Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-12 / 135. szám

SZEGEDI ÜGYEK 9 * meg i még * Több ezer tonna iszapot távolítottak el Június végén nyit a partfürdö % évvel ezelőtt is vott »N«gy Víz", kilöttyent a "Wa, elárasztotta az újfzegedi partfürdót. Ám loval gyorsabban „visz«avonult", úgyhogy a T'fe és HAforrás Kft. *>j9ozói azonnal hozzáfeWak a takarításhoz, 0 fertőtlenítéshez és kéfe'édhettek a Jugoszlá^ból érkező regatta fofeásóra. Idén több mint ferom hónapon át víz bfritotta a fürdót, néany nap alatt nem lehet rendbe tenni a területet. 9"*, most a jugoszláv jfenakok sem érkezA felújítási munkálok menetéről, a víz fezta károkról és nyitás £rható időpontjáról kérettük Mészáros Gábort, ? fardő és Hőforrás Kft. '9azgatóját. • Két héttel ezelőtt vonult vissza az ár a Tisza partjáról A partfürdő es fi kemping azonban méS nem fogadhatja a v'ndégeket... Hihetetlenül nagy fennyiségű iszapot, szeme> koszt hagyott maga után az elvonuló ár - mondja az 'gazgató. - Ilyen vízállásra én aem emlékszem, arrá pedig Ku'önösen nem, hogy ennyi fe'g meg is maradt volna a a kiöntött területen. Bennünket ez igen csak visszavert, hiszen természetes köriiltetayek között május elsején "yitunk. Idén így csak a szikfeferdót és a ligetfürdót nyi^k meg a közönség előtt. • • Hogyan lehetett kezdea munkálatokat azon a területen, amelyet 3 hónaP'g víz borított? ~ Egy hetet kellett vár. nk, mert annyira vizesSzapos volt a talaj, hogy gyalogosan" sem lehetett ráfenni. Első lépésben a szifed burkolatú utakról takarífeluk el a 10-30 centiméter fetagságú iszapot, ezt kövehfe * medencékból távolttot. el az iszapot. Pontos felfefest nem végeztünk, de , ezer köbméterre tehető az a? ' 1 • '-szapmennyiség, amefe a partfürdő területéről el felett távolítanunk. Tréfál|!'ZVa mondhatjuk, hogy vafeagos iszapfürdővé alakult ez a terület, de nem a rennek megfelelően... • A továbbiakban mit kell még elvégezni, hogy a fürdőzők és a kempingezők birtokukba vehessék a partfürdőt? - A felszínre épült kőépítményeink rongálódtak a legjobban. Ezeket le kellett bontani és újra építeni. Az elektromos rendszerünk teljesen használhatatlanná vált. Tudniillik, olyan magasan volt a víz, hogy a terepszint felett 1 méter 60 centiméterre elhelyezett csatlakozó dugaljak, de más elektromos berendezések is a víz alá kerültek, s annyira károsodtak, hogy cserére szorulnak. A teljes csatornahálózatunk telerakódott iszappal, így több ezer méter hosszúságú vezetéket kell megtisztítanunk. Végezetül pedig: fertőtleníteni kell a teljes területet. Nem engedhetjük meg a legkisebb hibát sem, mert az végzetes lehet. A nyáron például, ha egy kismama kimegy a gyerekével a strandra, a fűre teríti a plédjét, a gyerek lemászik a fűre és elkezd egy szálat rágcsálni, ami a kicsinyek esetében nem meglepő, fertőzést kaphat. Ha tehát csak egy fűszál fertőző marad, már az is veszélyes lehet a további munkánkat illetően. Ezért kell most nagyon körültekintően dolgozni: minden berendezést, a medencéket, a csatornahálózatot, a felületeket is alaposan kell fertőtlenítenünk. 9 Ez nem filléres munka. Milyen külön költségeik merülnek fel a helyreállításban? - A fürdő történetében ekkora műszaki kár még nem keletkezetett. Mintegy 10 millió forintot emésztenek fel a munkálatok. De az anyagi kár mellett óriási erkölcsi veszteség, hogy a kempinget nem tudtuk idejében megnyitni, így elestünk a kemping és a fürdő bevételektől. Sok külföldi vendégünk évek óta ide jár, szereti a helyet, mert ez Közép-Európa egyetlen olyan kempingje, amely a Belvároshoz nagyon közel van, ráadásul a folyó partján és a fürdési lehetőség is adott. Arra a kérdésünkre, hogy mikor nyit a partfürdő, Mészáros igazgató úr azt válaszolta, hogy ha a munkálatok a tervek szerint haladnak, akkor június 20-25-e között birtokukba vehetik a szegedi, valamint a vidéki fürdővendégek a kempinget és ezt az újszegedi partszakaszt. Kislm* 1"Csípésszámlálás " után Szúnyogirtás Gyálán fenkatársunktól A permetezés időpontja az időjárástól függ: péntektől vasárnapig bármikor fölszállhat a repülőgép. Klebelsbergtelepen. Szóregen és Gyálaréten légi és földi módszerekkel, összesen 784 hektáron irtják a szúnyogokat. Csak a levegőből permeteznek a Kállay-ligetben. Tompaszigeten, és Rókus egy részén, összesen 1216 hektáron. Legutóbb éppen a kedvezőtlen idő miatt halasztották későbbre az irtást. Eredetileg múlt péntekre (június 4-re) tervezték a szúnyogok „szórását", de a szél miatt csak másnap, szombaton permetezhette a repülő Rókust és Újszegedet; a Kállay-ligetben pedig a földközelben hatásos ködöt fújtak a szúnyogokra. A Szegedi Kömyezetgazsfeodási Közhasznú Társalep 'fekoztatása szerint a í fetobbi vizsgálatok alapján gy tudják, hogy jelenleg SZÚ ten "yúzsög a legtöbb én ?y°8' Utoljára június 10óJCsütortökön), 19-től 21 ifefetottak „csípésszámlám Szeged közigazgatási tejnek több pontján, jóvaj .6°k/órás csípésátlagnál g0. febbet szúrtak a szúnyogé .Uyálaréten (240 csípés), (120 gcdi Kállay-Iigetben , «ípés), és Klebelsberg(H4 csípés). A szak'"dót i szennt egyelőre nem röldi t 3 ,eljes körű- légi a 1 ketniai beavatkozás, de ken ^lyeztetettebb he'yeny°gSbeszá,lnak a szú~ • Mire elég negyvennégymillió? Kátyúk és sár helyett aszfaltot! A gyálaréti Miklós utcában csak a játékos kedvű gyerekek örülnek a hatalmas tócsáknak.. (Fotó: Schmidt Andrea) Az idén 44 millió forintot tud költeni Szeged önkormányzata az útalapból új utak, forgalmi csomópontok építésére. Aszfalt tünteti el végre a Bánomkert sor kátyúit, körforgalom épül a Mátyás téren, mozgáskorlátozottak közlekedését könnyítik majd a belvárosban készülő új rámpák. De vajon mennyit kell még arra várni, hogy minden szegedi polgár elégedett legyen, ha saját utcáját szemlélgeti? - érdeklődtünk a városházon, útfejlesztésekről faggatva Körtvélyesi Csabát, a stratégiai iroda városfejlesztési osztályának vezetójét. Mi történik akkor, ha akár csak egy kedélyes baráti beszélgetésben is, de szóba kerülnek Szeged útjai? Az újrókusiak minden bizonnyal a harmadik körút állapota miatt keseregnének, a belvárosiak mondjuk a Kölcsey utcát, a Bánomkert sort, netán a Deák Ferenc utcát említenék. Alsóváros felé haladva aligha maradna ki a felsorolásból mondjuk a Topolya sor, míg a kertvárosban élők vélhetően így haragoskodnának: nehogy már a városközpont aszfaltos útjain sétálgatok keressék a kákán is a csomót (pardon: a betonúton a kátyút...), amikor a külterületeken az utcák nagy részében még sár fogságába eshet az autó egy-egy kiadósabb esőzés után, vagy éppenséggel attól kell rettegni, mikor verik szét a nagyobb munkagépek a kohósalakos utat. Ho nagyítóval vizsgálódik... Ja, kérem, közlekedni mindenki szeretne. S mivel a televízió képernyőit uraló filmekből az derül ki, hogy tőlünk nyugatabbra szinte már a dűlőutakat is bekötötték az autósztrádákba, az igények sem alacsonyak. De van-e Szeged városának arra pénze, hogy egy-két év alatt bepótoljon minden eddig elmaradt beruházást, s ott is gondozott pázsit kapaszkodjék a frissen aszfaltozott út padkáihoz, ahol tegnap még tengelytöréssel fenyegetett a sárba kihordott törmelék, mint házilagosan kivitelezett útalap. Többek között ezzel a kérdéssel kerestük meg a szegedi önkormányzat stratégiai irodáján Körtvélyesi Csabát, a városfejlesztési osztály vezetőjét. Aki úgy véli: Szeged mai anyagi kondíciói mellett bizony nem reménykedhetünk abban, hogy az új évezred első-második esztendejében már akkor se találhat kátyút senki a városban, ha nagyítóval vizsgálódik az utcákban. No, persze ilyen gyökeres változást józan ésszel nem is várhatunk. Mi akkor hát a realitás? - Először is az, hogy Szeged külső körzeteiben még mindig találni olyan városrészt, ahol az utak több, mint 20 százaléka földút. S nem kevés azoknak az utcáknak a száma sem, ahol legfeljebb kohósalakos borítás jelenti a közlekedés komfortját mondta Körtvélyesi Csaba. Emellett a Belvárosban sem kell sokat sétálgatni ahhoz, hogy olyan forgalmi csomóponttal találkozhassunk, amelyik már régen elavult, átépítésre szorul. Ezeket a gondokat az utak állapotával foglalkozó szakemberek is pontosan ismerik, de amikor a városházán előkészítjük az útfejlesztési beruházásokat, tisztában vagyunk a korlátokkal is. Jelesül azzal, hogy az idén az útalapból 44 millió forintot tud áldozni a város beruházásokra. Ismerve a manapság tapasztalható építési árakat, ez bizony nem egy túl nagy összeg. Éppen ezért az önkormányzat városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottságának elnökével, Makrai Lászlóval együtt arra törekszünk, hogy a 44 milbó minden filléréből új értéket teremtő beruházások valósuljanak meg. Körforgalom a Mátyás térre Sok éves halogatás után aszfaltos utat kap az idén a Bánomkert sor, a Mátyás téren, a Szentháromság útja és a Szent Ferenc utca találkozásánál körforgalom épül, míg a városközpontban megkezdjük a legforgalmasabb csomópontok átépítését. Terveink szerint néhány év múlva a Tisza Lajos körúton belül eső területeken minden útkereszteződésben rámpák segítik majd a mozgáskorlátozottak közlekedését. E beruházás első fázisaként a Széchenyi tértől az Aradi vértanuk teréig változtatjuk meg útszegélyeket. A felsorolt beruházásokat 22 millió forintból kell megvalósítanunk, míg a fennmaradó 22 milliót a városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság döntése alapján a földes utcák átépítésre fordítja a város. Itt el kell mondanom, hogy komplett beruházások megvalósítására tóVégre járható az Árvíz utca -w "Ilii ^btíy® w*.. .. ' fi; 4 é m \t M «• Aludtuk az aszfaltos utat az Árvíz utcaban. Kapunkon Kalmar Ferenc képviselő, Balogh Mihály fóépitésvezefá, Petii Péter lakossági szervező és Marovszki Béla műszaki ellenőr. (Fotó: Gyenes Kálmán) Tegnap adták át a nemrég teljes hosszában leaszfaltozott Árvíz utcát, így Öreg-Rókuson már csak az Othalom utca mintegy kétszáz méternyi szakaszán nincs még kohósalak vagy bitumen. Több mint négy éve folyik a ,Jiarc" azért, hogy az Árvíz utcára is végre aszfalt kerüljön - tudtuk meg Kalmár Ferenctől, Rókus önkormányzati képviselőjétől. A kivitelező cég, a Szegedi Mély- és Magasépítő Ipari Rt munkásai e hónap elején láttak neki az Árvíz utca utolsó 120 méterének a leaszfaltozásához. A Puskás utca és Damjanich utca közötti szakaszon a munkálatok egy hét alatt befejeződtek. Az Árvíz utca 1995-ben még földes volt, a nagyobb esőzések után a mentőautó is elakadt a néhol tengelyig érő sárban. A 120 méteres szakaszon élő 30 család összefogott és elhatározták, hogy „kimásznak a sárból". A családokként 10 ezer forintot adtak össze, ezt Kalmár Ferenc kiegészítette a képviselői alapból és elkezdték az utca feltöltését. Ekkor derült ki, hogy csak egy darabig van az út alácsatornázva, a ivóvízvezeték pedig elöregedett. Addig nem lehetett ráhordani a kohósalakot, míg a hibákat ki nem javították. A salak csak 1997-ben került az útra, a bitumenes szórásra viszont már nem jutott pénz. Ebben az évben kétmillió forintot különítettek el erre a célra, az összegből még az aszfaltra is futotta. A négy év óta húzódó beruházás összesen közel 6 millió forintba került. K. T. rekszünk. Vagyis azt szeretnénk, hogy az útalap pénzeiből olyan burkolatok épüljenek meg, amelyek véglegesnek tekinthetők. Tehát nem kell egy-két év múlva újra felvonulniuk az építőknek, mert a mondjuk a kohósalakot már elnyelte a föld mondta Körtvélyesi Csaba. Akitől megtudtuk azt is, hogy az említett 44 millió forint mellett természetesen egyes körzetek szenátorai is költhetnek, s költenek is szép summákat képviselői alapjukból az utak megújítására. - Természetesen annyi pénz nem létezik, amennyi elég legyen minden panasz megoldására - folytatta az osztályvezető. - Egy Szeged méretű településen pedig különösen nincs, hiszen városunkban nemcsak az a nagy kérdés, melyik utcában hibátlan már aszfalt, s melyiket kellene mondjuk új burkolattal ellátni. Hanem például tudomásul kell venni azt is, hogy Csongrád megye székhelye regionális központ, s szeretné még inkább betölteni ezt a szerepet. Ha ehhez méltó úthálózattal akarunk rendelkezni, akkor bizony mihamarabb el kellene kezdeni a városi elkerülő utak építését, s joggal várja el minden szegedi például azt is, hogy elérje végre a E75-ös autósztráda is a várost. Elsőbbség a tömegIgen ám, de mi történik akkor ha ezek a tervek állami pénzekből (mert hát Szeged egy ilyen mértékű beruházásért legfeljebb lobbizhat, de kifizetni bizony nem tudja...) meg is valósulnak? Még többen találják csábító célpontnak Szegedet, még nagyobb forgalom terheli a várost, vagyis úgy kell átszervezni közlekedési rendünket, hogy ne érjenek egymásba a forgalmi dugók és a lakókörnyezet állapota ne romoljon. Szeged városszerkezete kiválóan alkalmas további fejlesztésekre, de ehhez bizony újabb beruházásokra lesz szükség. Hogy mást ne mondjak: egyik legfontosabb feladatunk azt kimunkálni, miként lehetne a most is zsúfolt Tisza Lajos körúton még könnyebbé kell tenni a gépjárművek forgalmát úgy, hogy közben biztosítjuk a tömegközlekedés elsőbbségét. S hogy miként alakuljon át a Dugonics tér, a Radnóti-csomópont vagy mondjuk az Aradi vértanuk tere? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ, készülnek az előzetes tervek. Muszáj keményen dolgozni, mert abban sajnos nem nagyon reménykedhetünk - látva a nyugat-európai tendenciákat -, hogy az új évezredben, dacolva a divattal, a nyakunkba zúduló ezernyi autóreklámmal - mégis inkább a tömegközlekedést választják az emberek - jegyezhettem fol Körtvélyesi Csaba szavait S hogy mikor lesz ebből a sok és fontos tervből valóság? Ha találtatik elég forint a megvalósításhoz. Addig pedig türelem, hölgyeim, s uraim. Mert akinek nincs pénze, az legalább eme türelemből vizsgázzon jelesre - szokták mondogatni. Sovány vigasz, de aligha tud ennél valaki is manapság okosabbal kitalálni... Bátyi