Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-03 / 78. szám

MOZAIK 15 ink Régóta mondják: a , ? mindenben otthonos tudósemberek ideje lasie8 san lejáróban. A ma Leonardo da Vincije már K j vagy festene, vagy épísal tene. Manapság e foget' lalkozások elmélyült, r™ «ak a szakmájuknak ae" élö embereket kiván!' nak- Feszegetik sokan, ' ho9y a mai Mona Lisa ie* bajának élethű ecsetelé,nK se igencsak elvonná a ma mérnökének épitészetre kívánatos idejét. ha" (Mint ismeretes, a híres iye Itáliai festő, a Mona Lisa megfestője egyben ko, ranak kiemelkedő épiSe- ,®»e volt.) Azért n.ncs teljesen veszve „annak a bizonyos fejál uzének a nyele"' zal hogy néhányaknak meg sikerül magukban on- összekötni két három " ; '"dományágat, mégpetaZ d'9 ugy, hogy egyik ne- sem tor a másik rovásáJ MÍ ,öbb: 'öbbek 'T ...v®re való alkotás ab- szuletikl 50ban Ismerünk szegedieket, t. » akik nem csupán a tanult tűkor dományukban állnak helyt jot- kiválóan, hanem a művészJiy' ri áS. a zeneélet, és az iroges dalom dolgaiban is otthonosan mozognak. Szabó tanár el; ur nemcsak az itáliai kultúra i^&^nelem, a lukácsi filozófia ,smertkutatójai hanem da- városok épületek, tájak vában szonra örökftője is egyben Sfnf Szórtok fustanart Jómagam futball ina-közben ismertem meg unt-Evek múltával derült csak tag] ki hogy Szabó tanár úr múely Veszlélek is egyben. Ne™ ag'nemcsak a könyvbarátok, mo-hanem a szép képek kedvelői is ismerhetik. Gyújtó és •«* alkotó. A minapi tárlatán, • Tanárember - itáliai tájakon Filozófus, a derű festője amelynek a Szegedi Ifjúsági Ház adott otthont, mondotta dr. Pál József - valamikori csapattárs, Olaszországot járt Itália- szakértő -, hogy Szabó múvész úrnak azért muszáj más helyekre is elvinni a festményeit, mert otthon már betelt minden fala. (Az ünnepi megnyitón azért másról is szólott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára. A teljes szöveg a Szeged folyóiratban olvasható.) Magunk is meggyőződhettünk arról, hogy „az idegen falakra" aggatott képek állják a helyüket. Érdekesek, figyelemre érdemesek. Szabó Tibor képei - grafikái, tájrészletei - impesszionisztikusan realisztikusak. A festő-grafikus mondandója világos és jellegzetes. A porpasztell festményeken a sárga-zöld és lila színek érvényesülnek. Bátor kontúrok harmóniája - mondaná rá a képvilág igazi szakértője. Szabó tanár úr a kiállítás apropóján említette, hogy annakidején, a kezdetekkor, külföldi útjain kezdett festeni. Diákként került Franciaországba, ott ismerkedett a művészet világával s már akkoriban úgy gondolkodott, mint a fiatal Arany János, akiről a Családi kör cimú verse után tudjuk, hogy nemcsak szerette a verseket, nótákat, hanem: „Effélét csinálni maga is próbálgat." Később főiskolai tanárként, kutatóként járta az itáliai tájat. Mivel arrafelé Dr. Szabó Tibor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára: - Megfestettem a kastélyt, ahol Liszt Ferenc és Gulácsy is járt. A konferenciák szabadidejében tájakat, műemlékeket örökítek meg. (Fotó: Gyenes Kálmán) szinte minden lépéskor valami világhírességbe „szokott botlani az emberiség," Szabó tanár urat is megfogták az „ántivilág" remekei. Az „Itáliai tájak" címet viselő képkiállítással - amely már nem az első a festő és grafikus életében - ennek egyéni színezetű lenyomatait tárja elénk. A szicliai tájon például tetten érhető a görög kultúra, bár 3200 méteres a szintkülönbség, amit egybeláttat velünk a „Szicíliai táj" című festmény. A természet játéka, a hegy, a sík összesímulása, a színek halmaza, a látásmód egységes, kiforrott egyéniségre vall. Róma, Capri, Padova, Velence, Firenze részei úgy, ahogy azokat a tanári konferenciák szabadidejében a magyar tanárember fölképezhette. Mert tudjuk, habár a mediterrán tájon mindig tobzódik a látnivaló, kép mégiscsak abból lesz, amelyiket a múvész a saját érzésvilágán keresztülvezet. Amit szőlőcsipegetés közben megfigyel, amin a szobortalpon vagy éppen folyólépcsőn elméláz. És valamikor szépen megfest. Szabó tanár úr vidám, derűs múvész benyomását kelti. Eggyé állnak össze előttünk az általa látott lilák, sárgák, zöldek. Az ernyőfenyők, a ciprusok, a leánderek, az életük egy virágzására ötven évig türelemmel váró agavék. Templomok, hidak, piacok, sarki bárok, úgy, ahogy ha Olaszországban járunk véletlenül, azokkal soha nem találkozunk, de mégis úgy őrizzük emlékünkben, mintha tényleg úgy lenne, ahogy azokat Szabó tanár úr láttatja. Ugyanis Szabó Tibor a csendet, a nyugalmat, a mozdulatlanságot, vagyis a bölcs ember derűjét hozza onnét. Nem mondja, de halljuk: ,.Emberek, ne veszekedjetek! Kicsik vagyunk a nagyvilági forgatagban, akár a virágjától életét vesztő, hegylábi agavé". Ha már ennyire belelendültünk - s miért is ne tennénk? - a más munkájának dicséretébe, mindenképp említenünk illik San Gimignano tornyairól készült kompoziciót, amely a nyolcadik századba vezet vissza bennünket. Az akkoriak tornyot emeltek a gazdagság tiszteletére. Ami a minden ötven évben uralmat váltó magyar embernek szinte hihetetlen, a tornyok azóta is állnak. Arrafelé - ez már tényleg nem a képképző feladata, még csak nem is a szépet tanító tanáré, sőt a filozófusnak se igazán fölróható - valami, valahogy másként működik, mint a sivárnak, egyhangúnak és lestrapáltnak tudott magyar alföldi tájon. De, hogy mi is szeretjük a szépet, vágyjuk e gazdagságot - a kiállítás adta bátor példáját. Amit, ugye, mégiscsak ember alkotott. Tanárember, aki többet lát és láttat a világból. Mindnyájunk örömére. Majoros Tibor ók. "Uj" Centrum Áruházat kapnak irEz.fv. e'ei®n a Skála Aruhcu, Kft. és a Centrumi Áruházak Rt. egyeS J*£ ÁV*L lé,reÍöt? az L CLAruh«'ánc Rt. Dir*, é$ off*«iv éhes fejlesztéseket H? Ve9re « áruház'anc e9ységeiben. é A 'k°rszerúsítések, újjáUsáh sorrendjének alakuUsaba„ döntő motívum, Jedv Pr-10ntást é'veznek a éuült f ad°ttsáSú- kiX^'kturálisháttértőkelSeZ6,anemzetközi san fp iA^ k6 kerúlt, gyorEzcn i r®giók áruházai, í az úi - a'apJán kerül sor ^mVaá0lt SZegedl sára. 0,1132 megnyitáAzju^ beruhá2,s te|_ smí-SSE ü ^^^'akftásara és az SsJtechnologlameghonos(tá_ lásám a2erendeZés meSáju_ • egyedi ^ 3ruvédelem és az r3S< ak,alakUáSáAi , sszeget. tér teriilete SOrán az eladó!számolásáva;3[ak;árakfeli méterrel nőtt J, neSyzctményeként ^f ered" I ^területe 3S30 I™1" méterre emelkedett" A^^6'" tésze,i munkáltok ^ matos üzemelő ~ fo'ya" és fél hönl f melle» - két igénya s; zés teljes cseréje és az árukészlet feltöltése történik meg. Az elkülönült osztályok helyett teljesen átlátható és átjárható „szintek" fogadják a vásárlókat. A vevők kényelmét szolgálja, hogy - szinten belül bármely pénztárhelynél fizethetnek. Az árugazdálkodási rendszer alapját a vonalkódos pénztárgépek jelentik. Az áruházban elektronikus áruvédelmi rendszer működik. Az átalakítás eredményeként, mintegy 30 százalékos forgalom-felfutást várunk. E cél elérése érdekében az április 8-i nyitásra, mintegy 350 millió forintos indulókészlettel készültünk fel. A ruházatban erőteljesen nő a márkás termékek aránya, amely egyben az irányváltást is jelzi. A hölgyek a Gelco kabátjai és nadrágai, a Mona Lisa elegáns, a Steilmann fiatalosan divatos, a Primera olcsón fiatalos öltözetei mellett megtalálhatják a Charmouse nőies kosztüméit is divatszínekben. Az urak számára a márkák közül a Roland és Baumler konfekciótermékei, a Seidensticker és a Jean Chatel ingei, továbbá a Burlington pulóverei emelhetők ki. A farmerkínálatban a közkedvelt Levi's és a Mustang jelentik a márkabővítést. Új sport- és szabadidőmárkák képviseltetik magukat, mint a Nike és az Adidas. Kínálatunkban újdonságként jelennek meg a hanghordozók, s jelentősen bővül a könyvválaszték. Az illatszer 100 négyzetméterrel megnövelt területén óra- és bizsuértékesítés is folyik. A kedvező vásárlási körülményekhez a már jól bevált szolgáltatások is hozzájárulnak: - a Mister Minit - a valutaváltás - a virág- és ékszerértékesítés, valamint az újonnan nyíló kávézó. A bevásárló napok keretében - április 8-18-ig programokkal, akciókkal várja minden kedves régi és új vásárlóját a kívül-belül újjávarázsolt, teljesen klimatizált. mozgólépcsővel ellátott szegedi Centrum Áruház. Immár hagyomány, hogy a megújult áruház - az áruház székhelyéül szolgáló város tiszteletére - Centrum Népszerűségi Díjat alapít. Ez évben először Szegeden az a személy nyeri el a díjat, aki „Szeged tudományos és kulturális életéért" a szegediek demokratikus szavazása alapján a legtöbbet tette. A díj a bevásárló napok zárónapján, ünnepélyes keretek között kerül átadásra. Szegeden a XX. század utolsó évében a XXI. század áruházát építettük „fel". (x) ÁRUHÁZLÁNC Rt. Agrárhitelek, kisvállalkozóknak Útba esik, jövet-menet • MTI-Press A takarékszövetkezeteket a vidék bankjaiként ismerjük, hiszen az 1655 település közül - amelyen fiókjuk működik - 600ban csak a takarékszervezet nyújt pénzügyi szolgáltatást, több mint 2 millió ügyfél részére. Betétet ugyan a posta is gyűjt, de hitelügyleteket, számlavezetést csak a takarékszövetkezetek vállalnak azokon a kistelepüléseken, ahol a bankoknak nem éri meg fiókot nyitni, a kis forgalom miatt. - Az elmúlt öt évben a takarékszövetkezetek integrálódtak - állítja Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető elnöke/hozzátéve, hogy ez elengedhetetlen feltétele a vidékfejlesztéssel, ezen belül az agrárfinanszírozással kapcsolatos feladatok végrehajtásának. A takarékszövetkezetek a korszerű forint- és devizafolyószámla - vezetés mellett betételhelyezési és befektetési lehetőséget és különböző hitelkonstrukciókat kínálnak. Emellett számos kedvezményes kamatozású, központilag támogatott refinanszírozott hitelt is közvetítenek. Azáltal is a vidék bankjai, hogy egyedül ők adnak mikro-, azaz alacsony hiteleket az igénylőknek. Akár 25-100 ezer forintos hiteleket is - szemben a többi bankkal, amelyek az 1 millió forint alatti hitelektől elzárkóznak. A takarékszövetkezetek által nyújtott agrárhitelek összege 1998-ban 11 milliárd forint volt, mely 33,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Takarékbankkal együtt a kihelyezett agrárhitelek összege elérte a 14 milliárd forintot, ennek kétharmad része mikrohitel. Egy-egy hitel értéke átlag 3,5 millió forint, szemben a 20 milliót is meghaladó országos átlaggal. Mindez bizonyítja, hogy a többi bank kevés, de nagyobb összegű hitelt ad ki, ezzel szemben a takarékszövetkezetek által nyújtott hitelek elsősorban a kisebb beruházásokat tervező családi gazdaságok igényeit elégítik ki. Jelenleg 124 takarékszövetkezet és a Takarékbank áll kapcsolatban az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal, a hazai két nagy garanciaintézmény egyikével. (A másik a Hitelgarancia Rt.) • Hogyan lehet Önöknél garanciához jutni? - kérdeztük dr. Ulrick Anikó ügyvezető igazgatót. - Hozzánk azok fordulnak, akiknek a hitelkérelméhez a bank elégtelennek ítéli a fedezetet. Alapítványunk nem végez önálló hitelbírálatot, - a hitelt felvevő vállalkozónak kell jelezni a banknál vagy a takarékpénztárnál, hogy garanciát szeretne igénybe venni. A garanciáért egyszeri díjat kell fizetni, melynek mértéke a garantált hitel 0.5-3.5 százaléka. A hitelt megkapó gazdának az Alapítvány maximum 5 napon belül garantálja az igényelt hitel szerződés szerinti részét. • Mennyi hitelt nyújtottak eddig az idén és hol vették legnagyobb számban igénybe? - A takarékszövetkezetekhez 1999. január 1-től március 2-ig beérkezett 188 kérelemből 46 esetben kértek garanciát 225 millió forint hitelhez. A vidéki vállalkozók óvatosabbak városi társaiknál, mert az átlag 4.9 millió forint, jóval alatta marad az alapítványi 11,7 millió forint átlagának. A Tolna megyei, a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei és a Gyór-Sopron-Moson megyei vállalkozók voltak a legaktívabbak, de a többi megyéből is viszonylag kiegyenlítetten érkeztek a hitelgarancia kérelmek. # Milyen típusú vállalkozók kérték a segítségüket és mire? - Főként egyéni vállalkozók (64 fő) és őstermelők (43 fő), de aktívak a kft-k (47 db) és a szövetkezetek (14 db) is. A legtöbb garanciát szántóföldi, illetve növénytermesztésre fölvett hitelhez vették igénybe, szám szerint 128 esetben. Az állattenyésztéssel kapcsolatos hitelgarancia kérelem kevesebb volt, mint a korábbi években, eddig csak 42 esetet tartanak nyilván. Ezenkívül az élelmiszertermeléssel, a kereskedelmi szolgáltatással és a lakossági szolgáltatással kapcsolatos hitelgarancia-kérelmeket lehet még megemlíteni - tájékoztatott az igazgató. Természetesen nemcsak az agrárvállalkozók kaphatnak mikrohiteleket. Lehetőség van a nyugdíjpénztár, a lakás-előtakarékossági szolgáltatások és a legmodernebb, külföldön is használható bankkártya igénybe vételére is. Üzleti partnerek számára a nyílt és zárt végű befektetési alapok is hozzáférhetők. Most készül egy kisvállalkozói hitelcsomag közösen az Ipari és Kereskedelmi Kamarával - tudtuk meg az OTSZ-nél. Hasonló tárgyalásaik vannak az Ipartestületek Országos Szövetségével is. A Magyar Gazdakörök Országos Szövetségével kötött együttműködési megállapodás szerint a családi gazdaságok, az értékesítő, a beszerző szövetkezetek és a gépkörök eredményes működését támogatják. Szorosabbra zátják a falugazdákkal a jelenleg is meglévő kapcsolataikat. A gazdák hitelkérelmeinek, pénzügyi terveinek az elkészítését is segítik. A takarékszövetkezetek az elmúlt évtizedekben vidéken országszerte a helyi társadalom aktív szereplői lettek. Pénzügyi szolgáltatásaikon kívül ugyanis támogatói a helyi egyesületeknek, iskoláknak, gyermekintézményeknek, egészségügyi alapítványoknak. Tolna, Győr, Nógrád, Vas megyében például népdalköröket támogatnak. Óriási előnyük más bankokkal szemben, hogy a hitelek nyújtásakor helyben születik a döntés a helyi ismeretséggel, információkkal rendelkező munkatársak körében, akik ismerik az ügyfélkört, annak szorgalmát, körülményeit. Ezt Így jellemzik: „A személy konkrét ismerete többet ér, mint egy konkrét fedezet." Bíznak a takarékszövetkezetekben a helyi lakosok is, mivel fizetőképességük stabil és az egyedüli 100 százalékos magyar tulajdonú hitelintézetek. Ruxiicsko Mária