Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-26 / 120. szám

6 HELYI TÜKÖR • Támogatók kerestetnek Operagála a csontvelő­betegekért • DM-információ Az „Életért, a csontvelő­betegekért" Alapítvány tíz éve segtti a csontvelőbete­gek gyógyulásának esélyeit azzal, hogy az adományo­zók által összegyűlt pénz­ből támogatja a külföldi donorkeresést, a hazai csontvelődonorok szervezé­sét, valamint szerény mér­tékben hozzájárul a hazai csontvelő-átültetés fejlesz­téséhez. Az alapítvány - a civil szerveződés egyik út­törőjeként - tíz éve, 1989­ben alakult. Az idén is ­szeptember 11-én - meg­rendezi hagyományos jóté­konysági estjét a Magyar Állami Operaházban, „Vi­lágsztárok az Operában ­nemzetközi balettgála" címmel. A budapesti szín­házi évad nyitányaként em­legetett rendezvény belépő­jegyeinek ára 50-től 300 ezer forintig terjed, amit el­sősorban nagycégeknek ajánlanak. A támogató cé­gek - esetleg magánszemé­lyek - számára reklámlehe­tőséget ajánlanak. A gála előtt megjelenő szórólapo­kon, a Souvenir Maga­zinban, videokazettán és elektronikus fényreklámo­kon tüntetik fel az est ki­emelkedő támogatóit. Az érdeklődők dr. Tápai Kata­lintól, az alapítvány szegedi képviselőjétől tudhatnak meg további részleteket a 62/454-57l-es telefonszá­Nyfilt nap • Munkatársunktól Az idei évben május 29­én rendezi meg a központi felvételi nyílt napot az or­szág legnagyobb akkreditált egyetemi előkészítő szerve­zete, a DFT-Budapest, az Eötvös Loránd Tudománye­gyetem Állam- és Jogtudo­mányi Karának épületében. A nyílt napra az ország bár­mely középiskolájában tanu­ló, és 1999-ben felvételiző, valamint jelenleg másodikos és harmadikos diákok jelent­kezhetnek, akik jogi karon, Államigazgatási-, illetve Rendőrtiszti Főiskolán ta­nulnak tovább, továbbá ma­gyar nyelv és irodalomból, vagy történelemből tesznek felvételi vizsgát. A nyílt napon szó lesz ar­ról, milyen esélyekkel lehet pályázni az egyes felsőokta­tási intézményekbe, milyen kérdések várhatók a felvételi teszten, mi a típusfeladatok javítótanárok által elvárt megoldási menete, hogyan kell felülvizsgálati kérelem­mel élni. Különösen érde­mes részt venniük a rendez­vényen azoknak a jelenleg másodikos, illetve harmadi­kos középiskolásoknak, akik biztosan tudják, hogy ké­sőbb magyar nyelv és iroda­lomból, vagy történelemből felvételiznek, mert teljes át­tekintést kaphatnak a felvé­teli követelményrendszerről. A nyílt napon az érdeklő­dő szülőket is várják. A részvétel kizárólag előzetes akkreditáció alapján lehetsé­ges. Jelentkezni lehet min­den nap 10 és 20 óra között a 06-30-9966-309-es, illetve a 06-20-9755-872-es hivatali számokon. A jelentkezéseket korlátozott számban (600 fő), hívási sorrendben fogad­ják el. • Állami gondozottak a Szöregi úton Otthon, otthon Az Árpád Gyermekotthonban hegyeket lehet megmozgatni a gyermekekkel, ha látják, k hogy értelmes feladatot kaptak. (Fotó: Schmidt Andrea) Van egy otthon a Szö­regi úton, amelyet 6-24 éves állami gondozott gyermekek laknak. Olyanok, akikről már születésüknél lemondtak édes szüleik. Élnek itt olyanok is, akik szociál­is körülményeik elha­nyagoltsága, illetve ma­gatartásuk miatt kerül­tek intézetbe. Az ö életü­ket könnyítendő indult be tavaly novemberben az a belső reform, ame­lyet Beöthy-Fehér László igazgató indított be. A város szélén fekvő„Áx­pád Gyermekotthonban je­lenleg hatvan gyermek él ál­lami gondoskodásban. A kö­zel öt hektáron elterülő ott­hon épületeinek állaga rend­kívül rossz: a vízvezetékek által eláztatott falrészek pe­nészesek, a berendezések el­használódtak, a bútorok ko­pottasak, a szobák zsúfoltak. Mindezek ellenére Beőthy­Fehér László igazgató - aki tavaly november óta áll az intézmény élén - a maga­sabb komfort fokozatú lakó­forma kialakítását tűzte ki legfőbb céljául. Élethű szabadesés Az igazgató azt szeretné elérni, hogy a hátrányos helyzet ne jelentsen a gyer­mekek számára hátrányos életminőséget. Az 1997-ben elfogadott gyermekvédelmi törvényt szem előtt tartva ­amely szerint 2002 után negyvennél több gyermek nem lakhat egy intézmény­ben - mind a gyermekotthon vezetősége, mind pedig a vá­ros vezetése struktúraváltás­ban gondolkodik. A szerke­zetváltás egyfajta családmo­dell leképezését jelenti intéz­ményi kereteken belül. És még sok minden mást. Pél­dául kisebb nevelési csopor­tokat, négyágyas hálókat, a speciális ellátást igénylő gyermekek elkülönítését és úgynevezett tréninglakások kialakítását. Az igazgató szerint a kul­turáltabb életkörülmények­nek megfelelő életminták közvetítésével, a nyitott és magasabb integráltságú lakó­forma kialakításával, vala­mint a humánus közösség és családias légkör megteremté­sével javítani lehetne a gyer­mekek intellektuális állapo­tán, gazdagítani lehetne az érzelemvilágukat és szociális érzékenységüket, s csökken­teni az egzisztenciális szaba­desésüket. Beőthy-Fehér László és Kothencz János fejlesztő pedagógus - aki maga is intézetben nőtt fel ­szeretnék lerombolni azt az állami gondozottakkal kap­csolatos társadalmi előítéle­tet, amely szerint az intézetis gyermekek mind bűnözők vagy prostituáltak. - Hazud­nék, ha azt mondanám, hogy nincsenek ilyenek. Vannak. De nagyon sok értékes em­ber is él a gyermekotthonban - mondja az igazgató. - En­nek megfelelően arra törek­szem a kollégáimmal, hogy az emberi teljesség megélé­sének lehetőségét biztosít­sam a gyermekeknek. Az in­tézetben jelenleg az igazga­tótól a gyermekfelügyelőkön és nevelőtanárokon át az ad­minisztrátorig, udvarosig és karbantartóig hatvankét em­ber dolgozik. A hegyek megmozgatása Az otthonban autonóm személyiségeket szeretnénk felnevelni, olyanokat, akik képesek lesznek tizennyolc éves koruk után saját maguk irányítani az életüket, s zök­kenőmentesen vissza tudnak illeszkedni a társadalomba ­hangsúlyozza Kothencz Já­nos. - Az új struktúrában minimálisra szeretnénk csökkenteni az agressziót. Mindezt úgy képzeljük el, hogy az informális hierar­chia csúcsán álló gyerme­keknek feladatokat adunk. A szociális terápiát irányító Kothencz János tapasztalata szerint hegyeket lehet meg­mozgatni a gyermekekkel, ha látják, hogy értelmes fel­adatot kaptak. A viszonyok normalizálódást szolgálják azok a szakkörök és csopor­tok is, amelyeket a szabad­idő hasznos eltöltése érdeké­ben működtetnek. így van már az otthonban bábcso­port, citerazenekar és fut­ballcsapat, s a tizenkétezer kötetes könyvtárat is min­dennap használhatják a gyer­mekek. S így ad helyet és te­ret nyáron az Árpád az álla­mi gondozottak országos ta­lálkozójának. Az Árpád Gyermekotthon vezetőinek szemléletváltásá­val megindult tehát a rend­szer belső reformja. Minden­ki tudja, hogy a teljes átala­kításhoz idő kell. Mint ahogy a jó munkához is. A munka pedig november óta jó irányt vett. Ugye> eljössz még? De amíg a struktúraváltás megvalósul, addig a gyerme­kek kénytelenek négy-hét­ágyas szobákban élni, illetve olyanokkal együtt lakni, akiknek a viselkedése kíván­ni valót hagy maga után, s finoman fogalmazva, maga­tartásuk nem éppen a köve­tendő példák közé tartozik. A 17 éves Zsolt tavaly no­vemberben magatartási problémák miatt került a csanádpalotai intézetből az Árpádba. Tanulni nem tanul sehol. Szüleit nem ismeri, de mint mondja, nem is bánja. Szobafestő vagy kőműves szeretne lenni. A 2800 forin­tos havi zsebpénzét alkalmi munkákból keresett pénzből egészíti ki. Hétvégenként diszkóba jár a középiskolás barátnőjével. Zsolt egész életét intézetben töltötte, s bevallása szerint neki soha senki nem dirigált, nem pa­rancsolt. A felnőttektől is csak tanácsot fogad el. A 12 éves Orsolyának - akit nem­régiben találtak meg a rend­őrök azt követően, hogy egy román férfi magával vitte hazájába - nagyon hiányzik az édesanyja és a testvére. Reméli, hogy szeptemberben már otthon kezdheti el az is­kolát. A 19 éves Gabriella ötéves kora óta él az Árpád­ban. Szülei elváltak, édes­anyja beteg lett, s őt és négy testvérét állami gondozásba adták. Apjával másfél éve, anyjával pedig az év elején találkozott utoljára. Gabriel­la jelenleg a győri tanítókép­ző főiskola nappali tagozatos hallgatója. A fiatal lány há­rom-négy hetente jár haza a Szőregi úti otthonába - aho­gyan ő mondja. Győrben hárman laknak egy la­kásotthonban. A lakás rezsi­jét és bérleti díját a győri Gyivi fizeti. Tőlük kap 9 ezer forint kajapénzt is, az iskolától pedig 10 ezer forint szociális támogatást. Mint mondja: szorosan bár, de ki­jön a pénzből. A 20 ezerből futja kajára, ruhára, utazásra, könyvre, pipere dolgokra. Ha végez a főiskolán, szoci­álpedagógusként szeretne el­helyezkedni olyan helyen, mint az Árpád. Gabriella a beszélgetésünk végén köny­vébe mélyed, ugyanis neve­léstörténetet vizsgájára ké­szül. A 7 éves Lacika azért került intézetbe óvodás korá­ban, mert ivott az anyja. ­Ha nem ivott volna az anyu­kám, akkor ma is a tanyán élnék a szüleimmel. Jó itt él­ni, persze otthon azért jobb lenne, de apukám annyi te­henet gondoz, hogy nem tud velem foglalkozni. Lacika elmondja: ha a nagyok nem piszkálnák, akkor nem lenne semmi baja, majd kikísér a kapuig, s azzal búcsúztat, hogy „Ugye, eljössz máskor is!?" El, ígérem, s elígérem magam Lacikának... Szabó C. Szilárd • Munkatársunktól Stig E. Friberg és János H. Fendler amerikai kémikus professzorok tartanak angol nyelvű előadást az MTA Sze­gedi Akadémiai Bizottságá­nak székházában ma 10 óra 45 perckor. Délután négy A SZAB hírei órakor JosefSiri Ekgren oslói orvosprofesszor fejti ki néze­teit angol nyelven az általa kutatott téma néhány alapve­tő összefüggéseiről. „Az em­ber, mint érték az ezredfordu­lón" címmel rendeznek kon­ferenciát csütörtökön 9 óra 30 perckor, amelyen hat előadás hangzik el, egyebek mellett az emberi lét korrumpálódá­sáról, az értékorientáló peda­gógusról. Pénteken kilenc órakor kezdődik az az elmé­leti és gyakorlati szeminári­um, amelyen a mesterséges enterális táplálás kérdései ke­rülnek terítékre. Elhunyt I Vadász Károly Dr. Vadász Károly 1916. április 11-én Bodorszéken szü­letett. 1934^40-ig a Kolozsvári Egyetemen tanult, ott szerzett orvosi diplomát. Azt követően 1944-ig a Kolozsvári Egyetem Sebészeti Klinikáján dolgozott, majd 1945-től 1981-ig a szege­di kórházban, ahol 1954-től az újonnan megalakult baleseti sebészeti osztály vezetője volt 1981-ig, nyugdíjba vonulásáig. A szegedi Honvéd kórház megszűnésével - 1953-ban ­lehetőség adódott, hogy a bő­vülő városi kórházban trauma­tológiai osztály is létesüljön. A kórház vezetése a sebészet ad­junktusát, dr. Vadász Károlyt bízta meg az osztály megszer­vezésével, így 1954. január 18­án huszonöt ággyal megalakult az osztály. A kórházban a bal­eseti sebészet alapjait Vadász Károly főorvos rakta le. Életének nagyobb részét a kórházban, az osztályon töltőt­• Fejlen H< oszH te. Ő és munkatársai m" magas mércét állítottak elé, terveiknek azonban R®ndben szor korlátot szabtak a leK]®* az által ségek. D®'fatkozá! Legnagyobb elismeréssf ^ora po| tisztelettel kell értékel»ffjbb folyil Vadász főorvos és munk^lle"érdek' tevékenységét, akik mind"1 0 Szeg dozatot meghoztak, M ^stere cáf mostoha körülmények ell" . hlreket, i minél jobb gyógyulási ered n» a bezár nyeket érjenek el. LL at vél 1981-ben történt nyűg4 s*ar.nák to> vonulása után családjánál Sajnos betegségei korlát abban, hogy a pihenés évet Befejeződ vezhesse. Méltósággal tü °s lskolákb; rázúduló terheket. Halálát és eze emberi gyógyításért és aW '' tapasztal ápolásért mindent elkö» '.űal°m, anu nagy hivatásszeretettel re» . J0njmokor kező orvost veszítettünk el ; . °tl - mor Temetéséről később é ' Róbert, S kednek. é isme Szeged Megyei Jogú Vl ,s döntése a Önkormánvzat kórt ' & Okokból i kólát bezárt ;.u1ó865 diái Kalmár László-verseití?3:E zést értek el: Csapó Gábá £kormányzi oszt., Makó Belvárosi1 ;s 81 tanú • Munkatársunktól Több mint hetven iskola közel ezer tanulója kap­csolódott be idén a Csong­rád megyei matematika-, fizikatanárok szegedi al­kotóműhelye által szerve­zett kis matematikusok le­velező versenyébe. A négyfordulós levelező verseny eredményei alap­ján kerültek be a legjob­bak az országos Kalmár László-matematikaver­seny megyei fordulójába. Itt évfolyamonként (3-8. osztály) 25-30 fő, vala­mint a Zrínyi Ilona mate­matika-verseny országos döntőjébe jutottak mér­hették össze tudásukat. A megyei forduló eredmé­nyei alapján első helyezést ér­tek el: Sikala Akos (3. oszt., JATE Ságvári Endre Gyakorló Ált. Isk., felkészítő tanára: Szi­lágyi Éva); Dudás János (4. oszt., Hódmezővásárhely, Központi Ált. Isk., Surányi Csilla); Jankó Zsuzsanna (5. oszt., Tisza-parti Ált. Isk., Kothencz Jánosné); Kormá­nyos Balázs (5. oszt., Arany János Ált. Isk., Matusik Sán­dor); Sere Péter (6. oszt., Kis­telek, II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk., Papp Mária); Tóth Anett (7. oszt., Radnóti Miklós Gimnázium, Kosztolányi Jó­zsef); Kórus Péter (7. oszt., Radnóti Miklós Gimnázium, Kosztolányi József) és Hajdú Huba (8. oszt.. Szentes, Kosz­ta József Ált. Isk., Szúcsné Péli Katalin). Második helye­Isk., Geráné Góg IldiI ^ntézmén Magda Gábor (5. oszt., b, Mezei Ról Utcai Ált. Isk., Szegfű a 'erve né); Farkas Balázs (6. . °sztállys Tisza-parti Ált. Isk., Kot* 's(.,®Sebb' a Jánosné); Ribárszki Ors' s ,kker» ez (7. oszt., Makó, Belvárosi', "et első os Isk., dr. Varga István* alacso Gyöngyösi Győzői8. oszt- ® 'udnak sza-parti Ált. Isk., Kotl" aak tudh Jánosné), valamint Md' " tobb> ­Sándor (8. oszt., Radnóti * le ebben jel. lós Gimnázium, Mike J&' m"» az Harmadik helyezettek: # né A jegy Borbála (3. oszt., Makó, ^ $ megn; foknak városi Ált. Isk., PuruclP zsef); Borda Péter (3. %.,, ­JATE Ságvári Endre Gf 'a'ylétszí ló Ált. Isk., Fábiánná P'h'szer Anna); Kemény LaJoS ^mége oszt., Rókusi I. Sz. Alt. L sem éri Mészáros Józsefné); "Lls 'ehető Sándor (4. oszt., Makko%d erü'eten Ált. Isk., Váriné Gál ZsÁ| "ljon osz na); Szabó Tamás (5. * * ,S°ny jel Béke Utcai Ált. Isk., Sí' Lászlóné); Lencsés Gyui" a oszt., JATE Ságvári & Gyakorló Ált. Isk., Vinci' K . vánné); Varga Gábot QhJ oszt., Makkosházi Ált- ® Tarnai Magdolna); b András (7. oszt., Radnóti >: .^katá lós Gimnázium, Koszig k°zelr József); Medvey Ádám "azánkl oszt., Makó, Belvárosinéme Isk., dr. Varga Istvánná)! ( 8 kö; zölte, h neme stei oszt., Makó, Belvárosi jjt .--"<= bó Botond (7. oszt., Bék«L a?te ki cai Ált. Isk., Tóthné W^^zi Katalin); Boros Balál'i" é'ő i „^„t n„>„„k„r„ [únns etül be oszt., Gutenberg János Isk., Tör teli Ervin) és É', András (8. oszt., Tisza-f Ált. Isk., Kothencz Jánosn' í Mocsári Károly^ zongoraestje • Munkatársunktól Ma 19.30-kor a konzerva­tórium nagytermében a Filhar­mónia zongorabérleti soroza­tában Mocsári Károly ad kon­certet. A jelenleg Párizsban élő zongoraművész 1962-ben Budapesten született, Nádor György növendékeként a Ze­neakadémián szerzett diplo­mát. További tanulmányait a philadelpiai Curtis Intézetben és Párizsban Yvonne Lefébu­re-nál végezte. Nemzetközi karrieije egy sor rangos zon­goraverseny megnyerésével 1984-ben kezdődött, azóta az Uj-Zélandi Szimfonikusok, a manchesteri Halle Orchestra, a Londoni Philharmonia és a ,,„ Emlő: >szaurus Adható ; ii^lí* z,nházl 5i' a fejlődé Came'y< ban adott már koncertet, * , pet többek között Andre^, »pt6 k°rb wis, Barbara Hendricks, U jégc « nyi Miklós, Kocsis 1°'„Só ' SiS • berlini rádiózenekar ve1 szólistája. Több mint harminc v^j Mstislav Rosztropovits •• ^ kus partnereként. 198' megnyerte a budapesti if zetközi Liszt-zong°ra, senyt. A Hungaroton", francia kiadóknál több >e ( felvétele jelent meg. A hangversenye programi Liszt-, Rachmanino^. Brahms-művek szerep" valamint Liszt magyar ^ ziája a zongoraművész • átiratában. , sapie, a K ,nyas« <v< hni "ek a CS0NGR/ 30% ^•TJ,

Next

/
Thumbnails
Contents