Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-06 / 79. szám

KEDD, 1999. ÁPR. 6. BELFÖLD 3 röviden Jogértelmezés és népakarat • Budapest (MTI) Az FKGP és a KDNP közös Békés megyei listájáról megegyezés hiányában - a sorban következő személy kaphat képviselői mandátumot - állapította meg az Országos Választási Bizottság (OVB). Az OVB a megyei választási bizottságnak adott igazat. A közösen állított listáról egy FKGP-képviselő összeférhetetlenség miatt lemondott. Az FKGP azt hangoztatta, hogy csorbulna választáson elért eredményük, ha csökkenne negy képviselői helyük. Az OVB tagjai egyetértettek, hogy politikailag indokolható a kisgazda-felvetés. A többség szerint azonban a hatályos Jogszabályok alapján, egyetértés hiányában, a listán soron következő személy kaphat mandátumot. A kisgazdák ál^ delegált OVB-tag úgy vélte, hogy a formális jogértelmezés figyelmen kívül hagyja a választási eredményeket, a nep akaratát. Tavaszi hadjárat • Jászberény (MTI) A Történelmi Lovas Egyesület az 1848-49-es szabadságharcra emlékezve 32 Jdén immár 11. alkalommal rendezi meg április 1. és között a jászsági településeken a csataimitációkkal, történelmi emlékeztetőkkel színesített Tavaszi hadjárat elnevezésű történelmi lovas túrát és katonai hagyományőrző programsorozatot. Tíz évvel ezelőtt, hat baráti országgal közösen Zürichben alapítottuk meg az EuróPai Katonai Hagyományőrző Szövetséget - mondta Jászberényben Friedrich Nachazel ezredes, a szervezet főtitazon a konferencián, ^elyen lengyel, cseh, oszt' német, erdélyi és magyarhagyományőrző szerverek képviselői vettek részt. BM-ellenérzés • öabas (MTI) A jövő hét végére készül * 32 a módszertani értékees- amelyben a BM Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztálya összegzi a dabasi „„dorkapitányságon tartott ellenőrzésének eredményét. sáe k,!rU8yeleti főosztály mun;t és ieneÍVé8re átfogó és megzési £ ^ellenőrzést a tehá- zápK en'1,yen akciót az ortte a S|ek ^ AZ ^ öve- m,? , célJa 3 tárcához tareoW-1SÖfokú e'járó hatósámn rfényes működésének, fájának vizsgálata az álla®polgárok szemszögéből. Kil®vi panel • Sv!sfehérvár <MTI> nak L m nyolcszázán jutS2éSe°hní°V'5"2 éV ^ óta „ tehérvárott, az évek va|"resen álló volt szovjet, „..- 'ér egl!lí a.Pörgöndi repülőnazó nak fE] katonai lakásai" erint téSéve, Jításával- s épt[ pár ram tett? lakásPr°gbe, s csőso?hÍ!Íet<5véatöbbléPföen lósításán ° ^rem,és me8va" íáció ételeit. Egyik o» a majd fi?, " azoknak Jelent épü- get az ? ási lehetősé<GB nelbőlS^ttWJevipa:k ol- és mag?? felúj^a írom rinti kor , ?Ványok sze' r po- ^erénS?!?^6- akik ázak- érik. A m? ,akással is be" épü' álló épü?"tegy 300 lakásból laU lalkozóS8^ egy vál"Jttja majd fel. Torgyán József örökbe fogadta Fradit Balról jobbra: Torgyánné Cseh Mária, Torgyán Alexandra és Torgyán József. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - úgy is mint a Ferencvárosi Torna Club elnöke - a tárca nevében örökbe fogadta a Fővárosi Állat- és Növénykert Fradi nevű rétisasát és átadta a minisztérium 100 ezer forintos adományozó okiratát Persányi Miklós főigazgatónak. A földművelésügyi miniszter az állatkertet felesége és négyéves unokája, Alexandra társaságában kereste fel. Találkozott azokkal a gyerekekkel is, akik az állatkert meghívására érkeztek a fővárosba az ár- és belvíz sújtotta szabolcsi térségből, majd a közös állatkerti sétát követően együtt uzsonnázott velük. Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója elmondta: évente az általa vezetett intézmény mintegy 650 millió forintból gazdálkodik. Nagyobbik hányadát - mintegy 60 százalékot - a működési költségeiből maga az állatkert teremti elő. A tönkrement épületek felújítására összesen mintegy 2-2,5 milliárd forintra lenne szükség. Az állatkert már jelenleg is kicsi mind a látogatók, mind az állatok számára. ezért tervbe vették, hogy Gödöllő mellett egy állatparkot létesítenek majd, ám hogy mikor azt pontosan még nem lehet tudni mondta a főigazgató. Hétfőn a kora délutáni órákban az állatkertben annyi volt a látogató, hogy szinte mozdulni sem lehetett. Szombaton 25 ezren látogatták meg a Fővárosi Állat- és Növénykertet. • Budapest (MTI) Az elmúlt év második felében kialakult gazdasági tendenciák jórészt januárban is folytatódtak, így például az ipari termelés jelentősen nótt az elázó év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Januárban az ipari termelés 7 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly, igaz a növekedési ütem továbbra is lassul. Ráadásul a rendelésállomány adataiból további ütemcsökkenésre lehet számítani. A KSH adataiból kiderül, • KSH-adatok Tovább erösödik a magyar gazdaság hogy januárban a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlása is megállt: a passzívum 175 millió dollár volt, 35 millióval kevesebb, mint tavaly. Az egyensúlyjavulás meghatározóan a külkereskedelemben elért passzfvumcsökkenés következménye. Az államháztartás hiánya az év első két hónapjában elérte a 198 milliárd forintot, ami 62 milliárddal több, mint a múlt év azonos időszakában. A KSH adatai alapján januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 72.200, nettó átlagkeresete pedig 47.300 forint volt. A nettó nominális átlagkereset 15,1 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A fogyasztói árak 9,8 százalékkal emelkedtek, a reálkeresetek pedig januárban átlagosan 4,8 százalékkal nőttek a bázishoz képest. A fogyasztói árak 1999 februárjában 9,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A 12 hónappal korábban mérthez képest az ütemlassulás közel 8 százalékpont, amelyet egyrészt az élelmiszerek szokatlanul csekély, 4,1 százalékos drágulása okozott, másrészt az, hogy a háztartási energia árai, amelynek a megelőző 12 hónapban 26,7 százalékkal emelkedtek, ebben az időszakban az átlagost alig meghaladó ütemben, 9,6 százalékkal nőttek. A szegedi szállodák ablakai közül csak néhány volt nyitva a hétvége éjszakáin, és azok közül sem mindegyikben füleltek aggódó szerbek, hogy a hazájuk felé tartó harci repülőgépek hangját figyeljék. A magyar turisták nem jöttek a Tisza háború dúlta partjára, a szerbek közül pedig kevesen menekültek ide. A tény a NATO-t igazolja, hiszen a szervezet vezetői kijelentették, ez a háború a szerb hadsereg, és nem a polgárok ellen irányul. Az sem csoda viszont, hogy az első napokban megteltek a szegedi hotelek, hiszen az évszázad egyik meghatározó politikusa is tett valaha egy kijelentést, mondván: ez a háború nem asszonyok és gyerekek ellen folyik. A Jugoszlávia elleni NABékés húsvét TO légicsapás sem katonai, sem politikai szempontból nem olyan ellentmondásos, mint a háború média-visszhangja. A magyar kereskedelmi televíziók végre bizonyítási lehetőséget kaptak: egy, a határainkhoz közeli konfliktust tűzhetnek műsorra. Már a légicsapások kezdetén, azon a bizonyos szerdai napon tudhattuk, ezt a sztorit szaftosán tálalják majd elénk. Columbonak még hagyták, hogy megoldja soros szerda esti esetét, és azután mindenhol taroltak a Gyurik és Andrisok, akik becsapódásokat hallottak, robbanások tüzét látták, és persze nagyon nagy veszélyben voltak. A szorgos riporterek, midőn kiűzettek a haditudósítók paradicsomából, a határ mentén kezdtek kutatni. Egy közszolgálati adó munkatársai például azt - és ez nem vicc -, hogy Szegeden valóban takarítják-e már az óvóhelyeket. Merthogy a város lakóinak már most is a szirénák zajától, és a robbanásoktól kell rettegniük. Anélkül, hogy bagatellizálni akarnám az ügyet, inkább javaslom, hallgassunk Kasza Józsefre, Szabadka polgármesterére, ő már csak tudja, milyen segítség kell a vajdasági magyaroknak az anyaországtól. Egyelőre csöndes együttérzés, korrekt tájékoztatás. Mert pánikot ugyan lehet kelteni, és meg lehet szólaltatni falusi néniket, hogy hol bújtatják hadköteles fiaikat, de a következményekre sem árt gondolni. Amelyek jóval súlyosabbak lehetnek, mint azt egyesek sejtik. Rossz nyelvek szerint egy külföldi forgatócsoport kérte a legmagasabb szegedi szálloda vezetőjét, hadd forgassanak ők a tetőről, onnan már biztosan látszanak az újvidéki tüzek. Hogy végül fölmentek-e, nem tudom. De azt elárulták a legnagyobb szállásadók, hogy már a tévések is szállingóznak hazafelé. őket a vér érdekli, és nem a békés szegedi húsvét. Márpedig itt nem történt semmi, nem tüntettek a szerbek, akik a hivatalos adatok szerint csak néhány tucatnyian vannak a városban. Itt voltak, de hazamentek. Bíznak a NATO adott szavában. Kéri Barnabás m jegyzet Háború hadüzenet nélkül a Mindenki a háborúról beszél, még akkor is, ha IVE Brüsszelből folyamatosan olyan nyilatkozatok érkeznek, hogy nincs háború. Nincs háború, hanem csak úgy bombázgatunk. Aztán a másik érv: hiszen hadüzenet se volt, hogy' lehetne akkor ez háború? Hadd emlékeztessek itt arra, hogy az ilyen jogi aktusok nélkül is bőségesen van háború. 1956. november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélkül kezdték lőni Budapestet, s a mai kormánykörökhöz közel vagy közelebb álló értelmiségiek, történészek, jogászok úgy tartják: attól fogva Magyarországon háború volt. Aztán a németek is had-üzenet nélkül támadták meg a Szovjetuniót, ennek ellenére egész jó kis háború lett a dologból.. Folytathatnánk tovább az érvelést, a példák sorolását, de teljesen fölösleges. Hidakat, katonai objektumokat bombáznak le, rakétáznak szét; lehetséges, hogy másfelé mindezt ötórai teának szokták nevezni, mifelénk ellenben háborúnak. Van rutinunk ennek megítéléséhez, pláne, ha még hallatszik is a repgépek zúgása. Mindenki a háborúról beszél úgyhogy a külpolitika ezúttal belpolitika lett. Ballagjunk vissza az időben 1830-ig, amikor a lengyel Czartoriski herceg megfogalmazta a dunai konföderáció gondolatát. A dunai konföderáció - amely újra a politikai álmodozások szférájába került - a Habsburg-birodalom felbomlása esetén keletkező hatalmi űrben jöhetett volna létre azzal a céllal, hogy a Duna-medence államszövetségbe tömörült kis nemzetállamai képesek legyenek a nagyhatalmi hódításoknak ellenállni. Czartoriski után Kossuth foglalkozott e gondolattal 1850-ben, azután Klapka György. Nálunk legismertebbé a Kossuth-Klapka-féle dunai konföderációs elmélet vált, s koronként megújuló utópia volt a szövetségben és önállósában élő dunai népek békéje és hatalma. (Történelmi legendák szerint abban, hogy Rákosi Rajk Lászlót választotta ki az előkészítendő Tito- és imperializmusellenes koncepciós per áldozatául, szerepe volt annak, hogy Rajk nem titkolta egy, a szocializmuson belül maradó, dunai konföderáció iránti vágyait. És Sztálinnak nem jött volna jól a felszeletelt kis komcsi országok helyett egy hatalmi szerveződés...) A

z Osztrák-Magyar Monarchia szétesése előtti pillanatokban Jászi Oszkár is foglalkozott a dunai konföderáció szép reményeivel, amelyeket Illíria államszövetségének nevezett. Jászi elképzelése szerint az Illíria államszövetség tagja lett volna Ausztria, Magyarország, Csehország, Lengyelország, a Monarchia délszláv területeivel. Micsoda ellenálló politikai és gazdasági térség alakulhatott volna itt ki, a sok egymás ellen kijátszható, egymást elárulgató, közép- és kelet-közép-európai kis nyomoronc történelmi hátsóudvarának helyén, ha a politikai kicsinyesség, szűkkeblűség és rövidlátás helyett a megfelelő pillanatban mindenütt a megfelelő nagy formátumú, maguk előtt nem a bosszút, hanem a jövőt látó politikusok hoztak volna döntéseket. Az utolsó dunai konföderációs tervek a II. világháború idején, meg utána kaptak - rövid ideig - politikai nyilvánosságot, de akkoriban már inkább fantazmagóriának tűntek, senki nem vette őket komolyan, hiszen sokkal ,Jontosabb" tervek vonatkoztak már ránk: közeledett a jaltai paktum, a világ betagozása két hatalmas parancsnokság érdekszférájába. Ha ezzel szemben sikerre jutott volna a dunai konföderáció gondolata, akkor se Hruscsov, se Brezsnyev nem kószálhatott volna itt a tankjaival, és Clinton is csak szépen bekéredzkedhetne, hogy szeretne egy kicsit barnulni az Adrián. Nem intézkedhetne itt egy pasas, aki a világtörténelem legdrágább orális szexét produkálta az évezredváltó emberiség számára. (Monica interjús gázsijára gondolok, amelyet a részletek föltárásáért érdemelt ki...) Mi pedig éljük a magunk kisszerű életét, Krisztus öt sebétől és a bombázgatásoktól jó étvágyra kapva bekajáltuk a húsvéti sonkát, elnehezülten emésztgetünk, hiszen a háború - amelyik különben sincs! - mihozzánk igazán nem fog begyűrűzni. Hogy' is történhetne ez meg? Megúsztuk a gátszakadást folyókon is. Olykor itt-ott emelkedett még a Tisza, a belvíz még ellepi a földeket, de az ár, ha lassan is, nehezen is, de elkezdett levonulni r

avaly is húsvétkor borzolta a kedélyeket a külföldi magyarok Ugye, nincs ez másként most sem. Tavaly Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke dobta be a köztudatba az utódállamokban élő magyarok kettős állampolgárságának ügyét, hogy a trianoni-schengeni határok ne jelentsenek előttük új vasfüggönyt. A kívánság óriási hörgést váltott ki, a brüsszeli főnökök is üzentek, hogy normáik szerint elképzelhetetlen másmilyen különbségtétel, mint amilyen az állampolgárság szerinti. Ez azonban sokak számára súlytalan ellenvetésnek számított. Most is ugyanerről van szó, csak egy kicsit másképp. Most az foglalkoztat bizonyos politikai köröket, hogy Tőkés László jelölhető volna-e magyar köztársasági elnöknek. Tőkés a második külföldi magyar politikus, aki szóba kerül e posztra. Néhány évvel ezelőtt Duray Miklós pozsonyi magyar pártvezető neve merült fel ezzel kapcsolatban. Miért nem inkább Kasza József szabadkai polgármestert óhajtják jelölni? A nemzeti óhajok is kielégülhetnének és a békevágy is nyerne egy nagy bajszú szimbólumot...