Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-21 / 117. szám

átások: tetők, izemelte,c c, panzi"k rászdákí tartály"4 • TÁL , < 1 Vlit lát az utcán? TH STIL Fel járton, Pusztaszer: áiál if du'ás utca a téesziro>RNO U?DÖDIK ÉS A FALUVÉGEN, KET UY felé hagy el ben" íhos íó' g°ndo'om- ez 3 >ut>bb utca Pusztaszeren. :m a"ak is lehet nevezni, ab I mondani, hogy kü„„ enne a többitől, vannak •eg en>eletes házak, kicsi P0fták. Miénk a 45. "U HAZ. ha ' már róla szó többször IV/L/l/JOUl i y végig betujázzák. Piti [lg> egyike volt a három tsz, "?terJelöltnek, nagyon vála CZt a k®rdést, de nem i új .Sztottak faluvezetónek. "h na el6k véleményét »l P°D ismerem, mint az Rabjának a vezetője, inipen f ballom> hogy Csengele |Stya , Van virágosítva. Batgyej8ysz'ntén. Főleg az új llitóia "agyon mutatósak, idték °tt már régebben ki" [... az utcai gyümölcsfáA ho^ Utcánk ezekhez képest >gy Cs-® f11- El-elhangzik, in,enek • kéne a széPet»cs vé ls róla, de igazából *lnek rg,rehajtva- Hiába be>gy be i | a kéPviselőülésen, Nii ne ®",ene tujázni, addig h > bel('le semmif a néD v ® nem 'ovalja mah 7 kényszeríteni is kéne >ek a tóoudogatják, hogy felé agePekés szedik majd !>anSTNNEZTHELYESNEK ;,KTÖBBEN\ELLENÉRE'B°GYFÉIt4m bogy ebbo*l veszeUgyanis páran i 8GYFAME 8YAHÁZ ELŐTTI F^L'^AADEGYKTV Jasítást okan sérelmezik a VAN .' '^dtá'a a Tari Jóska, ő azt >ZZÁK AVF"1 LESZJÓ- BA a tóért nem^ ut" gondozC"WÉN J kat" Kérdem: ba rn"e|>gcsinábák. nálunk rfaCh?e?SzéP 'enne az f Hejött már a Nté|>? Munkástelepre is •APRÖLFOIY KAAVVRTÉKES GÁZ' Kontesz Józsefné, Csengele: - Egyrészt a házak lakói ápolják a rájuk eső utcafrontot, másrészt meg a polgármesteri hivatal alkalmaz munkanélkülieket a közterületek gondozására. Amióta Sánta Ferenc a polgármester, a falu egységesebb, tisztább lett. Az emberek komolyan veszik a szórólapokat, s a megadott időre tesznek rendet a házuk előtt. Amikor kezdték kiszedni a gyümölcsfákat, nem örült neki a nép. Időnek kell eltelnie, míg mindenki belátja, hogy rossz közlekedni miattuk, zavaró, ha potyog a meggy, földre hullik a szilva. A Csengelei Krónika felelős szerkesztőjeként tudom, hogy a csengelei önkormányzat pályáz több helyre is, hátha az így kapott pénztől még virágosabb, szebb lehet a falu. A beadott tervek szerint két utca épülne, egy meg fölújulna. A földutak rendbetétele is téma, miatta a földhivatalhoz adtak be pályázatot. Most, a pünkösdi falunap közeledtével látszik igazán, hogy szép-szép a mi falunk, benne a mi utcánk, a Felszabadulás, ahol én lakom, de azért még elkelne néhány sor virág, szépen nyírt sövény, ápolt díszfa. Az Emlékmű környéke csodálatos, a Faluházé is szép, bár annak környéke ennél jóval nagyobb színességet is elbírna. A Petőfi utca jól meggyökeresedett régi fenyői miatt sem kell szégyenkeznünk. Hasonlóvá terebélyesednek majd a fiatal tuják, hiszen locsolják azokat. Nem sajnálják a pénzt a falu szépítéséért, de az egyik ember munkája is viszi a másikat. Sokan vagyunk úgy, ha már a szomszéd rendbe tette a háza elejét, nekünk sem illik hanyagolni azt. Kis munkával is lehet nagy boldogság. Az óvodában lehet ezt igazán mérni, amikor a sok-sok gyerek szinte észrevétlenül tanul bele a rendbe, s a maga örömére ültet, locsol, gereblyéz. M. T. KITEKINTŐ 9 i Környékbéliek! I Z ünnepi étkészletek laza mozgatása idején - már * feledve a ballagási buli utáni mosogatást, de még iem igazán ráhangolódva a pünkösdi tálalásra - jut eszembe: mit szólnának egy csokor virághoz? Hirtelen fav<dlérságom alapja, hogy szívesen nyújtok Önöknek csokrot a szépből. Mégpedig a gondozott parkok, az ?PoU utcák, a bemunkált tanyák látványát. (Ezek körgf kézbe venni, vázába illeszteni nem lehet, de elP°nyorködhetünk bennük). Forráskút, Bordány, MóI a alom, Balástya..., (hogy csak a hasam egyik fertáI •>ara üssek!) A gyöngyfehérbe borult akácsorok, a piryvertői átütött útmenték vad mezei tarkasága mellé re'üetjük a kimódolt májusi szépséget. A kertek, a te* ... Parkok ezer meg ezer virágát! Formásra vágott ' Menyeit. Megfestett pihenőhelyeinket. 'sem tudom, figyelték-e, de mostanában egyre több r3 8 kezd adni magára. Környezetükbe illő épületek £ étkednek. A kerítések, utcák, parkok is hozzáértők eje munkáját viselik, felegondoltak már, hogy mi lehet ennek az oka? Vott ^ "la' Zulunk erre keres választ. S ha az átnyújr "ókor nem kellően színes, ne vessék a szemünkre, "élettel szólva: ajándék lónak ne nézzék a fogát! nnek jegyében köszönti mindnyájukat: Bordány • Munkatársunktól Hetedik alkalommal rendezik meg Bordányban a falunapokat. Vasárnap fél nyolckor szentmisével kezdődik az eseménysorozat, melyet kilenckor a Szent István téren Bartha László országgyűlési képviselő nyit meg hivatalosan is. A megnyitó után adják át a díszpolgári címet, és avatják fel az új sportöltözőt, a víztornyot, és a felújított gondozási és családsegítő központot. Ezek után már az önfeledt szórakozás jegyében telnek majd az órák. A Bordány-Röszke megye l-es focimeccs után a Drink Panthers játszik, de 17.30-kor fellép Markos György és Lehr Ferenc is. Este nyolckor a Bojtorján koncertezik. Hétfő reggel a mezei futók mezőnye rajtol, a faluházban a Nefelejcs nyugdíjasklub produkcióját láthatják az érdeklődók. Fél egykor a 25 Szendrey-Karper László gitárzenekar muzsikál. A programok sűrű sorában 17.30kor Bagi Iván, Nacsa Olivér és Forgács Gábor humoristák is helyet kaptak, este nyolckor pedig a Bikini koncertje záija a VII. bordányi falunapok rendezvénysorozatát. Csengele Ötödik alkalommal tartják a falunapot. A háromnapos programsorozat szombaton délután kettőkor a faluházban Sánta Ferenc polgármester nyitja meg. Nacsa Jánosné festménykiállítását ugyanekkor Fejes Sándor ajánlja a megjelentek figyelmébe. Fél ötkor a műsoros délutánon a Hammido Művészeti Iskola növendékei és a Csengelei Népdalkör tagjai lépnek fel. Vasárnap kilenckor a csengelei és mórahalmi mazsorettek nyitják a rendezvények sorát. Tízkor a IV. Tortúrán 8-10 fős sportcsapatok vetélkednek a faluház előtt. Ugyanitt 14 órakor térzene csendül fel. Délután négykor lovas kocsis felvonulás, majd pünkösdi bál záija a napot. Az esten, a faluházban Kalmár Magda és Virág József operetténekesek lépnek fel, a talpalávalót a kisteleki Sánta István zenekara szolgáltatja. Hétfőn reggel fél tízkor a I—II. világháborús emlékművet koszorúzzák meg, és itt tízkor szabadtéri misén is részt vehetnek a hívek. • Kistelek lenne a példa? Zöldségesek virágoztaljék Ópusztaszert Nagyot gondoltak az ópusztaszeri faluvirágoztatók (Papp Béláné, Varga Lászlóné) és száraz fába ojtották a szép színeket. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ópusztaszer fölvirágoztatásán már sokan munkálkodtak s ha a Nemzeti Emlékparkra gondolunk, és az ottani heti nagy cécókra, még nagyon sokari is fognak. Nincs ez másként a névadó faluval sem. Se szeri, se száma a helység felemelkedésért küzdőknek. Főleg azoknak, akik szent meggyőződéssel hitték, hogy a falut fölvirágoztatni csak úgy lehet, ha az ott élőket a lehető legtökéletesebb módon a sárba tapossák. Ennek okán próbálkoztak már téesszel, dohányszárítóval, ékeskedtek idegen tollakkal. Igazi faluvirágoztatókkal ez idáig nem sokkal találkoztunk. Bár vannak. Minden dolgos ópusztaszerit a faluvirágoztatók népes táborába kell sorolnunk. Aki hajnalok-hajnalán kukoricát dob a tyúkoknak, aki munkába induláskor még vet pár pillantást az asztalra, hogy helyén-e minden az iskolás gyerek reggelijéhez, aki földjében dohánnyal a dohányért küzd egész nap, olyanért, amely nem illan el egy füst alatt a leadással. Ide sorolhatjuk a karakástelepi Szabóékat. Bár a família fiakkal, vőkkel, lányokkal, unokákkal - valójában a zöldségesek nagy családjához tartozik, de minapi munkájukkal igazi faluvirágoztatók lettek. Beültették szépséggel a szegedi utat. A szóbeszéd szerint az egyik Szabó lány, név szerint Papp Béláné, Éva, azt mondta a falujának szánt virágok halmára, hogy ha ezt a kistelekiek meglátják, azonnal föl is dobják a talpukat, mert ehhez képest csupán gaz, amit ők a kereszteződés villanyoszlopára tettek. (Magunk közt szólva: Kistelek virágai se kutyák!) Az ópusztaszeri virágok szépsége mégis a virágságukban keresendő. Azért szépek, mert ingyért vannak! Mert szép lányok palántálták! És a járt út mellett pompáznak! Az ópusztaszerieknek még külön öröm, hogy eddig nem nagyon élvezhették az effajta köznek kitett virágok koszorújának szépségét. Mivel Makra polgármester a családi virágkertészetből lépett faluvezetői hivatalába, nem volt nehéz őt meggyőznie Éva asszonynak: legyenek közvirágok a faluban. A hely már ősidők óta adott, a kiszemelt terület kívánja az üde foltokat. Foltozás a köz nagy virágvázáján. Megtudtuk, hogy a nyugati országok kisfaluinak tarka virágerdői késztették erre a Szabó családot. Ha a poros nyomukba nem is léphetünk, se a levegő, se a talaj, de még az emberek se olyanok, mint az osztrákoknál, németeknél, vagy épp az olaszoknál, de a magunk virágaival mi is áldozhatunk a virágosság oltárán. Muskátlik, tearózsák, estikék, violák és na persze: büdöskék! nálunk is szépen mutatják majd magukat. (Annyi köze azért van a zöldségesek faluvirágoztatásához az igazi virágosoknak, hogy a kiültetett virágok magvait szakember válogatta). Az ajándékvirágokból kötött falucsokor, ha így magában kicsit tán szegényesnek is látszik - legalább olyan szép, mint a közpénzen termesztett, kertészcsapat által fölvirágoztatott városi. Kisteleken, mint a polgármesteri hivatalban megtudtuk: az idén közvirágoztatásra - beleértve a parkok, terek rendbetételét - 325 ezer forintot költenek. Példájaként, ha szükséges: virágozzék ezer virág! Majoros Tibor Amikor a vendég visszatér Rúzsára • Munkatársunktól Napfényes tavaszi reggelen vendégek érkeztek Rúzsára, egész napos látogatásra. A Csongrád megyei tanács nyugdíjasklubjának tagjai munkájuk során gyakran látogatták a járás községeit, most nyugdíjasként kíváncsian jöttek el újra, régi ismerősöket is fölfedezve. A faluban Lábecz László jegyző fogadta a vendégeket, tájékoztatta őket a község fejlődéséről: a kibővített iskolájukban folyó művészeti oktatásról, a közelmúltban épült templomról, a kiterjedt tanyavilág villamosításáról, jól működő művelődési házuk könyvtáráról, egészségügyi ellátásról és legújabb büszkeségükről, a száz személyes idősek otthonáról. Dr. Bánfi Tamás községi orvos kalauzolásával mindezt megtekinthették a szegediek, akik május elsején már jártak itt, részt vettek a halászléfőzöversenyen, s el is vitték az első díjat. Most a falu életével is megismerkedhettek. Szegediek a Pipacs téri idősek otthonának lakóival ismerkednek. (Fotó: Somogyi Károtynó)