Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-09 / 132. szám

2 KÜLFÖLD * SZERDA, 1999. JÚN. 9 ^ kommentár Bizonytalan tényezők M ialatt folytatódnak a NATO Koszovó elleni légicsa­pásai, illetve az észak-atlanti szövetség illetékesei és a szerb hadsereg tisztjei közötti katonai megbeszélések, a hét legfejlettebb ipari hatalom és Oroszország külügymi­niszterei újabb lépést tettek a délszláv béke helyreállítása felé. Megállapodtak azoknak az intézkedéseknek az idő­rendjében, amelyeket a jugoszláviai rendezés érdekében végre kell hajtani Az egyezség mindenképpen fontos előrelépésnek számít a délszláv békéért több szálon folyó erőfeszítések sorában. A német külügyminiszter egyenesen „valódi áttörésként" értékelte. Mivel azonban ez a megállapodás még nem „a" végleges megoldás, ezért igazi jelentősége az elkövetkezen­dő napok eseményeitől függ. Ezekben pedig sok a „ha". A G8-egyezség menetrendje csak akkor valósitható meg, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóváhagyja. A BT viszont csak akkor tárgyalja a tervezetet, ha a NATO fel­függeszti a bombázásokat. A támadásoknak csak akkor vetnek véget, ha ellenőrizhető módon megkezdődik a jugo­szláv erők kivonása KoszovóbóL Tegyük fel, hogy a felté­telek teljesülnek, és a tervezet a BT elé keriii A javaslatból azonban csak akkor lesz határozat, ha azt Kína is támo­gatja. Tegyük fel, hogy az eddig szinte mindennek ellent­mondó ázsiai ország most igennel szavaz A BT-határoza­tot csak akkor lehet végrehajtani ha a Kumanovóban fo­lyó katonai-technikai tárgyalások is sikerrel zárulnak. Az élet tehát sok szereplős, bonyolult drámát produkált, amelynek végét egyelőre senki sem ismeri A háború elhú­zódására és a jugoszláv államhatalom további gyengülésé­re egyaránt vannak jelek. A Koszovóban állomásozó szerb tisztek további ellenállásra ösztönzik Milosevics jugoszláv elnököt, aki a hírek szerint teljesen ellenőrzése alatt tartja Szerbiát, és a béke vágy semmi jelét nem mutatja. A hírek azonban azt is megjegyzik, hogy az elnök az elmúlt hat hétben kétszer is agyvérzést kapott, emellett politikai ellen­zéke is egyre nagyobb nyomást gyakorol rá, a monteneg­rói államfő pedig a Jugoszláviából való kiválásra célozgat, rí gyelőre tehát még mindig több a bizonytalanság a ko­Hí szövői konfliktus minél előbbi megoldása kapcsán, mintsem hogy érdemes lenne megjósolni a háború végé­nek időpontját. • Jugoszlávia és a NATO G8-egyezség • Köln (MTI) A G8, a legfejlettebb ipari államok és Oroszor­szág külügyminiszterei Kölnben egyetértésre ju­tottak a koszovói béke visszatéréséhez vezető intézkedések menetrend­jét illetően - jelentette be a francia külügyminiszté­rium szóvivője. Korábban James Rubin, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt közölte, hogy a BT határozattervezetben egyetértésre jutottak, de a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország között még foly­tatódik a vita a béketeremtés­hez vezető menetrend kérdé­sében - jelntette az AFP. A menetrend időbeli kap­csolatot határoz meg az ENSZ BT határozatának vitá­ja és elfogadása, a NATO és Belgrád között a jugoszláv egységek kivonásáról köten­dő megállapodás, valamint maga a csapatkivonás és a NATO-bombázások leállítása között. A BT koszovói hatá­rozattervezetéről szóló meg­állapodást a „szinkronba ho­zatalról" előteijesztett francia elképzelés elfogadása tette le­hetővé - közölte Anne Ga­zeau-Secret francia külügyi szóvivő. „Az elképzelés lé­nyege az, hogy a lehető leg­szorosabb menetrend legyen a négy fenti esemény között" - tette hozzá. A NATO felfüggeszti a Ju­goszlávia elleni bombázáso­kat, ha ellenőrizhető módon megkezdődik a jugoszláv erők kivonása Koszovóból. Amint ez megtörténik, az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik a Nyolcak Csoport­ja által kedden egyeztetett ha­tározattervezetet. Ezt Robin Cook brit külügyminiszter közölte újságfrókkal kedden délután Kölnben, a G8 kül­ügyminiszteri megbeszélései­nek színhelyén - jelentette az AFP és az AP. Konstruktív és kooperatív tanácskozáson valódi áttörést sikerült elérni a G7 csoport és Oroszország külügyminiszte­reinek kölni tancáskozásán, amelynek tétje a koszovói rendezés alapjául szolgáló BT-határozat szövegének megfogalmazása volt - jelen­tette be a kedd délutáni kölni sajtóértekezleten a vendéglá­tó német külügyminiszter. Joschka Fischer szavai szerint a szövegtervezet el­fogadása megnyitja az utat egy katonai-technikai megáll­apodás előtt is, amelyet a Kölnben kidolgozott BT-ha­tározat alapján lehet majd végleges formába önteni. (A katonai-technikai egyez­ményről Kumanovóban foly­nak tárgyalások a NATO ille­tékesei és a szerb hadsereg tisztjei között.) A BT-határo­zat ENSZ-beli elfogadása után pedig az EU Bizottság és a Világbank kész heteken be­lül olyan nemzetközi donor­értekezletet összehívni, amelynek témája Koszovó új­jáépítése lesz. A BT-határo­zat és a katonai egyezmény alapján megkezdődhet a szerb erők kivonása Koszovóból. Ennek megkezdése és meg­erősítése után a NATO fel­függeszti a Jugoszlávia elleni légi csapásokat, és a BT-hatá­rozat értelmében megkezdő­dik a „robusztus nemzetközi békefenntartó erő" telepítése a tartományban. • Göncz Árpád és Bili Clinton találkozója Egyetértés a koszovói rendezés ügyében A Fehér Ház kertjében tartott ünnepségen a két elnök, Göncz Árpád és Bili Clinton, valamint feleségeik: Zsuzsanna és Hillary asszonyok. (MTI Telefotó) • Washington (MTI) A hivatalos állami lá­togatáson Washington­ban tartózkodó Göncz Árpád magyar köztár­sasági elnök kedden a Fehér Házban találko­zott Bili Clinton amerikai elnökkel. Göncz Árpád személyé­ben első ízben tesz magyar államfő hivatalos látogatást az Egyesült Államokban. Kíséretében van többek közt Martonyi János külügy- és Chikán Attila gazdasági mi­niszter, Surányi György MNB-elnök, Végh Ferenc vezérkari főnök, valamint Szent-Iványi István ország­gyűlési külügyi bizottsági el­nök. A Fehér Ház kertjében rendezett ünnepélyes fog­adási ceremónia után Clin­ton a Kék Szalonban adott elnöki fogadást, majd a két vezető az Ovális Irodában tartott szűkkörű megbeszé­lést. A szerb csapatok ellen­őrizhető kivonása Koszovó­ból lehetővé teszi a Jugo­szlávia elleni légi csapások felfüggesztését - jelentette ki Bili Clinton elnök a Fehér Ház kertjében Göncz Árpád tiszteletére rendezett ünnep­élyes fogadási ceremónián elmondott beszédében. Clinton üdvözölte a G7 csoport és Oroszország kül­ügyminisztereinek megálla­podását a Biztonsági Tanács elé teijesztendő határozatter­vezetről, amelyet újabb je­lentős előrelépésnek neve­zett. Hozzátette, hogy a kulcs most, mint a (rendezé­si) folyamat kezdete óta, a koszovói béketerv megvaló­sításában van. A NATO el­tökélt abban, hogy hazaviszi a koszovói albánokat, teszi ezt szövetségként, együtt cselekedve, olyan módon, amely végül erősítheti a kap­csolatokat Oroszország és a Nyugat között - mondta az amerikai elnök. Ezután ke­rült sor a két tárgyaló kül­döttség teljes körű találkozó­jára a fehér házi kabinetiro­dában. A fehér házi tárgyalások befejeztével Al Gore ameri­kai alelnök adott ebédet Göncz Árpád tiszteletére. Rugova a függetlenségért • Madrid (MTI) A Madridban tartózkodó Ibrahim Rugova kijelentette, hogy célja Koszovó függet­lenségének három éven belül történő elérése - jelentette a keddi spanyol sajtó. A koszovói albán vezető madridi útjáról beszámoló állami televízió krónikája Rugovának csak a menekül­tek visszatérésére vonatkozó kijelentéseit közölte, hangsú­lyozván a koszovói vezető ezzel kapcsolatos optimiz­musát. A keddi sajtó azon­ban a Koszovó függetlensé­gével kapcsolatos nyilatko­zatára helyezte a hangsúlyt. Az El País így fogalmazott: „Ibrahim Rugova kijelentet­te, hogy egyetért a Koszovói Felszabadító Hadsereggel abban, hogy a cél a tarto­mány függetlenségének el­érése, bár jelenleg a szerb csapatok akciói miatt mene­külésre kényszerült koszovói albánok visszatérése az el­sődleges. Jósé Maria Aznar spanyol kormányfő arra kérte Rugo­vát, hogy mérséklettel vezes­se a koszovói albánokat, és hangsúlyozta, hogy nem sza­bad hamis illúziókat táplálni a tartomány jövőjével kap­csolatban". Rugova emlékez­tetett, hogy politikai célja Koszovó függetlensége, és hogy ez a kitétel a rambouil­let-i béketervben is szerepelt. A tervezet szerint három éven belül népszavazást kel­lene tartani Koszovóban a függetlenség kérdéséről. Cseh vélemény Trianonról • Prága (MTI) Az I. világháborúban győz­tes szövetséges nagyhatalmak és Magyarország között 79 év­vel ezelőtt aláírt trianoni béke­szerződést élesen bíráló, s a cseh sajtóban szinte páratlan írást jelentetett meg keddi ki­adásában a Lidové Noviny cí­mű prágai konzervatív napilap. Bohumil Dolezal, lap fő­kommentárora szerint a Ma­gyar Királyság a trianoni béke­szerződés aláírásának idején már egy túlhaladott középkori államalakulat volt, amelynek a modem közép-európai nacio­nalizmusok létrejötte után már nem volt semmiféle alapja a további létezésre. „A módszer azonban, amellyel a világról eltüntették, több mint sajnála­tos" - szögezi le a lap. ,Á ma­gyar tárgyalók formális részvé­tele ellenére is könyörtelen diktátumról volt szó, amelynek célja nem az állapotok értel­mes elrendezése, hanem a vesztessel való leszámolás volt. A magyar etnikum által lakott kiterjedt területek a szomszédos országokhoz let­tek csatolva. A magyar nemzet egyharmada saját államának határain kívülre került. A ma­gas jóvátétel megkötötte a há­borútól és a háború utáni forra­dalmi államfordulatoktól el­pusztított magyar gazdaságot. Magyarországot sorsára hagy­ták, s ez éltető talajt teremtett a Horthy-rendszer túléléséhez, amely - a valódi sérelmekre reagálva - Magyarországot egy újabb pusztító háborús ka­landba sodorta. Szentté avatják Árpádházi Boldog Kingát • Budapest (MTI) Boldog Kinga magyar királylány szentté ava­tási szertartására, június ló-ára Lengyelországba utazik Paskai László bí­boros, valamint Semjén Zsolt, a kulturális mi­nisztérium egyházi ügyekért felelős helyet­tes államtitkára. Az 1291-ben elhunyt Ár­pád-házi királylányt a tervek szerint II. János Pál pápa avatja szentté lengyelországi tartózko­dása alatt, június 16-án 10 órakor, Stary Sacz településen. Boldog Kinga Árpád-házi magyar királylányt II. János Pál pápa a tervek szerint jú­nius 16-án avatja szentté Lengyelországban. Kinga IV. Béla király és Laszkárisz Mária görög csá­szárlány gyermekeként szü­letett 1224-ben - olvasható abban a tájékoztatóban, amelyet a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma egyházi titkársága juttatott el az MTI-hez. Az ismertetés szerint IV. Béla hat, nagykorúságot el­ért lánya közül, Kingán kí­vül, még három jutott el az életszentség magaslataira: Margit, Jolán és Konstan­cia. A királylányra elsősor­ban a koldulórendként nyil­vántartott domonkosok és ferencesek szerzetesi eszmé­nyei hatottak. Szüzességi fogadalma el­lenére - édesapja óhajára ­1239-ben házasságra lépett a krakkói és szandomiri her­ceggel, Boleszlávval. Ké­sőbb a herceg maga is ha­sonló fogadalmat tett. Az ifjú feleség szinte tel­jes hozományát a szegé­nyekről és a betegekről való gondoskodás költségeire for­dította. Férjével 40 évet élt test­vérként házasságban. Bo­leszláv halála után a herceg­ség irányításának átvétele helyett belépett a ferencesek női kolostorába. Vagyonát az egyháznak adományozta, illetve szétosztotta a szegé­nyek között. Hosszú évekig élt vezeklő életet - először nővérként, majd vezetőként - az ószan­deci kolostorban, amelyet a hit és a szeretetszolgálat központjává tett. A már éle­tében szent hírében álló Kin­ga 1292-ben fejezte be földi életét. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá, 1715-ben XI. Kelemen pápa Lengyel­ország és Litvánia véd­őszentjévé avatta őt. Alakja mint a nemzet édesanyja vo­nult be a lengyel történelem­be. Pápalátogatás Akó • Elk(MTI) •Wgótar A szegények megsegít1 fearon sére szólított fel az északig fejezte kelet lengyelországi EH St Buch ben tartotfszcntbeszédéWjSam m, II. János Pál. A munkanet ' faperget küliség által leginkább su) v'lagrekc tott lengyel régióban a « jWett 5 pa kifeíette:a nehézhelJ;%yarMé zetben lévő embereket tH £ek elnök mogatni kell, mert a gy] £.méhé" gékről és elesettekről va J«gy az gondoskodás végére4" volt, ményben valamennyi tá© nt csak a dalmi csoport javát szol Wgoknak gálja. A negyedmillió e»v JJnet. S hpr rXszvőfelével meg© c'einek, n ber részvételével meg© tott szentmisére a köz£ Litvániából és Fehéron© országból is nagy számb érkeztek. A résztvevők *f zött volt Valdas Adat* litván államfő is. Pacepo tábornok • Bukarest (MTI) Hevesen bírálták és vedésnek minősítették [fervez, hoj '>»" méhé °«thassa. «Bui *orrc • keszthe minden keszthelyi 'nemesít( ^lőtt álh testelad. szórsz, hoc ep rc mán ellenzéki politikus1] Ö felkei a Legfelső Bíróság ítélete J«ara. \ kl amellyel rehabilitálta M1 s Wék hal Pacepa tábornok©- „ feorsz Ceausescu-diktatúra lef1 ké feské resebb dezertőrét. Ion > j iessegük escu, az ellenzéki Szoc© 'lemző, h Demokrácia Romái© Pártja vezetője - aki ro®J 8 a burj államfőként elutasító' J^géne Pacepa kegyelmi kérvén)' •'Korán ­- úgy vélekedett, hog) é fetós: tábornok elsősorban Ro© h kuk ki\ niát, és nem Nicolae C* b Vst sescut árulta el. A Coti© nul c. lap megdöbbentő© uJ"kat. tartotta, hogy a bírós« döntés nyomán az az © V®: ber, aki együttműködő®^ amerikai titkosszolgálat© , most ismét a román © v ügyminisztérium tábor©' f 'skőrö lett. J*Wés „? Ves fií Ocalan-per Imrali (MTI) Imrali börtönszigeté11 j i > és kö államügyészek hivatali©, Vezett , is halált kértek Abdfe ( Jtaáziur Öcalanra, a betiltott b ""'kai | Munkásapárt, a PKK Megáll rista vezérére, amiért s* ^ a busz paratista fegyveres f© - te'efoi léssel az ország megj*, t^kt sára törekedett. Az ;iőt<: biztonsági bíróság e-,u ev -• per kezdetén, március fe ^ kecel én az ügyészek már ké® dj.,elsőos; a halálbüntetés kiszab®;' ; f *rosszl a büntető törvénykö"' Prfeie k V 125. paragrafusának ©eí felelően. Ez a legsúly°s3 büntetést írja elő haZ*^ lásért és szeparatizmus ,, A bíróság a védelem e teijesztései után valósz leg még júniusban © hozza az ítéletet. Al-Akssa • Jeruzsálem (MTI) ^ Muzulmán egyházfe, zetők meghatározatlan 1 re lezárták az al-Aksza esetet és környékét a ás© gatók előtt, tiltakoz- i amiatt, hogy - állí1.. aeég1 szerint - zsidó széls°s r Fe 1 ha,: í'rende fetöje. 5ha EZ ><forsé! biii sek próbáltak imádkoz®'j|f iszlám vallás harn© legszentebb helyén. Huszeini, a mecsetet 5 taSa lő Iszlám Kulturális kö]Cs.szc ség hivatalának igazg® • f' elmondta: a határoz0' ^ pésre azután szánta © gát, hogy a Templ°©'£|. gyi Hivők elnevezésű s . sőséges zsidó csopl,|tfei) tagja két egymást k° napon kísérelt meg e(­kozni az al-Aksza ©ec fe­folfü ben. ü8ges;

Next

/
Thumbnails
Contents