Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-19 / 115. szám
ÁJ F SZERDA, 1999. MÁJ. 19. EGY SZÁZALÉK 17 e • Katona Kálmán a Dunántúlon ogy áll az autópálya? pécs (MTI) A 65-ös út fejlesztését is adva. l,artalmazó Dunántúli Autóigaz (DUTAP) tervéről tá, ahal.dek°zódott nemrégiben, Pé,lná jcsett a közlekedési miniszr-tón, Katona Kálmán az Modás xa nt is emlegetett Mohács-Pécs-Dombóvár-taviramas'-Balaton autóút terleheté verol kijelentette: az akkor ;)kkal-Pályázhat eséllyel az útfejtudalf esztesi kormányprogramba FÍ^ való bekerülésre, ha a megvalósításában érdekeltek megállapodnak a nyomvonalban, ami a régészeti feltárások és a szükséges kisajátítások megkezdésének is előfeltétele. Az M-65-ös megvalósításának elindítására is van esély, de az előkészületekhez legalább kéthárom év is szükséges mondta a miniszter. Katona Kálmán nem titkolta, büszak.A világ® Italába" núbú' szkosíÖNYÖRT oldó" wrtj" I KÁTÓL" Az nősít®' nind'n IMINT^ kínai WIL-* ! UL A óttbez®] bban® 5 arab® KEVÉS"® n ez> dom»; (él b"sJ sz len"' sa töbl ; AKAD j előbb mot^ ontyt®", itytebf Ígíí» pja. i" ke rá, hogy a kormányprogram az első olyan útfejlesztési koncepció, mely az elképzelt utak építéséhez pénzforrásokat is rendelt. Elmondta: még nem egészen pontosan ismert, hogy az ország infrastrukturális felzárkóztatását segítő európai forrásokból mennyit és milyen feltételekkel kaphatunk majd. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Deviz; anem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 295,30 Ausztrál dollár 155.81 Jrs,eb korona 6.66 "an korona 33.66 KARÓ 250.27 Belga franki 100)'!!!!"!!!!!!!!!!!!!! 1620.40 e«nn márka 42.09 francia frank 38.15 Holland forint 113.57 'r.font 317.78 ^emet márka 127.96 J^lasz lírai 1000) 129.25 ^sztrak schilling 18.19 ortugálescudo(lOO) 124.83 Panyol pesetái 100) 150.42 •japanyen(ioo) 190.63 panadai dollár 160.02 kengyel zloty 59.80 ^0f.veg korona 30.54 ^nk 156.00 RFKORO SZLOVÁK KI lillióf ...„tv. 3 orona 27.89 orona 5.45 234.80 •KOS' 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS k-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu • Márciusban nőtt Ipari termelés • Budapest (MTI) Az ipari termelés 9,3 százalékkal haladta meg márciusban az egy évvel korábbit, az exportértékesítés 23,2 százalékkal, míg a belföldi értékesítés csak kismértékben, 1,1 százalékkal nőtt - derül ki a KSH legfrissebb, az MTI-hez hétfőn eljuttatott jelentéséből. Az első negydévben az ipari termelés volumene 7,3 százalékkal, az exportértékesítésé 18 százalékkal emelkedett, míg a belföldi értékesítés stagnált. Az ipar bővülésében továbbra is meghatározó a feldolgozóipar, ezen belül a gépipar teljesítménye. A feldolgozóipar termelése márciusban 11 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a villamos gép és műszergyártás 41 százalékkal, a járműgyártás 38 százalékkal emelkedett. E két ágazat kivitele másfélszeresére nőtt, a belföldi értékesítésben a villamosgép, műszergyártás 28 százalékos emlekedést, a járműgyártás viszont 14 százalékos visszaesést könyvelhetett el. A Westel 900-nál az Alcatel dub/SL' és Alcatel MAX/SL' új előfizetéssel te*1 nettó 6400 forint", bruttösooo a üj 1800 MHz~en is tökéletes megoldást nyújtó Siemens C25/SL' Dual 1 'Szelessel csak nGttÓ 12000 forint", bruttó ,5000 R LÉTE* PE' $ •JsSrKas i^s^SS iijtüte A KAPCSOLAT • Az V. Szegedi Borfesztiválra készülve A borkultúrának is forrnia kell Somodi Sándor egyike azoknak a borgazdáknak, akik a kilencvenes években a nagyüzemi termelés leáldozása után a minőségi borászatot képviselik az alföldi borvidéken. Az Asotthalmon dolgozó szakember, akinek chardonnay-ja a legkülönlegesebb alföldi borok egyike, az V. Szegedi Borfesztiválra készülve az alábbiakban a borkészítésről és borkultúráról vall. 9 Somodi úr, hadd kezdjem ásotthalmi chardonnay-jával, hiszen arról ismerik legtöbben. Milyen lesz az idei évjárat? - Elégedett vagyok vele, a chardonnay fajta minden szépsége megvan benne. Egyelőre még fiatalabb, élénkebb bor, mint az 1994es vagy az 1996-os évjárat, de ezeknek a sorában említhető, annak ellenére, hogy tavaly csapnivaló őszünk volt. Sokáig vártunk a szürettel, bár félő volt, hogy közben rothad a szőlő. Ki kellett azonban várni, hogy kiérlelődjék és elegendő ásványi anyag kerüljön bele. A szüretelés fázisa mindig izgalmas, mert ekkor bizony el lehet szúrni a dolgot. Nem engecftünk a kísértésnek, hogy hamarabb leszedjük, inkább vállaltuk, hogy egy kisebb, megrothadt mennyiséget külön kezelünk, ami több borászati munkát jelentett, de tökéletes szőlőt akartunk. • Általában hogyan választja meg a szüret időpontját? - Akkor kell szüretelni, amikor a szőlő elérte a jó minőségű bort ígérő állapotot. Ha azt akarom, hogy a bor kellemes gyümölcsízű legyen, és ne maradjanak benne cukrok, akkor nem várhatom meg a teljes érést, a szőlőszemek töppedését. Ez különösen érdekes itt a Dél-Alföldön, ahol sok a napfény, a cukorképződés a szeptemberi-októberi hetekben rohamosan megindulhat, s ezzel párhuzamosan a savak csökkenése is tapasztalható. Márpedig egy bornál fontos, hogy a savak kellemes arányban legyenek jelen benne. Szüret előtt rendszerint azt kell figyelni, hogy a cukor-sav arány hogyan alakul, s azt a fázist megtalálni, amikor a savak még nem bomlanak le annyira, hogy a szőlő diszharmonikus bort adjon. Különben a szüret idejének megválasztása a gyakorlatban izgalmasabb és zűrösebb, mint ahogyan itt elmeséljük. Minden szőlőfajta körülbelül négy-öt napig van azon a ponton, amíg érdemes leszedni. Aki azt állítja, hogy ezt több hektár esetében ilyen rövid idő alatt meg tudja tenni, az nem mond igazat. • Szokott kísérletezni? Úgy értem, megpróbál-e újat vinni a borkészítésbe? - Ha akarom, ha nem, minden év újat hoz. Egyik szüret sem hasonlít a másikra. Érdemes összehasonlítani az évjáratokat, hogy mennyire különböző bort tud adni egymást követő években ugyanaz a szőlő. A chardonnay-ból például i ^ AJ m\ 1 bí m * wj i-v. m ét • •P w -jRV .. . • ...,.; ... Somodi Sándor - ásotthalmi pincéjében. (Fotó: Gyenes Kálmán) négy évjáratom van, s a laikus is meg tudná mondani, hogy más-más évből származnak. Attól függ, milyen volt az illető év időjárása. Korán kezdődött-e a tavasz, mennyi volt a csapadék, a fény, a hő. Ha aszályos volt az év, a növény nem biztos, hogy tud tápanyagot raktározni, a nagy hőségben elzárja légzőpólusait és csak létfenntartást végez. Ezekben az évjáratokban egy kicsit vékonyabb lesz a bor. Az utóbbi 6-8 évben szerencsére nem volt ilyen évünk. 9 Az ön ásotthalmi chardonnay-ja esetében az 1994-es éve borát emlegetik különlegességként. - Ez valóban különleges évjárat, hiszen rendszerint nem jellemző, hogy az Alföldön ilyen hosszan tárolnának bort. Az alföldi borról az a szakmai vélemény, hogy 1-2 éves kora után el kell fogyasztani. Ez a chardonnay viszont, 1994-es évjárata ellenére is egy összeállt, kerek bor, s nemcsak megőrizte, de némileg fokozta is jó tulajdonságait. Simább, bársonyosabb, és még elegánsabb lett. Ma már annyira kerek, hogy néha úgy tűnik, mintha egy kis visszamaradt cukor lenne benne, pedig csontszáraz. Apropó kísérletezés: egyelőre fogalmam sincs, meddig őrzi meg értékeit. 1994 kitűnő év volt, a bor jó cukrotokkal és belső tartalommal rendelkezett s olyan analitikai értékei voltak, mint egy hegyvidéki bornak. Érdekes, ez az utóbbi időkben a páros években fordult elő: 1994 után 1996ban, és most úgy néz ki, hogy az 1998-as bor is szép lesz. • Mit gondol, van-e hátránya az alföldi boroknak a hegyvidékiekkel szemben? - Érdekes hasonlítgatási ösztön van bennünk, magyarokban. Pedig olyan kicsi ez a terület, amely Magyarországnak megmaradt, hogy jobban tennénk, ha minden vidékének borát megbecsülnénk. Az alföldi bor is a magyar borkultúra fontos része. Az Alföldön többszáz évvel ezelőtt már szőlőtelepítés voll: az Egyesült Államoknak nincs akkora története, mint amilyen régen itt telepítettek. Vagy gondoljon arra, hogy a múlt század végén, amikor az európai szőlőket gyakorlatilag letarolta a filoxéra, az immúnis homoktalajról, az Alföldről indult újra a magyar bortelmelés. Erről könnyen megfeledkezik a szakma. Tény azonban, hogy egy vulkáni kötött talajon jobb bort lehet készíteni. A hegyvidéki talajokkal nem lehet versenyre kelni. No de Magyarország területén huszonkét borvidék van, s ez annyi féle bor. Ezeknek mind van értéke. 9 Mit gondol, a mai magyarországi vásárló milyen borkínálatot talál az üzletekben? - Sok jó magyar bort lehet találni. A kérdés inkább az, hogy a magyar általános borkultúra megérett-e arra, hogy ezt a választékot értékelni tudja. Sajnos, ma még nem tartunk ott, hogy egy borkereső, de nem borrajongó ember biztonsággal tudna választani a széles kínálatból. Ha franciákkal találkozom, mindig megdöbbenek, hogy laikusok milyen biztonsággal képesek eligazodni borvásárláskor. Keresik a borban lévő értékeket, a fajták és évjáratok jellegzetességeit, és találó kifejezéseket használnak az ízre és az illatra. 9 Az elmúlt évtizedek nagyüzemi borkultúrája nem kedvezett annak, hogy a magyar borok sajátosságait megismertesse a közönséggel. Gondolja, hogy a kilencvenes évek óta minőséggel jelentkező kis- és közepes termelőkön múlik a magyar bor sorsa? Mi a helyzet például Csongrád megyében? - Csongrád megyében a nyolcvanas évek végén 5400 hektár szőlőt műveltek meg, ma pedig már alig több mint 1000 hektárt. A nagyüzemi termelés felbomlása után oly nagy mértékű volt a szőlők elhagyása, hogy tíz év alatt egyötödére csökkent a szőlős terület a megyében. A nagyüzemi szőlőterületeket nem volt, aki megvegye, és vállalja a szőlő ápolását. Nem sokan mertünk belevágni. A nagyüzemnek azért megvolt az az előnye, hogy borának nagy része palackba került. A szétesett rendszer azonban nem volt már képes erre, s így kevesebb a minősített bor és több a kannában forgalmazott, ellenőrizetlen minőségű. Azok a borgazdák. akik mégis vállalták a termelést, igyekeznek talpon maradni, de a nagy megpróbáltatás még csak ezután, az euópai uniós csatlakozással várható. Az európai bortermelők szeretnének belépni az új piacra. Nem nehéz megjósolni, hogy számos kistermelő kiszorul majd, ha ez megtörténik. 9 Attól függ, kinek a borát vásárolja a magyar közönség... - A franciák például illendőségből megkóstolják a külföldi bort, el is ismerik, ha jó minőségű, de sosem vásárolnának külföldi bort, ha otthonit is vehetnek. Ezzel szemben én attól félek, hogy amikor nálunk nagy választékban megjelennek a világ különböző helyeiről származó borok, akkor a magyar fogyasztó inkább levesz majd a polcról egy chilei bort, mert érdekes üvegben van, és cirkalmas a címkéje. Nem gondol majd arra, hogy Chilében 250 mázsás termésátlagok vannak, az én 70-80 mázsámmal szemben, s ez már árulkodik is a minőségről. A magyar borkultúrában felvilágosító munka kellene, hogy ezeket a hatásokat kivédjük. Ennek egyébként kitűnő alkalma a szegedi borfesztivál, ahol az emberek a legjobb helyi és országos borászok boraival találkozhatnak. 9 Ön szakember, akinek a bor a hivatása: mit gondol azokról, akik kedvtelésből készítenek bort? - Mindenki megpróbál egy kis borkészítést, ha van kertje, szőlője, és tényleg az a bor a legkedvesebb, amit az ember maga csinál. Egy műkedvelő is tud szép borokat készíteni, borversenyeken találkozik is az ember nem képzett kistermelők kitűnő boraival. A bor kész csoda: a szőlőlé erjedése után egy csapásra teljesen új ital alakul ki. És ebben a csodában az a legszebb, hogy mindenkivel megtörténhet. Panok Sándor