Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-28 / 148. szám

N. 28. HÉTFŐ, 1999. JÚN. 28. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM íemzeti . Mától corona :orona atalos (1924) Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Rafai Gábor újságfró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hfvható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. El­veszett tárgyaikat keresd, illetve talált tár­gyakat visszaadni szándékozó olvasóink in­gyenes hirdetésben tehetik közzé mondan­!jj(. dójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra kö­O6-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a "Jtohazban és hirdetöirodáinkban. (1949) Kapcsolás. Balogh Lí­panaszolta, hogy vasár­lap délelőtt hiába hívta a hegedi MÁV-információ telefonszámát. Először f°glaltat adott, majd egy gépi hang órákon keresztül ismételgette: „A hívott számon előfizető pillanat­"yilag nem kapcsolható." Vandálok vázája. B. M.-né szomorú tapasztala­töt osztotta meg olvasóink­ul. A Dugonics temetőben te édesanyja sírjáról lefe­szítettek két kehely alakú vázát, és a szomszéd sírt is Megrongálták az ismeret­en vandálok. „Miért nem lehet megszervezni a te­mető őrzését?" - kérdezi olvasónk, aki arra is kíván­csi, ki téríti meg a kárát? Köszönet. Vass László­né a Hóbiárt óvoda köszö­netét szeretné kifejezni azoknak, akik egy régóta dédelgetett álmot, egy KRESZ-pályát valósítottak meg. Néhány apukán kívül a következő cégek támo­gatták az ötletet: Tesco, Maros Dömper Kft., Dél­beton Kft., Autoprotector Bt. PANNON GSM romez«r ilt három | ió gyere* ópa Ieg; s ifjúsági A tárca veimet & IOZ, hog) t meg®' red igé' p .' SaSST Az 1993-ban épült pavilon (hátul) hasonmása Készül itt - mondja dr. Tekulics Péter főigazgató­főorvos. (Fotó: Miskolczi Róbert) a 16-os iskundo­fogad] a Petóf' lázban­. Két év híján 100 éve "" Újszegeden a gyer­mekkórház főépülete. A Parkba belépve, az "tó épület a „bázisnál" !0kkal később létesült, * évvel ezelátt emel­ek, s az eddig leg­Kisg"2 tább szárny, az úgy­Polgdfl övezett l-es pavilon, ban (Te > közvetlenül az au­ácsadás1 ^bejáratnál áll, 1993­Kopas? tán épült. A bóvítgetés s°rán arra mindig vi­is által" 9Váztak, hogy az új ^árnyak stílusukban tántosan leképezzék a e*el százesztendős 4|"edeti épületet. ;álat F Z (Kör jzmúve' zaksze® megy6' vári kft 78). . Szabd a 24-es (Baktd­ője foga' a Lidi"6 ban. tám lesz ez másként tokmott iövek, mrdák. <|KAŐ nnyel, o/iooo Ihásznál* m°st sem, amikor hamaro­San elkészül a 2-es pavilon, táinek alapjait a napokban J'feják le a munkások. Teku­,cs Péter igazgató-főorvos [Vek óta szerette volna bőví­S az általa vezetett 105 a£yas intézményt, hiszen tár régen kinőtték a régi tápterületet. A most épülő jtávilon" - ami valójában .tázintes, cseréptetős, tég­,aéPület lesz - beruházási tátsége 40 millió forint. A tát az önkormányzat fede­50 százalékát a kórház {tát bevételeiből spórolta Pstee. Decemberre ígérte a jte'yázati győztes vállalkozó, , °8V átadja az új szárnyat, s a [gy történik, akkor még 'csony előtt ebbe költöz­tárá, het az udvar egyik lapos tetős kis „viskójában" mű­ködő gazdasági hivatal, a felső szinten pedig nyolc­személyes nővérszálló, illet­ve két, vendégorvosok szá­mára fenntartott szoba kap helyet. A majdan megüre­sedő gazdasági épületbe ke­rül a raktár, amely jelenleg a kórház udvarán 18 éve ide­iglenes építési engedéllyel „üzemelő" garázssorban van. A szakaszos építkezés utolsó fázisa lesz a kiürített garázsok helyén létesülő 3­as pavilon, a meglevő és a most készüld ikertestvére. Ennek elkészültével oldódik meg több évtizedes gond, nevezetesen az áldatlan kö­rülmények között - a Stefá­nián - működő ifjúsági pszi­chiátriai gondozó átköltözte­tése a gyermekkórházba. Erre azonban még várni kell, az igazgató-főorvos re­ményei szerint a jövő év má­sodik felében kezdődne a nagy beruházás befejező szakasza. Ha minden terv valóra vá­lik, akkor nemcsak az ország egyik - szakmai tekintetben - vezető gyermekkórháza­ként, hanem a legszebb kö­rülmények között gyógyító gyermekintézményként is emlegetik majd az újszegedi gyermekkórházat. K. K. • Sikeresen megújult a szegedi néptáncfesztivál Jókedvű hagyományőrzők 1 Stílustörés nélkül bővülő intézmény Építkezés Q gyermekkórházban m ff ff A csongrádiak a Dugonics téri vásárban (Fotó: Nagy László) Vásári vigasságokkai, szakmai tanácskozás­sal és dijátadással zá­rult tegnap Szegeden a háromnapos Martin György országos nép­táncfesztivál. Az idén megújult seregszemle résztvevői és a produk­ciókat figyelemmel kí­sérő szakemberek egy­öntetű véleménye sze­rint a szegedi találkozó új színt képvisel az or­szágos néptáncfesztivá­lok és versenyek palet­táján. Szeged nagy hagyományú fesztiválváros a folklórtalál­kozókat tekintve is: 1966 óta vannak itt néptáncfesztivá­lok. Tíz évvel ezelőttig a szakszervezeti együttesek szakmailag is rangos találko­zóhelye volt a város, aztán a társadalmi és gazdasági vál­tozásokkal kétségtelenül ve­szített ebből a rangból a fesztivál. Hogy egyáltalán megmaradt, az a szervezők kitartásának köszönhető. Dr. Simoncsics János, a Bartók Béla Művelődési Központ és a fesztivál igazgatója nem adta föl: a lehetetlen anyagi körülményekkel dacolva minden évben megrendezték a találkozókat, az idén pedig egy minőségi váltással alig­hanem új korszak kezdődött. Kellett hozzá a szakmai szervezet és mások támoga­tása: a néptáncfesztivál fel­vehette Martin György ne­vét, a programját pedig úgy alakították, hogy a szegedi seregszemle a szórakoztató alkalom mellett ismét szak­mai fórum is lehessen. A résztvevő együttesek a már megszokott közönségcsalo­gató utcai fellépések mellett máshol még be nem mutatott koreográfiákkal szerepeltek a színházban, amelyeket fel­kért zsűri értékelt. A szombaton lezajlott színházi előadások és a talál­kozó egyéb programjai együtt azt a benyomást kel­tik a külső szemlélőben, hogy Szegeden ismét szak­mailag is értékes, de az öl­döklő versengés kemény hangulatától mentes, oldott, kellemes, valódi fesztiválok lehetnek. Ezt a benyomást igazolta Felföldi László nép­zenekutató, a zsűri egyik tagja, akit a színházi bemu­tatók értékelésére kértünk. - Martin György neve minőségi követelményt je­lent, méghozzá az autentikus néptánc követői körében. Ez utóbbi kritériumnak megfe­lelően a szegedi fesztiválon azokra az együttesekre és is­kolákra számítunk, amelyek ugyan nem hanyagolják el a színpad által igényelt esztéti­kai követelményeket, de nem az a fő törekvésük, hogy színházművészeti pro­dukciókat hozzanak létre, hanem az, hogy őrizzék és a mai viszonyok között megél­jék a hagyományt. Ezért is értékeltük inkább a munka irányát, a közös tevékenység értékét, a követendő iskolát, és nem valamiféle színházi koreográfiai versenyt ren­deztünk, hiszen erre meg­vannak a megfelelő fóru­mok, mint a zalaegerszegi kamaratánc fesztivál, vagy a szolnoki verseny. Mindazo­náltal Szegeden is számos új művet és színvonalas színpa­di előadást láttunk, de sze­rencsére nem tapasztaltunk komor, feszes versengés­hangulatot, sokkal inkább bensőséges, családias, kelle­mes légkört. Ezt tartjuk kö­vetendőnek, ezzel lehet a szegedi fesztivál új színfolt a palettán és ez vonzza ide a hagyományt a mindennapja­ikban megélő, felszabadult és vidám fiatalokat. - Nyolc együttes szere­pelt; melyikük produkciója felel meg leginkább a meg­újult fesztivál karakterének? - A Jászsági Népi Együt­tes lehet a példa: ők nem egyszerűen másolják a ha­gyományos formákat, hanem a magukévá sajátítják, testre szabják, a mai életükben megélik ezeket. A táncuknak ezért nincs múzeumszaga. Önmaguk megélt élményét képesek átadni, ezzel a kö­zönségnek is élményt tudnak nyújtani. Különleges helye van a résztvevők között a tá paiaknak: a Patyi Zoltán ve­zette Topogó nem is szive sen nevezi magát együttes­nek, ők a folklórt ismerő és szerető egyéniségek laza ba­ráti köre, akik néha össze­jönnek, hogy a maguk örö mére, de hitelesen és szépen felidézzék a régi táncokat Valahogyan mégis színpadi csodákat produkálnak, amint a pillanathoz alkalmazkodva — teszik a dolgukat. Nem az örökkévalóságnak dolgoz­nak, mint minden színpadi mű előadói; „csak" táncol nak, belső örömmel, önma­guk iránti igényességgel, improvizatfv hajlandósággal és tudással. Vannak persze, akik tudatosan művészetet akarnak csinálni. Az a véle­ményem, lehet, de ehhez profinak kell lenni. A szege­di fesztiválokat mindazok­nak az együtteseknek aján lom, akik néprajzi tanul mányként foglalkoznak az autentikus tánccal, annak is látják a produkcióikat, ame­lyeknek van persze művé­szeti célja, de fontos a kö­zösségi, szórakoztató funkci­ója is. Ilyen a hazai együtte­sek derékhada és ez a szege­di fesztivál jövőjének a zálo­ga. (A Martin György orszá­gos néptáncfesztivál díja­zottjainak névsorát keddi számunkban közöljük.) Sulyok Emóbot A kisebbségi kultúrák ünnepe A hét végén a Ma­gyarországon éló nem­zeti kisebbségek törté­nelme és kultúrája volt terítéken a szegedi nem­zetiségi napok program­ján. A vasárnapi nemze­tiségi folklórműsor kelle­mes eseménye volt a Széchenyi térnek. A magyarországi nemzeti kisebbségek történetéről szóló tudományos konferen­ciával és színes folklórössze­állítással folytatódott a hét végén a Szegedi nyár nem­zetiségi napjai '99 elneve­zésű rendezvénysorozat. A rendezvény keretében váro­sunkban három napon ke­resztül a velünk élő kisebb­ségek kultúrájával és törté­nelmével ismerkedhettek az érdeklődők. Szombaton a jjolgári Magyarország 150 éve született első nemzetisé­gi törvényére emlékeztek a városháza dísztermében tar­tott tudományos konferenci­án, ahol a nemzetiségeknek az 1848-49 szabadságharc­ban betöltött szerepéről is szó esett. A városi megemlé­kezésen - hamarosan orszá­gos konferenciát is rendez­nek Szegeden ebben a témá­ban - elhangzott, hogy a 150 évvel ezelőtt született tör­vény a vallásegyenjogúsítás­sal, illetve a zsidó lakosság egyenjogúsításáról szóló tör­vénnyel együtt teljesítette be a magyar polgári kormány törekvéseit. E törekvések 1848-ban időben sem voltak távoliak a magyar nyelv és kultúra életben tartásáért folytatót küzdelemmel, így a forradalmi kormányzat át­érezhette a nemzetiségek vá­gyait is - hangzott el. A kon­ferencia előadói Tóth K. Jó­zsef, a magyarországi örmé­nyek képviseletében, Dusán Skvarna, a szlovák Komeni­us Egyetem professzora, Hartyányi Jaroszlava, az uk­rán kisebbség képviseleté­ben tartottak előadást, illetve dr. Marjanucz László törté­nész az 1848 tavaszán kezdődő magyar és nemzeti­ségi ellentétek gyökereit vá­zolta fel. Ugyancsak szom­baton rendeztek Hollósi Kornélia emlékműsort az Er­délyi Örmény Gyökerek Egyesület és a Szegedi Ör­mény Önkormányzat szerve­zésében az Osztrovszky ut­cai Nemzetiségek Házában. Vasárnap a Széchenyi té­ri platánsorban sétálgató szegediek is megcsodálhat­ták a hazai kisebbségek kultúráját, ahol fúvószene és nemzetiségi táncok szó­rakoztatták az arra járókat. A görögök képviseletében az Akropolisz együttes, a szlovákok képviseletében Mogyorósbánya Fúvósze­nekara, a németek képvise­letében a bácsalmási Al­masch néptáncegyiiltes, a lengyelek képviseletében a poznani Piroska együttes, az ukránok képviseletében a Ruszalka Trió és Ljaho­vics Anna, a magyarorszá­gi szerbek képviseleté­ben pedig a deszki Bánát szerb néptáncegyüttes lé­pett fel. I». J. Átadták a diplomákat Több mint ezerhárom­száz szegedi végzás egyetemista és főiskolás vette át diplomáját az el­múlt két napon megren­dezett diplomaátadó ün­nepségeken. Szombaton az Ifjúsági Házban a József Attila Tudo­mányegyetem Bölcsészettu­dományi Karának mintegy öt­százhetven utolsó éves hallga­tójának nyújtották át a tanul­mányaik sikeres befejezést igazoló oklevelet. A termé­szettudományi kar diplomaá­tadó ünnepségét az újszegedi sportcsarnokban tartották, ahol kétszázharminc tanár szakos és kétszázharminc­nyolc kutató szakos diák ka­pott oklevelet. Ezen kívül kü­lönböző elismeréseket is átad­tak. Hatan nyerték el a „TTK kiváló hallgatója" kitüntetést, és több biológus szakos diák érdemelte ki a Varga Béláné Alapítvány díját, a vegyészek körében pedig Szántó Ferenc­dljat .osztottak ki. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rendkívüli ünnepi tanácsülé­sén tíz hallgatót avattak fog­orvosdoktorrá a Dugonics téri egyetemi épület aulájában. Rajtuk kívül az ünnepségen öt külföldön végzett orvos ka­pott honosított diplomát. Va­sárnap a Nemzeti Színházban száznyolcvanöt nappali és százhuszonhárom levelező ta­gozatos jogász hallgatót foga­dott doktorrá a JATE rektorá­ból és három dékánjából álló avató tanács. Ugyanezen a na­pon az állam- és jogtudomá­nyi kar tanácstermében Euró­pa-jogi szakjogász diplomát vettek át azok a hallgatók, akik posztgraduális képzés­ként vették fel és sikerrel be­fejezték az Európa-jogi szak­képzést. Azok pedig, akik nappali tagozaton teljesítették a szakképzés feltételeit, a jogi diploma mellé bizonyítványt nyújtottak át. H. Sx. Volán-nap • Tudósítónktól Vidám zeneszó és ínycsik­landozó pörköltillat fogadta szombaton mindazokat, akik Szeged kedvelt szabadidőköz­pontjában, Dorozsma határá­ban, a sziksóstói strandon akarták kipihenni az elmúlt hét fáradalmait. Csongrád me­gye egyik legnagyobb cége, a Tisza Volán Részvénytársa­ság tartotta hagyományos vo­lán-napi vigadalmát, amelyen közel 1300 dolgozót és csa­ládtagot látott vendégül a tár­saság vezetése, a Közúti Köz­lekedési Szakszervezet és a Munkavállalói Szakszervezet Tisza volános alapszervezete, valamint a Tisza Volán Rt. üzemi tanácsa. Tizenöt bog­rácsban több mint fél tonna húsból, 240 kiló burgonyából főtt a marhapörköltes lakoma, míg a vendégek szórakoztatá­sáról többek között Bajor Im­re színművész és a Defekt Duó gondoskodott. Új szappanopera • Munkatársunktál Új, kétszáz részes szappan­operát tűzött műsorára június 22-től Globe TV. A Perla Negra, azaz Fekete Gyöngy című argentin sorozat a műfaj szerelmeseinek minden igé­nyét kielégíti, főszereplője pe­dig Andrea Dle Boca, aki a közelmúltban befejeződött Celeste sztárja volt. Az epizó­dok kedden és pénteken, 21 órakor kerülnek műsorba.

Next

/
Thumbnails
Contents