Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-08 / 106. szám

MÁJ. 8. SZOMBAT, 1999. MÁJ. 8. INTERJÚ 9 találkozni, mert kell! Ugye, em­„Egy viráglelkű; sötétbarna hajú c. Ha Te olyan, izötti, vidám ter­vagy, aki szereti örömeit, és na­il érzi magát, ra­és írj „Az élet m a kedves pá­ű lánynak: Szia, sed felkeltette az net. 25 éves srác vid, barna hajú, 5. Szeretem a jú j certeket, a termé­állatokat. Talán ok, és talán te is j sz, legyél máj. 8­ton, vagy 10-én, régi híd szegedi híd lábánál, a i vízállást mutató tetőtől talpig fe-! zek, és a kezem­sn újság lesz. Ha int sem jó neked, j Csendes vágyak"; iá-szerencse jel­: Szia! A hirdeté­s volt, ezért úgy hogy írok neked rencse"-alapon! ;as, göndör, barnt sbarna szemű, lí agyok. Nagyjából az elvárásaidnak, még humorom is atároztad, hogy ta­:lem, legyél máj. jrtökön, du. 5-kof is Virág cukrászda i a kezedben egy ot, rajtam egy sö- j Imii póló lesz. Ha időpont, írj „Mel igére! De ha nem üt, légy ott! k, kedves lányok! 11 cm magas, vé­Ikatú, barna hajú, í, vásárhelyi srác linak hívnak. Van izenvedélyem: do­Jzeretek nagyokat iklizni, motorozni, allgatni. Szeretnék idni olyan lánnyal, ialódott az életben, né megtalálni * t. Jelige: „Össze* ' jeligére: Itt a ke­és Beam jelentke­ilevaló kísérőitek, lelyi, 20 éves fiú :n. Ha szeretitek a bulikat, a vidám, aságot, akkor sem' a, hogy keverjünk ktélt. Találkozás: a t, szombaton, 15' m jó nektek, akkoí jyanott, ugyanek* írjatok „Unicum n azt a barna hajú. t, akivel máj. 2-án, találkoztam 17.30 tt, Vásárhelyen, * téren. Rajtad na" póló és fehér sort ér póló és zöld t& ; volt. Te egy ba* voltál, én egyedü'­ünk jó néhányszot cozott, amikor rái® ál, teljesen elvará' i jelent valamit az' pc, akkor legyél tok rmelyik vasárnap a :ren, ugyanakkor cs Ha nem jó a vasáí' c, íij „Feri" jeligét® • Romsics Ignác könyvét Szegeden is bemutatják „Tudósítás" a 20. századi Magyarországról Már-már elszoktunk Ottói, hogy egy könyv keltsen minálunk szen­zációt. Most mégis Megtörtént. Romsics Ig­nác Magyarország tör­ténete a XX. században című munkáját április végén, az idei könyv­fesztiválon mutatták be Budapesten és az alka­lomból rendezett, neves történészek részvételé­vel zajlott vitát a feszti­vál legrangosabb ese­ményévé avatta a kü­lönleges érdeklődés. Amely egyébként ért­hető. Az Osiris Kiadó 9ondozásában megje­'ent tekintélyes kötet u9yanis a maga műfa­jában páratlan: az or­szág e századi történe­tének (a Monarchiától a NATO-csatlakozásig) "egyszemélyes" feldol­9ozására eddig egyet­len történész sem vál­lalkozott. A könyv szegedi bemu­tatója május 11-én, kedden 17 órakor lesz a Sík Sándor Könyvesboltban. Ebből az alkalomból kértünk interjút a tudós szerzőtől, aki egy­kor szegedi diák volt. • Hogyan képes egyet­len - mégoly nagy tuda­ta - személy röpke egy év alatt „leírni" ennek a sokat vitatott századnak a történetét? Beszélne a munkastílusáról? - A könyv alapszövege valóban egy év alatt készült "" 'gen feszített tempóban. Heti négy nap - péntektől hétfőig -, amikor nem vol­tok tanítási óráim, ültem a Számítógép előtt. Általában reggel héttől dolgoztam két Vagy három kis szünettel ­de mindig ebéd nélkül! ­óélután háromig vagy ötig. zt körülbelül másfél órás totenzív sportolás követte, toajd vacsora, bóbiskolás a tevé előtt és tíz óra körül -takarodó". ® Mint egy szerzetes? , Többször gondoltam rá közben, talán tényleg szer­vesnek kellett volna áll­n°to... Bloomington, ahol Vendégtanár voltam, kiváló belynek bizonyult ehhez a k°ncentrált munkához. Syrészt kevesen ismertek, tehát nem csöngött mindun­alan a telefon, nem volt Pr°tokoll és bizottságosdi, s az egyetemi kötelezettsége­dnek eleget tudtam tenni edd-szerda-csütörtökön. /Jásrészt a lakásunk, a onyvtár és az uszoda egy "15 perc alatt körbejárha­n° területen feküdt, az úgy­evezett campuson belül. láí Csodálatosan ki van ta­Va Amerikában! A város­t- a világ zajától és csábí­c totói elszigetelt egyetemi ebKPUsok éPPen 32 'lyen és i(j hez hasonló munkákra h0 „sak- Persze azért az is hoZza.tartozik a dologhoz, da^í 'destova negyedszáza­XX utat°m Magyarország Pe stazadi történetét, s ép­toinrt"2 éve tanítom. Sok tobb megírtam tehát ko­sok an' S amit nem' azon 's töprengtem előadá­im a,készülve és a diákja­tounÍ ,VÍtázva- Egyébként a VÜCÍNTMTARTOM ru­letté,! Korábban is szü­Szü'etnéellLapjaÍnkban ÍS Vbicix hasonlóképpen iesí. Jx ZUS individuális tel­száz étz) Trh"' h°*> tucat J le8kevesebb fél mber Hhat csak. Az Fotódokumentum: Mons, 1998. július 24. Orbán Viktor miniszterelnök és Wesley Clark tábornok, a NATO Európai Haderők főparancsnoka A pálya állomásai Az 1951-es születésű Romsics Ignác Kalocsán érettségizett, a Szegedi Tanár­képző Főiskola magyar-történelem sza­kán szerzett tanári diplomát, majd az ELTE történelem szakán kitüntetéses oklevelet kapott. 1978-ban summa cum laude minősítésű doktori cfmet szerzett ugyancsak a budapesti tudományegyete­men, 1985-ben lett a történnettudomá­nyok kandidátusa, 1994-ben doktora; két évvel később a történettudomány ha­bilitált doktora. Dolgozott a kecskeméti levéltárban, az MTA Történettudományi Intézetében, öt évig volt a Magyarságku­tató Intézet igazgatóhelyettese. 1991 óta az ELTE Újkori Magyar Történeti Tan­székének docense majd professzora, köz­ben - összesen négy évig - vendégtanár az Indiana Egyetemen. Hosszabb-rövi­debb ideig kutatott Londonban, Wa­shingtonban, Bonnban, Koblenzben, Pá­rizsban. Közép-, illetve felső fokon birto­kolja a német, angol, francia, orosz nyel­vet. Hazai és nemzetközi tudományos társaságok, szerkesztőbizottságok tagja. Tavaly megkapta a Széchenyi Professzo­ri Ösztöndíjat, különböző társaságok és a Soros Alapítvány tüntette ki szakmai díjakkal. Eddigi legfontosabb publikáci­óinak száma 15, ezek magyar, illetve an­gol nyelven megjelent könyvek, amelyek­nek szerzője vagy társszerzője volL individuális munka előnye a következetesen érvénye­sített egységes szempont­rendszer és az azonos stí­lus. Kollektív munkák ese­tében ez egyszerűen elérhe­tetlen. • Csakhogy ez a Ma­gyarország története nem „szimplán" hagyo­mányos politikatörténet, nem a főleg politikai események időrendi le­írása. Hanem az élet sokféle területét átfogó összegzés. Miért ezt a „munkás" módszert vá­lasztotta? - Szintetizáló jellegű po­litikatörténeteket - fóleg a Horthy-korszakról - az el­múlt években többet is ír­tak. Én magam is részt vet­tem korábban ilyen kollek­tív vállalkozásokban. Némi habozás után úgy döntöt­tem, hogy nem Írok egy ilyen jellegű újabbat, ha­nem a járatlanabb, de érde­kesebb utat választom. Vagyis a lehető legkomple­xebb módszert alkalmazva a gazdaságra, társadalomra, oktatásra, szellemi életre, művelődésre, sőt még a sportra is kiteijesztem a fi­gyelmem. A vonatkozó szakirodalomra való na­gyon alapos támaszkodás nélkül ez természetesen nem lett volna lehetséges. A bloomingtoni könyvtár szerencsére ebből a szem­pontból is aranybányának bizonyult, s ha valamit végképp nem találtam, ak­kor könyvtárközi kölcsön­zéssel vagy itthoni baráta­im segítségével néhány nap alatt megérkezett a nélkü­lözhetetlennek gondolt for­rásanyag. Nem mellékes, hogy a folyóiratok kivéte­lével minden könyvet min­den különösebb engedé­lyeztetés nélkül hazavihet­tem otthoni dolgozószo­bámba, úgyhogy egyszerre több tucat alapmunka volt mindig a kezem ügyében, amelyeket szükség szerint, fejezetről fejezetre cserél­tem. Vajha egyszer a ma­gyar könyvtárak is úgy működnének, mint az ame­rikaiak... • Könyvének mintegy mottója egy Babits-idé­zet, amelyben a költő a „politikai megfontoltsá­got" nemzetfönntartó erőnek mondja. Igaza volt? Valóban létezik és hat a XX. században egyfajta magyar politi­kaijózanság? - Nemcsak a XX. száza­don, hanem egész modem­kori történelmünkön végig­vonul az a paradoxon, hogy forradalmaink, szabadság­harcaink elbuknak, majd az „árulók" megvalósítják azt, ami a felkelések célkitűzé­sei közül az adott körülmé­nyek között megvalósítható volt. A Rákóczi-szabadság­harcra ismeretes módon Szatmár, 1848-49-re pedig 1867 következett. XX. szá­zadi történelmünkből a legpregnánsabb példa való­színűleg 1956, illetve az azt követő kádári konszolidá­ció. De említhetném Káro­lyi Mihály és Bethlen Ist­ván példáját is. Persze az igazsághoz az is hozzátar­tozik, hogy a forradalmak nélkül valószínűleg nem le­hetett volna megkötni azo­kat a viszonylag előnyös kompromisszumokat, ame­lyekkel kapcsolatban Ba­bits politikai józanságról beszélt. Úgyhogy a Magyar Pantheonba a hősies forra­dalmároknak és a pragma­tista megalkuvóknak egya­ránt helyet kell biztosítani. A XIX. század vonatkozá­sában ez már így van, a MSZP MDF I FKGP ^FIDESZ:;;; FKGP mL MSZP 1990 1994 1998 Közelmúltunk tényei a könyvben: az országgyűlési választások mandátumarányai 1990-ben, 1994-ben és 1998-ban (%) XX. század esetében ­egyébként érthető módon ­még nincs. • Ha a munkáin végig­tekint valaki, nem mondhatja, hogy a könnyebbik végén fogja meg a dolgokat. Sokat vitatott, „nehéz" témák­hoz nyúl. Van-e kedvenc korszaka? - Sem a XX. századból sem más korokból nincs kedvenc és kevésbé ked­venc korszakom, mint ahogy - jó esetben - az or­vosnak sincs kedves és ke­vésbé kedves páciense. Azt hiszem, hogy a történész­nek úgy kell viszonyulnia egy-egy történelmi problé­mához, mint az orvosnak egy betegséghez. Meg kell ismernie, fel kell tárnia. És ha a könyv elkészült, akkor a rejtély megoldódott, illet­ve - képletesen szólva - a beteg meggyógyult, tehát jöhet a következő... Köny­veim témáját soha nem ro­kon- vagy ellenszenvek alapján választottam, ha­nem azért, mert valamiért, valahogyan problémává váltak számomra. Annak idején, még szegedi diák­ként, így voltam az 1919-es Kalocsa környéki paraszt­lázadással, később Bethlen Istvánnal, legutóbb térsé­günk etnikai feszültségeivel - Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Dél­kelet- Európában a 19. és 20. században című mun­kám az elmúlt évben jelent meg a Napvilág Kiadó gon­dozásában. És persze így voltam Magyarország XX. századi történetével, ame­lyet oly sokan és oly sokfé­leképpen próbáltak magya­rázni az elmúlt években. 9 Éppen mert a most megélt napok is a témá­ja: jelent-e ez az egy­személyes óriásvállalko­zás különös szakmai kockázatvállalást is? Ér­dekli-e könyvének vissz­hangja? Számít-e viták­ra és ha igen, milyen jellegűekre? - Azt nem gondolom, hogy valami nagyon nagy rizikót jelentene. Biztos vi­szont, hogy nem mindenki­nek fog egyformán tetsze­ni, sőt valószínűleg lesz­nek olyanok is, akiknek nem fog tetszeni. S ez an­nak ellenére lesz így, hogy történészi ars poeticámnak megfelelően a lehető leg­nagyobb objektivitásra és tényszerűségre törekedtem. A vádló vagy a védő at­titűdjétől mindig idegen­kedtem, s ezúttal még bíró sem akartam lenni. Szere­pemet inkább a törvényszé­ki tudósítóéhoz hasonlóan fogtam fel, akinek minden álláspontot és felmerült szempontot, bizonyítékot ismertetnie kell - a vád- és védőbeszéddel, valamint az ítélettel együtt. Hogy azután a verdikttel egyet­ért-e a tudósító vagy sem, az már az ő magánügye, amelyet az olvasóval ugyan közölhet, de az ol­vasó nem köteles azt elfo­gadni, sőt az igényes olva­só nyilván kialakítja majd a saját egyéni véleményét. A lényeg, hogy a tudósítás hiteles legyen, s egyetlen fontos körülmény se hiá­nyozzon belőle. Remélem, hogy az elfogulatlan olva­só ilyennek fogja találni munkámat. Sulyok Krxsébut Matematika­verseny • Munkatársunktól A Szegedi Makkoshá­zi Altalános Iskolában általános és tagozatos tanterv szerint matema­tikát tanuló felső tago­zatos gyerekek részére kiírt matematikaverse­nyen a következő ered­mények születtek: 5. oszt. általános tan­tervű: 1. Faragó Dávid (Kos-' suth Lajos Általános Iskola), 2. Pálinkó Dóra (JATE Ság­vári Gyak. Általános Iskola), 3. Jankó Zsuzsanna (Tisza­parti Általános Iskola). 5. oszt. tagozatos tantervű: 1. Magda Gábor (Béke Utcai Általános Iskola), 2. Márton Tamás (Gutenberg Általános Iskola), 3. Kovács Máté (Belvárosi Általános Iskola, Makó). 6. oszt. általános tantervű: 1. Lencsés Gyula (JATE Ságvári Gyak. Általá­nos Iskola), Farkas Balázs (Tisza-parti Általános Isko­la), 3. Koreck Péter (JGyTF Gyak. Általános Iskola). 6. oszt. tagozatos tantervű: 1. Kollár Tamás (Béke U. Álta­lános Iskola), Marcsó Zoltán (Koszta József Általános Is­kola, Szentes), 3. Vári Zsu­zsanna (Belvárosi Általános Iskola, Makó), 3. Varga Gá­bor (Makkosházi Általános Iskola). 7. oszt. általános tantervű: 1. Doba Viktor (1. sz. Ált. Isk., Arad), 2. Farka­sinszky Katalin (JGyTF Gyak. Általános Iskola), 3. Mazroa Dániel (JATE Ság­vári Gyak. Általános Iskola). 7. oszt. tagozatos tantervű: 1. Kórus Péter (Radnóti Mik­lós Gimnázium), 2. Giday Réka (Tarjánvárosi Hl. Szá­mú Általános Iskola), 3. Dán Lilla (Dózsa György Általá­nos Iskola), 3. Gidófalvy Kitti (Horváth Mihály Gim­názium, Szentes). 8. oszt. ál­talános tantervű: 1. Tátrai Dávid (Tisza-parti Általános Iskola), 2. Bérezi Kristóf (JATE Ságvári Gyak. Általá­nos Iskola), 3. Fogas László (Kossuth Lajos Általános Is­kola). 8. oszt- tagozatos tan­tervű: 1. Benedek Attila (Batsányi János Gimnázium, Csongrád), 2. Hajdú Huba (Koszta József Általános Is­kola, Szentes), 3. Boros Ba­lázs (Gutenberg Általános Is­kola), 3. Jankó András (Ti­sza-parti Általános Iskola), 3. Szalai Attila (Radnóti Miklós Gimnázium). Százezer az informátornak • Munkatársunktól Nagy értékű berendezése­ket loptak el egy Nissan Ter­rano II. típusú gépkocsiból március 31-én este 10 és másnap hajnali 3 óra között a Mars tér 1-3. szám mögötti parkolóból. A lezárt autó ab­lakát betörve az ismeretlen tettes spektrum analizátort, mérőhidat, szerszámostáskát és sporttáskát tulajdonított el, több millió forint érték­ben. A műszerek csak audio­technikában használhatók nagyfrekvenciás mérésekre. Kérik, hogy aki az elkövető kilétéről, vagy az eltulajdo­nított tárgyak hollétéről in­formációval rendelkezik, je­lentkezzen személyesen a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság Nyomozó Osztályán (Szeged, Kossuth L. sgt. 22-24.), vagy telefo­non a 62/477-577-es szám 14-95-ös mellékén, illetve hívja a 107-es számot. A me­gyei rendőrfőkapitány a nyomravezetőnek - szemé­lyének titokban tartása mel­lett - 100 ezer forint jutalmat tűzött ki.

Next

/
Thumbnails
Contents