Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-10 / 107. szám

HÉTFŐ, 1999. MÁJ. 10. SZEGED 5 • Donizetti: Marino Faliero Operaritkaság a Deákban Tamás operaritkategokat életre keltő sorozatában ma ®s szer" «on este a Deák Ferenc Gimnáziumban koncertért előadásban mutat1° be a Szegedi Nemzeti Színház társulata Donizetti elfeledett operáját, a Marino Falierót. A címterepet Altorjay Tamás, a másik három főszereRéti Attila (Israele), 7'bert Tamás (Fernando) 6s farkasréti Mária (Elen°) énekli. ,A Marino Falierót 1835. március 12-én Párizsban mutatták be a Théatre des Itali®®s"ben, amely évtizedeken at az olasz operajátszás felkárának számított. Bellini es Donizetti egymással verSen8ve több darabot is komP°nált a színház számára. A Marino Faliero Bellini Purian°k című operájának verenytársaként született, még a szttepei is hasonló karakterűek. pál Tamás úgy véli> u°nizetti darabját a Puritáa°k árnyékában érdemtele"U1 Elejtették el. Amikor tíz zéh!' ezel<5tt a véletlenül ke" te került zongorakivonatot Játszotta, annyira megteteZett neki, hogy elhatározta, ^yszer mindenképp bemuXlvZ °Pera cselekménye a század közepén játszóc .' Marino Faliero a Velenköztársaság 55. dózséja Ve"' akit 1355-ben a Negyiá Tanácsa döntése alapj "fefejeztek. Vétkesnek tad 'ak önkényuralmi törekvéKten, melyekkel a köztáralá - lntézményeket akarta szőn ' azaz összeesküvést Ta°n.a Nagy Tanács és Tízek m>acsa ellen. Velencében, a at gy Tanács Termében °1 a falakon a dózsék kéjj]j' sorakoznak -, ma is látam°. 32 a fekete drapéria, he'v 3 Falierót megillető előtt pf,eSteUek' Kivégzése feen- 0 Velence egyik Pszerűbb hadvezére volt, aki a magyarok ellen is vezetett hadjáratokat. Velence és a Magyarország akkoriban vitát folytatott a dalmáciai városok feletti uralomról, ráadásul a velenceiek azt sem nézték jó szemmel, hogy Nagy Lajos igyekezett befolyását kiterjeszteni a nápolyi királyságra. Donizetti operája is azzal indul, hogy a kórus a dicsőséges Falieróról énekel, aki Záránál a tengerbe szorította a magyar hadakat. De mint Donizettinél megszokhattuk, ebben a darabban sem csupán a történelmi szál fontos. Elena, Faliero felesége beleszeret a dózse unokaöccsébe, Fernandóba. Ezért egy Steno nevű patrícius kigúnyolja a dózsét, ráadásul a város falaira is felírja, hogy felesége házasságtörést követett el. Amikor Faliero panaszt tesz a Nagy Tanácsnál és a Tízek Tanácsánál, nevetségesen enyhe büntetéssel sújtják Stenót. Erre a dózse dühében összefog a plebejusokkal a patríciusok ellen. Az összeesküvés árulás miatt elbukik, Falierót lefejezik, Steno pedig párbajban megöli Fernandót. A kivégzés előtt Elena megvallja házasságtörését, mire Faliero megbocsát neki. A darab azzal zárul, hogy Elena végignézi a lefejezést és ájultan összeesik. A drámát, amiból Emmanuele Bidera librettója megszületett, ugyanaz a népszerű francia költő, Casimir Delavigne írta, akinek a Szicíliai vecsernye című darabja később Verdinek is ihletet adott. A Marino Falierót a pesti Nemzeti Színház öt évvel a párizsi bemutató után 1840. április 25-én műsorára tűzte, ám a darabot azóta sem játszották magyar színpadon. A mostani szegedi bemutató világviszonylatban is különlegességnek számít, ezt jelzi az is, hogy az Agora lemezkiadó CD-felvételt készít a koncertről. Hollöci Zsolt csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Szabó C. Szilárd újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádióner _ telefon-számon. Elveszett tárgyaikat vaS(-. ''tetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó oljuk 'nk'"gyenes hirdetésben tehetik közzé mondandó22o, H!rdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820hir.i , zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és főirodáinkban. gel^VÍSSZatérftés- Pur" 20-án lozsi Beáta március 20 °'°zsi Beáta március b*** be 1998. évi ad(, "em W ' de mostanáig tói a Pta Vissza 32 APEH" gye Vlsszaigényelt adót. A kezd "tan május elejétől hétez " "Jra dolgozni, arra a 'enne tra is szüksége vényed •az adóJábó1 'öraz APpuVlsszaíár- Emikor azt felei, r"?1 érdeklődött, táel , ' f' egyen türelemntatokwí a késedelmi kapénté.temo8kapjaa olvasónk ~kérdi (•az T , , az in-,.,1~né azt kérdezi közöttf ú,„ V és szám ni Szakaszon is, amikor az út többi részét rendbe tudják tenni. Több nyugdíjas is él ott, nem tudnak fogadni valakit, hogy elvégezze azok helyett, akiknek feladata lenne. Olvasónk szerint a hatalmas gazban rengeteg a kullancs is. Záróvonal. Egyik olvasónk arra hívja fel az illetékesek figyelmét, hogy a nagykörúton a régi híd felújítása után ottfelejtettek egy záróvonalat. Ez sokaknak bosszúságot okoz, mert a Csuka utcából nem tudnak balra fordulni, sem pedig a Juhász Gyula utcába tovább hajtani. • A saját bevétel: harminc százalék Ipari kutatások a gyógyszerészkaron Laboratórium a SZOTE Gyógyszer-technológiai Intézetében. A bevételekből új műszerekre is telik. (Fotó: Schmidt Andrea) Több évtizedes múltra tekintenek vissza azok a szegedi orvostudományi egyetem és gyógyszergyártók közötti kutatási együttműködések, amelyek egyre nagyobb arányban növelik a felsőoktatási intézmény bevételeit. Egy-egy megbízásért több millió forintot is fizetnek a cégek. - Jó lenne, ha több lenne, de ennyivel is elégedettek vagyunk - állapítja meg dr. Erős István, a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karának dékánja azokról a gyógyszeripari cégek által adott kutatási megbízásokról, amelyekkel az intézmény igyekszik kiegészíteni az oktatási munkát épphogy fedezni képes központi költségvetési támogatást. A dékán szerint jó aránynak számít, ha egy felsőoktatási intézmény a normatíva harminc százalékának megfelelő saját bevételre képes szert tenni. A SZOTE egyik intézete, az Erős István által vezetett gyógyszer-technológiai intézet és a gyógyszergyártók közötti kutatási együttműködés kezdete az ötvenes évek végére, a hatvanas évek elejére tehető. Azóta persze, átalakult a gyógyszeripar cégpalettája, és a gyárak döntően külföldi kézbe kerültek. Amíg állami tulajdonban voltak a gyógyszergyárak, addig nagyvonalúbban fizettek, a mostani külföldi tulajdonosok azonban visszafogták a hazai kutató-fejlesztő munkát, és jobban megnézik, mire adnak pénzt, továbbá az elvárásaik is nagyobbak mutat rá a korábbi és a mai szemlélet közötti különbségre a professzor. A gyógyszer-technológiai intézetben alapvetően azzal foglalkoznak, hogyan lehet egy hatóanyagból gyógyszerformát tervezni, előállítani és gyártani. A különbözó megoldások egy részét a gyógyszeriparral való együttműködésben dolgozták ki. Korábban jó kapcsolatokat ápoltak az egykori Kőbányai Gyógyszergyárral, de annak privatizációja és Richter Gedeon Rt.-vé alakulása óta az együttműködés szünetel. Közös kutatási programokban vesznek részt ma is az Égis és a Biogal gyógyszergyárakkal, továbbá az oltóanyagot termelő Humán Rt.-vel, és az injekciókészítmények, szemcseppek és más készítmények kidolgozására megbízást adó Humán Pharma nevű céggel. A gyógyszergyárak mellett az intézet részt vesz olyan gyógyászati és kozmetikai vazelin minőségfejlesztésében, amelyeket a nylrbogdányi Mol-üzemben állítanak elő. Az együttműködés mindkét fél számára előnyös: az egyetem műszereit és a tudósok szürkeállományát felhasználva a gyártók olcsóbban el tudják végezni a kísérletekhez szükséges vizsgálatokat, az egyetem pedig növeli bevételeit. A kutatások időigényességétói függően egy-egy megbízásért általában egymilliótól nyolcmillió forintig terjedő összeget fizetnek a gyógyszergyártók. A pénz egy része az egyetem költségvetésébe folyik be, másik részét új műszerek beszerzésére, szakkönyvek, folyóiratok megrendelésére és az oktatók külföldi kongresszusokon való részvételére fordítják. Az egy vagy akár több évre szóló megbízásokat szigorú ellenőrzés mellett vállalhatja el a gyógyszer-technológiai intézet, és a kutatók ezekkel a feladatokkal hivatalosan csak munkaidő után foglalkozhatnak. A megbízásokról szóló szerződéseket egy egyetemi ellenőrző bizottság engedélyezi, és ugyanez a testület megvizsgálja a feladat megoldását követően a megbízó számára készített zárójelentés alapján, hogy a munkát a szerződésnek megfelelően hajtották-e végre. Hogodús Szabolcs • Ebben is világelsők vagyunk... Konferencia a szájüregi daganatokról Közel két évtizedes hagyomány, hogy a SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikája májusonként visszahívja egykori diákjait tudományos konferenciára, ami egyben alkalmat ad a hajdani medikusok és medikák baráti találkozójára. Évről évre 3-400-an tisztelik meg diplomaadó intézményüket, az ország különböző területeire „vetődött" és ott dolgozó fogorvosok, s jönnek, az itt végzettek közül, a határokon túl élők is. A szokásos májusi szegedi fogorvos-találkozókon az éppen aktuális fogászati, szájsebészeti témákról, valamint a legújabb kutatási vizsgálati eredményekről számolnak be neves külföldi és hazai előadók, kollégáik tájékoztatására. A Hotel Forrásban szombaton találkoztak az egykori SZOTE-s fogorvoshallgatók. Az idei tudományos tanácskozás két felkért előadója, a SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának tanára, dr. Gorzó István és dr. Sonkodi István, akik lapunk kérésére rövid tájékoztatást adtak a fogorvos-konferencián elhangzott kutatási eredményeikről, amelyek azért is tarthatnak közérdeklődésre számot, mert igen sok embert érintó betegségekkel kapcsolatosak. Dr. Sonkodi István évek óta kutatja a különböző belső szervi és a szájnyálkahártya betegségek közötti kölcsönhatást. Amint mondja: számos kór először a szájüregben jelentkezik és kezdődik, s ezek hoznak létre szövődményt, betegséget a belszervekben. Példaként említi, amikor egy súlyos bakteriális fekély a szájüregből a vérerek útján megtámadhatja a vesét, vagy a szívet. A kölcsönhatás fordítva is igaz, amikor a beiszervek betegségei jelentkeznek a szájnyálkahártyán. Számos esetben előfordul, hogy a leukémia első tünetei a szájüregben kezdődnek, ilyenkor a fogorvosok felelősségét növeli, hogy a beteget szakintézetbe irányítsák. A szájüregben keletkezett daganatok is adhatnak áttéteket a különböző belső szervekre, s ez fordítva is igaz. A témának az ad különös aktualitást, hogy az elmúlt évben Magyarország világelső volt a rosszindulatú szájüregi daganatok okozta halálozásban. Évente 3-4 ezer új szájrákos beteget fedeznek fel, többségük férfi, de az utóbbi időben a nők körében egyre gyakoribb. Sonkodi doktor tapasztalata szerint elképesztő az emberek nemtörődömsége, hiszen sok páciense huzamos ideig hordoz hatalmasra nőtt daganatot a szájában, amikor végre orvoshoz fordul. Rendszerint azzal magyarázzák az időhúzást, hogy a duzzanat nem fájt, nem vérzett, s úgy gondolták, magától elmúlik A késlekedés azonban az életükbe kerülhet, mert a későn felfedezett szájüregi daganatok jóval kisebb eséllyel gyógyíthatók, mint a korai stádiumban diagnosztizáltak. Ha a fogorvos az úgynevezett rákmegelőző állapotot felismeri, akkor a betegség meggyógyítható, ha a korai stádiumban fedezi fel a rákot, akkor, például az ajakdaganat több mint 90 százalékos eséllyel orvosolható. Ehhez két dolog szükséges, a fogorvosok felkészültsége a tünetek felismerésre, s az, hogy az emberek rendszeresen járjanak fogorvoshoz, legalább az ingyenes szájüregi szűrésre. A laikusok számára meglepő összefüggések kutatásával foglalkozik munkatársaival, s e témáról tart előadást dr. Gorzó István. Nevezetesen: a fogágybetegségek és a szívinfarktus közötti kapcsolatról. Eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy a fogágybetegség rendszerint megelőzi a szívinfarktust, illetve a súlyos fokú fogágybetegségben szenvedőnek nagyobb az esélye az infarktusra. A magyarázat abban rejlik, hogy a szájüregben bekövetkezett kóros elváltozások hatnak a szívkoszorúerekre. Az összefüggés azzal is magyarázható, hogy ugyanazok a tényezők hajlamosítanak a szív-érrendszeri, mint amelyek a fogágybetegségekre. A sok esetben éveken át tünetmentes fogágybetegség szerepet játszhat a szélütésben, az inzulinfüggő cukorbetegség súlyosbodásában és a koraszülésben. Kalocsai Katalin Durkáemléktábla • Munkatársunktál Durkó Zsolt zeneszerző emléktábláját avatja fel május 10-én 18 órakor a komponista szegedi szülőházánál a város nevében dr. Ványai Éva alpolgármester. A Erkel-, Bartók- és Kossuth-díjas zeneszerző munkásságáról és zenetörténeti jelentőségéről Hollós Máté Erkel-díjas zeneszerző, a Vántus István Társaság elnöke mond beszédet. Jubileumi hangverseny • Munkatársunktál Fennállásának 15. évfordulója alkalmából ad hangversenyt ma este 7 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban a Szegedi Liszt Ferenc Kamarakórus. Az ünnepi műsorban Lodovico da Viadana, A. Bruckner, C. Franck, Liszt Ferenc, P. Csajkovszkij, Kodály Zoltán, F. Selebert, Orlando di Lasso, J. C. G. Loewe, G. Seidl, G. B. Pergolesi; W. Whallies, Bárdos Lajos és Sugár Rezső művei hangzanak el; vezényel: Illés Mihály. Konferencia környezetünkről • Munkatársunktól Háromnapos magyar-izraeli nemzetközi konferenciát rendeznek hétfőtől szerdáig a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutató Központjában, a Temesvári körút 62. szám alatt. A ma tíz órakor kezdődő szakmai találkozó témája a növények és a környezeti hatások, amiről több mint harminc angol nyelvű előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. Három sors • Munkatársunktól „Illanó szavak, tovatűnő dallamok" címmel három előadóművész: Natasa Gorbunova hárfaművész, Dobos Kati színművész és Vizsolyi Lívia fagottművész mutatkozik be ma este 7 órakor a Szög-Art Galériában. Közéleti Kávéház • Munkatársunktál „Ne ábrándozz orgonáról" címmel Ürmös Ilona dalénekes mutatkozik be május 10én 18 órakor a Virág cukrászdában a Közéleti Kávéház rendezvénysorozatának keretében. Az est során közreműködnek: Gyimesi Kálmán operaénekes, Miskei Róza és Fejes Sándor nótaénekesek, valamint dr. Kiss Ernő zenetanár. A műsor házigazdája dr. Varjúné Tárnái Lenke lesz. Ságváris siker • Munkatársunktál Harmadik helyezést ért el a „Polgár a demokráciában" országos középiskolai tanulmányi versenyen a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának harmadik osztályos csapata. A Civitas Egyesület által szervezett vetélkedő országos döntőjébe a 250 nevező csapat közül 14en jutottak tovább. A dobogós szegedi csapat tagjai: Horváth Balázs, Hrabovszky Gábor, Telegdy Gergely és Vincze Dalma, felkészítő tanáruk: Fazekas Zoltán.