Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-06 / 79. szám

KEDD, 1999. ÁPR. 6. BELFÖLD 3 röviden Jogértelmezés és népakarat • Budapest (MTI) Az FKGP és a KDNP kö­zös Békés megyei listájáról ­megegyezés hiányában - a sorban következő személy kaphat képviselői mandátumot - állapította meg az Országos Választási Bizottság (OVB). Az OVB a megyei választási bizottságnak adott igazat. A közösen állított listáról egy FKGP-képviselő összeférhe­tetlenség miatt lemondott. Az FKGP azt hangoztatta, hogy csorbulna választáson elért eredményük, ha csökkenne negy képviselői helyük. Az OVB tagjai egyetértettek, hogy politikailag indokolható a kisgazda-felvetés. A többség szerint azonban a hatályos Jogszabályok alapján, egyetér­tés hiányában, a listán soron következő személy kaphat mandátumot. A kisgazdák ál­^ delegált OVB-tag úgy vél­te, hogy a formális jogértel­mezés figyelmen kívül hagyja a választási eredményeket, a nep akaratát. Tavaszi hadjárat • Jászberény (MTI) A Történelmi Lovas Egyesület az 1848-49-es szabadságharcra emlékezve 32 Jdén immár 11. alkalom­mal rendezi meg április 1. és között a jászsági települé­seken a csataimitációkkal, történelmi emlékeztetőkkel színesített Tavaszi hadjárat elnevezésű történelmi lovas túrát és katonai hagyomány­őrző programsorozatot. ­Tíz évvel ezelőtt, hat baráti országgal közösen Zürich­ben alapítottuk meg az Euró­Pai Katonai Hagyományőrző Szövetséget - mondta Jász­berényben Friedrich Nacha­zel ezredes, a szervezet főtit­azon a konferencián, ^elyen lengyel, cseh, oszt­' német, erdélyi és ma­gyarhagyományőrző szerve­rek képviselői vettek részt. BM-ellenérzés • öabas (MTI) A jövő hét végére készül * 32 a módszertani értéke­es- amelyben a BM Fel­ügyeleti és Ellenőrzési Fő­osztálya összegzi a dabasi „„dorkapitányságon tartott ellenőrzésének eredményét. sáe k,!rU8yeleti főosztály mun­;t és ieneÍVé8re átfogó és meg­zési £ ^ellenőrzést a te­há- zápK en'1,yen akciót az or­tte a S|ek ^ AZ ^ öve- m,? , célJa 3 tárcához tar­eoW-1SÖfokú e'járó hatósá­mn rfényes működésének, fájának vizsgálata az ál­la®polgárok szemszögéből. Kil®vi panel • Sv!sfehérvár <MTI> nak L m nyolcszázán jut­S2éSe°hní°V'5"2 éV ^ óta „ tehérvárott, az évek va|"resen álló volt szovjet, „..- 'ér egl!lí a.Pörgöndi repülő­nazó nak fE] katonai lakásai" erint téSéve, Jításával- s épt­[ pár ram tett? lakásPr°g­be, s csőso?hÍ!Íet<5véatöbbléP­föen lósításán ° ^rem,és me8va" íáció ételeit. Egyik o» a majd fi?, " azoknak Jelent épü- get az ? ási lehetősé­<GB nelbőlS^ttWJevipa­:k ol- és mag?? felúj^a írom rinti kor , ?Ványok sze' r po- ^erénS?!?^6- akik ázak- érik. A m? ,akással is be" épü' álló épü?"tegy 300 lakásból laU lalkozóS8^ egy vál­"Jttja majd fel. Torgyán József örökbe fogadta Fradit Balról jobbra: Torgyánné Cseh Mária, Torgyán Alexandra és Torgyán József. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési miniszter - úgy is mint a Fe­rencvárosi Torna Club elnö­ke - a tárca nevében örökbe fogadta a Fővárosi Állat- és Növénykert Fradi nevű rét­isasát és átadta a minisztéri­um 100 ezer forintos adomá­nyozó okiratát Persányi Miklós főigazgatónak. A földművelésügyi mi­niszter az állatkertet felesége és négyéves unokája, Ale­xandra társaságában kereste fel. Találkozott azokkal a gyerekekkel is, akik az állat­kert meghívására érkeztek a fővárosba az ár- és belvíz sújtotta szabolcsi térségből, majd a közös állatkerti sétát követően együtt uzsonnázott velük. Persányi Miklós, az állat­kert főigazgatója elmondta: évente az általa vezetett in­tézmény mintegy 650 millió forintból gazdálkodik. Na­gyobbik hányadát - mintegy 60 százalékot - a működési költségeiből maga az állat­kert teremti elő. A tönkre­ment épületek felújítására összesen mintegy 2-2,5 mil­liárd forintra lenne szükség. Az állatkert már jelenleg is kicsi mind a látogatók, mind az állatok számára. ezért tervbe vették, hogy Gödöllő mellett egy állatpar­kot létesítenek majd, ám hogy mikor azt pontosan még nem lehet tudni ­mondta a főigazgató. Hétfőn a kora délutáni órákban az állatkertben annyi volt a látogató, hogy szinte mozdulni sem lehe­tett. Szombaton 25 ezren lá­togatták meg a Fővárosi Ál­lat- és Növénykertet. • Budapest (MTI) Az elmúlt év második felében kialakult gazda­sági tendenciák jórészt januárban is folytatód­tak, így például az ipari termelés jelentősen nótt az elázó év azonos idő­szakához képest - kö­zölte a Központi Statisz­tikai Hivatal. Januárban az ipari terme­lés 7 százalékkal volt na­gyobb, mint tavaly, igaz a növekedési ütem továbbra is lassul. Ráadásul a rendelé­sállomány adataiból további ütemcsökkenésre lehet szá­mítani. A KSH adataiból kiderül, • KSH-adatok Tovább erösödik a magyar gazdaság hogy januárban a folyó fize­tési mérleg egyenlegének romlása is megállt: a passzí­vum 175 millió dollár volt, 35 millióval kevesebb, mint tavaly. Az egyensúlyjavulás meghatározóan a külkeres­kedelemben elért passzf­vumcsökkenés következmé­nye. Az államháztartás hiánya az év első két hónapjában elérte a 198 milliárd forin­tot, ami 62 milliárddal több, mint a múlt év azonos idő­szakában. A KSH adatai alapján januárban a teljes munkaidőben alkalmazás­ban állók havi bruttó átlag­keresete 72.200, nettó átlag­keresete pedig 47.300 forint volt. A nettó nominális át­lagkereset 15,1 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A fogyasztói árak 9,8 szá­zalékkal emelkedtek, a reál­keresetek pedig januárban átlagosan 4,8 százalékkal nőttek a bázishoz képest. A fogyasztói árak 1999 februárjában 9,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A 12 hónappal ko­rábban mérthez képest az ütemlassulás közel 8 száza­lékpont, amelyet egyrészt az élelmiszerek szokatlanul csekély, 4,1 százalékos drá­gulása okozott, másrészt az, hogy a háztartási energia árai, amelynek a megelőző 12 hónapban 26,7 százalék­kal emelkedtek, ebben az időszakban az átlagost alig meghaladó ütemben, 9,6 százalékkal nőttek. A szegedi szállodák abla­kai közül csak néhány volt nyitva a hétvége éjszakáin, és azok közül sem mind­egyikben füleltek aggódó szerbek, hogy a hazájuk felé tartó harci repülőgépek hangját figyeljék. A magyar turisták nem jöttek a Tisza háború dúlta partjára, a szerbek közül pedig kevesen menekültek ide. A tény a NA­TO-t igazolja, hiszen a szer­vezet vezetői kijelentették, ez a háború a szerb hadsereg, és nem a polgárok ellen irá­nyul. Az sem csoda viszont, hogy az első napokban meg­teltek a szegedi hotelek, hi­szen az évszázad egyik meg­határozó politikusa is tett valaha egy kijelentést, mondván: ez a háború nem asszonyok és gyerekek ellen folyik. A Jugoszlávia elleni NA­Békés húsvét TO légicsapás sem katonai, sem politikai szempontból nem olyan ellentmondásos, mint a háború média-vissz­hangja. A magyar kereske­delmi televíziók végre bizo­nyítási lehetőséget kaptak: egy, a határainkhoz közeli konfliktust tűzhetnek műsor­ra. Már a légicsapások kez­detén, azon a bizonyos szer­dai napon tudhattuk, ezt a sztorit szaftosán tálalják majd elénk. Columbonak még hagyták, hogy megoldja soros szerda esti esetét, és azután mindenhol taroltak a Gyurik és Andrisok, akik be­csapódásokat hallottak, rob­banások tüzét látták, és per­sze nagyon nagy veszélyben voltak. A szorgos riporterek, midőn kiűzettek a haditudó­sítók paradicsomából, a ha­tár mentén kezdtek kutatni. Egy közszolgálati adó mun­katársai például azt - és ez nem vicc -, hogy Szegeden valóban takarítják-e már az óvóhelyeket. Merthogy a vá­ros lakóinak már most is a szirénák zajától, és a robba­násoktól kell rettegniük. Anélkül, hogy bagatelli­zálni akarnám az ügyet, in­kább javaslom, hallgassunk Kasza Józsefre, Szabadka polgármesterére, ő már csak tudja, milyen segítség kell a vajdasági magyarok­nak az anyaországtól. Egye­lőre csöndes együttérzés, korrekt tájékoztatás. Mert pánikot ugyan lehet kelteni, és meg lehet szólaltatni falu­si néniket, hogy hol bújtatják hadköteles fiaikat, de a kö­vetkezményekre sem árt gon­dolni. Amelyek jóval súlyo­sabbak lehetnek, mint azt egyesek sejtik. Rossz nyelvek szerint egy külföldi forgatócsoport kérte a legmagasabb szegedi szál­loda vezetőjét, hadd forgas­sanak ők a tetőről, onnan már biztosan látszanak az újvidéki tüzek. Hogy végül fölmentek-e, nem tudom. De azt elárulták a legnagyobb szállásadók, hogy már a té­vések is szállingóznak haza­felé. őket a vér érdekli, és nem a békés szegedi húsvét. Márpedig itt nem történt semmi, nem tüntettek a szer­bek, akik a hivatalos adatok szerint csak néhány tucat­nyian vannak a városban. Itt voltak, de hazamentek. Bíz­nak a NATO adott szavában. Kéri Barnabás m jegyzet Háború ­hadüzenet nélkül a Mindenki a háborúról beszél, még akkor is, ha IVE Brüsszelből folyamatosan olyan nyilatkozatok ér­keznek, hogy nincs háború. Nincs háború, hanem csak úgy bombázgatunk. Aztán a másik érv: hiszen hadüzenet se volt, hogy' lehetne akkor ez háború? Hadd emlékez­tessek itt arra, hogy az ilyen jogi aktusok nélkül is bősé­gesen van háború. 1956. november 4-én a szovjet csapa­tok hadüzenet nélkül kezdték lőni Budapestet, s a mai kormánykörökhöz közel vagy közelebb álló értelmiségi­ek, történészek, jogászok úgy tartják: attól fogva Ma­gyarországon háború volt. Aztán a németek is had-üze­net nélkül támadták meg a Szovjetuniót, ennek ellenére egész jó kis háború lett a dologból.. Folytathatnánk to­vább az érvelést, a példák sorolását, de teljesen fölösle­ges. Hidakat, katonai objektumokat bombáznak le, raké­táznak szét; lehetséges, hogy másfelé mindezt ötórai teá­nak szokták nevezni, mifelénk ellenben háborúnak. Van rutinunk ennek megítéléséhez, pláne, ha még hallatszik is a repgépek zúgása. Mindenki a háborúról beszél úgy­hogy a külpolitika ezúttal belpolitika lett. Ballagjunk vissza az időben 1830-ig, amikor a lengyel Czartoriski herceg megfogalmazta a dunai konföderáció gondolatát. A dunai konföderáció - amely újra a politi­kai álmodozások szférájába került - a Habsburg-biroda­lom felbomlása esetén keletkező hatalmi űrben jöhetett volna létre azzal a céllal, hogy a Duna-medence állam­szövetségbe tömörült kis nemzetállamai képesek legye­nek a nagyhatalmi hódításoknak ellenállni. Czartoriski után Kossuth foglalkozott e gondolattal 1850-ben, azután Klapka György. Nálunk legismertebbé a Kossuth-Klapka-féle dunai konföderációs elmélet vált, s koronként megújuló utópia volt a szövetségben és ön­állósában élő dunai népek békéje és hatalma. (Történel­mi legendák szerint abban, hogy Rákosi Rajk Lászlót vá­lasztotta ki az előkészítendő Tito- és imperializmuselle­nes koncepciós per áldozatául, szerepe volt annak, hogy Rajk nem titkolta egy, a szocializmuson belül maradó, dunai konföderáció iránti vágyait. És Sztálinnak nem jött volna jól a felszeletelt kis komcsi országok helyett egy hatalmi szerveződés...) A z Osztrák-Magyar Monarchia szétesése előtti pilla­natokban Jászi Oszkár is foglalkozott a dunai kon­föderáció szép reményeivel, amelyeket Illíria államszö­vetségének nevezett. Jászi elképzelése szerint az Illíria államszövetség tagja lett volna Ausztria, Magyarország, Csehország, Lengyelország, a Monarchia délszláv terü­leteivel. Micsoda ellenálló politikai és gazdasági térség alakulhatott volna itt ki, a sok egymás ellen kijátszható, egymást elárulgató, közép- és kelet-közép-európai kis nyomoronc történelmi hátsóudvarának helyén, ha a po­litikai kicsinyesség, szűkkeblűség és rövidlátás helyett a megfelelő pillanatban mindenütt a megfelelő nagy for­mátumú, maguk előtt nem a bosszút, hanem a jövőt látó politikusok hoztak volna döntéseket. Az utolsó dunai konföderációs tervek a II. világhábo­rú idején, meg utána kaptak - rövid ideig - politikai nyilvánosságot, de akkoriban már inkább fantazmagó­riának tűntek, senki nem vette őket komolyan, hiszen sokkal ,Jontosabb" tervek vonatkoztak már ránk: köze­ledett a jaltai paktum, a világ betagozása két hatalmas parancsnokság érdekszférájába. Ha ezzel szemben siker­re jutott volna a dunai konföderáció gondolata, akkor se Hruscsov, se Brezsnyev nem kószálhatott volna itt a tankjaival, és Clinton is csak szépen bekéredzkedhetne, hogy szeretne egy kicsit barnulni az Adrián. Nem intéz­kedhetne itt egy pasas, aki a világtörténelem leg­drágább orális szexét produkálta az évezredváltó emberi­ség számára. (Monica interjús gázsijára gondolok, ame­lyet a részletek föltárásáért érdemelt ki...) Mi pedig éljük a magunk kisszerű életét, Krisztus öt se­bétől és a bombázgatásoktól jó étvágyra kapva bekajáltuk a húsvéti sonkát, elnehezülten emésztgetünk, hiszen a há­ború - amelyik különben sincs! - mihozzánk igazán nem fog begyűrűzni. Hogy' is történhetne ez meg? Megúsztuk a gátszakadást folyókon is. Olykor itt-ott emelkedett még a Tisza, a belvíz még ellepi a földeket, de az ár, ha lassan is, nehezen is, de elkezdett levonulni r avaly is húsvétkor borzolta a kedélyeket a külföldi magyarok Ugye, nincs ez másként most sem. Tavaly Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke dobta be a köztudatba az utódállamokban élő magyarok kettős állampolgárságának ügyét, hogy a triano­ni-schengeni határok ne jelentsenek előttük új vasfüg­gönyt. A kívánság óriási hörgést váltott ki, a brüsszeli főnökök is üzentek, hogy normáik szerint elképzelhetet­len másmilyen különbségtétel, mint amilyen az állam­polgárság szerinti. Ez azonban sokak számára súlytalan ellenvetésnek számított. Most is ugyanerről van szó, csak egy kicsit másképp. Most az foglalkoztat bizonyos politikai köröket, hogy Tő­kés László jelölhető volna-e magyar köztársasági elnök­nek. Tőkés a második külföldi magyar politikus, aki szó­ba kerül e posztra. Néhány évvel ezelőtt Duray Miklós pozsonyi magyar pártvezető neve merült fel ezzel kap­csolatban. Miért nem inkább Kasza József szabadkai polgármestert óhajtják jelölni? A nemzeti óhajok is ki­elégülhetnének és a békevágy is nyerne egy nagy bajszú szimbólumot...

Next

/
Thumbnails
Contents