Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-11 / 134. szám

WBMM ÖN. 11. PÉNTEK, 1999. JÚN. 11. KITEKINTŐ 7 *** J . félévétől, ár Kedves Környékbéliek! A nnyit el kell árulnom, hogy a múltkori sándorfalvi falunapok kapcsán - bár én úgy gondoltam - de mégsem állottam a helyzet magaslatán. Történtek némi félreértések. Többek közt, nem mondtam ki határozót­'on, hogy a Perczel - Rigó utca kispályás labdarúgó Mérkőzés időpontja még nincs lefixálva. Emiatt sokan hitték, hogy a minapi falunap fő attrakciója lesz. (Jobb ls lett volna a játék, a nem kívánt, szomorú történések helyett.) A kedves érdeklődőknek mondom, hogy a be­harangozott, megmérettető focimeccs akkor lesz, ha elő az ideje. Amikor a pálya, a kellékek, a játékosok szaba­dok lesznek s meglesz a hely, ahol az összecsapás fára­dalmait ki tudjuk heverni, hogy a zsargon nyelvezetét használjam a harmadik félidő szükségszerű esemény ei­re- Aki szervezett már bulimeccset, tudja, hogy ameddig ei nem kezdődik, addig minden csodálatosan halad. Amikor már futni, játszani (s netán fizetni) kéne, már ,s fáj, ott is fáj s legtöbbször az a vége, hogy egye Meg a fene az egészet, játszatok nélkülem. (Persze, a híreit Kistelek - Sándorfalva részösszecsapáson ez nincs így!!!). A Z hogy mások sincsenek mindig a helyzet magasla­tán Bajzákék története jól mutatja. Hogy esetük­hfin kinek, vagy kiknek kellene helyesen cselekednie ­gondolom: mindnyájan tudják! Kívánva ehétvégi falu­napozóknak is sok sikert, köszönti Önöket: FLLAJŐRRM TÚ-ÉYTRR Kimérték mér az Ön földjét? tja 13. kell, an el ipok" ;ti és rend osz­íjabb íl 14b . Lajos István, ópusztasze­nyugdíjas: - Amikor föl­omlott a téesz, két hektár­nak a sorsát kellett elrendez­ünk. Kimérték, papír lett fö'a, vázrajz, térkép. Er­Orészletet kértem, mert a Mezőgazdaságból már gye­rekkoromban elegem lett. /mikor még munkában vol­Oh, a kisteleki kenyérgyár­Ok voltam az üzemvezetője. tthon, apáméknak volt ./'djük, itt az út másik olda­, n. A téeszelnök megaján­mindjárt, de a hivatalos Oézése nagyon elhúzódott, gyik a másikat okolta emi­Tavaly tavasszal mond­k, hogy az egész az efem , lvntalhoz tartozik. Jogerős pározat és tulajdonlap kel­mert addig, ameddig ekkel nem rendelkezem, e,T| állt velem szóba az pgazdaság, nem mérhet­ek ki a földet az erdőmérők. k °st már, mint erdőgazdál­té°dd' ®n vagyok az ügyin­]uje a feleségem, a húgom a bátyám erdeinek is, mi­e' örökerdővel rendelke­n[nk. A Pigniczki bolttól in­^ n kaptuk' azt a részt már e rábban beerdősitették. entem utána, azt ne is pndj am, hogy mennyit. /Adhatom úgy, hogy há­(>. évig, havonta egy napot foldUem a föld ügyében- A öe 7kiadókhoz, a megyéhez, ho fegtöbbet a földhivatal­ai' Siirgetett az erdő, mert 8a Hmond,ák, én vagyok a ver -' állítsak hozzá fegy­ört' hogy ne menjen taili re- L>e addig nem vol­v. ' gazdája, csak akkor, lett' 'Púr a papíron is az kértm' Etam miatta külön h|e vényeket mindenhova. de 111 hibáztatok érte senkit, >U| "a,8yon sokáig tartott. A 9h0J. lapot megkaptuk, tóiro^ Ln 'atom: nem olyan, ben maskor volt, de bízom ne- hogy szabályos. Vastag Aladár, nyugdíjas pusztaszeri pedagógus: - A feleségem szegedi, tőlük vet­ték el a földet, még annak ide­jén, amikor mindenkitől elvet­ték. Amikor lehetett, a nejem kért vissza 41-42 aranykoro­nát. Úgy számoltunk, hogy visszakapunk olyan három, három és fél holdat, de nem adtak csak 2264 négyzetmé­tert. Azt lettek volna hajlan­dók kimérni a sándorfalvi Nagy Fekete-földeken. Ott, ahol a sándorfalvi út megy a védőtöltésre. Béketelepi rész az. Jártunk utána rengeteget, egyik helyről a másikra kellett menni, mert tették ide-oda a papírokat. Hét éve kínlódunk. Azt mondták a volt Móra Tsz­ben, hogy legyünk nyugodtak, ami jár, azt biztos kimérik. Amikor megtudtuk, hosszú, nadrágszíj parcella jutna, ak­kor mondtuk, hogy van itt több is, ami jár, legyen mind egy helyen. Megvolt ennek a módja, mások is így csinálták, mert a törvény ezt írta elő. Le­hetett cserélni, máshol kérni, változtatni. Sokan keresték az új alkalmakat, amikor már lát­szott, hogy tényleg adnak vissza földet. Mi pedagógu­sok voltunk, ide jöttünk Pusz­taszerre, van egy fiunk Pesten, úgy gondoltuk, csak jó az, ha visszajön a föld, sose tudni, hogy mire változik a világ. Amióta kijött a rendelet, a ne­jem ezt firtatja, föl is idegesíti miatta magát. Sehogyan sem jutunk az egyről a kettőre Én szaladgáltam a kimérés miatt. Mint nyugdíjas - potyautas vagyok. Voltam benn a föld­kimérő társaságnál, mert már megszűnt a földosztó bizott­ság. Nincs vége, új földintéző társasághoz kell menni. A Bú­za-vendéglő mellett volt, most átkerült a Petőfi sugárútra, a Dómus után jobbra. Éppen most adtam föl nekik a papí­rokat, ajánlott levélben. M. T. • Torgyán félig szívott cigarettája Kisteleken: mindent egy lapra?! Azt mondja a kisteleki Bajzák József, hogy vele már rég végzett volna a tüdőrák, ha Torgyán úr hangzatos példájára alapozza földje kimére­tését. Ugyanis, határo­zottan emlékszik, a mos­tani miniszter kisgazda­szónok korában tett ki­jelentésére, amely sze­rint ha hatalomra kerül, vagyis rá szavaz a nép, úgy igazítja az ingat­lanátíratások menetét, mint kezdő ügyvéd ko­rában volt. Amikor is, mire félig szívta a ciga­rettát, már bejegyezték a lapjára a földet, ta­nyát. Bajzákék már so­kadik éve küzdenek a mostani földosztás ha­talmassá szörnyült sár­kányával, a tulajdon igazolásával, a pecsétes papírok megszerzésével. Tanyai vállalkozásuk nagykönyvének lapjáról most azt olvashatjuk: a beszéd, a valóság - más és más. Bajzákék vállalkozása Kisteleken, a valamikori Strál tanyán indult, még a té­eszes világban. Asszonyi bir­tokot élesztettek. Libákat ne­velnek, jó tíz éve. Ahogy mondják: direkt nekik talál­ták ki a rendszerváltást. Meg­izmosodtak reményeik a tisz­tes megélhetésre. Oda lett a pénzkereső munkájuk, épüle­teket emeltek, istállókat ala­kítottak, gázt, telefont vittek az 527-es tanyaudvarra. Gé­peket vásároltak, állatállo­mányt alakítottak az ősi juss maradványaira. ígéret a jóra Kapják a kérdést: • Mekkora a birtok? - Azt lenne jó tudni! ­válaszol Ibolya asszony. ­A föld még nincs a nevün­kön! Abbamaradt a kiméré­se. 0 Na, ne mondják már. Tudtommal, errefelé már háromszor is mértek... - Éppen ez a baj! - szól József, s már mondja is, hogy be akarták csapni, el­lenállt s azóta áll minden, vagyis: sehogyan sem áll. Mi több, szóltak nekik, ha sokat járatják a szájukat, még az se lesz az övéké, amit már asszonyi jussként annak tud­nak. Nohát! Ki gondolta vol­na? Kevéssel a legújabb föld­osztás lezárása előtt még akad birtokos, akinek nincs a nevén a földje? Akitől el le­het venni, azt, amit évtizede használ? Hm. Évek óta mást Bajzákné Ibolya: - Én csak a munkával törődöm. (FotótGyenes Kálmán) se hallunk, hogy már elren­dezve, befejezve a kárpótlás, kimérve a részarány, számí­tógépen minden parcella. Bajzákéknál az ábra mást mutat. Elbaltázták?! Kezdjük az elején. A gaz­da szerint: - Tíz évre vettem bérbe a földet az akkori Új Élet Tsz­től. Kimérettem, itt róla a papír, Palotás László aláírá­sával kiadták az igazoló raj­zot. Később, a mi bérelt föl­dünket, ami a tanya mellé lett méretve a libázáshoz, szétosz­tották, másoknak adták. 0 Nem vették meg a té­esztől? Akkoriban ezt bárki megtehette... - Beadtuk hozzá a papíro­kat, de mire dönteniük kellett volna, fölbomlottak. Bajzákné, Ibolya mondja tovább: - Anyám visszakérte a Strál birtokból, amit lehe­tett. Rám és az öcsémre osz­totta az aranykoronákat. Fi­zettünk a kimérésért 35 ezer forintot, az rendben is volna, csak mivel az embernek nem volt földje, az apjáék szolgá­lók voltak, neki venni kellett. Aranykoronát vettünk, a hi­vatalban ajánlották, hogy más is így csinál a bérelt földjéből sajátot. így oldot­tuk meg, hogy a tanya mel­lé, egybe tuduk méretni a birtokot. Sora volt ennek, mint a le­pényevésnek...s József sze­rint egyeseknek nagy falat, Bajzák József: - Van gond elég. ( Fotó: Gyenes Kálmán) másoknak szinte a semmi ju­tott. Oka: - A földrendezők és a földkiadók jól megkeverték. Lényege, hogy ami földet mi használtunk, másnak adták. Viszont nekem az elhanyagolt szőlőföldből akarták kiadni a részem, aminek sok volt az aranykoronája. Nem egyez­tem bele, és itt megállt az ügy - mondja keseredetten. • Megpróbálták elindíta­ni? Jártak utána? - Rengeteget. Mindenho­vá mentünk, Irtunk a minisz­tériumba. A gatyánk is rá­megy már... Emlegetett szentek 0 Előbbre jutottak? - A megyei földművelé­sügyi hivatalban, Tasnádi Gábor nem hitte el, hogy négy év alatt nem rendezték ezt le, mivel a földügy most már az efemhez tartozik. Mondta, hogy utána néz, kérte, hogy hívjam, de mikor már személyesen is keres­nem kellett, a megyeházán mondták, hogy más ül a helyén. Új ember lett az efemfőnök. 0 Gondolom, neki is el­panaszolta, mi fáj a Baj­zák családnak? - Ő is időt kért. Megígér­te, átmegy a lányokhoz, megnézi, kézbe veszi az ügyet, hívjam másnap. Hív­tam, de olyat mondott a tele­fonba... Szó bennakad, hang fenn­akad s Bajzákék ki is mond­ják, hogy mit hallottak a te­lefonból, s ha ezt a maga nyersességében leírnám, ne­kem kellene bizonyítanom, hogy tényleg az Isten nemi szerve volt a szóban forgó tárgy, ezért megegyezünk Bajzákékkal, ha tényleg kül­di nekik a tanyára - nincs mit tennünk. A hivatal szava szent! Kérdés jön erre: 0 Akkor, hogyan tovább? - Ha az Agrárkamaránál tudják - feleli József -, hogy az efemesek által említett ne­mi szerv mennyit ér, és arra is kiadják az igazolást a mi tulajdonunkról, nem járunk tovább a nyakukra. De nem hinnénk, hogy a pályázatok­hoz, támogatásokhoz, ahová hivatalos, pecsétes papír kell, ez elég lenne. Azt meg csak a földhivatal adhat, ha meg­van hozzá a többi dokumen­tum. A térkép, a tulajdont igazoló papír. Ami nekünk van, nem jó. Sőt! Azt mond­ták, hogy még a feleségem földje is oda lehet, mert a ko­rábbi eljárások, amivel az it­teni földeket osztották, nem voltak szabályosak. 0 Hát, ez meg hogyan le­het? - Ahogy mi tudjuk: egyik hivatal perben áll a másikkal. 0 Kihat ez a maguk ügyére is? - Annyiban, hogy olya­nokra bízták a földek osztá­sát, akik nem értettek hozzá. 0 Ezt nem mondhatja komolyan. A falusi föld­osztókat maga a nép vá­lasztotta. - Sajnos, utólag látszik, hogy akik értettek hozzá, azok, szép csendben kivették a magukét. A többi meg csak handabandázott. De, tudjuk: törvény szerint cselekedtek! A vicces vég... 0 Volt, ahogy volt. A föld is itt maradt a tanya mel­lett... - A falu alatti földekért nagy volt a tülekedés. Ho­gyan mondjam? Akik közel voltak a tűzhöz, azok mele­gedtek, minket meg szorítot­tak összébb. A szomszédom teljesem rám épít, pedig még tanya se volt, amire kaphatta volna a földet. 0 Neki is élni kell vala­miből. - Ha elveszik a mi megél­hetésünkhöz való földet, és csak a tanyapaskom marad, akkor, mi mihez kezdjünk? Számoljuk föl a vállalkozást, és álljunk sorba segélyért a polgármesteri hivatalban? A kérdésre - a kisteleki tanyavilág esőtől körbevert lapályos keleti fertályán ­nem adhatjuk meg a választ. Bármit mondanánk, mind butaságnak hangzana. így aztán viccesre vesszük a be­szélgetés végét, s akkor mondja Bajzák József, hogy még nem érkezett el az a pa­radicsomi állapot, amelyet Torgyán doktor ígért az őt szájtátva hallgató népének, mégpedig az, amikor a földá­tíratás csupán fél cigaretta el­szívásának idejéig tart majd, úgy mint kezdő ügyvéd ko­rában tapasztalta azt a vidék mostani minisztere. Majoros Tibor Baks • Munkatársunktól Falunapokat tartanak a hét végén Bakson. Szombaton reggel a Subás zenekar éb­resztőjével veszi kezdetét a kétnapos mulatság. A sportpá­lyán a baksi öregfiúk az FTC „öregjeiből" és a Parlament válogatottjából álló vegyes­csapattal mérkőzik meg. Dél­után a művelődési ház udva­rán játékos vetélkedőkön ve­hetnek részt az érdeklődők. Este bált rendeznek, melyen a Soós zenekar gondoskodik a jó hangulatról. Vasárnap lo­vasbemutatóval folytatódik a falunap. E napról sem hiá­nyozhat a foci, a házigazdák Balástya tizenegyét fogadják. Este hat órától cigány néptán­cokat és paródiákat láthat a közönség. A kétnapos rendez­vény szabadtéri diszkóval és tűzijátékkal ér véget. Ottömös • Munkatársunktól Szombaton spárgafeszti­válra várják az érdeklődőket Öttömösön. A nyolc órai szentmise után a mórahalmi alapfokú művészeti iskola mazsorettei következnek. A résztvevők előadásokat hall­gathatnak meg a spárgáról. Délben az iskolában kerül sor a „nyúlárnyékból" készült ételek elbírálására, a zsűri el­nöke Frank Júlia gasztronó­mus, újságíró. Délután a sza­badtéri színpadon fellép a sze­gedi Molnár Dixieland, a pusztamérgesi Happy Jum­pers ugróköteles csoport, a Gumimacik Rock & Roll Klub és Szűcs László bűvész. A fesztivált borkóstoló és haj­nalig tartó utcabál záija, me­lyen a maroslelei L-K-Beat együttes szolgáltatja a zenét. Pusztamérges • Munkatársunktól Ma és holnap rendezik meg Pusztamérgesen a XI. Nemzetközi Faluképvédelmi és Falumegújftási Napokat. Pénteken 16.30-kor adják át a helyi középiskola számítógé­pes termét, majd amatőr festők, porcelánfestők és kézművesek alkotásaikból nyílik kiállítás. Szombaton a mórahalmi fúvósegyüttes éb­reszti a pusztamérgesieket. A parkban néptáncbemutatót nézhet meg a közönség, majd megkoszorúzzák a háborús emlékművet. Felavatják a „Természet Házát" és kirán­dulást szerveznek a védett lá­perdőbe. Délután a művelődé­si házban kiállításokat nyílnak és kerül sor a „Vidék Parla­ment" konferenciájára is. A napokat pincelátogatás és műsoros bál zárja, melyen a helyi „Őszikék" Nyugdíjask­lub és az üllési Fonó néptánc­együttes lép fel. Zsombó • Munkatársunktól A napokban tartották az új zsombói földgázvezeték műszaki átadását. A helyi ön­kormányzat több mint 10 éve tervezi, hogy földgázhoz jut­tatja a zsombóiakat. Az első kapavágás három hete kezdődött, tegnapra pedig el­készült az új vezeték és a gáz­fogadó állomás. A beruházás teljes költségét a szolgáltató, a Dégáz Rt. vállalta magára, de a lakosság is hozzájárult, mind pénzzel, mind munkával a teljes sikerhez. A közel 2,5­3 kilométer hosszúságú veze­téken Kiskundorozsmáról jön a gáz. 820 lakásban fűthetnek, főzhetnek földgázzal.

Next

/
Thumbnails
Contents