Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-21 / 142. szám

JN.2FÍÉTF0,1999. JÚN.21. BELFÖLD 3 m röviden haj Tisza-tavi ,T1) s*e*onnyitó i a „békd Abádszalók (MTI) ását" Tájházavatóval, népdal­/ „még1 örök és népzenei együtte­íltjugosek minősítő versenyével, vérző Valamint más szórakoztató imádkoí togramokkal kezdetét vet­)jra elii* a Tisza-tavi Abádszalók án India jugusztus végéig tartó ren­yos eseménysorozata. A meleg FelszóW "napokban sok fürödni zsiai elfagyó turistát fogadó tele­c végei- tilés újabb látványosságát, al járó« ' tájházat Varga Mihály, a ük spi?1 ^O/ügyminisztérium poli­isszatéi® lkai államtitkára, a térség ten alaFszággyűlési képviselője otta a pwyitotta meg. Falai között a eit. ,arPát-medence népvisele­et bemutató, nemzetkö­|ált 1 hírű babagyűjtemény, itÁS «ny András kötélgyártó s,ter hagyatéka és hely­kéned érdekességek kap­ísági Hp helyet, assza W"' igoviná* ' A BT * horgászás lavaznk közben ldetés4 0. év P £ükösd (MTI) va, hog' Halálos áramütést szen­nát tova" edett R. józsef sükösdi orbana^rgász. A 35 éves férfit 'k. ,a, ,mbaton a déli órák körül ,Jálták meg holtan a sü­hor8ásztó partján. A ^fgász valószínűleg azért Í P°tt áramütést, mert hét eter hosszúságú botja, zuiuuVSy annak zsinórja nekiüt­tette, iT^Ött a felette lévő vil­!tasítolvnyvezetéknek. R. József vezet f "tén egyértelműen áram­nak szí es nyomai vannak és erre mer k»fa" a még kezében lévő MiloseT«»8zálas boton talált égés rszág t**' nzva u"' ^ rést. Borverseny bek kői jllégáj- (MTI) csal is.vjrtA kőszeg-hegyaljai bor­s kifej®Vaek nedűit minősítették segff Áramütés ya itársa megyei Velemben ren­u 3 ett megyei borverse­• n- Az agrárkamara és a ihi pás •ől érk®^ IOZ tar® rok ségi 'ás ]Ayközségek szakértői a ^ rehér és 18 vörös fajta ^lősítése után úgy vélik, l az Alpokalján termett j. r°k nemcsak idehaza versenyképesek. i ad alapot'hogy a j?Vi ermö szőlők szinte égéből.^ Jesen visszavonultak, s iérium «t gjelentek az új nemesf­iszünet" ^ fajták. A hegyaljai bo­fegy liéi hegyaljai ü8yan savasabbak, ke­!ír nyehbek, mint verseny­egy 2 de illatanyagukban í visz°^iér al finomabbak. Ezért a félnek ábban összecsal ;tően s?J TO is l •£des fásába­rs®gben reneszánszát éli a odás. H*bita»­rán1 dioxifb kisebb1' aság ^ házak % ^'sógöd (MTI) { z Amerikában évekkel V H kútrehozott Habitat tna "umanity International Hej^yarországi szervezeté­^ ""ányításával vasárnap ^.önkormányzat által fel­öj telkeken épült 16 te,0t,hont adtak át Felső­szaké őlSa Ón" A Habitat for Hu­iSzter /C'ly Magyarország ed­.rábba® /S30 rászoruló családnak dyett % tett saját házat szerte az ' érhel)iKtKagban- A felsőgödi új em t«% n°nokba, elsősorban dékotí? yan helybéli több gyer­portkr®.t^kes családok költözhet­lezóg l|ő <W ' ak'k eddig nem ren­paf Á* » Ck saJát lakással és re. a ^ LPtéjuk a Habitat jóvol­,arTa t'j V megoldódott. A terv a JA ta , az idén több helyen ág'lk vSoadul a mostanihoz ha­Hió bL pü építkezés más tele­rány -S VSeken> legközelebb 15 W1';) ha, p«len költözhetnek be „Hahitat házba újabb • Százötven éves a Lánchíd Ünnepelt Pest és Buda 15 mf1 teség®' an. Tegnap egész napos programsorozattal ünnepelték a budapestiek a Lánchíd felavatásának 150. évfordulóját. A hídon gyalogosan vagy lovas kocsival kelhetett át a közönség, a hídfőknél pedig zenés előadások várták az érdeklődőket. (MTI Telefotó) Nem lesznek megszorító intézkedések A Fidesz folytatja • Budapest (MTI) A NATO-tagság révén megerősödött Magyaror­szágnak köszönhető, hogy nincs magyar áldozata a ju­goszláviai légicsapásoknak, és egyetlen magyarnak sem kellett komoly atrocitást el­szenvednie a Vajdaságban - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a Fidesz Országos Választ­mánya tisztújító ülésén Bu­dapesten. A gazdaság helyzetét ér­tékelve a kormányfő közöl­te: nincs kétsége afelől, hogy a kijelölt tb-vagyon értékesítéséből várható 56 milliárd forint beáramlásá­val az államháztartás hiá­nya az év végére a koráb­ban tervezett szinten lesz. Elmondta, hogy folyik ugyan egy vita a kormá­nyon belül arról, hogy mi­lyen módon kell reagálni a költségvetési hiány vártnál nagyobb növekedésére, az azonban „elesett, hogy va­lamiféle megszorító intéz­kedést tegyen a kabinet". Orbán Viktor ugyanak­kor elképzelhetőnek nevez­te, hogy - mint mondta ­rávegyék a Magyar Nemze­ti Bankot arra, hogy a je­lenleginél jelentősebb ütemben csökkentse a ka­matokat. A Fidesz Országos Vá­lasztmánya újjáválasztotta elnökét Várhegyi Attila sze­mélyében. A választmány alelnökei Szita Károly, Lá­yer József, Búza Attila, Ágota Gábor és Répássy Róbert lettek. Az MSZP és a jövő • Budapest (MTI) Az MSZP tavalyi 27 szá­zalékos támogatottsága mára 42 százalékra emelkedett - je­lentette ki Kovács László a párt szombati, Budapesten rendezett, Válaszok a jövőnek című konferenciáján. A pártelnök közölte: az MSZP - megszabadulva a kormányzati felelősségtől - új lehetőséget kapott arra, hogy továbbépítse a párbeszédet a társadalom legszélesebb réte­geivel. Kovács László az el­múlt parlamenti ciklusra utal­va leszögezte: a kormányzati feladatok miatt nem jutott elég figyelem a pártra és a fo­lyamatos megújulásra. Az SZDSZ és a légkör • Budapest (MTI) A párt, a frakció, illetve sa­ját elnöksége egyéves munká­ját elemezte szombati ülésén az SZDSZ Országos Tanácsa - közölte a testület ülése utáni budapesti sajtótájékoztatón Béki Gabriella elnök. Az OT elnöke szerint a parlamentet kemény, ellenségessé vált lég­kör jellemzi, a kormányoldal képviselői érdemi válaszok helyett alaptalan visszavágá­sokkal, feljelentésekkel rea­gálnak az SZDSZ által felve­tett kérdésekre. Horn Gábor országgyűlési képviselő „a korrupció és a semmittevés kormányaként" jellemezte a kabinetet. Úgy vélte: jellemző a nyári táborozások esete, ugyanis miközben az Ifjúsági és Sportminisztérium milliár­dokat ígér különböző labdarú­gókluboknak, erre a célra mindössze 50 millió forint jut a tavalyi 443 millióval szem­ben. Elmondta: ennek alapján egy-egy pályázó iskola 17 ezer forintos támogatást kaphat. Kezelhető lesz a török hullám Ha kell, erősítenek A határőrség illetékesei szerint a délszláv konflik­tus miatt Csongrád megyé­ben, különösen a nagylaki átkelőnél jelentősen megnő a határforgalom, de kezel­hető szinten tudják tarta­nak a török vendégmunká­sok rohamát. A tervek sze­rint Nagylaknál a várako­zás öt órán belül marad a csúcsforgalom, vagyis a következő két hétvége alatt is. Hétfőtől már jó néhány né­met tartományi iskolában kitör a nyári szünet, a hónap végére pe­dig mindenhol egész nyárra ki­csengetnek. Miért fontos szá­munkra a német iskolai év fe­losztása? Például azért, mert a Németországban élő jugoszláv és török családok ilyenkor in­dulnak haza, s ez Magyarország útjain, különös tekintettel a déli határszélre, illetve a határátke­lőkre, óriási forgalmat, gyakran közlekedési patthelyzetet okoz, s ezt tetézi a Görögország felé irányuló turistaáradat. Az egy évvel korábbiakhoz képest azonban már jelentősen megvál­tozott a helyzet: a délszláv konf­liktus miatt idegennek nem ta­nácsos Jugoszlávián keresztül utazni, legyen akár márkáért dolgozó török vendégmunkás, akár az Akropolisz után sóhajto­zó turista. De a kérdés még ennél is bo­nyolultabb - válaszolt kérdé­sünkre Hajas Gyula alezredes, a Kiskunhalasi Határőr Igazgató­ság Határforgalmi Osztályának vezetője. A várható forgalmat azért nehéz megbecsülni, mon­dotta az alezredes, mert sok Né­metországban dolgozó jugo­szláv állampolgárral is számolni kell, akik éppen azért jönnek ha­za, mert tudni szeretnék, hogy van a családjuk. Hajas Gyula szerint a Görögország felé tartó turistabuszok elkerülik a tompái vagy a röszkei átkelőt, s ugyan­ez vonatkozik a törökökre is. Igaz ugyan, hogy már készen van a Horvátországot és Szerbi­át összekötő autópálya, ez azon­ban drága a törökök számára. Ugyanakkor az-olaszok komp­hajókat szerveznek Törökor­szágba, s ez valószínűleg rész­ben tehermentesíti a magyar közutakat és határátkelőket. Ez­zel együtt Hajas Gyula szerint Röszkénél várakozásmentes lesz a határforgalom, sőt, ha kell, a nagylakiaknak is besegítenek. Az igazgatóság számításai szerint a tavalyi forgalom maxi­mum 70 százalékára kell számí­taniuk. Érhető okokból az első öt hónapban alig kétmillióan lépték át a határt illetékességi területükön, holott például 1993-ban egész évben 19 millió személy léptettek be vagy ki az országból a halasiak. Ahogy könnyebbé válik a kiskunhalasi igazgatóság mun­katársainak a dolga, úgy neheze­dik az orosháziaké. Jakab Lajos őrnagy, a határforgalmi osztály vezetőjének helyettese úgy vél­te, hogy Nagylaknál és Batto­nyánál a Nyugat-Európában élő török vendégmunkások, a lökös­házi vasúti határátkelőnél pedig az ugyancsak a törökök által használt autós különvonatok je­lentik a legnagyobb forgalmat. Az őrnagy értesülései szerint a török konzulátusok többféle módon igyekeznek segíteni a tö­rökökön, s ennek keretében nyo­mott áron charter-járatokat indí­tanak, s így a repülőjegy majd­nem olcsóbb lesz, mint a közúti közlekedés. Jakab Lajos szerint a csúcsforgalom a most követ­kező két hétvégén várható, de bíznak abban, hogy például Nagylakon a várakozást mindig öt órán belül tudják tartani. Ja­kab Lajos elmondta, hogy meg­felelően fel tudnak készülni egy-egy nagyobb hullám foga­dására, hiszen a nyugati határon dolgozó kollégák jelzik, ha je­lentősen több az erre tartó gép­kocsi, s mire ideérnek (8-10 óra alatt), a határőrök, ha kell meg­erősítik a szolgálatot. Anrtő László múlt időben Oktatásunk védjegye rí gy többé-kevésbé nyugodt törvénykezéssel eltelt év LL után a magyar közoktatást célegyenesbe szeretnék fordítani - lényegében ez volt az oktatási miniszter mondanivalója Szegeden a kongresszust tartó önkor­mányzatijegyzők előtt. Valóban, amikor a parlament holnap a közoktatási törvényről szavaz, annak az esé­lyére voksol, hogy jó tíz év után először legyen hosszú távú (szakmai) nyugalom és kiszámíthatóság az isko­lákban. Pokorni Zoltán és munkatársai nem először járnak Szegeden a tanév kezdete óta (a miniszter a tanévet is Csongrád megye székhelyén nyitotta meg), s valahány alkalommal eddig a közoktatási törvény módosítása szóba került, két érvet soha nem mulasztottak el meg­említeni. Az egyik szinte hihetetlen, pedig a minisztéri­um által készíttetett felmérés tartalmazza: a nemzeti alaptantervvel kapcsolatos hétéves szakmai állóháború után a pedagógusok 82 százaléka most egyetért a tör­vényben foglaltakkal. Vagyis a tanárok helyesnek tart­ják a 80 százalékban központilag megszabott tantárgyi kerettantervek bevezetését, jónak ítélik az oktatás minő­ségéhez kapcsolódó mérés-értékelés-minőségbiztosítás hármas feladatát, s ők maguk is szeretnék, ha valami­féle szakfelügyeleti rendszer létezne. Rendszerint ugyancsak elhangzik, hogy a magyar is­koláknak szükségük van minőségbiztosításra, lévén az elmúlt tíz év alatt az oktatás minőségében hatalmas dif­ferenciálódás történt. Az elitiskolák magasan az euró­pai színvonal fölé kerültek, a hátrányos helyzetben lévő intézmények pedig elindultak a lejtőn lefelé, s mivel az oktatás minőségét egyelőre nehéz mérni, azt sem tudjuk megmondani, hogy mennyire lent tartanak. Ez viszont már az állam egyik legfontosabb befektetését, a jövő ge­nerációk garantáltan jó színvonalú oktatását veszélyez­teti, illetve azt eredményezi, hogy hamarosan nemcsak a polgároknak, hanem a fenntartó önkormányzatoknak sem lenne bizalmuk az oktatási intézményrendszerben. Az oktatási miniszternek tökéletesen igaza van ab­ban, hogy egyik nyugati demokráciában sem ismerik azt a fajta bizalmatlanságot, amellyel Magyarországon viseltetnek az állami intézmény iránt, legyen az közhi­vatal, iskola vagy kórház. Való igaz, a magyar polgár a hivatalnokhoz fordul, s nem a hivatalhoz, az orvoshoz, s nem a kórházhoz, és a pedagógushoz, s nem az isko­lához, lévén, hogy rossz tapasztalatai vannak az intéz­ménnyel kapcsolatban. Ezt a helyzetet szeretné a meg­születő közoktatási törvény megváltoztatni az intézmé­nyes minőségbiztosítás tervével Pontosabban legalább elkezdeni a változást, hiszen senkinek sem lehet illúzió­ja, hogy legalább annyi idő kell majd hozzá, mint amennyi ideig a magyar közgondolkodást távol tartot­ták az európaitól. A Z első lépést, az intézményi minőségbiztosítási véd­jegy megszerzését az oktutási kormányzat valószí­nűleg kinjában-kényszerében találta ki. Ha az iskolák megszerezték a minőségi védjegyet, és azt elhelyezték a pedagógiai programjukban, akkor a szülők bizton tud­hatják majd, hogy a gyerek azt kapja, amire az iskola vállalkozik. Ez így logikus lenne, ha valahol a világon még létezne ISO vagy egyéb bizonyítvány általános is­kolák részére is. Mivel a kezdeményezés egyelőre kísér­let, csak néhány év alatt fog kiderülni, hogy a garantál­tan jó minőségű oktatást hogyan mérik. A minisztérium ugyanis azt várja a minőségbiztosítástól, hogy az okta­tás ellenőrzötten és garantáltan stabil színvonalú szol­gáltatás legyen, attól függetlenül, hogy ki az alanya. Az országgyűlés valószínűleg az oktatási törvénycso­mag utolsó tételére is áldását adja a jövő héten. Nem nehéz kitalálni, hogy az ellenzéki érvelés lényege a köz­pontosítás ellen fog szólni, mondván, hogy a NAT által biztosított liberális rendszer megadta a pedagógusok szabadságát a helyi tantervek kialakításában, a közpon­tilag elrendelt kerettantervek, a központi értékelési és vizsgaközpont felállítása, stb. pedig ezt elvenni készül. Erre a választ Pokorni Zoltán már Szegeden megadta: az Oktatási Minisztérium nem úgy képzeli el a tanárok kreativitását, hogy a tanterem bezárt ajtaja mögött a pedagógus úgy oktat, ahogy akar, illetve azt is el fogja kerülni, ami a NAT hetedik évfolyamon történő beveze­tése után több iskolában megesett, hogy volt olyan osz­tály, amely az állandó változtatások miatt történelemből egyre csak az őskort tanulta... A közoktatási törvény sokat csiszolódott, mire a je­lenlegi formájába öntötték. Voltaképpen olyan törvény kerül a honatyák elé, amelyen politikai viták­kal nem javítható: ezt bizonyítja az elmúlt kilenc év ok­tatási törvénykezésének története is. A mostani törvény szilárd - legalábbis szilárdan vallott - koncepcióból in­dul ki, de hogy e koncepció rögtelen útra tudja-e vezet­ni az elmúlt években állandó szorongásban tartott is­kolai rendszerünket, az csak a következő évezredben dől el

Next

/
Thumbnails
Contents