Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-23 / 144. szám

16 EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1999. Ki mint fedi házát... Szeretnék többet tudni a Bramac tetőrendszerről kérem küldjenek címemre termékkatalógust építkezem • tervező vagyok • kivitelező vagyok • Név: Cím: Bramac Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 24. DU .úgy alussza álmát, de ébren sincs oka aggodalomra, ha Ont és családját Bramac tetőrendszer óvja! A Bramac tető maradandó érték miért érné be kevesebbel? ® 06-1-432-0032 BRAMAC Ha már egyszer építkezik... ^ A sertés után drágul a csirke is 1 „Elszáll-e" a baromfiiparb a A legtöbb élelmiszer­boltban és hentesüzletben az elmúlt hetekben meg­emelték a disznóhús fo­gyasztói árát. Az ok: az elmúlt időszak sertésbot­ránya. Miután a termelök a két évvel ezelőtti átvé­teli ár alig felét kapták, válságba került az ága­zat. Az agrártárca viszont - meglehetősen piacide­gen módon - június 1­jétöl bevezette a garan­tált árat. Alig ültek el a disznó-ügy hullámai, úgy tűnik, máris itt a magyar „pipigate". Hamarosan akár 15-20 százalékkal is drágulhat a baromfihús az üzletekben. A csirkevágóhidak most azt szeretnék elérni, hogy egy kiló baromfihúsért legalább 340 forintot kapjanak a keres­kedőktől. Ez az ár pedig több, mint amennyiért ma kínálják sok helyen az egész csirkét. Akad ugyanis üzlet, ahol há­romszáz forint alá „árazzák be" a csirkehús kilóját. Ezt két okból is megtehetik, egy­részt azért, mert ma 170 fo­rintjába kerül a termelőnek előállítani egy kiló baromfi­húst, másrészt csirkehúsból is jóval több van a kelleténél. Ráadásul a nagy kereskedelmi láncok erős alkupozícióban vannak, s így képesek leszorí­tani az átvételi árakat is. A disznóügy is szolgált már tanúsággal: a drágulás miatt minden bizonnyal nem fog drasztikusan csökkeni a fogyasztás, hiszen az az ár­csökkenés hatására sem emelkedett. Most a szakembe­Pipihühó: olcsó húsnak sem híg a leve. (Fotó: Schmidt Andrea) rek arra hivatkoznak, hogy a baromfihús ára mindig a ser­tésével együtt mozgott a pia­con. Az áremelés ellen szól vi­szont az, hogy a baromfitar­tók is túlkínálattal küszköd­nek. A termelők és a feldolgo­zók az elmúlt hetekben kezd­tek tárgyalást a keres­kedőkkel: áremelésekkel sze­retnék a mérsékelni vesztesé­geiket. A túltermelés kialaku­lásában azonban maguk az ágazatban érdekellek is „sáro­sak": az orosz húspiac össze­omlása után úgy tettek, mint­ha mi sem történt volna: egy­re több pecsenyecsirkét dol­goztak fel. Nyugat-Európában azonban csak nyomott áron tudták eladni az itthon felesle­gessé vált magyar csirkét. Csongrád megyében tavaly közel 19 ezer tonna vágócsir­két állítottak elő, az állatok négyötöde a kisgazdaságok­ból került ki. S bár kismérték­ben, 8-9 százalékkal csökkent egy év alatt a csirketenyészté­si kedv, gyakorlatilag a terme­lés stagnált. Most országszer­te úgy keresnek kiutat a szo­rult helyzetből a termelók, hogy csökkentik a jószágállo­mányt. A keltetést májusban 30 százalékkal visszafogták, öt-hatszázezer tenyészállatot pedig levágnak, így próbálják mérsékelni a kínálatot. A csirkeág.azat gondjait to­vább súlyosbítja, hogy .az ag­rártárca nemrégiben csökken­tette az állami támogatást, és termelési kvótákat állapított meg. Az idén közel 200 ezer tonna pecsenyecsirke ket®' vágóhidakra, ezzel szem® az állam csak 160 ezer to® első osztályú csirke után1 támogatást a termelők®1] igaz ennek összegét június tői megemelte. A Baro®' Terméktanács most azt ké® kormánytól, hogy növe'r 180 ezer tonnára a támog mennyiséget. Az agrá viszont egyelőre kitart a sw temberig meghirdetett tái®J gatási rendszer mellett, v toztatásra leghamarabb c5* ősszel szánja el magát. átallja ti magai. „ . így egyelőre nehéz po®" L t' «niel san megjósolni, mikor k®J majd felfelé araszolni a kehús ára az üzletekben­ami késik, nem múlik... esi Az ISO S69bixtos V?"y ünn /'átadás >ap, k '/gedei , Va Vey KTI s: ?"áros t feétébt erárt^^ie. e< '"'közős í feázsbc Vo rés: és tök 0Porttá J , "étele A Triód. V Ódor / Kukoi /tezsbolt >ánvál!a >kus, , /őerős" /fial. A nincs > a jele /tefAtti öt felújít: Ván 8aráz /alkozá /'műkő. T tel a má Jtédanevt "''lantosi lz'onsági En tudom, hogy mit akarok... lokólrlos biztonságot! If you are ready, we are ready. Érezze biztonságban mindazt, amiért keményen megdolgozott! Minden üzlet alapja a maximális bizalom. Mi ezt nyújtjuk Önnek! „A legjobb nemzetközi bank Közép-Kelet-Európában" (Forrás: Global Fináncé 1998) Egyedülállóan sokrétű szakértelmünket és évtizedes európai tapasztalatunkat az Ön szolgálatába állítva, olyan testre szabott és nemzetközi színvonalú szolgáltatásokat kínálunk, amit csak egy ilyen, világszerte elismert, multinacionális bankkonszern tud nyújtani. Bizonyíték erre az a több tízezer elégedett ügyfél, aki már hosszú évek óta bízik bennünk. Bármire is készüljön, keressen minket! Mi készen állunk, és ön... Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt. 6721 Szeged, Kossuth L. sgt. 18-20. Telefon: 06/62-560-600 Fax: 06/62-560-645 Creditanstalt M. De Devizs Angol Ausztr Cseh l Dán k« Euró . Belga l E'nn n Franci Hullán w font Német Olasz Osztrá Bortuj sPanv Japán Eanac ífngy Norvé Svájci fedi Szlová OSAd

Next

/
Thumbnails
Contents