Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-22 / 143. szám

kommentár Szarajevótél Szarajevóig A történészek szeretnek kicsit hozzáadni vagy elvenni a századokból. így született meg például a hosszú 19. század elnevezés, amely az ipari forradalom kezdetétől (1780-as évek) az első világháború kitöréséig tartott. 1914-ben azután elkezdődött a „rövid", ám viharos 20. század, amely megélve azt, éppen elég hosszú­nak tűnt. A második évezred utolsó százada Szarajevó­tól Szarajevóig tart - mondták 1992-ben a stí­lusra sem érzéketlen krónikások, amikor meg­kezdődött a boszniai város ostroma. A délszláv konfliktus nem várt fordulatai később rájuk cá­foltak. 1999-ben, tehát még éppen a 20. század­ban, a NATO bombázásokkal kényszerttette ki a koszovói etnikai konfliktus megoldásának le­hetőségét. A valódi kibontakozást egy júniusi Balkán-konferencia jelentheti, melyet Szaraje­vóban rendeznek — úgy tűnik, a politikusoknak is van sttlusérzékük. Nem kis feladat vár rájuk: meg kell nyerniük a békét. Az ellenséges népcsoportokkal átszőtt Balkánon vállalt feladatuk reménytelennek tű­nik. Az ünnepelt daytoni békeszerződést, amelyben Bosznia-Hercegovina státusát ren­dezték, csak a stabilizációs fegyveres erők állo­másoztatásával tudják betartatni. Ha a katonák elhagynák az utódállamot, másnap ismét egy­más torkának ugrana a három délszláv nép­csoport. Wfoszovóból menekülnek a szerbek. Vélhető­i\ en örökre elvesztették a történelmi múlt­jukra emlékeztető kolostorokkal, emlékmüvek­kel tarkított tartományt. Az elűzött albánok visszatelepülését követő szerb exodus üzenet a szarajevói konferenciának: a Balkánon aligha­nem a tiszta etnikumú államok képesek béké­ben élni Békében, de szegényen. Castro és az evangélikusok Fidel Castro kubai elnök Caridad Diego (balról), a Kubai Kommunista Párt egyházügyi részlegének vezetője és Jósé Ramon Balaguer, a központi bizottság tagja társaságában részt vett a kubai evangélikusok istentiszteletén a havannai Forradalom téren. (MTI Telefotó) Meg kell nyerni a békét • Bonn (MTI) Júliusban a boszniai fővá­rosban Balkán-konferenciát rendeznek, amelyen a délkelet­európai stabilitási egyezmény­hez csatlakozott országok ál­lam- és kormányfői vesznek részt - jelentette be a hétfón Bonnban rendezett EU-ameri­kai csúcstalálkozót lezáró saj­tóértekezleten a német kancel­lár. Gerhard Schröder, aki jú­nius 30-ig egyben az Európai Unió tanácsának soros elnöke is, közölte, a szarajevói érte­kezlet jelzés kíván lenni arra, hogy a térség országai bízhat­nak benne: az egyezmény alá­írói nem csupán beszélnek a békéről, de segíteni is akarnak és fognak nekik abban, hogy a háború befejezése után „meg­nyerhessék a békét. Ez csak akkor lehetséges, ha a Balkán államait tétovázás nélkül köze­lebb hozzuk Európához, gaz­daságukat pedig segítjük a talpraállásban" - jelentette ki Schröder. A bonni kancellári rezidencia kertjében tartott hármas sajtóértekezleten Bili Clinton amerikai elnök meg­erősítette, hogy hazája teljes jogú partner kíván lenni a bal­káni stabilitási egyezmény megvalósításában, az újjáépí­tés megkezdésében. Vélemé­nye szerint a szarajevói érte­kezlet fő feladata lesz meg­győzni a térség államait ar­ról, hogy együtt kell működ­niük jövőjük meghatározásá­ban. Clinton - Schröderrel össz­hangban - megerősítette: Jugo­szlávia csupán humanitárius segítségre számíthat a Nyugat részéről, újjáépítéshez nyújtott támogatást azonban mindaddig nem remélhet, amíg Szlobodan Milosevics elnök hatalmon van. Kinev Teherán: nem! • Teherán (MTI) 'Budapest) Irán hivatalosan cáfol' A miniszter azokat az izraeli sajtóbalta Göncz Árp megjelent állításokat, am«lnök kinevezi lyek szerint Mohammed Ha* társadalomb tami iráni elnök támogatat felügyelő az Izraellel folytatandó p^numi politik beszédet. Egy hivatalos iiá®{ június 21-éi kormányszóvivő - az ÍRNA Wamtitkár esi iráni hírügynökség szerint - Kondta: a tb 8 alaptalannak, propaganda^ '»t meghalad' gásnak minősítette az izrae< ^értékest lap cikkét. Az iráni elnöki®11 heggel és ; közel álló, Hamsari címűn® pilap szerint a cikkel Hatat® megrágalmazása volt a Ha® rec célja. Ember és íré radhatott tovább hazájában Megrovás • Miért érdemes Amerikába menni? New York, New York...! Amerika messze van. Például több, mint tíz­órás repülőútra. Holtidők és átszállások nélkül. Még szerencse, hogy oda­felé az időeltolódás az utas kedvére van. Ha ugyanis Amsterdamból 11 ára 30-kor indul a NorthWest DC 10-ese, 13 óra 50-kor már landol Newark repterén. (Csak mellesleg: az utóbbi idő­ponthoz érdemes 6 árát hozzátenni az időeltoló­dás miatti) így viszont New Yorkban ajándékba kap az ember egy egész délutánt és estét. Azaz vagy fél napot. Ajándék az út, a fél nap és a város is. Ajándék a javából. Nyerges Gusztáv, a szegedi Raszter Stúdió gazdája sütői­pari-tejipari vásárt és kiállítást szeretne mutatni nekünk New Orleansban, de szerinte előbb mégiscsak New Yorkkal kel­lene ismerkednünk. Minibusz vár a reptéren, jó óra, míg be­ér Manhattan-be. A Városba, hogy a 34. utca és a 8. sugárút sarkán kitegyen bennünket a Hotel New Yorker előtt. Szegedi szemmel dzsungel­nek hat a nagyváros. A féli­jedt csodálkozást még csak erősíti, hogy átellenben, a Ma­dison Squer Gardenben éppen rájátszásra készül a New York kosárcsapata. Jegy már nincs, a jegyüzérek ajánlata pedig 500 és 800 dollár között mo­zog. Jegyenként. Hová csöppentünk? - cso­dálkozik rá az ember, mígnem megnyugszik a délutánban egy sör mellett a szálloda mel­Manhottan - hajóról nézve. (DM/DV-fotó) letti olasz étteremben. Ahol mellesleg egy barátságos gö­rög a főnök, és két Barssó környéki román és egy szerb lány szolgál föl. Ők alig egy­két éve vannak kint. Hogy ilymódon megvan­nak a hozzánk közeli, emberi­leg át- és belátható kapaszko­dók, már neki lehet vágni a városok városának. Nyerges Guszti nélkül elveszett lelkek lennénk, de jó egy nap múlva már belátjuk, ennél logiku­sabb városszerkezet aligha lé­tezik. Csak egy térkép kell, néha rápillantani a lépten-nyo­mon föltűnő metrólejáratokon föltüntetett számokra, betűkre, színekre, és bejárhatóvá, meg­élhetővé, sajáttá válik Man­hattan. Mert ugyan az még furcsa az első estén, hogy a szállodától négy saroknyira, a Brodway mellett lévő Empire State Building tetejéről csakis úgy élvezheti az ember az éj­szakai kilátást, hogy táskáját éppúgy átvilágítják, mint a reptereken (ahogyan magama­gának is át kell mennie a fém­érzékelő kapun), de aztán mindenki egyre inkább magá­tól értetődőnek veszi a bizton­ságérzetet, ami egész Ameri­kában elkísér. (Szeretnék né­hány szegedi vagy pesti éjsza­kában oly nyugalommal sétál­ni!) És hogy végül is milyen New York? A csak néhány napra bekukkantó utas számá­ra nagyjából olyan, mint az utikönyvekben. Színesen nyüzsgő város, amelyben a Brodway reklámözöne után sziget és kikapcsolódás az ár­nyas-kellemes, majdhogynem falusias Grinich-Willage. Ahol minden bizonnyal sok­mindent meg kellene nézni, a Szabadság szobortól a World Trade Centeren át mondjuk a Charlie Steak House-ig a 8. sugárúton. De a futó látogató jobb, ha inkább az emberekre ügyel. Nem föltétlenül a Brodway igehirdetőire, térítőire, rap­bandáira. Inkább a járókelők­re, fölszolgálókra, vásárlókra és eladókra, hot dog-árusokra és vevőikre, utcai rendőrökre és a velük trécselő, fölöttébb csinos lányokra, kocsmáro­sokra és vendégeikre... És egy-két nap múlva mindez már fölmutat valamit. Minde­nekelőtt azt, hogy itt mindenki jól érzi magát a bőrében. Nem látni frusztrált, zavarodott, ideges embert. Nem vibrál a levegőben sehol feszültség. Mosolygós város, amelybe hi­bátlanul beleillik a World Tra­de Center komplexumának té­likertjében esküvői fotózáshoz készülődd boldog japán pár vagy az Intrepid múzeum-re­pülőgépanyahajó parancsnoki hídjának réztárgyait teljes odaadással fényesítő, látoga­tóban lévó veterán. Áttekinthető, működő, kel­lemes, lakható, élhető város ­mondja magában az ember már egy nap múlva New Yorkról. Pedig tudni véli: ez a Város lényegét illetően föl­foghatatlan és ráadásul talán nem is igazán Amerika. Dehát majd meglátjuk New Orleans­ban, ahol Nyerges Gusztáv kalauzolásával egy kicsit az üzleti életbe is betekintünk. (Szerdai lapunk 1% mellék­letében Nyerges Gusztávot ar­ról kérdezzük: miért érdemes Amerikába menniük az üzlet­embereknek?) Szávay István ^vetésből kí lgy« beru ,pécs (MTI) %yetemh< • Minszk (MTI) j"enyek köze Politikai menedékjog0'táus Pannon kért Lengyelországban Vl®Öetem bölcs gyimir Nyekljajev, a fehé^ettudomány orosz írószövetség elnöke.1 tan épült Ifjú Krinyica folyóirat fósze'fonstrukció. kesztője. Nyekljajev, aki tnfEyik legnagj ristaként érkezett Lengyel"® emi beruház szágba, kijelentette: ..®"",0Zsef minisz ember és mint író" nem & között a iv°lt - h; TE kitelje Nőoktatás r- A pécs • Szöul (MTI) instrukciója Észak-Korea élesen bír* ^etern felé ta az Egyesült Államokat * jutához kapc Japánt, amiért „ellenség®' ^ miniszter politikát" szerveznek ellen®, A phenjani Központi R$ Aláír „az észak-koreai szuverén1 ol­tást sértő, vakmerő beav®1 ^ W ' kozást" és „világosan meí feszentr nyilvánuló konspiráció Tovább ki emlegetett, név szerint iscl s visszaálll marasztalva Bili Cl int"',8 Ezúttal amerikai elnököt és Óbudán aláíró Keidzo japán miniszterein" & a parla köt - írta a Reuters. , ndjére a Ráállítás ^ "tat elleni felre tere ^orúbb bi fenak fel, '>űjtő ív felküldte feási Bizo Sy törvén S az alá Poiegykori 'Súrmeste .taggyilkblá fetetés v »*linl •feltOgk /AZme r 8 Őrizetbe felembert a boh gfent, va Miklóst További információért hívja a 06 80 660 660-as zéld számol! http://www.weslel.hu WESTEL IRODA: SZEGED, 6720 FEKETESAS UT 25.. TU.: (06 621421-575. MOBIL ,06 601327-600 ^^^^^^^^^^^^^^ WESTEL FORGALMAZOK: HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, EC0PH0NE BT, 6800 SZÁNTÓ K. J. U 20. TEL. [06 621246 996, MOBIL [06501 HPKS0§99; áPVH 485-781,. HSH TELECOM 6000 ANDBÁSSY ÚTI PABKOLÚ. TEL. 106 30) 942 3640, • SZENTES. ELEKTROFIL KFT, 6600 JÓZSEF A U REHl*ZK*1 ü'M E/B. TEL 106 631311 730. MOBIL [06 601337-092 • MAKÓ. PUSZTA HÍRADÁSTECHNIKAI BOLT ÉS SZERVIZ. 9900 SZEGEDI ÚT 2 . TEL 106 621 213 055. MOBIL 106 601 327-918 • CSONGRÁD. ELEKTROFIL KFT, 6640 FÖ U. 62.. M0BI1 106 60| 470-470. " „ CSONGRÁD. MOBIL VILÁG KFT. 6640 FŐ U 40 TEL 106 301966-9900 • SZEGED. KIRU-FON KFT, 6722 JÖSIKA U 1. TEL.: 106 621423-223. MOBIL: 106 601303-03 WESTC0* GSM KFT. 6720 FEKETESAS U. 14. MOBIL 106 60,614-400 WESTCOM GSM KFT. 6720 R00SEWELT EÉB 5, MOBIL. 106 30) 903 3866. WEST-SZEG M BT. 6720 MIKSZÁTH K Ú « TEL 106 301941OOG6 WEST-SZEG » BT. 6720 SZEGED. TESC0. TEL (06 30)952-7165, SARI-PHONE BT, SZEGED NAGYÁRUHÁZ, M08!1:I0660}327-621 • KISTELEK. BBK H" GÁRY KFT. 6760 KOSSUTH U. 30. MOBIL 106 601460-760 ÍS A KIEMEL I láernviU ÜZLETEKBEN. aren< nr minte . u« %**lefo Rászór töreti ' SÖ? PAI t táotorn ír \ Z 8 jel fnyb fo8ó be, H5m Jtáletkc > közül JV 3 tO! Sfeségká

Next

/
Thumbnails
Contents