Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-15 / 137. szám

15. KEDD, 1999. JÚN. 15. BELFÖLD 3 61 Ötmillió forint • Budapest (MTI) országos rendőrfőka­P'tány ötmillió forintos jutal­íagy® ®at ajánlott fel annak a pénz nyomravezetőnek, aki a hét i nagy [egén elkövetett robbantásos René bűncselekményekkel kap­i csolatban használható infor­nte] macióval szolgál. A rendőr­osztf Seg megállapította, hogy nányos ]zefüggés van a péntek es­ében> tó a X. kerület Kőér utcai vó szí [paitacus sportpálya előtt el­l-terve Követett és a szombaton, a sntette kerületi Klapka György c keze utcát lakóház udvarán történt ,enm3 mbbantás között .sátfe ,ések£ Több Grundig­SCEPS Megrendelés islatát • Szécsény (MTI) re egí A Grundig megrendelésé­elet© ] az idén 30 százalékkal nö­a. e i magyarországi összesze­eiesét az Elektronikai Me­dikai Tervező Szolgáltató cs Kereskedelmi Vállalat. í® ennek érdekében' szécsény i Kernébe a meglévő 1200 gazda mellé további 150 munkást zaléto esz fe], azzal a cél)al> hogy célszí minden zavar nélkül indul­évre» nasson a fokozott ütemű ter­rható' melés. A cég 1992-ben ala­rdaság *»lt Szécsény ben. Akkor nflácu' mindössze 17 dolgozója volt. í csök erref Diplomavita lék tó * S9®r (MTI) Kompromisszumos meg­asként „pedagógia szakos evelőtanárként" minősíti az gn tanárképző főiskola 120 °st végző pedagógia sza­ifő, V ,'ls ba'lgatóját az oklevele, es]' csz tntézmény eredetileg ÍZ el© fe ..pedagógia szakos ne­,rló yf: ae'öi" diplomát akart kiadni, sztere' haligatók vjszont, akik lembe11 [Pedagógia szakos tanár" em © gZe«ség dokumentálására liért » [ámítottak, tiltakoztak ez jyöltt "en. őrség© k, h<$ IV S] at ÍS1S» 1 ei® • Tölgyessy Péter könyvbemutatója „Sok mindenért én vagyok a felelés" Tölgyessy Péter: A Németh-kormány mítoszát Horn Gyuláék oszlatták szét. (Fotó: Miskolczi Róbert) A közelmúltban Buda­pesten Hankiss Elemér ajánlotta a nagyközönség figyelmébe Tölgyessy Pé­ter Elégedetlenségek egyensúlya című kötetét. A múról, melyben a szer­ző az elmúlt évtized során született írásait összegzi, pénteken a Közéleti Ká­véház estjén Szalay Ist­ván beszélgetett a rend­szerváltás egyik legismer­tebb politikusával. Tölgyessy Péternek megada­tott az, ami csak keveseknek: '89-ben, a rendszerváltozás ide­jén nemcsak, hogy közelről szemlélhette az eseményeket, de maga is részese, sőt mi több, alakítója volt a történelmi törté­néseknek. Nincs hát mit csodál­ni azon, hogy az elmúlt hét pén­tekén, a Közéleti Kávéház kere­tében a Kortárs Galériában megrendezett könyvbemutatón mind beszélgetőtársa, dr. Szalay István, mind közönsége első­ként az átmenet koráról kérdez­te az egykor az SZDSZ-ben és az Ellenzéki Kerekasztal részt­vevői között is magas pozíciót betöltő politikust, aki tapaszta­latait a közelmúltban megjelent Elégedetlenségek egyensúlya című kötetében tette közzé. Tölgyessy Péter a beszélge­tés elején mindjárt szertefoszla­tott egy illúziót: szerinte ugyan­is a máig igen nagy népszerű­ségnek örvendő Németh-kor­mány a látszattal ellentétben sokkal kevesebbet tett az or­szág liberalizálódásáért, mint a Grósz Károly nevével fémjel­zett kabinet. „Németh Miklósra egészen addig nem mint önálló politikusra, hanem mint Grósz Károly csinálmányára tekintet­tek, amíg Grósz el nem mondta az elhíresült sportcsarnoki be­szédét, és a vízlépcső ügyében megszervezte a „fölállásos" szavazást. Ezután három hónap alatt szertefoszlott népszerűsé­ge, amely pedig eleinte maga­sabb volt, mint például Antall Józsefé bármikor is. A Németh­kormány idején egyetlen sza­kértői javaslatból sem született törvény, egyedül a spontán pri­vatizáció indult meg. Azt is Né­meth Miklóséknak köszönhet­jük, hogy az átmenet idején szinte fizetésképtelenek lettünk, hiszen az ő kormánya hozott rendeletet a szabad valutavál­tásról, amelynek következtében rengeteg pénzt vittek ki a pol­gárok az országból. Ezzel szemben Grósz megteremtette a nyugati típusú adórendszert és bevezette az új társasági tör­vényt is, amelyeknek rendkívül nagy jelentősége volt a piac­gazdaság kialakításában. A Né­meth-mítoszt csak a Horn-kor­mány tudta szertefoszlatni. Az emberek ugyanis azért szavaz­tak az MSZP-re, mert azt hit­ték, ha Hornék lesznek hatal­mon, ugyanolyan jó világ lesz, mint Németh Miklós miniszter­elnöksége idején." „Sok mindenért felelős va­gyok, ami ebben az országban történt, ezek egyike a választási rendszer. Sokan bírálják arány­talanságait, de azt tudni kell, ha például '94-ben az angol típusú rendszerrel választottunk volna, akkor az MSZP 91 százalékos részesedést szerzett volna a parlamentben." Kéri Barnabás zsg©" nl© [ ársas^ Mbek>1 ezetóf lók 1Z CS* elnötó eiktatá Sban­Ián©' .gy] tögla'­í gytó )T lata a •lek© .-solfe Nagybani piaci árak (Június 14.) Te, tmény Dorozsmai piac Szentesi Árpád piac ice-®" .ázása, nak." ja TTIRE'­fl Albatök Alma banán BUrgonya (új) Citrom C"kkini csemegehagyma ^resznye pokhagyma (új) földieper Görögdinnye gyökér (új) kafalábé Karfl0| Káposzta krfkáposzta Me8gy Gborka (kígyó) 0b°rka (fürtös) arancs foúlizsán faprika (TV) faprika (TV) faprika (hegyes , erős) fe^úicsom salát, geller *öldbab ^dborsú 40-45 Ft/kg 150-200 Ft/kg 156 Ft/kg 50-60 Ft/kg 196 Ft/kg 70 Ft/kg 25-30 Ft/cs 120-140 Ft/kg 180 Ft/kg 80-100 Ft/kg 120-150 Ft/kg 80-90 Ft/cs 10-15 Ft/db 50 Ft/kg 40-55 Ft/kg 40-55 Ft/kg 150-180 Ft/kg 25-30 Ft/kg 20-25 Ft/kg 145 Ft/kg 300 Ft/kg 12-15 Ft/db 7-8 Ft/db 80-100 Ft/kg 20-30 Ft/db 60-70 Ft/cs. 9 Ft/db 40-45 Ft/db 200-250 Ft/kg 60-70 Ft/kg 180-200 Ft/kg 138 Ft/kg 40-60 Ft/kg 150 Ft/kg 50 Ft/cs 150 Ft/kg 130 Ft/kg 50-90 Ft/cs 25-30 Ft/db 60-80 Ft/kg 40 Ft/kg 30-40 Ft/kg 100-120 Ft/kg 30-50 Ft/kg 125 Ft/kg 27 Ft/db 130-150Ft/kg 8-18 Ft/db 100-120 Ft/kg 8 Ft/db • Parlament: Martonyi a határokról - leszavazták az ellenzék napirendi javaslatait Határok és Koszovó Őstermelők nyara A Közelmúltban megnyílt szentesi Árpád NAGYBANI PIACÁT diife"9usztus I O-ig minden őstermelő s^jjfefeonul látogathatja, legyen a vendégünk! • Budapest (MTI) Hisszük, hogy az ed­digi értékvezérelt politi­ka fenntartásával, józan körültekintéssel és min­denekelőtt nemzeti összefogással meg fog­juk oldani az előttünk álló nehézségeket - han­goztatta Martonyi János külügyminiszter hétfőn napirend előtt, a parla­ment rendkívüli ülésén, utalva a koszovói béke­kötés utáni feladatokra. Kijelentette: Magyaror­szágnak a határokat nem megváltoztatnia kell, hanem gyökeresen át kell alakítani azok szerepét a közép-euró­pai önazonosságból, a szom­szédokkal való együttműkö­désből, és az európai integ­rációból fakadó célokkal és következményekkel össz­hangban. Az országgyűlés hétfőn nem szavazta meg a rendkí­vüli ülés programját, így a napirendi pontok tárgyalása nem kezdődhetett meg. A képviselők közül 116-an igennel, 202-en nemmel sza­vaztak. A parlament a rendes ülés napirend előtti felszóla­lásaival folytatta munkáját. A rendes ülés napirendjé­nek megállapítása során a többség hét javaslatot eluta­sított abból a nyolcból, amellyel a szocialisták és a Pogácsát! • Budapest (MTI) Tímár György, a Független Kisgazda­párt országgyűlési képviselője hétfőn le­vélben fordult Ader János házelnökhöz, annak érdekében, hogy a nyolc óránál hosszabb plenáris ülésen részt vevő képviselők kapjanak tepertős pogácsát. „Azzal a javaslat­tal fordulok az Elnök úrhoz, hogy az illeté­kes országgyűlési fó­rumok álláspontjai­nak beszerzése alap­ján, az Országház büdzséjének terhére, engedélyezni szíves­kedjék a nyolc mun­kaórát meghaladó plenáris üléseken részt vevő országgyű­lési képviselők részé­re, 19 órakor tepertős pogácsa szükség sze­rinti mennyiségben való biztosítását" ­olvasható a levélben. szabaddemokraták akarták kiegészíteni a tárgysoroza­tot. Köztük szerepelt a Posta­bank és a Magyar Fejleszté­si Bank konszolidációját vizsgáló bizottság felállítá­sára, valamint az állami al­kalmazottak bérének rende­zésére vonatkozó előterjesz­tés, amelyekről gépi szava­zást kért az SZDSZ, illetve az MSZP képviselőcsoport­ja­A többség is hozzájárult viszont a Lockheed-ügyet vizsgáló bizottság felállítá­sának megtárgyalásához, amelyre kedden, utolsó na­pirendi pontként kerül sor. A T. Ház - négyötödös többséggel - mindhárom, a koszovói KFOR-akcióhoz kapcsolódó javaslat eseté­ben hozzájárult a házsza­bálytól való eltéréshez. A családi élet biztonságá­nak megteremtésével és a gyermekvállalás terheinek csökkentésével magyarázta a gyermekgondozási díj (gyed) bevezetését az ehhez szükséges törvénymódosítá­sok általános vitájában mon­dott hétfői expozéjában Har­rach Péter szociális és csa­ládügyi miniszter. Hozzátet­te: a gyed bevezetésével azt kívánják bizonyítani, hogy a gyermekvállalással járó többletterheket a társadalom is méltányolja. Több hozzászólás után a gyedről szóló előterjesztés vitáját elnapoltákf u ] jegyzet Túlzások r úlzás azt állítani, hogy megnyugtatott volna Kövér László kijelentése, mely szerint „túlzás azt állítani, hogy a szervezett bűnözés és a politika között megkezdődött a „hídverés" ". Persze, ez őszinte mondat lehet, s valami olyasmit sugall számomra, hogy maga az illetékes miniszter sem meri kijelenteni azt, hogy igen, verik a hidat, vagy nem, nem verik. Kövér László ezzel a válaszával ugyanis továbbra is függőben tartotta a kérdést, pedig mi igazából azt sem tudjuk, hogy ennek a hídverésnek milyen látható jelei lehetnek, mikor kell arra gondolnunk, hogy a levert hídon most masíroznak át a gépfegyveres banditák, és elmondják igényeiket a túloldalon, vagyis a mi oldalunkon lévő hivatalnokoknak. Aztán azt is túlzás állítani, hogy a kit nap alatt bekövetkezett három fővárosi robbantás, valamint egy bomba „elfogása" a magyar-szlovák határon már ennek a hídverésnek a része, vagy az egy egészen másik útvonal, amelynek köze sincs a politika megkörnyékezéséhez. Robbantásos időszakokban mindig szeretjük azt hinni, hogy a levegőbe emelkedő Mercedesek ügye egy zárt bűnözői kör elszámolási vitáját jelképezik, nekünk, ártatlan polgároknak ehhez semmi közünk. Hitlük ezt mindaddig, amíg Szegeden az egyik szórakozóhely előtti robbantásnak ártatlan és súlyos sérültjei voltak, majd pedig az Aranykéz utcában már halottak is jelezték: a probléma túlmegy a zárt bűnözői csoportokon. Nem tudjuk továbbá azt sem, hogy kik azok, akiktől tartanunk kell, mert a szervezett bűnözést képviselik és a politikát akarják megkörnyékezni. Az is kérdéses, hogy kit érdemes ebben az országban „megvenni", kinek van akkora hatalma a politikában, hogy a lebukás veszélye nélkül kiszolgálhatja a megbízóit. Hiszen láttuk, egy ártatlannak tűnő, s egészen más jellegű ügybe állam­titkárok buknak bele, vagyis a kontroll, jelentős részben a nyilvánosság kontrollja működik. r úlzás azt állítani, hogy választ kaptunk a kérdéseinkre, amelyek lényege mindig ugyanaz: kell-e, s ha igen, akkor kitől kell félni? Valószínűleg erre a miniszter sem tud egyértelmű választ adni. Pedig 6 biztos sok titkot ismer. Bűnözés - szervezetten • Budapest (MTI) Túlzás azt állítani, hogy a szervezett bűnözés és a politi­ka között megkezdődött a „hídverés" - nyilatkozta a Ma­gyar Rádióban (MR) Kövér László hétfőn, utalva Katona Béla volt miniszter korábbi ki­jelentésére. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter szerint azon­ban ez a kijelentés nem volt haszontalan, mivel felhívta a figyelmet arra, hogy a szerve­zett alvilág megpróbál legális kapcsolatrendszert kiépíteni a közélet irányába. Nemcsak' politikusokról, hanem egyéb közéleti szemé­lyiségekről, újságírókról, mű­vészekről, sportolókról ép­púgy lehetne beszélni, mivel ezek a kapcsolatok teszik erő­sebbé a világon mindenütt a szervezett bűnözést - közölte Kövér László. - Magyarországon ez a fo­lyamat még nem tart ott, hogy attól kellene félnünk: az ál­lamapparátust hatalmába kerí­ti, vagy az egész államot kor­rumpálja, mint ahogy néhány európai országban korábban megfigyelhető volt - mondta a miniszter. Hozzátette: még jó időben vagyunk ahhoz, hogy ennek elejét is tudjuk venni. Egyetemi tanári kinevezések • Budapest (MTI) Göncz Árpád köztársas­ági elnök, Pokorni Zoltán oktatási miniszter javasla­tára rektori és egyetemi tanári kinevezésekről szó­ló okleveleket nyújtott át hétfőn Budapesten a Par­lament Kupolatermében. Göncz Árpád köszöntőjé­ben úgy fogalmazott: a kine­vezés hallatlanul nagy felelős­ség, egyrészt a múló idő szempontjából, másrészt a ki­művelt tudós emberekért való ténykedés szempontjából. Mint mondta: egy egyetemi tanár soha nem tévesztheti szem elől azt a paradigmát, miszerint „a tudományos igaz­ság soha sem végleges". Az államfő szerint az egyetemi oktató legnehezebb és legmél­tóbb feladata az egészséges kétely életben tartása, és a tu­dós fők nevelése. A Magyar Köztársaság el­nöke - az oktatási miniszter előterjesztésére - 1999. július 1. napjával egyetemi tanárrá nevezte ki a József Attila Tu­dományegyetemre dr. Anderle Adámné dr. Sajti Enikő egye­temi docenst, dr. Fenyvessy József egyetemi docenst, dr. Karsai László egyetemi do­censt, dr. Katona Tamás egyetemi docenst, dr. Kontra Miklós egyetemi docenst, dr. Nagy László egyetemi do­censt, dr. Pléh Csaba egyete­mi docenst, dr. Szabó Gábor egyetemi docenst. A Szent­Györgyi Albert Orvostudomá­nyi Egyetemre dr. Mándi Yvette egyetemi docenst, dr. Pál Attila egyetemi docenst, dr. Varró András tudományos tanácsadót, dr. Végh Ágnes egyetemi docenst. Egyúttal a József Attila Tu­dományegyetemre dr. Báthory Zoltán meghívott egyetemi ta­nárt, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemre dr. Varga Tibor meghívott egyetemi tanárt 1999. július 1. napjával egyetemi tanárrá ki­nevezte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents