Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-07 / 80. szám

PR SZERDA, 1999. ÁPR. 7. EGY SZÁZALÉK 15 íTAGii H Bruttó hazai termék és bruttó nemzeti jövedelem A KSH-nak nem feladata a jövöbelátás Mellár Tamást, a Köz­K>nti Statisztikai Hivatal * nőkét, egyetemi oktató­M. cent a Pécsi Janus Panno­>"us Tudományegyete­i ne" szerették a diákjai, "sebb nagyobb megsza­KRE&KKAL AIÓTA IS TANÍT' ltobb természetesen már •fipesten- Nevéhez e . ,k az or»ég gazda­0,iwgi teljesítményének ed­•?itől némileg eltérő "°dszertani alapokon yugvó számítása. ssítése • Mién nem fedi le pon­'osan a bruttó hazai ter­«* T f U GDP ország gazdasági teljesítményét? ..„ I; kérdeztük a nemrégiben iden, i Szegeden járt elnököt A bruttó hazai termék az ipn flll„:ermektömeg, szolgáltatás­cÍnT^ amil egy ország­írsOSflíen letrehoznak, a határokon /"i. Persze ezek egy részét hivat*fn magyarok csinálják, ha­T^te külföldiek. Bejön a tőke, LÁZ M^agyar alkalmazott dolgo­L ' a terméket a külföldi • -/On ' vagy eladJa '«­51-67L.," a Profitot viszi ki. A —-Tat nemzeti termék (GNP) * veszi számításba, 1 a magyar nemzetiségű 'a|kozások, vagy többségi ipar tulajdonú vegyes vál­1, alítanak elő. Ebbe te­P,em íartozik bele a Gene­»Wectnc, az IBM. E"nek meglehet a ma­kyar tükörképe is? gen- ha a Romániában 5án,?PPen Hollandiában aUftott terméket, vagy a ka*°zás profitját hazahoz­' p kettő között nincs túl különbség, valamennyi­Mellár Tamás: A múlt adatai legyenek pontosak. (Fotó: Miskolczi Róbert) í re kiegyenlítik egymást. De Magyarország helyzete speci­ális, nagyon sok, eddig 18 milliárd dollár külföldi tőke áramlott be hozzánk. Eltérés lehet, ha a határon belüli, vagy nemzeti hovatartozás szerinti a számítás. 1993 óta pedig már a bruttó nemzeti jö­vedelmet, a GNl-t is számol­ják. Azonban mindkét számításnál érvényes kiindu­lási alap az, hogy a termékol­dalnak meg kell egyeznie a jövedelemoldallal. • A GNI mivel kevesebb, mint a GDP? - A tulajdonosi jövedel­mek nettójával, a munkajöve­delmek nettójával. Ezek a net­tók úgy értendők, hogy a kül­földiek itt, valamint a magya­Névjegy 1973-1977: A Pécsi Tudományegyetem, ipari, válla­lati tervező szakán szerzi meg közgazdász diplomáját. 1977-1978: Első munkahelye a Videoton. 1978-1988: A pécsi egyetem közgazdasági karán oktat. 1988-1989: Amerikában, Princetownban ösztöndíjjal tanít, illetve kutatómunkát végez. 1990-1991: Privatizációs Kutatóintézet. 1992-1994: A Miniszterelnöki Hivatalban kormány­főtanácsadóként dolgozik. 1994-1998: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanít (ahol 1991 óta rendszeresen ad elő). 1998-tól a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. rok külföldön szereznek jöve­delmeket. (Egy Szombathe­lyen élő, de Burgerlandba na­ponta átjáró mester az osztrák GDP-t növeli, de, miután van belőle munkajövedelme, a magyar GNI része.) A GNI, vagyis az így számított nettó csak 91 százaléka a GDP-nek, de ami a legérdekesebb, a két szám dinamikájában nagy a különbség, azaz az olló ugyancsak nyílik. A bruttó hazai termék, a GDP 1997­ben például 4,6 százalékkal emelkedett, mfg a bruttó nem­zeti jövedelem, a GNI csak 3,0 százalékkal. (Azóta már van az 1998-as GDP-növeke­désről is előzetes adat, ez 5,1 százalék, a GNI még nem is­meretes. K. A.) Ugyanakkor nem igaz az a búslakodó ma­gyar felvetés, miszerint csak a külföldi tőke csinál valamit, anélkül nincs növekedés. • A külföldi tulajdonú társaságok profitkivonása kicsit megijesztette gazda­sági vezérkarunkat. - Tény, hogy 1997-ig az itt termelt jövedelemek több mint ötven százalékát itt is fektették be. Az elmúlt év má­sodik felében ez egy kicsit megtorpant, ami lehet egysze­ri dolog is az orosz válság mi­att, de ebben az évben vissza­állhat minden a rendes kerék­vágásba. • Amikor a KSH mond számokat a jövőre nézve, az ugyanaz, mint amikor a kormány mondja a számo­kat? - A KSH nem mond szá­mokat előre, nem feladata, hogy a gazdaságpolitikának előrejelzéseket adjon. Ezt a tőlünk szervezetileg határo­zottan elkülönült Ecostat adja. A mi hivatalunk a jó adato­kért felelős, azok alapján csak elsődleges elemzésre, értéke­lésre vállalkozunk, s inkább az adatok közgazdasági tartal­mát, előállítási módját, a kialakult fő tendenciákat ma­gyarázzuk. Mi nem mondunk előre sem inflációt, sem GDP­növekedést. Ha mégis meg­tennénk, könnyen az a vád ér­ne bennünket, hogy jóslása­inkhoz hozzáigazítjuk a tényadatokat a végeredményt. Ha baráti körben mégis mon­dok néhány számot, viccesen azonnal megkapom, hogy biz­tosan igazad lesz, hiszen rajta­tok múlik. • Az árszínvonal-emelke­dés 1998-as értékét min­denki sikernek könyveli el. - Össze is jött minden, ami jó a magyar gazdaságnak, a világpiaci árak alacsonyak voltak, az energiaárak úgy­szintén, külföldön csaknem defláció (árszínvonal-csökke­nés) mutatkozott, és nagyon alacsonyak voltak a mezőgaz­dasági termelői árak. Azt vi­szont nem lehet tudni, hogy ez az idén folytatódik vagy sem. • Az infláció alakulása és az MNB kamatpolitiká­ja szorosan összefügg. Tudnak együtt dolgozni? - A jegybank döntését be­folyásolja a KSH aktuális legfrisebb inflációs száma. A hivatalos közzététel mindig 1 l-e körül, reggel 9 órakor történik, de az MNB már az előző nap délután négykor, tőzsdezárás után megkapja az elmúlt hónap inflációs szá­mát. így a jegybanktanács már ennek ismeretében hoz­hat döntést a kamatokról. A vállalkozók nagyon érzéke­nyek a reálkamatra, ami mos­tanában egyébként folyamato­san pozitív. Kovács András ttenwatimit. tirsit a •• jtcphcft tg —tfecp awbilwhituraM*. Ha kartyaval e^yuft vásárol tg, Nokia 6110/SL* készüléket nettó 39.600**. brww fonmwt. kap hozzá egy Akratel MAX/SL* vagy egy Akratel Club/SL* mobiltelefont*** előfizetéssel együtt. i^«waw^9ooHiatai<^ontx»abő Kapcsolatok meg tkrttHőbbtt. lesznek. Legyen partnere Magyarország piacvezető mobilszolgáltatójának, ír több nont hatszázezren voiasztottak Aligha véletlenük 11 1 T T • *npit "I'I 1 it ~u-1 r TTII I Hr * • Mi Mw NMMoMaMafc. AnMny ú* párkai*• BÉM KA L FS a. O. • Aaünarw ML CnapU Mp Ml * 1». • Mi SánAor IMA Saap L SláaM kaata X a. 3» »IQnr+aa Mi ipi t JÉaáa a. I.»ttizal t Hwpvy ML tMahh. KaaaaO a. SS k MMe-n etam»4Mi IM » dm na tawb wat a FWTTE KMRII OTOTÉRT trióm • Hol, mennyiért? Interneten az árakról • Budapest (MTI) A Magyarországon for­galmazott termékek árairól, gyártóiról és beszerzési he­lyéről július l-jétől ingyenes információt szolgáltat inter­neten a Központi Árnyilván­tartó Közös Vállalat (KÁKV) - mondta el Fe­renczi Csaba ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón minap Budapesten. Az induláskor 2-3 ezer adatszolgáltató előfizetőre számítanak. A szolgáltatás száz termékig évente, mint­egy 100 ezer forintba kerül, szemben egy könyvformátu­mú árukatalógusban való megjelenéssel, ami ennél öt­hatszor nagyobb kiadást je­lent. A KÁKV a Totó Club Bt. és a Hungárián Business Club 2000 Kft-ből alakult. A szolgáltatásra induláskor mintegy 40 millió forintot ruháztak be. Ebből 15 milliót a hardver, 10 milliót a szoft­ver és 15 milliót a marke­tingköltségek tettek ki. Fer­neczi Csaba szerint egy év alatt 8-10 ezer előfizetőre számítanak, ami újabb 60 millió forintos beruházást igényel. Az ügyvezető a szolgáltatás előnyei közül ki' emelte a célirányos keresést, ami a konkurencia árainak figyelésére is alkalmas. Ter­veik szerint 2000-től az Eu­rópai Unió tagországainak cégeire is kiterjesztik az adatbázist. Ez ügyben a KÁKV már felvette a kap­csolatot az EU nagy interne­tes szolgáltató cégeivel. Szellemi töke ­keletről nyugatra • Budapest (MTI) Az tavalyi 6,8 milliárd fo­rinttal szemben az idén 8 milliárd forintot fordít az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) a kutatás­fejlesztés és az innováció tá­mogatására - mondta el Bottka Sándor, a bizottság elnök-helyettese sajtótájé­koztatón. Az OMFB-nél ké­szül az innovációs stratégia, amelynek fő célja, hogy ha­tékony programot adjon a kutatás-fejlesztés támogatá­sára a Gazdasági Minisztéri­um gazdasági stratégiájához illeszkedően - hangsúlyozta Török Adám, az OMFB elnö­ke. Ennek lényege, hogy át kell gondolni Török pro­fesszor szerint a Magyaror­szágon hagyományosan fel­mutatott gazdasági előnyök szerepét. - Idejét múlt az ol­csó munkaerőre való állandó hivatkozás - hangoztatta pél­dául az OMFB elnöke, aki­nek véleménye szerint a K+F politikát az EU követelmé­nyeinek megfelelően legin­kább regionális szinten kell konkrétan megvalósítani. Ennek érdekében szerinte elő kell segíteni a szellemi tőke kelet-nyugati áramlását, akárcsak a pénztőke nyugat­ról keletre való transzferét. A kis- és középvállalkozá­sok vállalati szerkezetében is jelentősebb hangsúlyt kell kapnia az eddigieknél az in­nováció serkentésének. A professzor szerint ha mindez megvalósul, Magyarország 15 éven belül elérheti a köz­epesen fejlett dél-európai or­szágok innovációs és gazda­sági színvonalát. A sajtótájé­koztatón a jelenlévő sza­kértők elmondták, hogy fon­tos a magyar kutatás-fejlesz­tés és innováció hatékony in­tegrációja az európai uniós keretekbe.

Next

/
Thumbnails
Contents