Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-02 / 126. szám

9. JÚN.: SZERDA, 1999. JÚN. 2. HELYI TÜKÖR 7 NY % % % oraig Megyei polgári védelmi verseny • Munkatársunktól A Polgári Védelmi Orszá®0s Parancsnokság által meghirdetett ifjúsági polgári 'edeJ.mi verseny megyei ték 'Jet a hétvégén rendez-k meg a kishomoki kipzö bázison. A vetélkedőn 8 ''arosi versenyeken első "e|yezést elért - általános és ^zepiskolás - csapatok vetfek részt. Az 'mmár hagyományosszámító rendezvényen a "attagú csapatok négy állomon mérték össze tudásuat- Az általános iskolások ffegóriájában első helyezést " el a Szikáncsi Általános , °'a csapata: Asztalos Eri,a: Bagi Anita, Bodnár Mia'y. Nóvák Anikó, Vajda í t\V és Nzombathi Enikő 'felkészítő tanáruk: Kardose Nagy Mariann). Második helyen végeztek a fábiánsebestyéni diákok, harmadikok lettek a csongrádiak, a Gróf Széchenyi István Általános Iskola tanulói. A középiskolások vetélkedőjét a Szentesi Boros Sámuel Közgazdasági és Humán Szakközépiskola diákjai nyerték: Barát Anikó, Bajomi Nagy Mária, Piti Tímea, Sebesy Anikó, Tóth Mária és Török Márta (felk. tan.: Gondáné Zsoldos Klára). Második lett a Makói Juhász Gyula Szakközépiskola és Gimnázium, harmadik pedig a Hódmezővásárhelyi 602. Számú Szakmunkásképző Iskola csapata. A két kategória első helyezettjei június 4-én és 11-én, a Budapesten megrendezendő országos próbatételen képviselik majd Csongrád megyét. í Román-magyar bútorszalon * Munkatársunktól újszegeden, a Bérkert sote8nap, kedden délelőtt gnyílt a román-magyar Egyes vállalat keretében rehozott Eszter bútorszaV A nemzetiszínű szalaj'^Andrei Oancea, Romáa mkonzulja vágta át. s fJ/őkonzul megnyitó béig eben elmondta: megvah0 U ,latsz'k az a törekvés, l ®y jó együttműködés ala'J°n ki Arad és Szeged vállalkozói között. Noha a két város még csak egy hónappal ezelőtt írt alá megállapodást a gazdasági kapcsolatok felélesztéséről, annak eredményessége máris látszik. Az Eszter szalonban kapható bútorok különben egy 1990-ben létrejött aradi gyár, az MGA Kft. termékei, amelyek svájci licenc alapján készülnek és azokat Európa több országába, köztük hazánkba is exportálják. A román fókonzul és a megnyitó közönsége. (Fotó: Miskolczi Róbert) * • Pertársaságot alakítanak Opusztaszeren Bontásra ítéltettek? A majorban élók szeretnék, ha tulajdonukba kerülne az általuk használt föld is. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az ópusztaszeri majorban éló, mintegy hatvan család pertársaság létrehozását tervezi, mivel elfogadhatatlannak tartja, hogy a házakhoz tartozó földingatlant nem kaphatja tulajdonba. Sót! A hírek szerint az ópusztaszeri emlékpark közvetlen szomszédságában lévó földterület kezelője, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kötelezni akarja őket a tájba nem illó épületek elbontására, átalakítására. Évek óta komoly problémát jelent az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkhoz vezető út bal oldalán lévő major - idegenforgalmi szempontból - erősen kifogásolható látványa. Főként a különböző állapotban lévő melléképületek, illetve némelyik udvaron, az ott tárolt termény- és egyéb hulladékhalmok zavaiják az arra járók tekintetét. A terület rendezésére irányuló eddigi törekvések azonban sorra kudarcot vallottak. Nem csoda, hiszen az egykor az Árpád Mgtsz-hez tartozó - előtte grófi - majorsági teriilet állami tulajdonban van, kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park, míg az ott lévő épületek a benne lakók tulajdona. Az érintett felek érdekkülönbsége pedig sokkal inkább gátolja, mint segíti az időközben elmérgesedett helyzet rendezését. - Ha nem megy másként, ásóval, kapával álljuk el az utat, de nem egyezünk bele, hogy bármilyen kényszerhelyzet elé állítsanak minket kezdte mondandóját a majorba érkezésünkre összegyűlt lakosok egyike, Bózsó Istvánné. El akarják bontatni velünk a melléképületeket, mondván: azok nem illenek a tájvédelmi környezetbe. - A földosztás óta lakom itt a családommal - vette át a szót Horváth János. - Ezer emlék köt ide. Nem értem, ha eddig jó volt így a major, most milyen alapon kötelezhetnék az embereket arra, hogy új, előírás szerinti fészert, vagy egyéb melléképületet építsenek. Erre nekünk nincs pénzünk. Székesy Mátyás a többiekkel együtt hasonló véleményen volt. Révész Ferenc, aki 27 esztendeje él a majorban. A használatban lévő telkek tulajdonba, esetleg ötven évre szóló bérbe adását tartaná jó megoldásnak. Az elhangzottakkal kapcsolatos vélemények azonban nem csak megoszlottak, de borzolták is a kedélyeket. Zsóriné Sztankovics Ilona ugyan vállalná, hogy családjával elköltözik a majorból, ha kapna csereingatlant. Simon László és Bózsó Zoltán szerint egységes kerítést, ólat, terménytárolót és más épületet még akkor is kockázatos építeni, ha tartós bérletbe adnák a földeket. Ki garantálja ugyanis azt, hogy nem döntenek ismét a fejük felett, például a terület teljes kisajátításáról? Ezért is gondoltak arra, hogy bírósági úton próbálják érvényesíteni a földtulajdonra vonatkozó igényüket. A rögtönzött fórumon elhangzottakat Makra József, Ópusztaszer polgármestere is végighallgatta. Elmondta: tavaly decemberben az önkormányzat szóban megállapodott a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, hogy a falu csereteriiletet ajánl fel a majorért, ezt követően pedig gondoskodik annak rendezéséről. Később azonban a KNP igazgatója közölte, hogy nincs mód a földcserére. Ezért az önkormányzat Pancza István és Vincze László országgyűlési képviselők közbenjárását kérte, hogy dr. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter, illetve dr. Kávássy Sándor politikai államtitkár segítségét elnyerjék az ügy békés rendezése érdekében. Várvölgyi Páltól, a KNP területi irodájának vezetőjétől, valamint Tajti Lászlótól, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet vezetőjétől megtudtuk: régi igény, hogy az emlékparkhoz méltó környezet alakuljon ki az út bal oldalán. Ennek első lépéseként - 1976-ban, a tájvédelmi körzet létrehozásakor védett természeti teriiletté nyilvánították a majort is. Időközben, 1992-ben, állami tulajdonba jelölték a teriiletet. Bár az ott élők korábban megvásárolhatták volna a földet, mégsem tették, mert nem volt rá pénzük. A téesz felszámolásakor az önkormányzat is hasonló okok miatt állt el a vásárlástól. Végül a KNP Igazgatóság - az Országgyűlés döntése értelmében - vette meg a majorsági földeket. A terület ezzel, mint nem forgalomképes vagyon, az állami kincstár tulajdonába és a KNP kezelésébe került. Rendezéséhez azonban szükség volna műszaki állapotának felmérésére. A helyi önkormányzattal egyetértésben erre szeptemberben kísérletet is tettek, de - a választások előszelében, valamint a lakosság ellenállását tapasztalva az mégis elmaradt. Várvölgyi Pál, a lakók nyilatkozataira reagálva elmondta: az áldatlan állapot felszámolását mindenekelőtt az anyagiak hiánya nehezíti, hiszen egyelőre sem a lakók, sem az önkormányzat, sőt az állam sem tud erre pénzt fordítani. A KNP Igazgatóság azonban nem hoz az ott élőket érintő, kötelező intézkedéseket. Alapvetően fontosnak tartja viszont, hogy a majorban valamennyi építés, illetve bontás a jóváhagyott, és véleményük szerint színvonalas rendezési terv által megfogalmazott alapokon történjen. N. Rácz Judit Mórahalom • Munkatársunktól Június 6-án, vasárnap búcsút rendeznek Mórahalmon. A település templomának Szent László ugyan a védőszentje, de nem a névnapján, hanem mindig űrnapján tartják a búcsút. A nyolc órai szentmisén Perlaki Flórián plébános hét gyermeket megkeresztel. Az ünnepi szentmise 10 órakor kezdődik, melyen Hofher József szegedi jezsuita atya is részt vesz. A mise után a hívek körüljárják a templomot, melynek udvarán négy feldíszített sátor és több száz virágfüzér emeli az ünnep fényét. A gyerekek a menet előtt haladva virágszirmokat szórnak. A vásártéren késő délutánig kirakodóvásár és vurstli váija az érdeklődőket. Pusztamérges • Munkatársunktól Tavaly júniusban tartották Pusztamérgesen az első libatalálkozót, melyen több külföldi együttes is fellépett. Az alföldi községbe ekkor a németországi Hotzenguggi tánccsoport is ellátogatott, elkísérte őket néhány herrischriedi táncos is. A Fekete-erdőben fekvő településen minden júniusban kétnapos, nemzetközi fesztivált rendeznek, melyre a pusztamérgesi Happy Jumpers ugrókötelező csoport is meghívást kapott. A pusztamérgesi gyerekek május 3-án, csütörtökön indulnak Herrischriedbe. Sándorfalva • Munkatársunktól Sándorfalva Nagyközség Petőfi Emlékkönyvtára ma délután 3 órakor a könyvtár udvarán (rossz idő esetén a könyvtár olvasótermében) rendezi meg az idei könyvhét ünnepi megnyitóját. Kerepesi Ferencné a könyvünnepről mondja el gondolatait, amelyet szavalat és gitárszóló követ. Az óvodásoknak - 15 óra 30 perctől - A kiskondás című mesét bábozza el Juhász Mihályné és Magyarné Tóth Éva. Ezt követően 16 órától - rejtvényműsor kezdődik, majd Horváth Dezső Íróval, újságíróval való beszélgetés részesei lehetnek a programon jelenlévő érdeklődők. vár ÍO 242 242 nm-CSOK*" es halálesetek ^rinek a szomszédos ly ^ megyében, ameközös nevezője, rJy az áldozatok r^ 8rők, olyan egyen<,kiL$°k és nyomozók, yalamilyen formá% Q szervezett bűnözés v*tték fel a harcot. A> esetek többségében ta jel arra mutat, hogy 'lakosságot követett el az fo|yt rendőr, s az eljárást a'ó szervek kizárják, le ö 8 halálesetek között lente n^uggés. Valóban, er% bizonyíték egyelőre • 'gy derült nyilvánosságra, 8 tra ad a találgatás, illetve . fek^'ák kronológia-szerű >w K» szeptember 14-én %fdkos lett Sz. András S^ester, a Békéscsabai I désj ""kapitányság közleke^ pályának munkatársa, ; "appal azelőtt, hogy a a'i itu . a8 udvarán, szolgá| fe^^jában főbe lőtte volna ' °'aj- és cigarettaSz-etben közreműködő Viharsarki maffia, öngyilkos rendörök battonyai vámosok leleplezésében vett részt. Tavaly augusztus l-jén a szintén olajügyekben vizsgálódó gyulai százados, K. László Zsolt Szabadkán tartott előadást az ottani kollégáknak, majd szemtanúk szerint gyalog (!) hazaindult. Holttestét a magyar határtól pár kilométerre, szerb területen találták meg, a nyomok alapján elgázolta egy autó. Tavaly szeptember 12-én gyógyszer-túladagolásban hunyt el Sz. János, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság futárszolgálatának vezetője. A legnagyobb port a tavaly február 27-én elhunyt Kuzma Mihály alezredes ügye kavarta fel, aki szolgálati fegyverével saját irodájában lőtte főbe magát. Kuzma rendőrök és bűnözők összefonódásáról írt részletes, ám titkosnak minősített jelentéseket, amelyeket az esetek jó részében Sz. János, a futárszolgálat vezetője vitt Marihucuia a rendőr autójában • Békéscsaba (MTI) Kábítószert talált saját személygépkocsijában egy békéscsabai rendőr; bejelentése nyomán most vizsgálják, hogyan került oda a marihuana - erősítették meg a megyei sajtóban kedden napvilágot látott hírt a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon. Az MTI érdeklődésére elmondták, hogy az eset még május 19-ikén történt. A békéscsabai rendőrkapitányság egyik beosztottja autójának takarítása közben lelt rá a kábítószergyanús anyagra, s ezt azonnal bejelentette parancsnokának. A helyszíni szemlén az anyagot lefoglalták, miután a kirendelt vegyész szakértő megállapította, hogy az valóban kábítószer. Az ügyben a megyei főkapitányság nyomozó osztálya több szálon folytatja a vizsgálatot annak kiderítésére, ki és milyen céllal tette a rendőr kocsijába a marihuánát, illetve hogy mit akart ezzel elérni. Az esetről elsőként hfrt adó megyei sajtó a városban terjedő hírrel kapcsolatban több mint fél kiló heroinról tud, s beszámol arról a föltételezésről, mely szerint az eset összefügghet a nemrégiben búcsúlevél nélkül öngyilkosságot elkövető békéscsabai rendőrtiszt halálával. a felettes szervekhez. A történetben az eddigi utolsó fordulat a békéscsabai D. Gábor őrnagy öngyilkossága. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának munkatársa május 20-án garázsában akasztotta fel magát. D. Gábor korrupciós ügyeket, rendőrök által elkövetett bűncselekményeket derített fel, korábban Kuzma Mihály beosztottjaként. Az ügyek között tehát nincs összefüggés. Az is különálló történet, hogy tavaly októbertől új rendőrfőkapitány irányítja Békés megyét Kurucz Ferenc személyében, aki a csongrádi városi parancsnok volt. A korábbi kapitány, Gál László a Belügyminisztérium Ellenőrzési Hivatalának lett a vezetője, s mai is az, bár időközben nyugdíjazták. A történemek van Csongrád megyei vonzata is. Körülbelül három évvel ezelőtt Kuzma Mihály magas rangú állami vezetők ellen nyomozott, s a szálak megyénkbe vezettek. Az ígéretesen alakuló nyomozásból azóta sem lett ügy, bár Kuzma Mihály adatai valószínűleg helyesek voltak, hiszen úgy tűnt, hogy felelős személyek keveredtek vesztegetési ügyekbe, s az üzletek lebonyolításának helyszíneként Csongrád megyét használták. D. Gábor Szegeden, a Centrum Áruház biztonsági őreként kezdte pályáját, majd a rendőrségnél folytatta. Kuzma öngyilkossága után D. Gábor idegösszeroppanást szenvedett, s Szegeden és Gyulán ápolták. Egyelőre nem lehet tudni, hogy munkára alkalmasnak nyilvánftva-e (erre csak a BM Központi Kórházának van lehetősége), de halála előtt négy nappal ismét munkába állt, bár kollégái elmondása szerint zavarosnak és szétszórtnak tűnt. Bizonyítékok tehát nincsenek. Újságíró kollégák Kuzma Mihály öngyilkossága után névtelen levelet kaptak, amelyben közölték velük, hogy az alezredes jó nyomon volt a viharsarki rendőrök és az alvilág közötti kapcsolatok leleplezésében. Ez a levél azóta ügyvédi letétben van, annak ellenére, hogy az újságíróktól a belső elhárítás is kérte már a levelet. A Kuzma-ügyben a legkitartóbb a néhai ezredes lánya. Kuzma Valéria, aki minden létező fórumon elmondja, hogy a halálesetek, legalábbis azok egy része, összefüggenek, s a rendőrség és a maffia közötti kapcsolat áll a háttérben. Bizonyítékok híján azonban egyet tudunk biztosan kijelenteni: valamennyi halál eset kapcsán államigazgatási eljárás keretében folytatták és folytatják az eljárást. Arató László