi természetgyógyászati kongresszus megnyitóján s?-omhaton Budapesten. Pusztai Erzsébet úgy vél­fe. hogy a klasszikus medi­ka távol került a termé­"lettől és felaprózódott. Az "rvosok - ellentétben a ter­mészetgyógyászokkal - az cgyes szerveket és nem a Jeljes embert látják a beteg­ben. Mint mondta, jó lenne, ha orvosok és a természet­gyógyászok közös korife­renciákon beszélnének együttműködésük lehetősé­geiről. Taraczközi István, a Ma­gyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke fel­hívta a figyelmet arra, hogy a kétnapos kongresszus 47 előadója közül 35-en orvos­természetgyógyászok. Hangsúlyozta: egy két évvel ezelőtt született nép­jóléti miniszteri rendelet 9 természetgyógyászati szak­területet ismert el, amelyek művelői most már hivatalo­san praktizálhatnak. A szövetség elnöke sze­rint a természetgyógyászok évente két-három esetben előforduló „műhibái" arra figyelmeztetnek, hogy létre kellene hozniuk maguk szá­mára egy szakmai felügye­letet és érdekképviseletet is ellátó kamarát. • Csíkos ingben és párban járnak Villamosok, utasok és ellenőrök • fesztiválon, mint a balett. Ha a képzőművészetről be­szélünk, nem maradhat ki, hogy kiállítók szintén he­lyet kapnak a rendezvé­nyen, s készségfejlesztő játszóház is a gyermekek szolgálatára áll. Régi, mára elfeledett mesterségek kép­viselői ugyancsak megje­lennek itt. A sporton belül lesznek vetélkedők, lesz továbbá labdanap, futónap — s természetesen családi nap. Ehhez kapcsolódóan a fesztivál kiemelt helyet biztosít az egészséges élet­mód népszerűsítésének. — Szinte kötelességünknek érezzük, hogy ahol sok fia­tal megjelenik, ott az egészség- és a helyes élet­mód témája ne maradjon megemlítetlenül. Márpedig a Liget nagyon sok em­bert vonz, tavaly tízezren látogatták meg a feszti­vált - mondta Kancsár Jó­zsef. A programon a Drog­centrum éppúgy részt vesz, mint a Diabétesz s a Pulzus életmód csoport is. (A szer­vezők egyébként együtt­működnek a Siketek és Nagyothallók Szövetségé­vel, így a prózai előadások jeltolmácsolással is men­nek.) Mindenkit vár tehát, jú­lius első négy napján. Új­szegeden, a Liget feszti­vál. Jó, ha van jegy, amikor kéri az ellenőr. (Fotó: Miskolczi Róbert) Megcsalni az asz­szonyt, fizetés nélkül tá­vozni és jegy nélkül utazni sok ember érték­rendjében hősies dolog­nak tűnik. A Szegedi Közlekedési Társaság je­lenleg 1 7 munkatársat foglalkoztat, hogy a blic­celd „hősöket" kiszűrje. Közülük Daróczi Károly és Seller Béla ellenőröket kísértük el ellenőrző kö­rútjukra. Az ellenőrök úgy érzik, hogy munkájuk nem túl nép­szerű. Akik minden reggel munkába, iskolába járnak, és bérletük van, általában nem haragszanak rájuk. Engedel­mesen, esetleg kicsit finto­rogva, sóhajtozva húzzák elő a zsebből vagy a táskából a bérletet. Csakhogy nem min­denki utazik legálisan. A nyolc villamosból, melyekre az ellenőröket követve fel­szálltunk, csupán egyetle­negy volt „tiszta". Az utasok egy része nem tudja vagy nem is akaija az utazás díját kifizetni. Néhányukat az el­lenőrök már személyesen is ismerik, szinte fejből töltik ki a büntetőcédulát. Ha nincs igazolvány a bliccelőnél, ak­kor rendőrt hívnak, bár ez ritkán fordul elő. Az ellenőrök munkája már a megállóban elkez­dődik. Daróczi Károly már itt felméri nagyjából, hogy kinek nincs jegye. Őt is felis­merik a notórius bliccelők a csíkos egyen-ingről, és pá­nikszerűen ugrálnak le a vil­lamosról. Az ellenőrök ket­tesben dolgoznak, egyikük a jármű elejéről, a másikuk a végéről indul. És a legtöbb­ször találnak valamit. Volt egy jegy nélkül utazó hölgy, aki azt gondolta, hogy ha azonnal leszáll, akkor nem kell fizetnie. Pedig a büntetést így sem lehet meg­úszni. Hiszen a tömegközle­kedésnek is megvannak a maga szabályai. Például a menetjegyet a felszállás után azonnal érvényesíteni kell. Ha ez elmarad, az ellenőr máris büntethet. Ilyenre pél­da: két hölgy elfelejtette ki­lyukasztani a jegyét. A fenti szabályt nem ismerve hango­san méltatlankodni kezdtek. Az ellenőr higgadtan rendez­te el az esetet, igaz, a höl­gyek ezer forinttal keveseb­bet tudhattak a magukénak utána. A bérletet is ki kell tölte­ni. Először csak szólnak érte, de másodjára már meg is büntetik az utast. Mint példá­ul azt az egyetemistát, aki a februárban megkapott bérle­tét még most sem töltötte ki. A büntetés jogos volt, bár­mennyire is a bűnös társadal­mi rendszer kiszolgálóit em­legette a fiatalember. A pótdíj a helyszínen 1000, csekken 1500 forint. Harminc nap után ez az összeg 4000 forinttal nő. Sok utas tartja durvának az el­lenőröket, mi azonban sem­milyen udvariatlanságot nem tapasztaltunk munkájuk so­rán. Daróczi Károly elmond­ta, hogy minden ellenőr cvente kétszer beszédtechni­kai továbbképzésre jár. Az érettségi vizsgát is elvárják attól, aki ellenőrként szeretne dolgozni. A munkába állás előtt pedig kötelező belefújni a szondába. A balhét általá­ban nem ők kezdik. Az el­lenőröknek néha szükségük lenne rendőri védelemre. A 4-es villamoson, melynek vonala a Cserepes sori piacot is érinti, veszélyesebb az el­lenőrök munkája. Itt néha rendőrjárőr kíséri el őket. Természetesen az el­lenőrök is követnek el hibát. Csak ők a „kirakatban" vég­zik a munkájukat, ahol na­gyobb a figyelem és több a kritikus. Sarayai Tibor • A felújítás hozza a változást Minek a Belvárosban „Kispiszkos"? Sajátos hangulatú, a szocializmus és az az­előtti időket idézi a Köl­csey utcai talponállós kocsma. Az ebbe a kate­góriába tartozó műintéz­mények közül a Belvá­ros szívében ez az utol­só (?), de ennek ellenére (vagy éppen ezért) a hely és látogatói, illet­ve a hozzájuk tapadó „szellemiség" sérti a környék lakóit és vállal­kozásait. - Legalább öt éve, hogy lecsúszott az a hely, ahol di­ákkoromban én is ebédelni jártam. Az antivilágban, vagyis a rendszerváltás előtt a Belvárosban majdnem egyetlenként a Kölcsey utcai gyorsétkezdében lehetett csak jóízű és olcsó kaják kö­zül választani. Persze lehe­tett ott sörözni-fröccsözni is - emlékszik ismerősöm. ­Aztán az előtérben megje­lentek a könyöklők, majd bezárt a konyha, így maradt a kocsma. - Hajnaltájt, a 6 órás nyi­tás előtt még a rácson ke­resztül is kiadják a piát. Az­tán szinte éjfélig tart a jövés­menés. Lecsúszott alakok, hajléktalanok nejlonszatyor­ral, az „etnikum" Kárász ut­cán seftelő tagjai a leggya­koribb vendégek, de diákok, sőt, egykori filozófiatanárom és színészek is beugranak egy-egy felesre. Nem is ez, inkább az zavar, hogy a „vendégek" estefelé már hangoskodnak, a kapunk előtt végzik el a kis és nagy­dolgukat. Az utcára kilépve reggelenként mások hánya­dékát kell kerülgetnünk. Ezt kell látniuk a gyerekeknek is! Most meg a turisták előtt szégyenkezhetnünk. Ez a mi Belvárosunk! - dohog a ház egyik lakója. - Kitántorgott az utcára, összeesett, folyt a vére, a ház falát támasztotta percekig, én riasztottam a mentőket. De hullaszállító is vitt már el innen „kedves vendéget" ­idéz jellegzetes életképeket az „intézmény" közelmúltjá­ból egy másik lakó, az ügy­véd úr, aki legalább három olyan esetre emlékszik, mi­kor rendőrt hívott, mert ve­rekedésre ragadtatta magát a törzsközönség. Átellenben az amerikai gyorsétteremlánc szegedi üzlete. Az itteni a régebbi „konkurens" cég múltjára a „Gyors étkez" föliratdarab utal. De a Kölcsey utcai műintézmény közkeletű és sokatmondó neve ma már „Köpködő", „Kisbüdös" vagy „Kispiszkos", kinek melyik kedvesebb. A törzsközönség betérő tagjainak meg se kell szólal­niuk. Az üveges italok és a söröscsapok őréül szegődött nők mindent tudnak. Egy marék apróért Feri megkapja a szokásost: egy kisfröccs, keverttel; Józsi pedig a kor­só barna sört, előtte egy ko­nyakkal. Az egykori konyhai berendezés maradékát arra használják, hogy a ki tudja honnan származó marhapör­költet fölmelegítsék. A kö­ret: tészta, hozzá vegyes vá­gott savanyúság. E „válasz­ték" a működési engedély szerinti fennmaradáshoz és a látszathoz kell. - A belvárosi kéregetők itt isszák el, napi bevételüket. De abból is pénzt csinálnak, hogy lopnak, például a fo­lyosóról a virágcserepeimet. No, ez volt az utolsó csepp a pohárban! - emeli föl a hangját a Kölcsey 6. lakója. Legalább negyven aláírás, külkereskedelmi bank, ame­rikai érdekeltségű vállalko­zás és hazai, országos háló­zattal rendelkező arannyal is kereskedő cég pecsétje éke­síti azt a levelet, melyet a Kölcsey utca 6. lakói fogal­maztak, s a város jegyzőjé­nek, a polgármesteri hivatal­nak címeztek, mert onnan várnak segítséget. A hivatali ügyintéző tehe­tetlennek érzi magát. Össze­tettnek mondja a bejelentést, melyet még több napig töb­ben is vizsgálnak. De annyit máris tud, hogy a lakók sok­sok panasza közül az önkor­mányzatra legfeljebb az esetleges és mérhető zajos­ság tartozik, a többi a rendőrség vagy az Állami Tisztiorvosi Szolgálat, eset­leg a Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség hatóköre. Ha nagy a zaj, a hatóság bírsá­got kiróhat a belvárosi „Kis­piszkosra". De hogy bezár­ják? Nem valószínű. Válto­zást legfeljebb „a" felújítás hozhat. A Kölcsey utca 6. önkor­mányzati tulajdonú ház, melynek fölújítása az ezred­fordulón várható. Addig ma­rad a „Kispiszkos" - kinek örömére, kinek bánatára. Úfszászi Ilona • Június 27. Legyen Erdély napin • Budapest (MTI) Az Erdélyi Szövetség kezdeményezi, hogy a 11 évvel ezelőtti úgynevezett Erdély-tüntetés emlékére a Magyar Köztársaság 2006­től kezdődően nyilvánítsa Erdély napjává jemins 27-ét - közölte Székelyhídi Ágos­ton elnök a szervezet buda­pesti emlékülésén, vasárnap. A szövetség, amely önál­ló szervezetként tagja a Ma­gyarok Világszövetségének, az aláírásgyűjtő íven indítvá­nyozza, hogy az Ország­gyűlés még ebben az évben hozzon határozatot az em­léknappá nyilvánításról. Székelyhídi Ágoston ki­emelte: Erdély napja le­hetőséget nyújtana arra, hogy nyilvános számadás készüljön a határon túli ma­gyar közösségek helyzetéről, valamint arról, mit tett és tesz védelmükben az anyaor­szág. Emlékeztetett arra, hogy 11 évvel ezelőtt több százez­ren tüntettek a budapesti Hősök terén a romániai ma­gyarság jogaiért. Felvonulásukkal az ellen tiltakoztak, hogy Romániá­ban a területrendezési intéz­kedésekkel elrendelték a há­romezres lélekszám alatti te­lepülések - köztük az erdé­lyi és csángó magyar falvak jelentős részének - felszá­molását. • A modem biológiáról Az álhírek ellen • Budapest (MTI) „A modern biológia sze­repvállalása az emberiség jövőjének formálásában" címmel rendeztek nemzetkö­zi tudományos szimpóziu­mot szombaton Budapesten, a hat napon át tartó Tudo­mány Világkonferenciájának kísérő rendezvényeként. Az ülésen előadást tartó három külföldi kutató sajtó­tájékoztatón kifejtette: a 21. század kutatói számára a tu­dományos kutatások mellett a legnagyobb kihívást a szé­les közvélemény oktatása, a tudomány és az új felfedezé­sek előnyeinek, valamint hátrányainak megismertetése jelenti majd. Marc van Montagu (belga biológus) a növényi biotech­nika újdonságairóL a FíU túlnépesedés felé tartó nem­zetei élelmezési problémái­nak megoldási lehetősége­iről (genetikailag megváltoz­tatott élőlények), valamint a környezet és az egészség vé­delméről számolt be. - Mindenképpen el kefl oszlatni a széles tömegek körében egyre inkább ter­jedő „álhírt", miszerint a ge­netikailag megváltoztatott organizmusok veszélyesek lennének az emberre nézve ­közölte. A kutató hangsúlyozta: az úgynevezett „génmanipu­lált" élelmiszerek semmivel sem károsabbak, mint a ha­gyományos úton termelt nö­vények.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents