Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-05 / 103. szám

SZERDA, 1999. MÁJ. 5. SZEGED 5 Idegenforgalmi klub • Munkatársunktól Ma, szerdán este 6 órakor Szegeden, a Székely vendég­lőben soron következő meg­beszélését tartja a Csongrád megyei MATUR idegenfor­galmi klubja. A találkozó nyilvános, a rendezők vátják a szakmában érdekeltek megje­lenését. Kamarazenei fesztivál • Munkatársunktól A Kosztándi-vonósnégyes ad hangversenyt május 5-én 17 órakor a kamarazenei tava­szi fesztivál keretében a Kor­társ Művészeti Galériában. Kosztándi József (hegedű), Ekéné Varga Rita (hegedű), Zimán János (brácsa) és Be­hán László (cselló) előadásá­ban Haydn-, Mozart- és Dvo­rak-művek hangzanak el. Közéleti Kávéház • Munkatársunktól Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar új igaz­gató-karnagya mutatkozik be a Közéleti Kávéház rendez­vénysorozatának keretében május 5-én 18 órakor a Royal Szállóban. Az est házigazdája: Pacsika Emília újságíró. Rélcusi orgonaest • Munkatársunktól Szabó Imre orgonaestjét rendezi meg május 5-én 19 órakor a szeged-rókusi katoli­kus templomban a Rókusi Or­gonaesték Zeneművészeti Alapítvány. A Szegeden má­sodszor koncertező orgona­művész, Szabó Imre 1979-ban harmadik díjat nyert a prágai nemzetközi orgonaversenyen, majd 1983-ban különdíjat ka­pott a budapesti nemzetközi Liszt Ferenc orgonaverse­nyen. Jelenleg a Pozsonyi Ze­neművészeti Főiskola orgona­tanára. Mai estjén J. S. Bach, Liszt Ferenc, C. Franck és Ch­M. Widor művek csendülnek fel. Közreműködik a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kardos Pál Női Kara, Ordasi Pál vezényletével. A hangver­senyre a belépés ingyenes. • A Hittudományi Főiskola jövője Egyedül nem megy? Önálló intézményként vagy az egységes Szege­di Egyetem keretein belül működik-e a jövőben a szegedi Hittudományi Fő­iskola? Egyetemi rangra emelkedik-e a jelenleg főiskolai diplomát adó Teológia? Ezek a kérdé­sek a szegedi felsőokta­tási intézmények január elsejével bekövetkező összeolvadása kapcsán merülnek fel. A katolikus egyház fel­ügyelete alatt álló Hittudomá­nyi Főiskola nem tartozik a leendő egységes Szegedi Egyetemet létrehozó felsőok­tatási intézmények közé, de társult tagja a Szegedi Felső­oktatási Szövetségnek. Ez a kapcsolat olyan kétoldalú megállapodásokkal köti a Te­ológiát a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolához és a Jó­zsef Attila Tudományegye­temhez, amelyek lehetővé te­szik a diákok kölcsönös át­hallgatását. Az intézmények közös tanári-hittanári és teo­lógus diplomákat is kiadnak. Mivel január elsejével meg­szűnik Szegeden az állami felsőoktatási intézmények ön­állósága, ezért a Hittudomá­nyi Főiskolának meg kell újí­tania az együttműködési megállapodást az egységes egyetemmel. A Teológia érdekei - dr. Benyik György teológus pro­fesszor szerint - azt kíván­nák, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez fűző­dő laza szálak megbontásával önállóan, vagy a szegedi uni­versitas részeként folytassa hitoktató és tanárképző mun­káját. Az újabb szerződésben sem léphetnek azonban az ed­diginél szorosabb kapcsolatra az intézmények. Ha ugyanis a Hittudományi Főiskola belép­ne a Szegedi Egyetembe, az újraállamosításnak minősül­ne. Ez nemcsak az egyház el­lenállásába ütközne, de egyelőre jogilag sem oldható meg. - A magyar alkotmány nem biztosítja kielégítően a Teológiák független irányítá­sához való jogot - mutat rá a törvényi akadályra a teológus professzor. Ausztriában és Németországban van példa arra, hogy az egyetemek ré­sze a teológiai kar. A Szent­szék és a nevelési kongregá­ció azonban egy időben úgy tapasztalta, hogy az egyete­mek a tanárok kinevezésével beleszólnak a Teológiák éle­tébe. Egy éve viszont újabb nyitás mutatkozik ebben az ügyben. A nevelési kongregá­ció elnöke, Ratzinger bíboros kijelentette, hogy lehetőség van a Teológiák világi egye­temek keretében történő mű­ködtetésére. Benyik György ezt előremutató jelzésként ér­tékeli, és úgy véli, idővel a szegedi Hittudományi Főis­kola is a világi egyetem kará­vá válhat. Ehhez azonban meg kell változnia a magyar katolikus egyház vezetésében uralkodó szemléletnek is. A professzor szerint ugyanis az egyetemeket csak kívülről szemlélő magyar egyházve­zetésnek nincs gyakorlata a világi felsőoktatás kezelésé­ben. - Ha egyelőre önálló marad a Teológia, arra még így is van lehetősége, hogy a jelenlegi vallástudományi in­tézetének karrá alakításával katolikus egyetemmé váljon, és ezzel kedvezőbb pozícióba kerüljön - mondja az intéz­mény jövőjét latolgatva a professzor. Hegodüs Szabolcs MA JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI fogadóórát tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvá­ria sgt. 14.) 14-től 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére 'a tagságot hitelt érdemlően •gazolni kell). Dr. Hajdú Ist­ván ad felvilágosítást mun­kaviszonyban lévők, pálya­kezdők és nyugdíjasok ré­szére. DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart (Szilá­gyi u. 2. II./204., tel: 420­259). • Érettségi és felvételi Elkezdődött a visszaszámlálás Egy nehéz óra után... A Ságvári gimnázium diákjainak többsége továbbtanul. (Fotó: Schmidt Andrea) Két legyet egy csapás­ra. Akár igy is kifejezhetik a közös érettségi és felvé­teli vizsga előnyét azok a középiskolás diákok, akik május végén esnek át éle­tük elsó nagy megméret­tetésén. A Ságvári gimná­zium végzősei év eleje óta ismétlik a négyéves tan­anyagot, de vannak, akik ezen kívül magántanár­hoz is járnak. Elkezdődött az érettségire való tanulás hajrája a középis­kolákban. A végzős diákoknak napról-napra kevesebb idejük jut szórakozásra, szinte min­den energiájukat leköti a kész­ülés életük első igazi megmé­rettetésére. Azok pedig, akik továbbtanulnak, alig fújják ki magukat az érettségi után, máris készülhetnek a felvételi vizsgára. Vannak azonban olyan diákok, akik egyszeri al­kalommal teljesítik mindkét vizsgakövetelményt. Ők bizo­nyos tárgyakból közös - tehát érettséginek és felvételinek is számító - írásbeli vizsgát tesz­nek valamely központi helyen, amely általában egy felsőokta­tási intézmény. A közös érett­ségi-felvételi nyilvánvaló elő­nye, hogy a diák hamarabb át­esik a nem kis lelki megterhe­lést jelentő vizsgáztatási pro­cedúrán. Mivel a megoldáso­kat a középiskolában és a fel­sőoktatási intézményben kü­lön-külön bírálják el, előfor­dulhat az, hogy a diák kap érettségi bizonyítványt, de ugyanazzal az eredménnyel nem jut be az egyetemre. •A JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumában is tanulnak olyan negyedéves di­ákok, akik május végén közös érettségi-felvételi vizsgát ír­nak. - Év eleje óta ismétlünk, ennek ellenére elég pesszimis­ta vagyok, és inkább csak re­ménykedem a felvételi sikeré­ben, minthogy biztos lennék magamban - beszél a megmé­rettetés előtti érzéseiről Kocsis Judit, aki a JATE közgazdász­gazdálkodási szakára jelentke­zett, és matematikából tesz kö­zös vizsgát. A tét nem kicsi, és ez egyes diákokban stresszes lelkiállapotot idéz elő. Zádor Zsolt ennek pozitív oldalát hangsúlyozza: szerinte a pszi­chikai nyomás jellemformáló tényező. Az orvosi pályára ké­szülő diák úgy véli, a tanulás­ban is meg lehet találni az örö­möt, csupán elkezdeni nehéz. Zsolt - Judithoz hasonlóan ­úgy érzi, nem minden terüle­ten rendelkezik biztos tudás­sal. - Sok mindent készpénz­nek kell venni, és el kell fo­gadni, annak ellenére, hogy a jelenlegi tudásommal nem értem meg - mondja Zsolt. Némi biztonságérzetet ad­hat a diákoknak, hogy egyes tantárgyakból - például bio­lógiából, matematikából vagy fizikából - rendszeresen oldanak meg olyan feladato­kat, amelyeket korábbi felvé­teli vizsgákon osztottak ki. Zsolt szerint a feladatsorok megoldásával olyan rutint szerezhetnek, amelynek bir-' tokában magabiztosabban állnak hozzá a felvételihez. Judit és Zsolt egyaránt úgy véli, a tanórai feladatmegol­dás és az elméleti felkészítés elegendő ismereteket nyújt a felvételi vizsgához. Gera Magdolna és Bartha Dávid viszont két tannyelvű osz­tályba járnak, ahol a tan­agyag egy részét franciául ta­nulták, emiatt ezeket a témá­kat alacsonyabb szinten tud­ták elsajátítani. Dávidnak az is gondot okoz, hogy máso­dik és harmadik osztályban elhanyagolta a fizikát, így az utolsó évben kénytelen pótol­ni az egész középiskolás anyagot. Ezért mindketten magántanárhoz járnak. Mag­dolna a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola idegenforgalmi szakán sze­retne továbbtanulni, míg Dá­vid fogorvosnak készül. Előbbi matematikából és fran­cia nyelvből, utóbbi pedig bio­lógiából és fizikából tesz kö­zös érettségi-felvételi vizsgát. - Azt hiszem, most már én sem fogok pánikba esni a vizs­gán, hiszen fizikából már ol­dottam meg olyan feladatsort, amely szinte hibátlan lett ­mondja Dávid. A diákok sze­rint a magántanár segíthet, de nem tud csodát tenni, ha a ta­nítvány nem tanulja meg a lec­két. Hegedős Szabolcs • Vezetőváltás a megyei földhivatalok élén A pletyka gyorsabb, mint az ügyintézés Április 20-tól új veze­tője van a megyei földhi­vatalnak, bár erről csak Q napokban szerzett tu­domást valamennyi érin­tett. A dátumoktól elte­kintve is sok furcsaság Xojlott a vezetőváltás kö­rül, s többekben megfo­9almazódott az a véle­mény, hogy a kisgazda­Pórt ekként igyekszik Pozícióit erősíteni. A hatalom gátlástalansá­Sáról beszélnek országszerte a földhivatali alkalmazottak, '"etve azok, akiket valószí­núleg ezekben a napokban intenek fel tisztségükből. pkes példa erre Csongrád "egye, ahol a megyei és a körzeti földhivatalok környé­kén baljós felhők gyűltek, (élre nem érthető telefonok erLeztek, s mindennek köríté­st egy pályázat adta, ame­yet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­j"11 Irt ki az ország tizenki­enc megyei, illetve a főváro­" hivatal vezetői tisztére. "reértés ne essék, vala­mennyi poszt betöltött állás, L éppen a Csongrád me­8yei hivatalvezető az, akinek a kinevezését már az új mi­nisztériumi vezetés véglege­sítette. Dr. Szamosközi István, a megyei földhivatal vezetője kinevezésekor talán nem szá­mított arra, hogy milyen fon­tos posztot foglal majd el. Ennek azonban nem csak szakmai vetülete van... Tör­tént, hogy szóltak neki a mi­nisztériumból: kaptak egy feljelentő levelet egy Csong­rád megyei kisgazda ország­gyűlési képviselő, Pancza István aláírásával, mely sze­rint a Szegedi Körzeti Föld­hivatal vezetője ellen több fe­gyelmi eljárás is folyik, jó volna ettől a „kétes elemtől" megszabadulni, s mivel Sza­mosközi úr a munkáltatója, tegye meg a szükséges lépé­seket, s megnevezték jelöltjü­ket is. Szamosközi úrnak azonban a kolléga ellen folyó fegyelmi ügyekről nem volt tudomása, ő ugyanis teljes mértékben megbízott az ille­tő szakember emberi és szak­mai képességeiben. A me­gyei földhivatal vezetője kér­te a minisztériumot, hozzá is juttassák el a levelet. Ez nem történt meg. Hamarosan azonban ko­pogtattak Szamosközi István­nál, s egy jogász társaságá­ban Pancza István lépett a szobájába. A képviselő elis­mételte kifogásait, a hivatal vezetője pedig tartotta magát mindennek ellenkezőjéhez. Végül abban maradtak, hogy a honatya bizonyítékokat szolgáltat majd. Éz eleddig elmaradt. Nem maradt el ugyanak­kor az a pályázat, amelyről fentebb már szóltunk. A mi­nisztérium februárban kiírta, a beadási határidő március­ban járt le. A szakmai bírála­tot végző ötfős bizottság tag­jai közül egyetlen minisztéri­umi tisztségviselő dolgozik azon a szakterületen, amely a földhivatalok munkájához szorosan kapcsolódik. A töb­bi négy tag közül ketten más szakterületen tevékenyked­nek, ketten pedig politikus­ként ítélkeztek a pályázatok fölött. A szakszervezet orszá­gos szintű vezetői egy tár­gyaláson kérték a földműve­lésügyi minisztert, az érdek­képviseletek is kapjanak he­lyet ebben a bizottságban. Erről eleinte hallani sem akart a tárca vezetése, aztán belementek abba, hogy meg­figyelőként jelen legyen a szakszervezet küldötte is. Ez pedig, mint tudjuk, annyit ér, mint halottnak a csók. A pályázati időszak alatt tovább terjedtek a pletykák. Egy megyebeli fórumon el­hangzott, hogy a tizenkilenc megyei vezető közül tizenö­töt lecserélnek, s ezek között van Szamosközi István is, huszonöt éves szakmai gya­korlattal a háta mögött. A jól értesültek pedig azt is tudni vélték, hogy melyik cég ve­zetője lesz a megyei és me­lyik a körzeti földhivatal első embere. E sorok írója éppen Szamosközi István irodájá­ban ült, s éppen arról folyt a beszélgetés, hogy a pályázat elbírálásának a határideje tíz napja lejárt és még semmi ér­tesítés nem jött. Szamosközi úr hozzátette, hogy ha fel kell állnia, akkor is szívesen ma­radna a földhivatalban, felté­ve persze, ha nem hozzák emberileg és szakmailag megalázó helyzetbe. És ek­kor jött a postás, aki saját ke­zű felbontásra átadott a föld­hivatal vezetőjének egy leve­let, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­riumból érkezett. Szamoskö­zi István elsápadt, majd leült. „A felmentésem" - mondot­ta, majd hozzátette, hogy az előjelekből (télve nem is szá­mított másra. A felmentést a miniszter frta alá. az április 27-én kézhez vett levelet áp­rilis 23-ával dátumozták, s azt állt benne, hogy április 19-ével mentik fel vezetői megbízatása alól Szamosközi Istvánt, ugyanis a helyére ki­írt pályázatot nem ő nyerte meg. Hogy ki, az nem szere­pelt a levélben. Néhány telefon a minisz­tériumba, s máris kiderült, hogy ki nyerte a pályázatot: Micsik Zoltánt, a szegedi Ko­rona Kft. tulajdonosát rang­sorolta a zsűri az első helyre a három jelentkező közül ­mondotta Hajnal Sándor, a minisztérium humánpolitikai osztályvezetője. Hozzátette azt is, hogy a határozatlan idejű megbízatás április 20­ával kezdődött, vagyis már több mint egy hete Micsik űr a Csongrád Megyei Földhi­vatal vezetője. Megkérdeztük Hajnal urat, tud-e arról, hogy Csongrád megyéből olyan kérés érkezett, mely szerint a szegedi körzeti földhivatal vezetőjét el kellene távolíta­ni. Az osztályvezető ilyenről nem értesült, de megjegyez­te, hogy vezetőváltások kap­csán számtalan telefon és megkeresés érkezik a minisz­tériumba, amelyek közös tu­lajdonsága, hogy valamely jelölt mellett vagy ellen ér­velnek. Hajnal Sándor hozzá­fűzte: a vezetői megbízások visszavonását nem kell indo­kolni. A valósággal ez össze­cseng: a felmentésen nem is volt indokolás. Természetesen megkér­deztük Pancza Istvánt is, aki valóban szorgalmazta a kör­zeti földhivatal vezetőjének leváltását. A képviselő el­mondása szerint azonban nem fegyelmi üggyel össze­függésben kérte ezt, hanem azért, mert a körzeti földhi­vatal adatfeldolgozásában rendkívüli elmaradások mu­tatkoztak. Pancza István hangsúlyozta, kizárólag ezzel az indokkal kereste fel dr. Szamosközi Istvánt, aki el­zárkózott a kérés teljesítése elől. A leváltott igazgató, akinek már a névjegytáblája sincs az ajtaján, megjegyezte: a szakmai szempontok és tel­jesítmények figyelembe véte­le alapján rövid működése alatt a hivatal teljesítménye minden kiemelt feladat vo­natkozásában látványosan ja­vult. Arató László

Next

/
Thumbnails
Contents