Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-14 / 136. szám

14, HÉTFŐ, 1999. JÚN. 14. BELFÖLD 3 3 fj röviden ség Gótikus Kőtár ívtize- • Sárospatak (MTI) 3olfc» v. s®rospataki Rákóczi jment , " ^kő, keleti szárnyának vedeli fe'Mves termében a középben is kon Patak későgótikus építé»t be s SZetl kőtöredékeinek legtársel szebb elemeiből, továbbá hogy tíJZokbó' és fotókból nyílt 1 a hH szombaton a múzeum gyhat fe'jabb állandó kiállítása, a •ámlí fekus Kőtár. A kőtár hoz] rend- .^©il Sárospatak, ezen befeladó 1)1 a sok legenda övezte Vöorán tés-torony történetének jobb tegismeréschez. 1 óvodák vállalkozásban ' S*ékesfehérvár (MTI) . Vállalkozásba kívánja ad111 óvodáit a székesfehérvári ^kormányzat. A gyermekfeézmények vállalkozási •ormában való működtetésé'feaz elmúlt hetekben elfogad°tt stabilizációs program ereiében döntött a város 0zgyűlése. A program [gyanis fontos feladatként "atározta meg az intézmé®yek működési költségeinek [ csökkentését. Az elképze* szerint az önkormány'*?' a központi költségvetés fel biztosított, alanyi jogon Jaró normatíva mellett a föindenkon egy főre jutó önkormányzati támogatás 50 5zázalékával támogatja majd a "állalkozásba adott óvodák Működését. Manók, koboldok • Sopron (MTI) A bányában lakó démo[°k mondavilágát bemutató taltúrtörténeti kiállítás nyílt °Pronban, a Központi Báayászati Múzeumban. A I at felvonultatja AgricoKircher, Csiba István és •1 Mátyás bányaszellefekról készült leírásait. Az sras°s ismertetőkhöz met(feek, illusztrációk kapcsodnak, amelyek törpe, mafe*agy kobold alakjában fefeolják a démonokat. Az asos anyagot a manók ®kját bemutató tárgyak, yfeelem-üvegek" egészítik 1 A kiállítás válogatás a bányai, a németor[tagi bochumi és a soproni föúze. ;um gyűjteményéből. Médialogisztika % Munkatársunktál Napilapjaink előfize, 1 rendszeresen találtnak a terjesztéssel Megbízott társaság, a Médialogisztika képvi[e'űivel, akik kiadóválalatunk megbízásával [égzik feladatukat. A tarjesztő kft. az elmúlt "et végén tartotta meg [®ros taggyűlését, meyen a cég tulajdonosai 7.a Délmagyarország ^ és a drezdai Fiege úgy döntöttek, l "rj uoulullt», "°gy elfogadják Ronald Koppéit lemondást az ügyvezetői poszt• A közel háromszáz fe'lalkozót és munkaM-Sat f«glalkoztató Medialogisztika Kft. új Ügyvezetője - eddigi • ——>dit megtartva 'aPunk igazgató-fő^kesztője, Dlusztus • Volt kormányfők „párhuzamos interjúja" Boross és Horn - ugyanarról fi Gyula a pécsi találkozó elélt vészt vett a szívesen latna Toigyan Józsefet az • farumon, ahol |elexte, hogfy i JcWtjct kesébb nevezi iiwq*** (MTI Telefotó) • Pécs (MTI) A Mugym Köztársaság ket volt miniszterelnöke egyetért abban, hogy cs ország a NATO új tagjaként helytállt az északatlanti szövetségnek a koszovói válság megoldását célzó katonai akciója idején. Boross Péter és Horn Gyula a Dunántúli Napló cimú Baranya megyei napilap Pécsett tartott szombati juniálisán adott közönség előtti „párhuzamos interjút" a lap főszerkesztőjének. Boross Péter szerint ugyan nem volt szerencsés a koszovói válság és hazánk észak-atlanti csatlakozásának egybeesése, a kormány lépései mégis helytállók voltak. Bírálta viszont az MSZP-nek az „utolsó kanyarban" tanúsított magatartását, amely arra irányult, hogy magyar repülőterekről felszálló NATO-gépek ne mérhessenek légicsapást Jugoszláviára. Az MDF politikusa hangsúlyozta: a jelenlegi kormány korábban már határozott nemet mondott a szárazföldi erők magyar területről történő indítására vonatkozó elképzelésre. Horn Gyula kijelentette: nem az udvariaskodás szavait mondja, amikor elismeri, hogy a Magyar Köztársaság helytállt a hetvenkét napon át tartó légicsapások idején, mialatt voltaképpen frontország volt. - E helytállást nemzetközi elismerés is igazolja mondta a szocialista politikus. Bírálta ugyanakkor, hogy a kormány „túl lihegte" a helyzetet, amikor a bombázások intenzifikálását szorgalmazta. Úgy vélte, hogy az MSZP fellépése a mértékletességet képviselte, miközben nem hagyott kétséget afelől, hogy támogatja a parlament döntését Mindkét ex-miniszterelnök hangoztatta, hogy Magyarországnak megkülönböztetett szerepe lehet a háborús károk helyreállításában. A határon túli magyarság helyzetéről és jövőjéről szólva Horn Gyula kifejtette: a sokakban jogosan élő igényt - hogy az elszakadt nemzetrészek egyesüljenek - az Európai Unió keretében lehet és kell megoldani. Boross Péter úgy vélte, hogy hazánk csatlakozása után - amelyre 2002-re felkészülten kell állnunk, mégha a szerződés az unió esetleg ettől eltérő szándékán is múlik sajátos jogi státust kell biztosítani a határon túli magyarságnak, amelyet nem hozhat hátrányos helyzetbe az anyaország európai integrációja. Konferencia az integrációról • Budapest (MTI) Délkelet-Európa újjáépítésére az Európai Uniónak külön forrásai vannak, ezért tévedés azt hinni, hogy a bővítési folyamatra szánt összegeket fogják erre a célra átcsoportosítani - közölte szombaton Budapesten Martonyi János külügyminiszter. A politikus az euroatlanti integráció utáni magyar és közép-európai távlatokról rendezett konferencián tartott előadást Martonyi János úgy vélte: a balkáni rendezéssel párhuzamosan gyorsulni fog az EU bővítési folyamata. - Közép-Európának különleges politikai, geopolitikai, gazdasági, illetve közvetítői szerepet kell adni ahhoz, hogy a délszláv térség országai minél hamarabb integrálódhassanak - mondta a külügyminiszter. • Havi bruttó: 33 és 90 ezer forint közölt Emelkedő reálkeresetek Az inflációnál erőteljesebben növekvő keresethez jutottak az esztendő első negyedévében az alkalmazásban állók Csongrád megyében, ahol javult a pályakezdők elhelyezkedési esélye, s bár emelkedett a munkanélküliek száma, több lelt a betöltetlen álláshely is írja minap megjelent elemzésében a megyei KSH munkatársa, dr. Fekete Istvánné. Csongrád megyében az első negyedévben a négy embernél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél % ezren álltak alkalmazásban, valamivel kevesebben, mint egy évvel korábban. A létszámcsökkenés erőteljesebben a fizikai foglalkozásúakat érintette, számuk két százalékkal maradt el az előző évitől. A jelentősebb gazdasági ágak közül az iparban, a mezőgazdaságban és a gazdasági szolBruttó keresetek, '991. negyedév Megnevezés Forint Változás %-ban ÖSSZESEN 58501 117,5 Ezen belül: mezőgazdaság, erdőgazdaság 46 329 119,2 ipar 62 851 1163 építőipar 51474 114,7 kereskedelem, javítás 41 129 113,0 szálláshelyszolg., vendéglátás 32 880 123,9 szállítás, posta és távközlés 67440 1143 pénzügyi tevékenység 90 087 124,6 oktatás 68 212 125,6 gáltatásban volt a legnagyobb mértékű a létszámvesztés. Az alkalmazásban állóknak - az országoshoz hasonlóan egyharmada dolgozott költségvetési területen, ahol az előző évi szinten maradi a létszám, míg a versenyszférában két százalékkal visszaesett. A csökkenés a közepes méretű, az 51-300 közötti létszámú szervezeteknél volt jelentős, hét százalékos. Az év elején - a foglalkoztatottság csökkenésével - ismét emelkedett a munkanélküliek száma, és a negyedév végén 16,6 ezren szerepeltek a munkaügyi központ nyilvántartásában. Pozitív elmozdulás viszont az, hogy az egy évvel korábbinál jóval - 17 százalékkal - kevesebb volt a pályakezdő munkanélküli fiatalok száma. A munkanélküliségi ráta emelkedett és az első negyedév végén elérte a 9 százalékot. amely azonban továbbra is elmarad az országos 10,4 százaléktól. A megyék rangsorában a ráta alapján Csongrád megye a hetedik helyen áll. Jelentősen - több mint 40 százalékkal - bővült a betöltetlen munkahelyek száma, ami hozzájárulhat a munkaerőpiaci feszültségek enyhítéséhez. Az országosnál nagyobb mértékben, 17,5 százalékkal emelkedett Csongrád megyében az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az első negyedévben. Az ágazatok közül az átlagosnál nagyobb volt a növekedés - a tavalyi fizetésrendezések áthúzódó hatásaként - az oktatásban, a pénzügyi valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban. Az elsó negyedévben a nettó átlagkereset az országossal egyezően 13 százalékkal nőtt, ami - figyelembe véve a fogyasztói árak emelkedését gyakorlatilag három százalékos reálkereset növekedést jelenL K. A. múlt időben Bábeleink » jé hány anyuka ugyancsak meglepődhetett az elmúlt i V hónapokban, amikor kétéves forma gyermeke új pajtásra talált a közeli játszótereken, s akivel azután, valahol a hallótávolság megnyugtató határán, olyan traccspartiba keveredett, amire csak két alig beszélő emberpalánta képes. Persze minden béke véget ér egyszer, s ehhez az is elég, ha különböző színűek a homokozólapátok. A harcoló felek szétválasztásakor nemegyszer kiderült, az egyik törpeördög szerbül, a másik magyarul mondta a magáét, közel fél órán keresztül, igaz, néha egymás szavába vágva, de ugyanazon a hullámhosszon. Törékeny béke elé nézünk egy nagyon értelmetlen, pusztító háború után, mely a határhoz közeli magyar városokban leginkább a repülőgépzúgásban, valamint abban merült ki, hogy a szomszédhoz korábban csak napokra érkező újvidéki rokonok ezúttal a családfő nélkül jöttek és sokkal tovább maradtak. Magyarország nagyon régen vett részt olyan háborúban, amelyet a győztesek oldalán fejezett be, ám ünneplésre semmi okunk. A vajdasági magyarok sorsa ugyanis mindvégig olyan ellentmondásossá tette szerepünket, hogy azzal nem csupán szegény, tökéletesen sajtóképtelen hadügyminiszterünk, de a kormány professzionális, minden más esetben határtalanul magabiztos kommunikációfelelősei sem tudtak megbirkózni Talán az újvidéki hidak bombázása volt az első olyan pofon, amely ráébresztett bennünket arra, mi csatlakoztunk a NATO-hoz és nem a katonai szervezet hozzánk. A szabadkai és horgost légitámadások pedig egyértelműen bizonyították, a döntések Brüsszelben születnek, s csak az az egy térkép van, amit a katonai stratégák olvasnak. A Tászárról felszálló, bevetésre induló harci gépek hangja is kijózanító volt. Szóval, inkább sodródtunk, még akkor is, ha a béke első napján különös mosolyú miniszterelnökünk az esti közszolgálati híradóban - a műfajtól meglehetősen szokatlan hosszúságú, megértő módban megfogalmazott kérdésekre válaszoló interjújában - azt próbálta magyarázni hogy az idő és az események a kormányt igazolták. Szerintem pedig ez a háború - melyben gyengébbik fél nem ütött vissza senkit sem igazolt. Ha pedig igazán ellenségszámba vett volna bennünket a szerb vezetés, bizonyára talált volna olyan profit vagy fanatikust, aki egy nagy sportszatyor robbanószerrel betéved a szegedi Széchenyi térre, este kilenc és tíz óra között - mondjuk a borfesztivál második napján. A

múgy itthon unalmas hetünk volt, hétfőn Sutján László a rekordgyorsasággal lezárt Fidesz-levélügyben szinte semmi kifogásolnivalót nem talált. Súlyos ejnye-bejnyét is csak a botrányt kirobbantó napilap kapott, bár ez az érvelés nincs köszönőviszonyban a miniszterelnök példás gyorsasággal eszközölt, államvezetési hibával indokolt leváltásaival. Valamivel persze gazdagodtunk is, nevezetesen eggyel több lett a mostanában ugyancsak szaporának bizonyuló kétéletű politikusok száma. Kövér László ugyanis nem titkosszolgálati miniszterként, hanem ismert politikusként(!) vette át megőrzésre a levélügy eredeti dokumentumait attól a Selmeczi Gabriellától, aki korábban úgy emlékezett, a leveleket megsemmisítették. Persze a , jenatorokon" ma már mindenki csak nevet - ki a parlamenti ebédjegyigénylés, ki a vízhordóember fizetésemelése miatt írta alá a dokumentumot, de legtöbben azért, mert tollat is adtak mellé -, én azonban még mindig arra várok, hogy valaki kikélje magának a harmadvonal-beli minősítést. A levélügy kirobbanásakor ugyanis azzal próbálta bagatellizálni a gyorsan dagadó diplomáciai botrányt valami különlegesen képzett kommunikátor, hogy a néhány vezető és ismert politikus meüett csupa harmadvonal-beli jideszes írta alá a levelet.. A megfigyelési ügy is tovább langyosodott az elmúlt héten, s a közvélemény egyáltalán nem törődik a részletekkel Mint ahogy a végeredmény sem érdekli már. A miniszterelnök szavahihetősége csak az ellenzéki politikusoknak érdekes, ők azonban valamiért nem engedik elülni a dolgot, pedig találnának mást fogást is bőven a kormánykoalíción. (Szerintem például Torgyán doktorból kevesebb energiával sokkal többet lehetne kihozni, az agráriumért és minden magyar vidékért felelős miniszter például kijelentette, a jövő évben a magyar mezőgazdaságnak pontosan 413 milliárd 134 millió 900 ezer forint kell ahhoz, hogy ne hátra, hanem előre lépjen. Kérdés nincs, nem is lehet, a szakértők pedig már dolgoznak a részleteken.) A hét végén Horn Gyula - aki, ahhoz képest, hogy fogatlan oroszlán, meglehetősen gyakran találkozik a miniszterelnökkel - minősítette blöffnek Orbán Viktor megfigyelési bejelentését. Kívülálló elemzők szerint a sajtó simicskázásának csúcspontján túl sürgőssé vált ez a bejelentés, sikerült is a figyelem elterelése, de nem volt idő megszervezni a visszavonulást. Szerintem az ifiú miniszterelnöknek Kosztolányi mester bizottsági elnökkel sikerült úgy alábecsülni, megalázni az ellenzéket, hogy az későbbiekben politikai hibának bizonyulhat. Az ominózus interjúban, melyben Kosztolányi arról beszélt, hogy Horn-feliratozással látja el kedvenc pilonjának tízóraiként felszolgált fehér egereket, a bizottsági elnök mindent elmondott magáról, s persze kötelezd elfogulatlanságáról fybán Viktor nagyot hibázott, amikor nem kérdezte (/ meg: ezt a hülyeséget te mondtad, drága Dénes? így azonban egyre távolodunk attól hogy megtudjuk, ki is figyelte meg például a kedves Deutsch mamát, közpénzen, titkosszolgálati eszközökkel kompromittáló célzattal Addig is jó lenne tanulni egymás nyelvéi