Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-10 / 107. szám

BELFÖLD 3 röviden Mise " Mindszenty emlékére • Esztergom (MTI) •.Elete követendő példa számunkra; fáradhatatlanul polt az igazságért, a val'ásszabadságért, s küzdött a rabság és a számkivetettség Hdozataiért. Köszönet Istenp hogy a magyar történee® egyik legnehezebb időszakában ő volt a Magyar Ka'olikus Egyház vezetője." E szavakkal idézte föl Mindttonty József alakját Paskai p/ó bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke a 24 évvel eze'ótt elhunyt főpap etnlékére rendezett szentmisén, az esztergomi bazilikában. Az ""már évenkénti hagyomány°s szertartáson több mint ezer hazai és határon túl élő r°mai katolikus hívő vett pt, jelen volt a kormány ú|>b tagja, korábbi miniszteek, valamint magas rangú kormánytisztviselők és diploniaták. Kivégzett mártírok • Abony (MTI) ..Aki azt akarja, hogy Vlsszatérjen a régi hatalom, kíméletlenül fel kell pztani. Szükség lesz arra, , vér omoljon. A vér erőSlü a proletáröklöt. Ki fogjuk P' ha kell, az egész burzso- idézte szombaton pnyban Fodor István Fee"c> lászjákóhalma polgár®esiere Szamuely Tibor ' '9- április 20-án Győrben Jhondott beszédét. Abony és , zjákóhalma önkormányzata pjafa állítással és koszorú^fl emlékezett a 80 évvel zelőtt, 1919. májusában és JUn'usában a településen a ontmunisták által kivégzett pírokra - sarudi Battik Béta Piros Jenőre, K. Molnár "tfffre, Dohy Gáborra, LajÁUHJITVÁNRA ÉS TELEK FEHÉR Súlyra - az abonyi refortuü temetőben. *9y fedél alatt **''*saba (MTI) düláiue?ész orszagban egyeb ,a"o intézmény a PiliscsaOtth mŰködő Summa Vitae fol és K°llégium: értelmi , gyatékos fiatalok és egyeé] sták élnek benne egy fed^ a,t' A tavaly szeptember működő otthonban a lakók csarifS segftésére alapozott NaD 'égkörben élnek, lődű topzerességgel ismétsoraK Ó elfoglaltságaik lett v- ^ozik egyebek melzeneh S ^ sütés"f6zés és Pasznlgatás is' Az eddigi ta~ ek .a atok nagyon kedvezőál)' z otthonban élő sérültek l()rtém a" ugrásszerű javulás gond ib. P°pend (MTI) he e'raérték a hátrányos f°gia^u Vas megyei Őrség viplkoztatás, gondjait. A u,óbbUu !redményét, Iegkaü£v, a-a megyei mun" Ismen\ s is megvitatta. "tó há, 8y 32 Őrség különöAhelv^ny0Shelyze,benvan. té»y h jÖ' Hlosztrálja az a egyeUen°gy m,g táJegység mindös., ,~ Körmenden muüka„j? 6-8 százalékos a Ma^'^l-égi ráta, addig ö4S?atfán * a többi zehu, söt híPÜIéSCn megkö" halad j helyenként meg is Ja 50 százalékosat • A Fidesz tisztújító kongresszusa Maradt a győztes csapat • Budapest (MTI) Tegnap befejezte munkálatait a Fidesz-Magyar Polgári Párt XI., kétnapos tisztújító kongresszusa. A helyzetelemzést kővetően a küldöttek bizalmat szavaztak Orbán Viktor pártelnöknek s megválasztották a párt alelnökeit, valamint az elnökség póttagjait. Tíz hónap kormányzás után a Fidesz vezető pozíciója és támogatottsága stabil mondta a kongresszus első napján felszólalásában Szájer József frakcióvezető, a párt alelnöke. A szervezet ma sikeres, belső nyugalommal rendelkező, erős párt - fűzte hozzá. A frakcióvezető értékelése alapján a Fidesz-Magyar Polgári Párt és az országgyűlési képviselőcsoport az elmúlt időszakban stabil hátteret biztosított a kormány döntéseihez. Szájer József arról is beszélt, hogy a tisztességes politizálásnak esélyt kell teremtenie az előjogok felszámolására. - Nem mindig értjük, hogy miért maradnak pozíciójukban olyan vezető tisztségviselők, akik képtelenek lojálisak lenni a Fidesz vezette kormánnyal szemben - közölte a politikus, megállapítva: eleddig nem sikerült áttömi az összefonódások falán. Előfordult, hogy nemzetközi szervezetek akadályoztak meg szükséges személycseréket. A Fidesz elnökségének, országos választmányának és parlamenti frakciójának Írásos beszámolójához kapcsolódó hozzászólásában több küldött is foglalkozott a magyarországi sajtóviszonyokkal. Szalai Annamária országgyűlési képviselő hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a média területén is érvényesüljön a kiegyensúlyozottság elve. Véleménye szerint a kormányzati elképzelések ellenére a sajtó területén az egyensúly megteremtése elmaradt, noha ez egy szabadelvű értékeket képviselő kormányzatnak nemcsak joga, hanem kötelessége is. A polgárok értetlenül állnak az előtt, hogy indokolatlan ellenszenv árad a sajtó egyes képviselőitől a kabinet felé, és egyes orgánuKövér László és Orbán Viktor bizonyult - a szavazatok alapján a két legnépszerűbb Fidesz-vezetönek. (MTI Telefotó) Bizalmat kapott az elnökség A küldöttek ismét Orbán Viktor miniszterelnököt választották meg a FideszMagyar Polgári Párt elnökévé, aki a Roxet együttes jól ismert dallamára vonult fel a pulpitusra, a küldöttek hatalmas ovációja közepette. A párt alelnökei között a legtöbb szavazatot Kövér László kapta, őt Áder János, Pokorni Zoltán, Szájer József, Varga Mihály, Deutsch Tamás, Illés Zoltán és Németh Zsolt követte. Az elnökség póttagjai Kósa Lajos és Sasvári Szilárd lettek. mokban megengedhetetlen stílusban szólnak közjogi méltóságokról - mondta. A magát liberálisnak valló médiaelit továbbra sem csupán tájékoztat, hanem egyoldalúan orientál és Ítélkezik is, elutasít minden olyan álláspontot, amely eltér a véleményétől. A koszovói válság átfogó rendezésének keretében a Vajdaságnak vissza kell nyernie autonómiáját, amelyet a volt Jugoszlávia területén kibontakozott válság kezdetekor veszített el - jelentette ki Kövér László ügyvezető alelnök szombaton a Fidesz XI. kongresszusán. A magyar kormánynak és a Fidesznek jogi és politikai eszközökkel kell segítenie a vajdasági magyarokat törekvéseik megvalósításában - mondta. Kövér László leszögezte: NATO-tagsága óta Magyarország katonai értelemben olyan biztonságban van, amilyet a történelme folyamán még soha nem élvezett. Olyan kapuvá lett, amelyen keresztül a nyugati civilizáció tovább fog terjedni Közép-Európa és a Balkán minden állama felé az ott élő kisebbségi magyarok boldogulásának és biztonságának érdekében is. Kövér László megjegyezte: a NATO-csatlakozás 1956-ért is erkölcsi elégtételt jelent Magyarország számára. A washingtoni NATO-csúcsról szólva elmondta: „örültem annak, hogy elfoglalhattam a helyét azoknak, akiknek a kezéhez 56-osok vére tapad". Egy évvel a választások után elmondhatjuk, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt nem csupán szavazatokat gyűjtött, hanem egységet is teremtett az országban - jelentette ki Orbán Viktor pártelnök-kormányfő a kongresszus második napján mondott beszédében. - Nyugodt lélekkel jelenthetem ki, hogy a polgári koalíció kormánya az egész ország kormánya. Azoknak a jövőjét is képviseli, akik nem a Fideszre adták voksukat fogalmazott a politikus. Szólt arról, hogy a polgári koalíció teljesítette a kormányprogram időarányos részét. A pártelnök példa nélkülinek nevezte, hogy egy évvel a választások után a legnagyobb kormányzópárt támogatottsága magasabb mint a választások idején volt. • Budapest (MTI) Örömmel üdvözlöm Orbán Viktor miniszterelnök döntését, hiszen az úgynevezett megfigyelési ügyet vizsgáló parlamenti bizottságban magam is kezdeményeztem az üggyel összefüggő dokumentumok titokvédelem alóli feloldását • „Megfigyelési ügy" Nikolits egyetért nyilatkozta Nikolits István szocialista képviselő, volt titkosszolgálati miniszter vasárnap. A politikus arra a válaszra reagált, melyet a kormányfő Kovács László szocialista frakcióvezető levélbeli javaslatára adott a megfigyelési üggyel kapcsolatban. Nikolits István jelezte, ő legfeljebb egyetértését fejezheti ki azzal, hogy feloldják az előző kormány ideje alatt titkosított anyagok minősítését, hiszen ilyen jellegű jogosultságai megszűntek akkor, amikor Kövér László átvette tőle a polgári titkosszolgálatok irányítását. • Egyházashetye (MTI) A magyar falu, a vidék a XIX. század elején elmaradottsága ellenére is tudatosan alakította az európai látókörű gondolkodásmód lényegét. Ilyen falu volt a Vas megyei Egyházashetye is, ahol Berzsenyi Dániel született - hangoztatta Nemeskürty István szombaton a költő szülőfalujában rendezett Berzsenyi Művészeti Fesztivál megnyitójában. Berzsenyi Dánielről számos kortársa azt állította, hogy klasszikus műveltségű őstehetség, de a XIX. század elejének nagy gondolatairól. • Berzsenyi Művészeti Fesztivál A költő és Hitele művészeti áramlatairól mit sem tud. A legújabb irodalomtörténeti munkákban is olyasmiket olvashatunk róla, hogy beszűkült látókörű, maradi világnézetű. Mindezek azonban Berzsenyire egyáltalán nem voltak jellemzőek szögezte le az irodalomtörténész. Széchenyi Istvánnal folytatott levelezéséből kiderül mutatott rá -, hogy Berzsenyi Egyházashetyéről mennyire világosan látta a világot és az előrehaladás útját. Azt írta például Széchenyinek, hogy tájékozódjék az angol demokrácia mibenléte felől és igyekezzék magyar nemzeti bankot alapítani. Berzsenyi volt az egyetlen magyar költő, akit Széchenyi Hitel című munkájában többször is idézett. ő volt az utolsó magyar kpltö, aki valóban vidéken élt és gazdálkodással kereste a kenyerét. Jelentős költészete mellett egyedülállót alkotott erkölcsfilozófiájának megfogalmazásával, amin évtizedekig dolgozott. Berzsenyi szerint minden költészet és az esztétikum alapja az evangéliumi mércével mérhető szeretet - mondta Nemeskürty István. Az Egyházashetyén rendezett Berzsenyi Művészeti Fesztivál keretében szombaton délután a helyi általános iskolában kortárs vasi képzőművészek munkáiból nyílt kiállítás. Vasárnap délelőtt tíz órától a költő szülőházában kialakftott múzeumban rendeztek ankétot Táj és szellem címmel. Az irodalmi találkozón közreműködött Alexa Károly irodalomtörténész, Ambrus Sándor író-filozófus, Ambrus Lajos (ró és Szörényi László irodalomtörténész. múlt i Végig az úton A

mikor a parlament hónapokkal ezelőtt áldását adta arra, hogy a NATO lényegében korlátozás nélkül használhatja a magyar légteret és repülőtereket, aligha akadt bárki is - talán a hatalom legszűkebb köreit leszámítva -, aki előre sejtette volna, mivé alakul a jugoszláviai rendcsinálás. Nagyjából arra számíthattunk, hogy az történik majd, ami Boszniában, amikor is százezrek halála után, a végeláthatatlan öldöklés, népirtás, tömeggyilkosságok, például Szrebrenica férfilakosságának lemészárlása láttán a szövetségesek légiereje - ENSZ-fölhatalmazással - szétzúzta a szerbek boszniai nehézfegyverzetét. Ezután viszonylag gyorsan be is következett a béke. Koszovó esetében viszont egészen más forgatókönyvet hozott az élet. Amikor megkezdődött Jugoszlávia bombázása, beleértve tőlünk néhány kilométerre lévő célpontokat is, lelkében meghátrált az ország. Az első közvélemény-kutatások adatai szerint többen helytelenítették, mint ahányan helyeselték a légicsapásokat. Aztán, látván a földjükről elűzött koszovói albánok sorsát, megfordult ez az arány, míg mostanra újra az ellenzők vannak többségben. Annál is inkább, mert egymást követték lapértesülések és „elemzések", melyek szerint múlhatatlanul szükség lesz a szárazföldi beavatkozásra is. Ha pedig a NATO földi egységek bevetésével akarja - úgymond - elfoglalni Jugoszláviát, arra mindenekelőtt magyar területről van lehetősége. Pedig akkor is előre látható volt, hogy Szerbül területére aligha teszi be NATO-katona a lábát, legföljebb Koszovót fogják pacifikálni, hogy visszatelepíthessék a menekülteket De hát az esélylatolgatásnál fölmerült a magyar területek igénybevételének lehetősége. Végül is nem csoda, hogy beleborzongunk egy ilyen gondolatba. Békeviselt és békére kondicionált ország a miénk. Békeviselt, mert csak az idősebbek emlékezhetnek egy valaha volt háború borzalmaira. És békére kondicionált, mert negyvenöt éven át nem létezhettek saját nemzeti érdekeink, amelyekért felelősséget vállalhattunk volna. A Varsói Szerződés keretem belül bármiféle, akár közvetett katonai felelősségvállalás egyet jelentett volna azzal, hogy tőlünk idegen célokért, elemi érdekeinkkel szembefordulva, külső nyomásra vállalunk kockázatokat. így aztán nem csoda, hogy amit Orbán Viktor mondott a koszovói válság kapcsán, szinte visszhangtalanul ment feledésbe. Pedig fontos dolgot mondott, ha visszaemlékezünk. A lényege az vott, hogy a NATO olyan célok érdekében tép fol katonai erővel, amelyek nemcsak rövid és hosszú távú nemzeti érdekeinkkel esnek egybe, hanem a Magyar Köztársaság azon deklarált elveivel is, amelyek alapján megkérdőjelezhetetlennek tartjuk az emberi és közösségi alapjogokat. Mint ahogyan a volt miniszterelnök, Horn Gyula is úgy nyilatkozott: a megkezdett úton végig kell mennünk. M

ondottam: békeviselt ország a miénk, amelynek polgáraitól mi sem áll távolabb, mint bármiféle háborús gondolat. Csakhogy... Még mindig bennem él, amikor tízéves gyerekként apámmal hallgattam a rádiót 1956. november 4-én. Még mindig hallom Nagy Imre szavait: „csapataink harcban állnak..." Még mindig hallom a segítségkérést, amely több nyelven hangzott eL Az ENSZtől, a nyugati demokráciáktól vártuk a fölmentő csapatokat, bombázókat, miközben orosz lánctalpak taposták szét a Széna téren reménytelenül védekező felkelőket. Segítség nem jöhetett, mert az itt, Európában, a valódi szovjet szuperhatalom árnyékában csakis nukleáris katasztrófába torkollhatott volna. Pedig melyütünk ne vállalta volna akkoriban a hazai veszteségeket, ha szétbombázzák a Magyarországon harcoló, megszálló orosz csapatokat. Mondottam: békére kondicionált ország a miénk. Mert az egyetlen '56-ot leszámítva negyvenöt év alatt sosem léphettünk volna föl a világpolitika színpadán magyar érdekekért, csak azok ellenében. De változott a világ. Mert az Öbölháború idején még lehettünk passzív szemlélők. Még elvárhattuk, hogy amerikai, brit, francia, német és szaúdi katonák kockáztassák életüket, hogy a világ épeszű maradjon, hogy ne nyerhesse el jutalmát az agresszió, hogy megfizethető áron jusson továbbra is benzin a mi autóinkba is, gáz lakásaink kazánjaiba, gázolaj traktorainkba. Azaz magyar érdekekért is áldozzák életüket, ha keü. Most, új keletű NATO-tagságunk azzal is együtt jár, hogy nekünk is felelősséget kell vállalnunk hasonló esetekben. És kockázatot, áldozatokat is, ha kelL Mondják: erővel nincs értelme erőt állítani szembe. Tárgyalni kellene Miloseviccsel. A Chamberlain által Hitlerrel szerzett tapasztalatok, vagy például a reaganiek, aki a fegyverkezési kiadások fölfuttatásával lényegében előidézte a szovjet birodalom széthullását, másról vallanak. Éppen arról, hogy az erőszak csak erővel küzdhető le. Mint ahogyan valószínűleg Szerbia helyzete is csak akkor rendeződhet - ahogyan a szerb ellenzék is akarja -, ha a diktatúrát fölváltja a valódi demokrácia, a posztkommunista, államilag vezérelt gazdaságot pedig a valódi magántulajdonon alapuló piacgazdaság. Különben aligha jut oda akár egy dollárcent is az újjáépítésre. M

inden diktatúra virulens a maga módján. Ha csak egy is marad itt, Európában, példát adhat másoknak is. E nélkül is éppen eléggé veszélyes hely a világ. A megkezdett úton ezért is végig kell mennünk. Hiszen a történelem vége - ha lesz is ilyen - még odébb van. .Ujix-^