Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-07 / 80. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1999. ÁPR. 7. ^ kommentár Albánokf magyarok; bűnbakok wyátor egy asszony ez az Anna Maliková. A Szlovák D Nemzeti Párt alelnöke a nagy nyilvánosság előtt vázolja elképzeléseit a XX. század végi nemzetiségi au­tonómiákról. Ez nem is lenne baj, hiszen a demokrá­cia ismérve, hogy kormánypárti és ellenzéki politikus megnyilatkozhat; elmondhatja véleményét egy-egy ak­tuális kérdésről. De Maliková asszony éppen most tartja időszerűnek, hogy párhuzamot vonjon a koszo­vói albánok és a dél-szlovákiai magyarok állítólagos autonómia-elképzelései között! Hihetetlenül merész hölggyel van dolgunk, az nem vitás. Talán még merészebb, mint pártbeli elöljárója, Ján Slota elnök úr, aki néhány héttel korábban, a szlovák önkormányzati törvény magyarokra vonatkozó passzusának említése közben, kijelentette: „Egyetlen centimétert sem adunk ezeknek a büdös magyarok­nak. Ha kell, harckocsiba ülünk és földdel tesszük egyenlővé Budapestet!" A párt alelnöke most messzebbre megy. Hihetetlenül jól informált, ha már így reagál Tudniillik a koszovói albánok elleni atroci­tások valóban azért kezdődtek, mert a mindenható szerb állam nem volt hajlandó biztosítani a csaknem kétmilliós albán nemzetiség alapvető jogait (sem). Ő Szlovákiában - ennek kapcsán - azt óhajtja, hogy 10-15 év múlva ne beszéljen senki sem autonó­miáról Ami magyarra lefordítva: addigra el kell űzni, ki kell irtani, vagy jobb híján, asszimilálni kell ezeket a büdös magyarokat! Valahonnan ismerős ez a meg­oldás. Csak annak idején Endlösungnak, végső meg­oldásnak hívták... A Z ember azt hitte, hogy a fékeveszett nacionaliz­musától elvakult és minden másságot gyűlölő Szlobodan Milosevicshez, a népirtó diktátorhoz ha­sonló gondolkodúsú ember már nem létezik a civilizált Európa e tájékán. Létezik. Csak az a kérdés, hogy a gondolkodását - s főleg megnyilatkozását - európai mércével egyáltalán nem mérhető Maliková asszony, vajon józanul tette eme bölcs kijelentését, vagy illumi­nált állapotban, mint Ján Slota, a nemzeti párt első embere. • Erősödő légitámadások - vajdasági célpontok ellen is Vízben a zombori Duna-híd • Megsemmisítik az üzemanyag-tartalékokat Szerb hadsereg - benzin nélkül? • London (MTI) A NATO megváltoztat­ta légi csapásai stratégiá­ját, az újabb célpontok ­az olajfinomítók, üzem­anyagraktárak, a hidak, és a fő szállítási útvon­alak - kiválasztásával a szerb hadsereg legsebez­hetőbb pontjait bombáz­za, amelyek megsemmi­sítésével, rombolásával gyors ütemben megbénít­hatja a szerb katonai erőket - mutat rá keddi elemzésében a The Guar­dian brit lap szakértője. Szerbia legnagyobb olaj­termináljának - Szendrő (Szmederovo) -, legnagyobb olajfinomítójának - Pancsova - és a kraljevói, valamint bo­gutovaci nagy olajtárolóknak, az új-belgrádi hőerőműnek, a Belgrád-Koszovó közötti főútvonalaknak, a dél-szerbiai és koszovói üzemanyagraktá­rak hétvégi bombázásával a jugoszláv hadsereg harckocsi­jainak és páncélozott harc­járműveinek díezelolaj-tarta­lékait akarja megsemmisíteni. Szerbia, amely teljes mér­tékben Uzemanyagimportra szorul, a feltételezések szerint nagy stratégiai, katonai tarta­lékokat képzett, de a műhol­dak felderítették a főbb táro­lóhelyeket. A szerb katonai járművek mozgását rögzítő viedofelvételekről jól nyomon követhető, amint egyik üzem­anyagtöltő helyről a másikra érnek. „A hidak bombázásá­val nemcsak a fő szállítási út­vonalakat akarjuk szétzilálni, arra kényszerttjük a katonai konvojokat, hogy hosszú, üzemanyagfaló kerülőket te­gyenek a rejtett raktárak felé, amelyek felfedezésével pedig újabb célpontok válnak bizo­nyossá" - mondta egy NA­TO-forrás a brit lapnak. A NATO becslései szerint a Koszovóban lévő 40 ezer szerb katona mobilitása körül­belül hétezer gépjárműtől ­teherautótól, dzsiptől, páncé­lozott harcijárműtől - függ amelyek a hegyvidéki, nehéz terepen eszik az üzemanya­got, naponta minimum 650 ezer litert fogyasztanak el, de a koszovói albán lakosság el­len indított átfogó hadművelet során sokkal többet. A NATO illetékesei biz­tonsági okokból nyilvánosan ugyan nem ismerik el, hogy Szerbia üzemanyag-tartalékai képezik az egyik új célpontot a Jugoszlávia elleni támadás­ban. „Ha a csapások részletes összetételét elmondanám, ak­kor az (ellenség) nyilvánvaló­an tudni fogja, mi az egyes re­pülőgépek célpontja, és mi­ként alkotják együttesen a lé­gi csapások egészét" - mond­ta a lap érdeklődésére Wesley Clark tábornok. A szerb erők megbénítása legalább Koszovó területén jelentősen csökkentené egy korlátozott szárazföldi beha­tolás kockázatait is, amelyet a NATO már mérlegel ahhoz, hogy egyfajta NATO-protek­torátust hqzzon létre Koszo­vón belül. A csacsaki Szloboda (Szabadság) háztartásigép- és fegyvergyárat és környékét második alkalommal támadták a NATO-gépek. (MTI Telefotó) • Belgrád, Zombor, London (MTI) Belgrádban kedd reg­gel háromnegyed nyolc­kor lefújták az előző es­te elrendelt újabb légiri­adót. Keddre virradóra a NATO bombázói nem támadták a jugoszláv fővárost. A Belgrádtól 200 kilomé­terre délre fekvő Alekszinac­ban polgári áldozatai voltak a hétfő esti légitámadásnak ­• Túszdráma? Németh Zsolt a vajdasági magyarokról • Budapest (MTI) A kormány a legkülönfé­lébb módon, legfőképpen a nemzetközi diplomácia eszkö­zeivel messzemenően próbálja képviselni a vajdasági ma­gyarság érdekeit - jelentette ki Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár kedden. A politikus ezt azzal a rá­diónyilatkozattal kapcsolatban mondta, amelyben Kasza Jó­zsef, a Vajdasági Magyar Szö­vetség elnöke bírálta a magyar kormány politikáját a NATO­akcióval összefüggésben. „Az, hogy Magyarország saját biztonságát előtérbe he­lyezi, teljesen normális és az aggodalom is teljesen normá­lis. Viszont az a kijelentés, hogy a NATO-nak a kezében nemcsak a fegyverek vannak, hanem az emberi és történelmi igazság is - ez a miniszterel­nök kijelentése - ez a legvesz­élyesebb számunkra. Ez nem Magyarország biztonsága ér­dekében hangzott el, ez a kije­lentés tulajdonképpen a vajda­sági magyarságnak a föláldo­zását vagy túszként való itt ha­gyását jelenti" - mondta Ka­sza József a Magyar Rádióban kedden reggel elhangzott nyi­latkozatában. - Nincsenek olyan megala­pozott információink, amelyek szerint a vajdasági magyarság a NATO-akció következtében túszhelyzetbe kerülhet, ám a magyar kormány fel van ké­szülve erre a helyzetre is - kö­zölte Németh Zsolt. Hozzátet­te: nem szerencsés, ha a saj­tón keresztül üzenget egymás­nak Magyarország és a vajda­sági magyarság politikai elitje. jelentette a Studio B szerb magánrádió helyszínen tar­tózkodó tudósítója. Három rakéta csapódott be a város lakóövezetében, tizenketten meghaltak, és több mint 30­an megsebesültek. • A NATO harci gépiéi leg­kevesebb öt szerbiai várost vagy azok közvetlen kör­nyékét támadták hétfő éjjel. A rakéták lerombolták a Zombor melletti vasúti Du­na-hidat, amely a Vajdasá­got kötötte össze Horvátor­szággal. Találat ért egy Zombor melletti üzem­anyag-raktárt is. Az észak­atlanti szövetség gépei a Szerbia délkeleti részén, Belgrádtól 190 kilométerre fekvő Nis városát is támad­ták, ahol öt nagy erejű rob­banást lehetett hallani. A NATO nincs abban a helyzetben, hogy meg tudja akadályozni a koszovóiak el­len elkövetett szerb mészár­lásokat - ismerte el Wesley Clark tábornok, az észak-at­lanti szövetség európai ha­derőinek főparancsnoka. A légicsapások önmaguk­ban nem elegendőek a lakos­ság elüldözésének megféke­zésére, a polgárokkal szem­ben végrehajtott atrocitások megakadályozására - jelen­tette ki a NATO katonai ve­zetője a francia La Croix című katolikus napilapban kedden megjelent interjújá­ban. VEGYE HASZNALT AUTÓJA HASZNÁT, ÍGY OLCSÓBBAN VEHET ÚJ SKODÁT! Tiszteletbeli konzul • Konstanca (MTI) Magyar tiszteletbeli konzul kezdte meg tevékenységét Konstancán, Románia legna­gyobb fekete-tengeri kikötővá­rosában. A tiszteletbeli konzu­látust Szőcs Ferenc. Magyaror­szág bukaresti nagykövete és Gheorghe Mihaiesi, a város polgármestere nyitotta meg ün­nepélyes keretek között. A tisz­teletbeli konzul feladatát Cezea Manole Armeanu, a konstancai tengeri árutőzsde elnöke látja el. A 41 éves üzletember a vá­ros szülöttje. Konstancán 1500 magyar nemzetiségű lakost tar­tanak számon. Skót felügyelet • Zeist (MTI) A Lockerbie-ügy két líbiai gyanúsítottja skót felügyelet alatt van holland földön. Abdel Baset el-Megrahi és Al-Amin Kalifa Fahima hétfőn este ér­kezett Hollandiába, hogy ott skót törvények szerint skót bí­róság előtt feleljen azért a tet­téért, amellyel gyanúsítják. A vád szerint a két líbiai robba­nószerkezetet helyezett el 1988-ban a PanAm légitársa­ság Londonból New Yorkba tartó gépén, s az a skóciai Loc­kerbie felett robbant fel, 270 ember halálát okozva. Püspöki szinódus • Vatikánváros (MTI) Ez év október 1. és 23. kö­zött tartják a Vatikánban a má­sodik európai püspöki szinó­dust. A találkozó témáját a pá­pa még nem jelölte meg. A szi­nóduson elnöklő három pápai delegált Francisek Macharski krakkói érsek, Joachim Meis­ner kölni érsek és Paul Pou­pard, a pápai kulturális tanács elnöke (a Vatikán „kulturális minisztere"), a főelőadó pedig Eouco Varela madridi érsek lesz. A tanácskozás üzenetét összegző bizottságot Dionigi Tettamanzi genovai érsek ve­zeti majd. Öcalan kegyelmei kér? • Ankara (MTI) Kegyelmet kért a török ha­tóságoktól a hazaárulás miatt halálbüntetéssel sújtható An­dullah Öcalan kurd lázadóve­zér, s cserébe a PKK harcosai­nak fegyverletételét ígérte - ál­lította egy isztambuli napilap. A PKK tisztségviselői kijelen­tették: Öcalan egyetlen, nyil­vánvalóan kényszer hatására tett nyilatkozatát sem fogják figyelembe venni. Az Imrali­börtönszigeten raboskodó Öca­lan az állambiztonsági tör- \ vényszék ügyészeinek állítólag kijelentette: megbánta, hogy a Kurd Munkáspárt élén irányí­totta a fegyveres szervezetnek a kurd önrendelkezésért 14 éve indított harcát. A Kreml támogatja • Moszkva (MTI) A Kreml támogatja Paleszti­nát, a saját állam alapítására való jogát is - erről biztosította Borisz Jelcin orosz elnök Jasszer Arafatot. Jelcin beje­lentette: Igor Ivanov külügymi­niszter április közepén körutat tesz a Közel-Kelet országaiban, hogy előmozdítsa a rendezési folyamatot. Arafat hétfőn érke­zett az orosz fővárosba, s Igof Ivanov külügyminiszterrel folytatott konzultációkat, Jel­cinnel való találkozója után pe­dig Jevgenyij Primakov kor­mányfővel is konzultált a kö­zel-keleti rendezés kérdéseiről-

Next

/
Thumbnails
Contents