Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-19 / 115. szám

4ÁJ. PZERDA, 1999. MÁJ. 19. INTERJÚ? Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­máikat. észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Nyte Péter újságíró társukkal oszthatják meg. aki pokoa reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között fogadja hívásaikat a 06­20ó-432-663-as rádmteieron-számon. Elve­szett tárgyaikat keresd, illetve talált tár­gyakat visszaadai szándékozó olvasóink in­hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Hirde­'«W»étH 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld (ingyrv námoa. illetve személyesen a Sajtóházban és hir­Stahadtéri jegy. Téves "Jfönnácíó jelent meg a e°naP« Csörögben: a sza­badtéri játékok idei ^adásaira csupán május /eóto adnak jegyet (ko­, Dan csak előjegyzése­v«tek föl). Az ér a 471-166-os te­/f°nszámon kaphatnak °ovehh fXKxi- ^ |01 liez irtf Ite, ma'' idósz{1 ai. Ma® I tenni' vénye5® iny, am® lásán az* ek bev® szaktan® et kell» '.ezer f* zeti le» yorsítjá! Tn»» "yrepaszigeti szemet. r^tfói Csörögben irtuk. ^ tompaszigeti kis­«iiben (és környékén) a titokban odahor­a " ^cmét. Papp Zoltán, Cffllet önkormányzati ^Welójearrakénatele­"alot, hogy kerítéssel kenjéi a betolako­r™^ ha pedig a kert kö^ eben borogatják le a a 489-789-as te '°ns2ámon hívható kör­n^fZetgazdálkodási khl­^ szóljanak a szemta­fe. ván>s tisztaságáén ^.szakemberek a név utánajárnak. Papp Zoltán szerint a tompaszigeti sze­metelés azért is fölháborí­tó. mert pár száz méterrel odébb, a gyálai hulladék­udvarban ingyen elhelyez­hető a háztartásokban összegyűlt szemét Megváratott had­ügyér. Nyári Pál (440­618) szerint fölháborító, hogy a kecskeméti repülős bemutatón órákig várakoz­tatták Szabó János ha­dügyminisztert, mire meg­jött a NATO engedélye, s elkezdhették a röpködést. Olvasónk méltatlannak tartja a szövetség eljárását. Iskola után óvoda? Névtelenséget kérő hívónk arra hívta föl a figyelmet hogy az átgondolatlan is­kolabezárások hosszú időre kiható lelki sérülése­ket okoznak a hátrányos helyzetű gyerekeknek. < telen bejelentéseknek I22ZEE|j33ZI telüket­óvni fi, 3, a fel® Dr. \ ilágnar rti Bél"" Rablógyilkost keresnek re ímet » ,bá dri$ keresi a ;zettu<l®Vzenié. 8 m az ismeretlen je és ** április 12-én lűszaki ^kolu, s "Rónában meggyil­lat vel^Atáa^J ^e makói lakost. \ jubi'^e, "fásból ékszere­üát a fí>gyanc/í0"Uo,« el, amelyet e.aukrrc&a'eadőt5ég. | ékszerek listája entir^ /gy kb. 40-42 ttnéröj^ Iiosszú, 2-3 mm 3U gömbökből álló ^klánc. egy vékony, l5zitve 8yűrú- hrill kővel faszéi, vS ^ygyűrii. a !a«ban *el °'dalon fogla­ÖzéPen e,?gy bri,iáns kő, Ü : egy kb. 3 mm át­r, rnffgyön«>- egy ve karkötő, az ol­dalán rombusz alakú vésett díszítésekkel, egy vékony, fonott szemekből álló arany­lánc, egy vékony, kisujjra való aranygyűrű, kisméretű, lapos szívvel díszítve és egy pár arany fülbevaló, apró brillkővel díszítve. A nyomozók kérik, hogy aki az üggyel kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik - személyes ada­tainak védelmét biztosítják! - jelentkezzen a legközeleb­bi rendőrnél, vagy a rendőr­ség 107-es hívószámán, illet­ve Debreczeny Dénes had­nagy (06)30/9-657-58 l-es, vagy Mózes Csaba hadnagy (06)30/9-670-892-es rádióte­lefon-számán. . Álláshirdetés |bj|||| Részvénytársaságunk • •III a (randa anyanyelvű 1 vezérigazgató-helyettes mellet! Nrr*sz RT munkakör ellátására várja Atti!^. érdeklődők jelentkezését. ^ mQ^ta|tS'rbe»ÖHésének feltételei: " ^bf^ k^nctár^ hxtás fárül^ e9yéy« gyakorlat a jelzett munkaköri ^"óstechmkai (Word, Excel) ismeretek, ^nkalcör a kiválaszlást követően bonnal betölthető. A klZ7teZnÍ l999- "tajus 28-ig lehet, tartalmazzon: ^^SSá röv,d szakmai önéletrajzot, A VDnaAozó megfelelési utalást. Ql^ezéseket - zárt borilékban ­a'"»re kérjük eljuttatni. ^Wrországi Áramszolgáltató HUlnreszvé"ytársaság 6720^" ** Okíolási Osztály 20 Szeged, Klauzál tér 9. • „A biomedikus ipar mindent elsöpör" Szükség van állatkísérletekre is Budai Dénes: Az idegsejtek közötti kapcsolatok sohasem fejlődnek ki teljesen egy kémcsőben. (Fotó: Karnok Csaba) Budai Dénes ízig-vérig tudósember. A Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola Biológia Tanszéké­nek vezetője tíz évet dolgozott az Egyesölt Ál­lamokban, ahol egye­bek mellett kutatásokat végzett a Szilikon-völgy­ben. A tanárképző bio­lógia tanszékét szeptem­ber óta irányítja, s meggyőződése, hogy a kutatás és az oktatás kölcsönösen hat egy­másra. - Az egyetem elvégzése után tudományos pályára léptem - kezdte a beszélge­tést Budai Dénes. - Az első munkahelyem a Tihanyi Bi­ológiai Kutatóintézet volt, majd visszajöttem Szegedre, ahol Kása Péter professzor vezetése alatt a Központi Kutatólaboratóriumban dol­goztam hét évet. Ezt kö­vetően mentem ki az Egye­sült Államokba, ahol külön­böző egyetemeken dolgoz­tam. • Melyek a legfőbb kü­lönbségek a magyar és amerikai felsőoktatási rendszer között? - A felszereltség, illetve műszerezettség tekintetében az amerikai egyetemek messze megelőzik a magyar intézményeket. A hallgatók szorgalmában, hozzáállásá­ban nincs különbség. • És a tudásban? - Amerikában sohasem szenvedtem hátrányt a kollé­gáimmal szemben, ami azt jelenti, hogy a JATE-n meg­szerzett biológus diploma és a hazai kutatóintézetekben eltöltött idő megfelelő tudást adott. 0 Milyen változtatásokat hajtott végre a tanszé­ken? - Beindítottam a tanszé­ken két laboratóriumot is, ahol műszeres kutatás fo­lyik. Bevallom, nekem a ta­nári tevékenység új dolog, mivel az Egyesült Államok­ban főként kutattam. Kicsit meg is untam oszcilloszkó­pok között ülni. Pezsgőbb életre vágytam, s ezt itt meg­kaptam. Egyébként nagyon élvezem a tanárkodást, s a jövőben együtt szeretném művelni az oktatást és a ku­tatást. 0 Mennyire volt elége­dett a tanszéken folyó munkával? Információ­im szerint, ön megkövete­li, hogy a kollégái kutas­sanak. - A kollégáimtól nem kö­vetelem meg a kutatást, csak szorgalmazom. Meggyőző­désem ugyanis, hogy a kuta­tás és az oktatás kölcsönösen és pozitívan hat egymásra. Ebben a viszonyban a szelle­mi igényesség és a kemény, kitartó munka a lényeg. Tisztában vagyok azzal: nemcsak az én életemben hozott változást az, hogy idejöttem, de a kollégáim életében is. Kétségtelen, hogy a főiskolai munkában a klasszikus biológia kutatása az elsődleges. Ezzel szem­ben én a műszeres, úgymond high-tech kutatásokat műve­lem. Itt persze nem arról van szó, hogy a klasszikus bioló­gia elveszítette a jelentősé­gét, de amikor ott tartunk, hogy lassan már embert is lehet kiónozni, akkor a high­tech kutatások kerülnek előtérbe. Azok a kutatások, amelyek az utóbbi időkben hatalmas iparággá nőtték ki magukat a fejlett országok­ban. S ott, ahol a fejlettség eléri a megfelelő színvona lat, a tudás nagyon kevés kö­vetési idővel beépül a terme­lésbe. A modem biomedikus ipar szinte mindent elsöpör a biológia területén. Ilyen mó­don a klasszikus biológia re­latíve teret veszített. Ezt a fajta gondolkodást nekünk is át kell venni, hiszen az álta­lunk képzett hallgatók húsz­harminc évre határozzák meg az általános iskolai bio­lógia oktatás színvonalát. 0 Az ön kutatásainak milyen gyakorlati haszna van? -Én az idegsejteken vég­zek kutatásokat, amelynek során azt vizsgálom, hogy a különböző hatóanyagok ho­gyan befolyásolják a sejt működését. E kutatás során fájdalomcsillapító anyagokat lehet majd kifejleszteni. 0 Ehhez azonban nélkü­lözhetetlenek az élő állat­kísérletek, ami ellen ma­napság egyre többen til­takoznak. A high-tech biomedikus ipar nem tud ezen a téren imitálni? - Szeretném hangsúlyoz­ni, hogy a kutatók sem sze­retnek állatokkal kísérletez­ni, de erre ma még szükség van, ugyanis hiába tenyész­tünk idegsejteket Petri-csé­szében, azok működését, kapcsolódását csak az ideg­rendszeren belül tudjuk megfigyelni. Az idegsejtek közötti kapcsolatok sohasem fejlődnek ki teljesen egy kémcsőben vagy Petri-csé­szében. Szabó C. Szilárd • Szeptemberben: klasszikus zenei fesztivál Szegeden Irodalom - gitárközeiben Pavlovits Dávid négy évvel ezelőtt érkezett Darmstadtba, ahol a ze­neakadémián gitárszól­istaként tanult. A tanu­lás mellett németországi évei alatt kezdett el ko­molyan koncertezni, a német nagyvárosok mellett Franciaország­ban, Lengyelországban, Skóciában és Angliában is föllépett. A szólista­ként, kamarazenész­ként, és zeneszerzőként is ismert fiatal művész egy hónapja költözött haza Szegedre, és rövid­del esküvője után, Ko­dály-ösztöndíjasként mar tele van tervekkel. 0 Mikor látja először a szegedi közönség? - Hazaérkezésem után először június 11-én, az Im­pala Házban lépek szegedi közönség elé. Ez a koncert egyébként keretbe foglalja tanulmányaimat, hiszen elu­tazásom előtt utoljára itt mu­zsikáltam, négy évvel ezelőtt. 0 Mennyiben lesz más a jániusban muzsikáló Pavlovits Dávid, mint az, aki négy évvel ezelőtt ját­szott ugyanott? - Sokat tanultam. A gitár Pavlovits Dávid: Később akár Paco de Luciát is meghívhatjuk Szegedre. (Fotó: Karnak Csaba) a hegedűhöz hasonlóan olyan hangszer, amellyel igen magas szintű technikai tudást követel, amelyet so­káig kell csiszolgatni. De én nemcsak játszom, zenét is szerzek. Igyekszem több sa­ját szerzeményt és átiratot játszani. A klasszikus gitár­ral is előfordul - akárcsak a fuvolával hogy túl szűk azoknak a műveknek a köre. amelyeket a leggyakrabban előadnak, ezért egy idő után ismétlődnek a koncertprog­ramok. 0 Magyarországon az európaihoz hasonló kul­türája van a klasszikus gitárnak? - Amennyire tőlem telik, azon leszek, hogy ez így le­gyen. Egyelőre elsősorban Budapesten vannak olyan koncertlehetőségek, amelye­ket össze lehet hasonlítani az európai fesztiválokkal, de magam is szervezek egy nemzetközi klasszikus gitár­fesztivált. Ennek Szeged ad majd otthont szeptemberben. Azt szeretném, ha a Bartók Béla Művelődési Központ a célra minden szempontból alkalmas koncerttermében fiatal és tehetséges, pályájuk kezdetén álló művészek lép­hetnének fel. Ez nekik is na­gyon jó lehetőség arra, hogy kipróbálják tudásukat. Ha fesztivált beváltja a hozzá fűzött reményeket, nem el­képzelhetetlen, hogy a köze­li jövőben olyan világnagy­ságokat is meghívhassunk Szegedre, mint például Paco de Lucia. 0 Hogyan folytatódik az európai koncertek sora? - Az októberi Frankfurti Könyvvásár díszvendége az idén Magyarország lesz. A vásár szervezői felkértek, előadóművészként és zene­szerzőként is képviseljem az országot ezen az eseményen. A közelmúltban a Lipcsei vásáron már koncerteztem, nemsokára Rómába megyek, októberben pedig Kocsis Zoltán és a Festetics vonós­négyes mellett játszom Frankfurtban. A gitár egyéb­ként közel áll az irodalom­hoz, mindig meg lehet talál­ni azt a hangzást, amellyel bele lehet olvadni egy-egy irodalmi est hangulatába. Lipcsében ezt már volt al­kalmam kipróbálni, hiszen egy olyan költőnő irodalmi estjén muzsikáltam, akit előtte nem is ismertem. Kéri

Next

/
Thumbnails
Contents