Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-17 / 139. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. JÚN. 17. FOCISULI 7 Harcolni, küzdeni - az örömért Dervarics Attila, a Dé­mász Rt. vezérigazgató­ja nagyon szereti a lab­darúgást. A korosztá­lyos bajnokságokban jól szereplő Tisza Volán­MÉH FS-VSI-t támogató egyik cég vezetője elis­meréssel beszél a foci­suliról, ám azt sem felej­ti el, hogy bizony a fel­nőttek produkciója - hi­ába értek el jó eredmé­nyeket tavaly - egyálta­lán nem javult, sőt... Egy új tényező, a szer­vezetlenség is megjelent kicsiny hazánk futballjá­ban, amely ellen sürgő­sen tenni kell(ene) vala­mit. - Amikor a Tisza Volánt kitalálták - kezdte szinte kérdés nélkül a Démász Rt. vezérigazgatója - , Kővári Árpád elnök és Dlusztus Im­re elnökhelyettes ötlete volt a közszolgáltató társaságok bevonása a focisuliba. Bár nem támogattuk sohasem Szegeden és környékén a futballt, a gondolat nekünk •s tetszett, és nem kellett so­káig győzködni bennünket az ügy fontosságáról. Dervarics Attila a döntés meghozásakor számottevő érvnek tartotta, hogy a gye­rekfoci sok szegedi és régió­beli fiatalnak jelenthet szinte naponta délutáni elfoglaltsá­got, rendszeres mozgást. Az eltelt időben, amint azt ta­pasztalta, a Tisza Volánban dolgozó pedagógusok, ta­nárok önös érdekek nélkül, önfeláldozóan, belső indítta­tásból dolgoztak azért a szolgáltatásért, amelyben ré­szesültek. - Persze, az utánpótlás­nevelésnek Szegeden is megjelent egy árnyoldala: gondoljunk csak Szabics vagy Hegyesi esetére. A nagy klubok általi „lerablás" egyáltalán nem tesz nyu­godttá. Amíg nem állítjuk meg ezt a folyamatot, addig nem lesz más lehetőségük a Volánhoz hasonló focisulik­nak, mint a csendes bele­nyugvás a megváltoztatha­tatlanba. A nagyobb egyesü­letek aprópénzért megveszik a tehetségeket, majd alig pár hónap múlva tízszer, tizen­ötször akkora összegért to­vábbadják őket. A megoldás pedig? A ve­zérigazgató a feltett kérdésre rögtön tudta a választ: - Ki kell alakítani az önfinanszí­rozó iskolát a szülők, a pe­dagógusok terheinek csök­kentésére. Félek attól, hogy az apák és anyák előbb vagy utóbb belefáradnak az ön­zetlen segítségbe. Egy vilá­gos sporttörvény, amely meghatározza a gyerek árát, szintén sokat lendítene ezen a problémán. Dervarics Attila természe­tesen figyelemmel követte a magyar foci eltelt egy évét, lévén egykor - igaz, amatőr szinten, de - játszotta ő is a futballt. Szerinte nem fejlő­dött a tavalyi jó eredmények ellenére sem a labdarúgá­sunk. A kilenc győzelmet, két döntetlent és egyetlen vereséget hozó 1998-as év után délibábokat kergettünk, a produkció túlértékelése el­vakulttá tett bennünket. Na­gyon régóta akarja a magyar a sikert, és sajnos mélyebb tartalmat tulajdonítottunk az említett eredményeknek. Az rt. első embere úgy véli, van egy olyan terület, amelyben visszaléptünk: ez pedig a szervezettség. - Csak a leg­utóbbi félévre kell gondol­nunk, és rögtön világossá válik, miért mondom ezt. Nem tesz optimistává ez a tény, sőt még inkább meg­erősíti azt a hitemet, amely szerint a foci felépítését mindig az alapoktól kell el­kezdeni. A vezérigazgató példa­ként állította mindenki elé a focisulit. Magyarországon sokat kell tenni azért, hogy az utódok egészséges élet­módban, a jobbért való küz­delemre, szívós harcra le­gyenek nevelve, mert igenis nagyobb teljesítményre van szükség egy szegényebb or­szágban a jó mód elérésé­hez. A szegénység fokozza az étvágyat, ezért fontos a gyerekeknek a sport, és ben­ne a labdarúgás, amelyben rengeteg örömet találhat, példaképeket kereshet; összetartja a fiatalokat, egy természetes öröm forrása. A vezérigazgató nem ta­gadta meg kereskedő mivol­tát, hiszen hangoztatta: el kell fogadni, hogy a foci és a gyereknevelés ma már szi­gorú üzlet. A közszolgálta­tók támogatáspolitikája, csak­úgy, mint maga a szolgálta­tás, a legszélesebb réteghez szól. A termékük kevésbé népszerűsíthető a sport terü­letén, ám ez a helyzet a kö­zeljövőben változik majd. Olyan, eddig még szűz tevé­kenységbe akar a cég bele­kezdeni, amely megkívánja, hogy több és más helyen is forogjon a Démász neve. Kísérletképpen az elmúlt szezonban a Medikémiát se­gítették, az orosz Szolojid az rt. hathatós támogatásával szerepelhetett a röplabda­csapatban. - Bár a kiértékelés még hátravan - hangoztatta a ve­zérigazgató - , az újabb rek­lámlehetőségek mindenféle­képpen kellenek. Egy a fel­adatunk: megerősíteni és tá­mogatni minden olyan dol­got, amely a fociszerető vá­rosnak, a gyerekeknek, ezál­tal pedig magának a labda­rúgásnak az előrelépését, az öröm forrását jelenti. Har­colni, küzdeni kell, ehhez pedig jó eszköz a tanítás, a nevelés, amiben a focisuli az élen jár - zárta ezekkel a gondolatokkal a beszélgetést Dervarics Attila. Mádi József „El kell fogadni, hogy a foci és a gyereknevelés ma már szigorú üzlet" ~ vallja Dervarics Attila, a Démász vezérigazgatója. (Fotó: Gyenes Kálmán) A sportos Rádió 88 Január óta napi 24 órá­ban sugároz a Rádió 88 a 95,4 Mhz-en. A hallgatók Szegeden és annak 50 km-es körzetében élvez­hetik az adást. A főként fiatal műsorvezetőkből (Genscher, Száraz Fe­renc, Tóth Viktória, Na­csa Norbert, Tóth Péter, Heigl Lilla, Rozgonyi Anita, Kiss Máté, Bende Gábor) álló csapat rövid idő alatt nagyon népszerű lett a közönség körében, s ezt egy hivatalos felmérés is bizonyította. A „tinik" mellett az „öregrókák"; Adóm Péter, Sövény Ti­bor, D. Tóth Júlia, Tóth András, Vass Imre, Szabó C. Szilárd a rutinjukkal tartják kézben azt, hogy a rádió jól működjön. A tulajdonos, Tóth András által vezetett mé­dia egyik fő profilja a sport. A sportszerkesztők (Süli Róbert, Cs. Gát László) mindennap hat­szor részletes híreket mondanak, míg pénteken a hét vége jelentős me­gyei sporteseményeinek beharangozása történik. A vasárnap délutánt a Sportmix tölti ki, amely négy órán keresztül a mérkőzések, versenyek tudósításának ad helyet. Rengeteg eseményről élőben számolnak be a sportrajongóknak (Pick Szeged, Medikémia Sze­ged, Szeged LC mecs­csei), sőt az elmúlt évben a kézilabda Európa-baj­nokságról, Olaszország­ból is rendszeres tájékoz­tatást kaptak a hallgatók. A műsort interjúk színe­sítik (sok-sok sztár is megszólalt: Birgit Fischer, Dávid Kornél, Gécsek Tibor, Éles Jó­zsef), s ennek egyik leg­hallgatottabb része a 19 és 20 óra közötti focióra, amikor a megyében sze­repló gárdák összecsapá­sairól számolnak be a munkatársak (Mádi Jó­zsef, Ugray Zoltán, Ta­más Ákos, Csányi Jenő, Szuhánszky Zoltán, Süli András). A Rádió 88 rendszerességgel ott volt a Tisza Volán-MÉH Fo­cisuli meccsein, így a hallgatók egyből értesül­hettek az eredményekről. A műsorvezetők gyakran fociznak, s hatalmas si­kerként könyvelték el a Westel-kupán szerzett második helyezést. Focisták, tánclépésben A mozdulat tökéletes - de nem jár érte pont A kicsi és a nagy harca

Next

/
Thumbnails
Contents