Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-12 / 109. szám
* MÁLI: SZERDA, 1999. MÁJ. 12. EGYSZÁZALÉK 15 tet fizettek silókra i J.ÍC slező gépjármű iztositási károfe , illetve a mégl! ügyekre félre8" i. kötelezőre to» százalékkal töbW dozniuk a cégek egy évvel kora" egnagyobb geP ;tosltó, a Hungá"; stbiztosítási károkéit 10,72 miU* közel felét, 5® Forintot a kötele" izette ki. Jele* ovidencia része8 kgfb-károkat i biztosító 3,39* tem életbiztos«" ínyeinek csak* 2 milliárd fon* i kötelező biz* Az életbiztos* itásokra kifiz* iárdos összeg 5' tát az ÁB-Aef te, őket követ'' tosító 1,269 ittál. A társaság" legnagyobb őss'1 tiilliárd forint"' t fizette ki. A 8 mértékben a G* »pest kárkifize* tek: míg 1998". vében 1,1 mii1* fizettek ki zön* tbiztosftási sz2 re, addig iz idei első negr közel négyszer milliárd forü" Pénz-tárta Öt-hat esztendeje történt, pénztárcát szerettem vol"" vásárolni, éppen Budapesten. Belvárosi, kedves és elegáns bőrdíszmű üzletbe tértem be, ahol egy öregúr hallgatta meg elképzeléseimet. A pultra tucatnyi, J'bbnél szebb kivitelű, más-más stílusú és színű valóót bőrtárca került, elkezdtem az ilyenkor szokásos nyitogatást-csukogatást, forgatást, táskába próbálást. Az 0regúr készségesen segített, még a pénztárgépet is kioltotta, csak azért, hogy bebizonyítsa: minden, e öltem fekvő tárcába belefér az átlag európai pénzhez eP'st nagynak mondható magyar bankó. Kipirult arccal válogattam, majd megláttam a megfelelő daraot> s megkérdeztem, hol van benne hely a bankkártyáknak? Az öregúr kissé sértetten tette rá kezét a tárcára, s "d mondta: Kedvesem! Jegyezze meg, a pénztárca mmt az a nevében is benne foglaltatik - pénz tárolásár" való. Mindegy, hogy ropogóséra vagy csörgősére, a "yeg az, hogy a jóféle bőrt pénz koptassa. Amennyie" ön számlákat, bank- és telefonkártyákat, szerenCs'követ, zsetonokat, széfkulcsot, vagy más csecsebeiteket óhajt benne rendszeresen tárolni, ne pénztárcát 'fen! Óhajtson inkább kicsiny bőrmappát, apró tás"ban is hordható puha tárcát, vagy briftasnit, közis""rtebb nevén brifkót, vagy akár széthajtogatható, teOérnyi bőrtokocskát, finom fémbetéttel a gerincén. Ritkán fordul elő, de akkor és ott egyszerűen nem m"1em semmit vásárolni. Később a közelembe került egy olyan pénztárca, ""lyben van helye a bankkártyáknak, s meg is vagyok . 8'dve vele. Azóta viszont élénken figyelem mind az 'Erősök, mind az ismeretlenek fizetési szokásait, s ""8 mindig nem tudom eldönteni: az öregúr volt régil">di, vagy az igazi elegáns pénztárca a bankszolgáltaik fejlődése ellenére is megmarad csupán pénz-társnak. Katkó Krisztina • Minőség: a gazdaság diktál a képzésben is Nyugati színvonal, kelet-európai úton? Világmárka lelt a Plussz a ti s! ékelő Kft. ^•tiopest (MTI) Phar tán a veresegyházi C?ivit Rt anyacé8e-a fasm-ü s S4uibb <BMS) kezi bi felsővezetői érte" PiJ*n hozzájárultak, hogy a ler%navit által gyártott Plussz , ekeket Vietnam után más Piacokra is bevezessék. zölte nemrégiben Somody lm re, a BMS közép-, kelet- és dél-európai divíziójának igazgatója. Vietnamban már 1992 óta jelen van a Pharmavit a Plussz termékekkel, és a vitamin pezsgőtabletták piacán piacvezető. Vietnamban tavaly 7 millió dollár forgalmat értek el. Amikor a laikus minőségről, finanszírozásról, hatékonyságról hall, akkor leginkább arra gondol, hogy ezek a dolgok csak az üzleti élettel foglalkozók számára mondanak valamit, és nagyon távol állnak a napi valóságtól. Nem így van. Dinya Lászlóval, a JATE tanszékvezető egyetemi tanárával arról beszélgettünk, miért varázsszó napjainkban a minőség? • Szervezeti átalakítás, finanszírozási reform, felsőoktatási integráció. Evek óta változatlanul ezek a varázsszavak. Úgy tűnik, mintha csak nagyon lassan idomulna az élethez az oktatás. Miért? - Ezekről a fogalmakról ma is nehéz beszélni, ha a felsőoktatást, vagy akár más, közszolgálati szférát - önkormányzatokat, egészségügyi intézményeket - érint. Például a felsőoktatásban többféle minőségfogalomról beszélünk: a színvonal mást jelent a hallgatónak, az oktatónak, s a későbbi felhasználónak, azaz a fiatal leendő munkáltatójának. Elvileg egy egyetemi, főiskolai hallgatónak éveken át arra kellene törekednie, hogy a tudása minél tökéletesebb legyen, hiszen amikor kikerül az intézményből, azt szeretné, hogy megszerzett ismereteit anyagilag és erkölcsileg is megbecsüljék, hiszen ez az érdeke. A gyakorlatban viszont tapasztaljuk, hogy a Dinya László egyetemi tanár: Nem mindegy, megélhet-e a fiatal a tudásából! (Fotó: Nagy László) foglalkozásokon a hallgatói jelenlét gyakran, finoman szólva nem teljes körű, vagy pedig hiába tanul valaki kiválóan, a diplomájával képtelen megélni. Ez azt jelenti, hogy az érdekek gyakran nem találkoznak. • Emiitette, hogy többféle minőségfogalom létezik, az eddigi példák az oktatás színvonalára vonatkoztak. Mi a helyzet a gazdaságban? - Hazánkban leghamarabb az üzleti világ érzékelte, hogy mit jelent a minőség, ezen belül a hatékony költséggazdálkodás, a finanszírozás rendszerének észszerűsftése. A gazdasági élet szereplői hamar rájöttek: a korábbi gyakorlattal ellentétben nem kizárólag a csúcstechnológia garantálja a hosszú távú piaci jelenlétet, csak a megrendelő igényeinek maradéktalan kiszolgálása lehet biztosíték a sikerre. S ha történetesen a vevőt kevéssé érdekli a high-tech, akkor azt kell nyújtani neki, amire éppen szüksége van, ráadásul gyorsan és pontosan. Ez egy másféle, a gazdasági élet szereplőire jellemző minőségfelfogás, ami gyökeresen megváltoztatta a vállalatok gondolkodásmódját. Ez az új szemlélet szükségszerűen visszahatott az önkormányzatokra, az oktatási és egészségügyi intézményekre is. • Hogyan jelenik meg a felsőoktatásban az üzlet racionális érdeke? - Diktátumként. Egyrészt ésszerűsíteni kell a finanszírozást, hatékonyabbá kell tenni a gazdálkodást, másrészt olyan képzést kell nyújtanunk, aminek a valóságban is hasznát veszi majd a hallgató. • Például? - Egy professzor, egy tanár mindig arra törekszik, hogy tudása maximumát adja át a tanulóknak. Ez önmagában nemes és ragyogó dolog, ám észre kell venni, hogy ez a szándék nem mindig esik egybe a hallgató, vagy a munkáltató igényeivel. Márpedig ebben az esetIKESZ Autócentrum 6724 Szeged, Kossuth L Sgt 112. Tel.: (62) 471-200 Tel./Fax: (62) 471-242 Teletext 624. oldal. Internet: www.matav.hu/uzlet/ikesz Vass Autó 6600 Szentes, Csongrádi út 36. Tel.: (63) 400-193 Tel./Fax: (63) 314-222 ben ő a fogyasztó, a felhasználó. Említettem a hightech-et. A felsőoktatásban is rá kell jönni, nem minden esetben erre van szükség. Azt egyébként nagyon fontos leszögezni, hogy a hazai felsőoktatás minőségi színvonala már nyugati, csak a tudáshoz vezető út maradt olykor kelet-európai. 0 Mennyire fontos az egyetemeknek, hogy hallgatóikat az üzleti szféra igényei szerint képezzék? - Elengedhetetlenül, ám ezt meg kell szokni a felsőoktatás résztvevőinek is. Az egyetemekre, főiskolákra sokan iratkoznak be pusztán a diplomáért. Mtg egyeseknek csak papírra van szükségük, addig mi mindenre meg akarjuk tanítani őket. Észre kell venni, hogy a felsőoktatásban is elérkeztünk egy lényegi, éppen a minőséggel kapcsolatos kérdéshez: megkapja-e a vevő ez esetben a hallgató későbbi munkáltatója -, amire szüksége van? A tanuló egyébként teljes joggal várja el, hogy a tudása használható legyen. A vállalkozói szféra ugyanis elsősorban azt szeretné: új embere minél gyorsabban, minél kevesebb költséggel legyen majd munkára fogható. Ha jó az oktatás minősége, akkor ez működik, ha nem, akkor a fiatal nem válik majd be egyetlen cégnél sem. Vagyis drágán és nem az életre képeztünk egy fiatalt. Ezért fontos, hogy a minőségügy ne legyen elvont fogalom. O. K. K. Több vendég • Budapest (MTI) Az év első negyedévében a belföldi turisták és a Magyarországra látogató külföldi vendégek száma 6 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 7 százalékkal emelkedett - derül ki a KSH gyorstájékoztatójából, amelyet a napokban juttatott el az MTI-hez. Márciusban a vendégek száma 14 százalékkal, míg a vendégéjszakáké 12 százalékkal nőtt. Az év első három hónapjában Magyarországon 745 ezer vendég közel 2 millió éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégek közül nőtt az Európai Unióból érkezők száma, a vendégforgalom mintegy harmadát adó németek a tavalyi év első három hónapjához képest 6 százalékkal több éjszakát töltöttek el nálunk. Csaknem felére esett viszont vissza az orosz és a szlovén turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. Az első három hónapban tovább folytatódott a belföldi vendégforgalom élénkülése: a vendégek száma 10 százalékkal 400 ezerre emelkedett, e vendégkör első negyedévi mintegy 1 millió vendégéjszakája pedig közel 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés leginkább a panziókat és a forgalom 70 százalékát lebonyolító szállodákat érintette. A szállodák átlagos szobafoglaltsága 34 százalékot ért el, így gyakorlatilag nem változott az egy évvel korábbihoz képest.