Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-20 / 116. szám

D.FSÜTÖRTÖK, 1999. MÁJ. 20. INTERJÚ 9 Együtt vagy ellene? JJelünk a ráktól, mert diagnózisa - úgy hisszük - mindig egyenlő a halálos ítélettel, hiába hangoztatják az n0k f orvosok, ha időben, még a legelején „elkapják", akkor . A W gyógyítható. Félünk a ráktól, hisz csak azt halljuk, olvas,yar S sut, a mi országunk az, amelyik vezeti a ráklistát a viláaz gon' o maga évi 32-33 ezres daganatos halálával. Rette.ghííoí gunk a rosszindulatú daganattól, de nem eléggé, hiszen romát nem Ugy élünk, hogy elkerüljük, és amíg nincs ijesztő jel, ita lft esz,'nkbe sem jut szűrésre menni. k $ le. okszor tűnik úgy, ebben az országban a rák tabu,jól„óje' 'et közvetve vagy közvetlenül, de csaknem valamennyiet érint, hiszen kevés olyan család, baráti társaság legjá/ fHl'álunk' amelyiknek szűkebb vagy tágabb körében ne ' n l - Vag~ ne v°ina rákos beteg. Egy-egy kampá? T- . fotótól eltekintve mélyen hallgatunk a rákról, kizáróa Pgosa" az egészségügy hatáskörébe utalva minden ezzel ír52"- t(^<>l«<os teendőt. Jutott eszembe mindez a múlt hét s b "rtöki rádiós nap kapcsán, amikor egyetlen napra a Á. képpontjába próbálták utalni e rettegett kórt. I •.' zemben a rákkal elnevezésű rádió-műsorfolyam ideféil S°ron kívüli szűréseket hirdettek Szegeden is. A hate jakszürésre óriási volt a jelentkezés, a két napra 731,ratkoztak fel, de a limitált fogadási lehetőség miatt, mKm>den jelentkező fért be a keretbe. n ,erűleten nem tudtak annyi pácienst fogadni, aháeio' ?/eretíók volna megvizsgáltatni magukat. Az urolókelle °'50 férfinak' az emlőrákszürésrő1 6°-70 nönek utóLm°St ^mondani, igaz - mondják a szakemberek, ruk *setébe»' voltak olyan jelentkezők, akik fiatal komód ír" nem tarioznak a rizikócsoportba. Az eset lehet ZéBk nókü ist hiszen azt mutatja, ha nálunk csak a ködgy 0JOSZtáhhoz tartozó férfiak és nők valamennyien lenn °nten*nek> Hogy megszűretik magukat, nagy bajok tok n ^ fogadókészséggel, a drága műszeres vizsgálap*nzeléséveL san fíSZe nem keH félnie a magyar egészségügyet óvatomege"Szlrozó biztosítónak attól a veszélytől, hogy töember " rokamozndk meg szűrőállomásait, mert magyar amb "em go"dol arra, hogy addig forduljon orvoshoz, tói f me8előzni akarja a bajt. Az elkerülő magatarmár *z,nten ~ a megelőzésén - éppoly jellemző, mint a vaUjuk8beteSedettekkel való kapcsolatokban. Ha beszöra nem> elhúzódunk a rákos betegtől, legtöbbókét s - Vagy valós tehetetlenségünk okán, s kezeljük erőt és hnalommal vegyes kétségbeeséssel, mintsem életZárójei Uet "dó feléjük fordulással. Leírjuk a diagnózist kére„hordozó" embert, s a magunk mentséózott sajnálatunk, az elkülönülésünk kifejezője. if,, ű hagyott betegnek nemcsak a testével, ha nem eSyará " törődni kellene a kórházon belül és kívül fákkal'"' Sfélteni őt abban, hogy együtt tudjon élni a még Ane érezze kirekesztve magát. Nem tartunk itt. Ma kai. ffa ellenes napot tartunk, és szembefordulunk a ráknek a élnénk vele, s elfogadnánk egy betegségi>etegek sdlyos kór közül - még egészségesek és már meg^- ekyaránt -, akkor sikeresebb lenne minden: a újrake*'e.s' a (nem lehetetlen) gyógyulás, a visszatérés, az adatna S'S a tragikus vég elviseléséhez is több erő K. K. '"egye iskoláiban *eretilc a kémiát , ERIKTŐL h°n8rádt,nyesen szerepeltek a J°'ák diátmegyei általános isb8onSaTMagyarTehet» ervezte u arsaság-TIT ELÖTOEGEVE?ÍGYÖRGVNEVÉT n' A dro kemiai verse7'k 2f'ataik a'aPján öt °s tann-y°S és két nyolL.:ÁG0SS-U RÜLTBEAZOR" |fyek: ad ntobe. Az eredmé;i>. A dni emiai verseEDIKOSZATAÍKALAPJÁNÖT .pkos k alyos és ké( Kos > ? került be az orIhk: aa°ntobe. Az eredmé'yében , ' "ktályosok mező(Ko'? a szentesi Ledó K cu ) ,SK" ^'KÉSZÍTŐ SezS^í Terézia), 2. a (Beihl rhelyi Kmetykó ' tan etble" gimnázium, SpÍ?; ^Magdolna >ué7VSk 'fölk. tan.: V lsk-> feli ab,or (Kertvá>ÍC'3 KARASZN" Ane" (Rad - a szeged. um, felk. tan.: Csányi Sándor), 4. Medvei Ádám, 5. Tatár Anna, mindketten makóiak (Belvárosi isk., felk. tan.: Keczer Ivánné), 6. a szentesi Magony Nikoletta (Koszta isk., felk. tan.: Balogh Terézia). A 8. osztályosok kategóriájában 1. helyen végzett a szentesi Czirok János Balázs (Koszta isk., felk. tan.: Balogh Terézia), 2. Papp Zsófia, 3. Herczeg Tibor, mindketten szegediek (Gutenberg isk., felk. tan.: Füredi Ildikó), ugyancsak 3. a szentesi Szirbik Gábor (Szt. Erzsébet isk., felk. tan.: Dancsó János), 4. a szegedi Molnár-G. Fruzsina (Ságvári isk., felk. tan.: Kesztyüsné Lakatos Katalin), 5. a vásárhelyi Komlósi Gergely (Bethlen gimnázium, felk. tan.: Gulyás Lászlóné), 6. a szegedi Tari Sarolta (Tabán isk.. felk. tan.: Sós Mária). Ni ^enstein-konferencia /M^^NKTÓ, V| lototudo7em és a tárm,ai B,r. ze8edi lzottság szék. házában. A rendezvényt Pléh Csaba akadémikus, a társaság elnöke nyitja meg. Előadók: Pléh Csaba, Nyíri J. Kristóf, Kampis György, Szegedy-Maszák Mihály, Mekis Péter. • Tízéves a reformköri mozgalom Rendszerváltók a baloldalon A rendszerváltásban komoly szerepet játszott az MSZMP párton belüli ellenzéke. A reformköri mozgalom gyökerei éppen Szegedről eredeztethetök. Az állampárt lebontását, a többpártrendszerbe való békés átmenetet szorgalmazták. A reformmühelyek 1989. május 20-án, éppen tíz évvel ezelőtt gyűltek össze országos találkozójukra Szegeden. A reformkörök kényszerítették ki a pártkongresszust is, amelyen lezártak egy fejezetet, a Magyar Szocialista Munkáspárt több évtizedes krónikáját. Géczi Józseffel, a szegedi reformkör egyik alapítójával, az MSZP országgyűlési képviselőjével az évtizeddel ezelőtt és azóta eltelt időben történtekről beszélgettünk. • Az MSZMP kitermelte párton belül a saját ellenzékét. Mi adta meg a végső lökést ahhoz, hogy reformerként gondolkodó párttagok egymásra találjanak, létrehozzák a reformköröket? - Az előzmények nagyon messzire nyúlnak, most csak a '80-as évek közepéig kanyarodjunk vissza - javasolta Géczi József. - Már érezhető volt a párt körüli értelmiség lázadása, megkezdődött egy szellemi határjárás. Csongrád megyében a Komócsin-dinasztia politikája a különösen szította az elégedetlenséget. Ráadásul '88 őszén már tisztán látszott, hogy Grósz Károly nem tudja továbbvinni a reformokat. Ekkor támadt az ötlet Lovászi József fejében, hogy a párttagokból reformkört hozzunk létre. Erre többen vevők voltunk, 1988. november 29-én jelent meg a Délmagyarországban és a Csongrád Megyei Hírlapban az alapító felhívás. Maga Grósz Károly dádázott meg bennünket és lapok szerkesztőit is emiatt. • Hogyan lett országos mozgalommá? - Lassan, de biztosan szerveződtek az egész országban a reformkörök. Pozsgay '98 januári nyilatkozata - amikor '56-ot népfelkelésnek nevezte - hatására a balosok összefogtak, hogy meg kell védeni a szocializmus vívmányait. Ennek ellenhatására lett országossá mozgalmunk. Gró- Az állampárt szétrobbantása volt a fő célunk - mondta Géczi József. (Fotó: Nagy László) szék megpróbáltak gazdasági szükségállapot és más húzásokkal operálni, elszabotálták az ellenzékkel való tárgyalásokat. A legnagyobb eredményünk talán az volt, hogy a reformpolitikusokat - Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, később pedig Horn Gyula - többségbe jutottak a központi vezetésben. • A reformkörök 10 évvel ezelőtti, május 20-ai szegedi találkozóján megfogalmazták, hogy a rendszer reformálhatatlan, Nagy Imre koncepciós per áldozata lett. Ez óriási politikai „durranásnak" számított... - Ennek már folyománya volt, hogy rá egy hónapra a MSZMP Politikai Bizottságát feloszlatták, az említett négyes fogat vette kezébe a gyeplőt - magyarázta Géczi József. - Az ellenzék szénája nagyon rosszul állt '89 tavaszán, ezért volt sorsdöntő szerepe a reformköri mozgalomnak, amelynek legalább 40 ezer aktív tagja volt, a szimpatizánskör pedig több százezresre tehető. így lehetett kikényszeríteni az októberi pártkongresszust, amelyen aztán megszűnt az MSZMP, létre jött a Magyar Szocialista Párt. • Azért nem ment ez ilyen simán a dolog, mivel volt egy kerekaszlal-megállapodás... - Amennyiben jogutód nélkül számoljuk fel az MSZMP-t, akkor nem lett volna érvényes az egy hónappal korábban megkötött nemzeti kerekasztal-megállapodás. így aztán a társaságnak az a része, amelyik „tiszta forradalomban" gondolkodott, csalódott, 60-70 százalék ezért nem is lépett be az MSZP-be. Mindig több áramlatból állt a mozgalom, az állampárt lebontása után a különbözőségek még élesebben kirajzolódtak. A mozgalmat nem lehet újra indítani, de érdemeit sem kell lebecsülni. 0 Hogyan fogalmazná meg: mi volt az érdemük a reformköröknek a rendszerváltásban? - Minden szervezet, párt szereti a saját szerepét hangsúlyozni, nem akarok ebbe a hibába esni. Minek volt köszönhető a békés átmenet? Elsősorban nemzetközi helyzet alakulásának, a szovjet blokk megroggyanásának. Másodszor: a társadalom kis „szabadságharcainak". A harmadik: nagy szerepe volt a hazai technokráciának; a reformértelmiségnek, a reformköröknek és természetesen az ellenzéknek is. Sokan azt gondolták akkor, hogy a rendszerváltással a baloldal végképp megszűnt. Persze az MSZP-n belül is sokféle áramlat volt, sokan nem tudtak egymás szemébe nézni. A demokratikus baloldalnak helye van a politikai palettán, lásd: nyugati országok. Mára kiderült a választók számára, hogy senki nem tud csodát tenni. Talán felnő egy nemzedék, amely számára érték lesz majd a rendszerváltás. 0 Jubileumi lokális reformdáridó. így titulálják május 20-i találkozójukat a Csongrád megyei reformkörösök. Sokan teljesen eltűntek a politika színpadáról, mások ma is a Parlamentben ülnek. Feltámasztják a mozgalmat, vagy csak egy jót akarnak beszélgetni egymással? - Kötetlen beszélgetés, politikamentes pohárköszöntőkkel - válaszolta az alapító Géczi József, ravaszkás mosollyal szája szegletében. Természetesen a baloldal progresszív hagyományát nem szabad szégyelleni. A fiúk többsége szétszéledt, jobbára a baloldal holdudvarában maradt. Szeretnénk, ha a reformkörös múltat senki nem tagadná meg, hanem akár nagypapaként az unokájának mesélne majd róla a kandalló mellett. V. Fekete Sándor • Besszállítók konferenciája Másfél százan már bekapcsolódtak Tavaly indult útjára az a beszállítói célprogram, amelynek legfontosabb feladata, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat helyzetbe hozza, segítse, hogy a hozzánk letelepülő multik beszállítóivá válhassanak. Tegnap egész napos konferenciát rendeztek a program eddigi tapasztaltairól és jövőbeni lehetőségeiről Szegeden, a városháza dísztermében. A résztvevő 80 kis- és középvállalkozás vezetőjét dr. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte, kiemelve, hogy a konferencia legfontosabb feladata az, hogy bebizonyítsa: megyénkben is számos vállalkozás alkalmas arra, hogy részt vegyen a nemzetközi munkamegosztásban. Csongrád megyében jelenleg 33 ezer vállalkozás működik, amelyek évi 400 milliárd forinttal járulnak hozzá a hazai GDP-hez, s ezzel a hatodik helyen állunk. Százötven olyan társaság, cég található megyénkben, amely már részt vesz valamilyen formában a nemzetközi együttműködésben. Dr. Tímár László alpolgármester elmondta, a város igyekszik olyan környezetet teremteni, amellyel képes idecsalogatni a hazai és külföldi vállalkozókat. Tavaly például önkormányzati rendeletet fogadtak el arról, hogy a szegedi ipari parkba települő vállalkozások öt évig adómentességet élvezzenek. Az alpolgármester szerint az EU-csatlakozás során elsősorban a kis- és középvállalkozások lehetnek a gazdaság motorjai. Dr. Póda Jenő kormányfőtanácsos előadásában a kabinet vállalkozásokat támogató politikájáról beszélt. Kiemelte, hogy legfontosabb cél ma az uniós csatlakozás előkészítése. A kormány szándéka az, hogy 2002-re a csatlakozáshoz szükséges felkészülést elvégezze a gazdaságban. Könyvbemutató • Munkatársunktól Az régi zsinagógában ma 20.30-kor Szakonyi Györk Világemlék című verskötetét mutatják be az Alterra kortárs előadóművészeti központ rendezvényei sorozatában. Az est vendége a szerző, valamint a szerkesztő, Balogh József. Szakonyi Györk a franciaországi Orléansban él, ahol táncművészként Nagy József Jel színházának alapító tagja. Szolgáltatók a vtv-ben • Munkatársunktól A Szegedi Városi Televízióban ma, csütörtökön este negyed nyolckor ismét jelentkezik a „Legyen az ügyfelünk!" című szolgáltatói magazinműsor. A műsorvezető, Kisistók Tímea vendége dr. Lednitzky Péter, a Déltáv Rt. vezérigazgatója, aki új internetes csomagjaikról és az ezredfordulóra való felkészülésükről beszél. A nézők betekintést nyerhetnek egy magánnyomda munkájába és bemutatkozik az ország legnagyobb független országos hálózattal rendelkező internet-szolgáltató, az Elender Informatikai Kft. is, amely szombaton egész napos nyílt napra váija a számítógépek világában már járatos és a még járatlan érdeklődőket. A műsort most is játékok színesttik, az adás alatt hívható számok: 493-693 és 424647. Eoilömötót utón • DM-információ Emlőműtött nők számára szerveznek emlőprotézis-, protézistartó-melltartó, és fürdőruha-bemutatót holnap, pénteken reggel 8 és délután 3 óra között a szegedi kórházban található gyógyászati segédeszközboltban, majd május 25-én, kedden 10 és 16 óra között a Pacsirta utca 2 szám alatt. A bemutatókon onkológus és sebészorvos is jelen lesz, akiktől a melloperációról, az emlődaganat kezeléséről, illetve utókezeléséről hallhatnak az érdeklődők. 1 SZÍNESFILM" 1 • ELŐHÍVÁS • • 1 )0 PERC ALATT • • AJÁNDÉK FILMMEL 1 1 • • Nikon, Canon, MET7-, 1 1 Sigma termékek 1 1 DIGITÁLIS 1 1 KÉPKIDOLGOZÁS 1 1 Kodak Express Profi Fotó 1 1 Szeged. 1 1 Tisza Lajos krt. 52. 1 • Bartók tér t. 1 Sztankó Éva, a Gazdasági Minisztérium irodavezetője a program eddigi eredményeit kiemelve elmondta, tavaly a hazai GDP növekedése háromszorosa volt az európai átlagnak, igaz, ez abszolút értékben még mindig csak harmada az EU szintjének. Tavaly májusban azért hirdette meg a kormány a beszállítói célprogramot, hogy a hazai össztermék immár felét adó kis- és középvállalkozásokat segítse. A konferencia második részében a beszállítással kapcsolatos saját tapasztalataikról számoltak be a résztvevők. R. G. M^H A Dél-Magyarországi MÉH Rt. Szegedi telepe, Dorozsmai út 50. Tel.: 62/461-288. Szentesi telepe, Szentes, Attila u. 6. Tel.: 63/311-966. VÁLTOZATLANUL ÁTVESZ papír-, agrofólia-, színesfém, vashulladékot és akkumulátort