Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-05 / 103. szám

••• Sorban az igazság? £ gy-két hete mutatta be a televízió az egykori Szov­jetunió híres áruházát, a GUM-ot. S lássunk cso­dát: az Adidas, a Coca Cola és ki tudja még milyen vi­lágmárkák emblémái díszítették a szépen cizellált épü­let belső homlokzatait. Sorban állásnak viszont nyoma sem volt, pedig még tíz esztendővel ezelőtt is már haj­nalban ezrek álltak, tolongtak, hogy bejussanak az árutól akkor még nem roskadozó bevásárlóközpontba. Azután mindenki kapott, ami jutott neki, s a kapual­jakban kivirágzott a cserekereskedelem. Mondom, a sor eltűnt Moszkvából. Mint ahogyan n>ncs sor Németországban sem. Néhány évvel ezelőtt hivatalos ügyet kellett intéznem Kölnben, ahol az iro­dában egy papírtekercs lógott, rajta sorszámozott cet­likkel. Bement az ember a hivatalba, tépett egy sor­szamot, azután türelmesen elücsörgött, várt a sorára. Egyforma közönnyel ült ott kőműves és egyetemi ta­nár, orvos és taxis. De a kancellár sem járt volna másként, várhatott volna ö is a sorára. A németeket minden bizonnyal a rend tette ipari nagyhatalommá. Azt hinné az ember, mi magyarok nem szeretünk sorba állni. Pedig nem így van. Az elmúlt hetekben egyik nagy pénzintézetünk központjában új elektroni­kus ügyfélirányító rendszert állítottak munkába. Be­megy a polgár az ajtón, az automata ad neki egy szá­mot, attól függően, hogy éppen mit akar intézni, s kulturáltan elolvasgathat addig, míg a villanyújságon meg nem jelenik a saját sorszáma. Egy hinné az ember, megy ez, mint a karikacsapás. e mégsem így van. Kiskapuszerető ügyfelek sokasá­8a lgyekszik odasomfordálni a pulthoz, hogy soron, Pontosabban sorszámon kívül intézze dolgát. Ő 1'Syanis csak kérdezni szeretne valamit, mondjuk azt, '°gy van-e pénz a számláján, a másik nem visz pénzt, c*ak hoz - ö úgy gondolja, ez jogosítja fel a soronkí­"úliségre. 4 Pult mögött ülő kisasszony egy darabig próbál­ónk, de hamar kiderül, nem sikerül neki sem rendet "riani. A renitens ügyfél is ügyfél, őt sem lehet meg­Serteni. Egy idő után halkan kiszakad belőle a panasz: "em érti, miért szeretünk mi jobban sorba állni, és oföen szidni a bankot, hogy mennyit kell ácsorogni, mint kényelmesen elüldögélni, míg szólítanak ben­nünket. A néhány rendszerető ügyfél viszont így valóban . jóval többet ücsöröghet a kelleténél, még akkor • • na egyáltalán nincs ínyére a sorbaülés. _ (^Pr^aA • N°9yobb a bevétel az APEH-nél Javul« adófizetési morál? % jbdapest (MT1) "^ör^'j.5 PéniÜ9yÍ El" odó l '. Hlvatal (APEH) Ql larulékbevételei HeJ! . ne9yedévben órd fLa dták a 770 milli­ardd i t0t' ami 86 milli­év „» tobb' mint a múlt kötóbT05 Oszakában ­ÁrJ? ^mrégiben Varga APEH elnökhe" 3lím,M°-mÍlliárd forintból ££' d0t a ^-járulék és 2°0miliifÍyi bozzájárulás, TSasré,yijöve­telánoJf 5 mi"iárdotazál­árdot. 8a'mi adA 42 milli­árdot a ^f^ adó- 23 m.lli­egy e;:^Zetések tett ki. Az képet, ael,korábbi Szakhoz a táfe bf ""növekedést adónál, míg 20-20 nál UC°S e"telkedést az szja­rulékná,amunkavállalóijá­^!rcfgráltak Varga tekos ^ áfa-bevétel 11 száza­lennek °Hekedését övezet­te az ho ennek oka szerin­az áfa h8yazidén kitervezték £ meürteteleket' másrészt év' bevaJiá t utolsó negyed­üteménJ etfSek oővekedési "tette J ?0kkenése "őreve­32 ldei első három havi eredményt. A tizenhat és féle­zer behajtás és a közel nyolc­vanezer ellenőrzés a vártnál több, 37,4 milliárd forint bevé­telt eredményezett az első há­rom hónapban. Ennek döntő többsége, 21 milliárd forint végrehajtási eljárásból folyt be a költségvetésbe, ami 5 milli­árddal több, mint tavaly ilyen­kor. Az APEH Bűnügyi Igaz­gatóságnál a negyedév végén 240 nyomozás volt folyamat­ban, összesen 3,8 milliárd fo­rint elkövetési értékre. Hajdú Miklósné, az APEH operatív főosztályvezetője az április 13. és 15. között a fővárosban megrendezett ,Pest-Buda" el­lenőrzési akció eredményéről elmondta: 92 revizor 938 vizs­gálatot végzett el, amelynek során az esetek 80 százaléká­ban találtak rendellenességet. A várható mulasztási bírság összege 55 millió forint. Rom­lik a számlaadási fegyelem, mivel a múlt év első három hó­napjában 60 százalékában ál­lapítottak meg szabálytalansá­got. Az elvégzett 938 ellenőr­zés 63 százaléka a kereskede­lem, 30 százaléka a vendéglá­tás, 6,5 százaléka a szolgáltatás területén működőket, míg 0,6 százaléka a termékelőállítókat érintette. A vizsgálatok eredménye­képpen összesen 51 esetben zártak be üzletet. . - I Tőzsdeklub Agrárium Számok a GDP-ről o • Démász: energiapiaci versenyfutás Árammilliárdok - bűvészmutatvány nélkül? • - / [ < f • 1 • i 1 toil n fcaJl „Nyitótánc": tavaly áprilisban lépett parkettre az első magyar árampapír. (Archív felvétel) Sok vita előzte meg a hazai energiaszektor pri­vatizálását. Az elmúlt években hat magyar vil­lamosenergia-szolgáltatót - közöttük a Démász Rt.-t is - magánosították. Két teljes gazdasági év után ma már látszik, a társas­ág számára jó lépés volt a francia EDF-el való há­zasság. A Démász Rt. mű­ködését sikersztoriként értékelik nemcsak ideha­za, de külföldön is. A ta­valy áprilisban tőzsdére vitt cég papírjait ma már Európa nyolc legsikere­sebb részvénye között emlegetik. A társaság pe­dig az elmúlt évben törté­netének legsikeresebb évét zárta: árbevételét több mint 7 miHiárd fo­rinttal növelte egyetlen év alatt, adózás előtti ered­ménye pedig meghaladja a 6,8 milliárd forintot, amellyel a megye éllova­sa lett. A Délmagyarországi Áram­szolgáltató Rt. teljesítményét annak fényében érdemes ele­mezni, hogy az elmúlt néhány évben minimális eredménnyel zárta csak üzleti éveit: négy évvel ezelőtt 91 milliót, '96­ban csak 5 milliót mutatott a mérleg. Ezután jött az első igazán sikeres év, amikor egy hirtelen fordulattal majdnem három és félmilliárdos ered­ménnyel szépítette meg mérle­gét a cég. Az elmúlt héten megtartott közgyűlésen pedig rekorderedményről számol­hattak be a társaság vezetői: tavaly gyakorlatilag sikerült megduplázni az előző év ered­ményét. Mindez persze távolról sem bűvészmutatvány. Az egyre dinamikusabban növekvő ár­bevétel mellett sok egyéb té­nyező is szerepet játszott ab­ban, hogy megizmosodott az áramszolgáltató. Ma már a ha­zai második legeredménye­sebb villamos energia szolgál­tató, a szintén francia érdekelt­ségű győri Edász után. Dániel Dumont, az igazga­tóság elnöke a közgyűlést kö­vető sajtótájékoztatón mégis azt tartotta legnagyobb ered­ménynek, hogy tavaly tovább nőtt ügyfeleik elégedettsége. Az elmúlt esztendőkben a Dé­mász Rt. rendre elhozta a fo­gyasztók díját, ám az Edász tavaly még a szegedi székhe­lyű cégnél is látványosabb fej­lődést ért el, így most megtört a sikerszéria, hiszen Győrbe került a pálma. A francia cég­vezető egyébként kiemelte, a befektetők egyre jobban bíz­nak az áramszolgáltatóban, ta­valy ugyanis nemcsak ered­ményük, de az értékesített vil­lamos energia mennyisége is nőtt. Ez egyrészt a gazdaság növekedő igényeit jelzi, más­részt a társaság komoly mar­ketingakcióinak eredményes­ségét mutatja. így összesen 3425 GWh villamos energiát értékesített tavaly a Démász, amelyből 44 és fél milliárd fo­rintos árbevétele származott. Évek óta komoly problé­mát jelent a társaságnak az úgynevezett hálózati veszte­ség, amelyet közel egy száza­lékkal sikerült tavaly csökken­teniük. Az elmúlt időszakban évi egymilliárd forinttal könnyítették meg a Démász Rt. kasszáját az áramtolvajok. Nem is csoda, ha az áramlopá­sok felderítésére önálló ellenő­ri szervezetet hoztak létre, amelynek munkatársai tavaly 150 ezer helyszíni ellenőrzést végeztek. Dervarics Attila vezérigaz­gató elmondta, az energia­szektorban is komoly átrende­ződésekre lehet számítani a jö­vőben. Az ezredforduló utáni időre teszik, hogy hazánkban is liberalizálják az energiapia­cot. Éppen ezért a társaságnak úgy kell felkészülnie erre az időszakra, hogy a verseny­helyzet lehetőséget és ne hát­rányt jelentsen majd számuk­ra. Tavaly startolt a „Démász A Démász Rt. részvényeinek árfolyamalakulása és a BUX index értékei 3000 000 10000 9000 8000 6 000 5000 _ 4000 I BUX index M Démász részvények árfolyama 3000 1998. 05.01. 1998 12. 31. 2001" elnevezésű program, amelynek kapcsán a cég kor­szerűsítette, életszerűbbé ala­kította szervezeti felépítését. Közben költségeiken is igye­kezetek tovább faragni. Terve­ik szerint folytatódik a cég ra­cionalizálása: a mai közel ké­tezer alkalmazott helyett 2003 végére ezerötszázán üzemelte­tik majd a közel húszezer kilo­méteres elosztóhálózatot. Egy szolgáltatónál különö­sen igaz, hogy partnerei nap­ról napra minősítik munkáját. Az áramszolgáltatót elsősor­ban az üzemzavarok számával és idejével minősttik. A tava­lyi rendkívüli időjárás miatt az üzemzavarok száma kis mér­tékben emelkedett. A társaság elemzései azt mutatták, hogy a közép- és kisfeszültségű háló­zatok megbízhatóságára na­gyobb energiát kell fordítani­uk a jövőben. Míg tavaly erre a célra 4 milliárd forintot köb töttek, addig az idén 6,1 milli­árdra növelték beruházási ke­retüket. Az idei esztendőben két fontos újdonsággal is meg kell barátkoznia a Démásznak és persze a fogyasztóknak is. Az energiahivatal, a fogyasztók képviselői és az áramszolgál­tató társaságok az elmúlt más­fél évben végzett szakmai elő­készítő munka nyomán egyet­értettek abban, hogy a villa­mosenergia-szolgáltatás szín­vonala már lehetőséget ad ar­ra, hogy bevezessék az úgyne­vezett garantált szolgáltatáso­kat. Hogy ez pontosan mit je­lent? A lakossági ügyfelek kö­rében a jövőben hat olyan szolgáltatásban állapodtak meg az érdekeltek, amelyeket, ha nem időben teljesít a szol­gáltató, akkor ellentételezés­ként kötbért fizet. Az idén négy különböző jellegű szol­gáltatásra kell garanciát vállal­niuk a szolgáitatóknak. A Dé­mász Rt. azonban május 1-től mind a hat kijelölt lakossági szolgái tatásra garanciát vállal. Alaposan átrendeződnek júli­us 1-től a villamos energia díj­tételei is. Az új tarifarendszer valamennyi ügyfelet érint majd. A tarifákat kidolgozó Gazdasági Minisztérium fon­tosnak tartotta hangsúlyozni: az új árszerkezet önmagában nem növelheti a szolgáltatók összárbevételét. Megszűnik többek között az eddigi töm­bös árszerkezet, azaz a „szo­ciális" jelleget piaci árak vált­ják fel. A jövőben a többet fo­gyasztó ügyfeleknek sem kell magasabb díjtételeket fizetni­ük. Ráadásul a nagyobb fo­gyasztók akár a nem lakossági • tarifát is választhatják, ez ak­kor éri meg, ha évente több mint 5 ezer kWh-nál többet fogyaszt valaki. Rafai Gábor ^^iiiiiimii']; EGBESZE f Attila sgt. 67/A.

Next

/
Thumbnails
Contents