Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-29 / 99. szám

II. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1999. ÁPR. 29. EU-mix Integrációs kézikönyv Az EU-integrációs elő­készületek egyik fontos része az önkormányza tok ebben, illetve a ké­sőbbi feladatok megva­lósításában vállalt sze repe. Ehhez nyújt segít­séget számukra az Ön­kormányzati Szövetsé­gek Tanácsa, a Nemzet­közi Város- és Megye­igazgatási Szövetség, valamint az USA Nem­zetközi Fejlesztési Hiva­tala gondozásában meg­jelent „EU-integráció ­önkormányzatok I." cí­mű könyv. A magyar önkormányzati rendszer alapelveiben ugyan megfelel az uniós elvárások­nak, de gyakorlati működé­sén még van mit formálni. A helyi önkormányzatoknak ugyanis olyan pozícióhoz kellene jutniuk, hogy befo­lyásolhassák az unió azon döntéseit, amelyek hatással lehetnek további fejlődésük­re. Ezért lehet óriási jelentő­sége annak a hiánypótló ki­adványnak, amely ehhez nyújt értékes és sokrétű in­formációt, hiszen eddig csu­pán közgazdasági, jogi és kereskedelmi kérdéseket taglaló művek készültek. Az „EU-integráció - önkor­mányzatok I." kötetben ol­vasható tanulmányok vi­szont a magyar csatlakozási tárgyalások folyamatában is alkalmazható, aktuális té­mákról szólnak. Ezek mel­lett természetesen az EU fej­lődésével kapcsolatos isme­retanyag sem hiányzik a kézikönyvből. Fontos, hogy a könyv vá­laszt ad arra, milyen ismere­tekkel kell rendelkeznie egy uniós állambeli polgármes­ternek, helyi képviselőnek, illetve útmutatást ahhoz, hogy az önkormányzatok el­igazodjanak a csatlakozást elősegítő források kihaszná­lási lehetőségei között. A kötetet kézbe vevők arra is választ kapnak, milyen vál­toztatások segíthetik elő a polgárok élet- és munkakö­rülményeinek, biztonságér­zetének javítását. N. R. J. Kutatási keret • Eger (MTI) Az Európai Unió kutatás­ra és fejlesztésre meghirde­tett keretprogramjában első ízben vehet részt hazánk; a 3500 milliárd forintnyi prog­ramalaphoz Magyarország 14,7 milliárd forinttal járul hozzá - közölte Lehoczky László, a program koordiná­lásában részt vevő Miskolci Egyetem osztályvezetője egy Egerben tartott regioná­, lis információs napon. Az unió eddig négy kuta­tási-fejlesztési keretprogra­mot hirdetett, ezek elsősor­ban tematikus jellegű kutatá­si projekteket támogattak. A most elindított program ­amely pályázati lehetőséget nyújt vállalkozások számára is - főbb témái az életminő­ség javítása, a környezeti források ésszerű felhasználá­sa, a felhasználóbarát infor­mációs társadalom megvaló­sítása, illetve a fenntartható gazdasági növekedés. A szakember felhívta a figyel­met a széles körű tájékozta­tás fontosságára. • Kübekháza: Salieri-fesztivál\ ifjúsági találkozó, sváb házak... Kilométernyire a hármas határtál Kilométernyire fekszik Kübekháza a magyar­román-szerb határtál. A hármashatármentiség ­túl a szerbiai háborún ­nagymértékben megha­tározza a falu minden­napjait, és egyre inkább pozitívan. Több nyári rendezvényt tart Kübek­háza, amelyek messze földről vonzanak érdek­lődőket. S hogy nemcsak a rendezvényturizmus életképes e községben, arra nézvést bizonyíték: a régi stílusú sváb házak léte, amelyek - rendbe rakva - szintén vonzhat­nának jelentós számú érdeklődőt. Boldog Krisztina polgár­mestert arról kérdeztük: mennyiben befolyásolja a te­lepülés életét a hármashatár­mentiség. 9 A községtől nem mesz­sze, a Vajdaságban, hábo­rú dúl. Mennyire érzékel­hető ez Kübekháza min­dennapi életében? - Ami érzékelhető, a ha­tárőrök és rendőrök folyama­tos mozgása. Ez talán még pozitív is; jó lenne, ha nem­csak háborús helyzetben lát­nánk ennyi rendőrt a terüle­ten. • „Békeidőben" azért mégis inkább előnyei van­nak a hármashatár-men­tiségnek. - Ez nem mindig volt így. Sokáig „zsákfalu"-volta határozta meg Kübekháza helyzetét. Itt nincs határát­kelő, innen nem vezet út máshová, ez rányomja a bé­lyegét a gazdasági életre. Ez volt tehát a meghatározó még néhány évvel ezelőtt is. De amióta sikerült visszhan­got szereznünk a hármasha­tár-mentiséggel kapcsolatos - A hármashatár-mentiségnek ma már inkább előnyei vannak - mondja Boldog Krisztina polgármester. (Fotó: Karnok Csaba) rendezvényeknek, egyre több az előny. A rendez­vényturizmus nagyban hoz­zájárulhat Kübekháza széles körben való megismerteté­séhez. # A község nyári ren­dezvényei egyre ismer­tebbek. - Mint például a rendkí­vüli népszerűségre szert tett Salieri-fesztivál, amelynek megrendezése már hagyo­mánynak számít Ktlbekhá­zán. Az évről évre megtar­tott, többnapos rendezvény­sorozat keretében zenei elő­adásokra kerül sor a temp­lomban. A Salieri-zenekar, illetve Pál Tamás támogatá­sával beindított fesztiválba mindig belefér a kübekházi asszonykórus zenei estje, szólóest, nagyzenekari est, és így tovább. • Egyre nagyobb híre van a hármas határ menti ifjúsági találkozó­nak is. - E rendezvényt is ki­lencvenöt óta tartjuk. A há­rom ország három megyéjé­nek határmenti települései ­Óbéba s Keresztúr Temes megyében, Majdánrábé Ki­kinda megyében, továbbá Kübekháza — által megszer­vezett találkozó központja, rotációs rendszerben, min­dig másutt-másutt van. Kü­bekházán tavalyelőtt tartot­tuk a program fó részét, ta­valy Románia adott helyet a találkozónak. Az idén hol lesz?... Még nem tudjuk. Az eredeti elképzelések szerint május 29-30-án lett volna a rendezvénnyel kapcsolatos határnyitás két napja, s ahogy közeledik a dátum, úgy válik egyre kisebbé az esély, hogy a találkozót hár­masban meg tudjuk csinál­ni. • De nem biztos, hogy Kübekháza csak a kü­lönféle rendezvények idejére fogadhat vendé­geket. - Annál is inkább, mert például még ma is sok régi stílusú sváb ház áll a kö­zségben. Ezek, rendberak­va, illetve hagyományőrző stílusban fölújítva, sok-sok érdeklődőt vonzhatnának Kübekházára, a hármas ha­tár mellé. Farkas Csaba Dél-Alföld: önálló arculattal Példaértékű régiéépítés Az EU-csatlakozásra készülés tükrében jelen­tős lépésként értékelhe­tő, hogy a Dél-Alföldi Re­gionális Fejlesztési Ta­nács április 22-i ülésén ­egyeztetési anyagként ­elfogadta a Dél-Alföld régió területfejlesztési koncepcióját. Ezzel elin­dulhat a kormányrende­letben meghatározott, kötelező egyeztetési fo­lyamat a helyi és a kor­mányzati szervekkel. Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének munkatársai állították össze azt a négy kötetes regionális területfejlesztési koncepciót, amely alapja lesz a területfej­lesztési stratégiai program el­készítésének. Miután a szak­mai csoport tagjai már dol­goztak a Dél-Alföldön, így alapos rálátásuk volt több részfeladatra is. Ezért termé­szetesnek tűnt, hogy a kon­cepció első kötetében a terv­előzményeket taglalták, a másodikban szöveges hely­zetértékelés olvasható, külön kötetben találhatóak a táblá­zatok, grafikonok, illetve egy másikban maga a fejlesztési stratégia. A komplex regionális fej­lesztési célokat meghatározó stratégiai program elkészíté­sére a megfelelő ágazati szakemberek bevonásával kerül majd sor, tudtuk meg Stratégiai célok • Munkatársunktó Váljék a Dél-Alföld önálló arculattal rendelke­ző, sikeres nemzetközi szereplővé a kibővülő EU Délkelet-Európára nyíló kapujaként, legyen a régi­óépítés hazai modellje, a közös érdekeken alapuló együttműködés és a regio­nális léptékű hálózati kap­csolatokra épülő innováci­ók révén, valamint belső erőforrásaira támaszkod­va, a problémák megoldá­sával, a külső és belső pe­rifériák integrációját meg­valósító térség, amelynek valamennyi lakója számá­ra biztosítható a minőségi életviszonyok fokozatos javításának lehetősége. Gyurcsek Tamástól, a Dél­Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatójától. Mivel a prog­ram összeállítását az ügynök­ség irányttja, már áprilisban és májusban - fórumsorozat keretében - a régió szerveze­tinek széles körét igyekeztek, igyekeznek bevonni a mun­kába. Az egyeztető, véle­ményformáló találkozók egyikére - a DemNet anyagi támogatásával - a civil szer­vezetek képviselői kaptak meghívást. Természetesen a vállalkozói szféra bevonására is hangsúlyt helyeznek, hi­szen a magántőke szerepváll­alására szintén nagy szükség lesz. Ezért, hazánkban el­őször május 5-én Hódmező­vásárhelyen - az USA Mun­kaügyi Minisztériumának Magyarországon Működő Gyors Reagálás Projektirodá­ja anyagi és szakmai támoga­tásával - egy gazdaságfej­lesztési munkamegbeszélés­sorozat kezdődik, amely ké­sőbb Békéscsabán, illetve Kecskeméten folytatódik és június 9-én Szegeden zárul. Természetesen a Dél-Alföld Internet-oldalain (www. del alfold.hu) elhelyezett terület­fejlesztési programvázlatok véleményezésére is lehetőség van. A tervek szerint ugyanis a Dél-alföldi Fejlesztési Ta­nács (DARFT) már a májusi ülésén tárgyalná a stratégiai programot, hogy júniustól el­indulhasson a hivatalos véle­ményezési procedúra is. Az operatív programok és konkrét projektektervek el­készítésével sem zárul le a folyamat, hiszen részben már felálltak, illetve a közeljö­vőben alakulnak meg a DARFT kabinetjei, amelyek a DARFT elnökének tanács­adó testületeiként folyamato­san dolgoznak ki különböző operatív programjavaslato­kat. Ezen regionális szintű munka költségeit pedig a központi költségvetés is tá­mogatja. A feltételek biztosí­tása kapcsán Gyurcsek Ta­más kiemelte: Nógrádi Zol­tán, a DARFT elnöke ered­ményes tárgyalásokat folyta­tott Szeged város önkor­mányzati vezetőivel, hiszen a tanács legutóbbi ülésén Csonka Gábor alpolgármes­ter bejelentette, hogy a város helyiséget biztosít a régiós feladatok ellátásához, az Oroszlán utca 2. szám alatti épületében. A Dél-Alföldön tehát nem lesz akadálya, hogy tovább folytatódjon az az országosan is példaértékű régióépítés, amely a régió Phare-pénzeinek hatékony kezelése mellett, elindította az uniós elveken alapuló programkészítési munkát. Nyilvánvalóan ebben szere­pet játszott kedvező politi­kai és szervezeti háttér is. Az itteni erőfeszítések nemcsak idehaza, de külföldön is elis­merést vívtak ki, ugyanis a fejlesztési ügynökség veze­tője lehetőséget kapott arra, hogy az Ügynökségek Euró­pai Szövetségének brüsszeli kongresszusán ismertesse a magyarországi és a dél-alföl­di régióépítés tapasztalatait. N. Rácz Judit • Ismét remekeltek a makóiak „Hazánk az atlanti úton17 Az Erdei Ferenc Keres­kedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola csapata a második helyen végzett nemrégen az „Európa 2000" című országos tör­ténelmi s állampolgári ve­télkedőn. A makói közép­iskola háromfős csapata ­Lökös Gabriella, Busa Csaba, Köteles Imre - Szi­lágyi Sándorné tanárnő, Európa-polgár multipliká­tor fölkészítésében nyerte el e nagyon előkelő he­lyezést. A vetélkedő már a XXI. század magyar és európai polgára fölké­szültségét igényelte a diá­koktál. Az „Európa 2000" törté­nelmi s állampolgári vetélke­dőt amit az Oktatási Miniszté­rium Közoktatási Modernizá­ciós Közalapítványa szervezte meg, a Haza és Haladás Ala­pítvány támogatásával. Célja, hogy a tanulók történetileg megismerkedjenek a társada­lom működésével, a különbö­ző korok demokratikus intéz­ményeivel, a klasszikus polgá­ri demokráciák működésével, továbbá az egyén szerepével, lehetőségeivel, közvetlen kör­nyezete és országa sorsának alakításával, ezzel is segítve a XXI. század magyar állampol­gárainak fölkészítését. A vetélkedősorozatot '90 óta minden évben meghirde­tik, az Erdei Ferenc Kereske­delmi és Közgazdasági Szak­középiskola azóta folyamato­san rész is vesz a versenyen, Szilágyi Sándorné - az állam­polgári s társadalmi ismeretek tanára - fölkészítésében. Az általa fölkészített, erdeis csa­pat nagyon szép eredményeket ért el: '96-ban országos első, tavalyelőtt negyedik, tavaly második, az idén pedig ismét második helyen végeztek. A kétfordulós vetélkedő el­ső fordulóján rejtvényfüzetet töltöttek ki a résztvevők. A feladatok önálló kutatómun­kára, a szakirodalomban való búvárkodásra késztették a diá­kokat - természetesen tanári irányítással. E forduló az Eu­rópai Unió működésével, gaz­dasági s kultúrpolitikájával foglalkozott. Itt az erdeis csa­pat - a több száz feladatme­goldó között - 4. helyezést ért el, és továbbjutott a második fordulóba, amely egyszers­mind döntő is volt. A döntőt ­ahová az első 20 csapatot hív­ták meg - nemrég tartották Székesfehérváron. Az egész napos vetélkedőn a téma a XX. század, az európai integráció, s a NATO történelme, továbbá bel- és külpolitika volt. A ta­nulók vizsgáztak politikai kul­túrából, diplomáciából, kreati­vitásból, írásban és szóban egyaránt. Szóbeli vitát folytat­tak NATO-csatlakozásunkról ­„Hazánk az atlanti úton" cím­mel -, s a bírálók arról is meggyőződhettek, mennyire vannak otthon a helsinki záró­okmány, a békepartneri prog­ramok, a kisebbségvédelem is­meretei terén. A döntőn ­amely már a XXI. század ma­gyar és európai polgára fölké­szültségét igényelte - a 2. he­lyet szerezte meg a makói Er­dei csapata. A résztvevők érté­kes könyvajándékban részesül­tek, s részt vesznek az első há­rom helyezést elért csapat nyá­ri kirándulásán. F. Cs. Az agrárium és az unió • Budapest (MTI) Várhatóan június elején fejeződnek be Magyaror­szág és az Európai Unió feltáró megbeszélései az agráriummal kapcsolat­ban, a tényleges érdemi ügyekben döntést hozó tárgyalási forduló előrelát­hatólag a jövő év elején lesz - mondta Vajda László, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium (FVM) európai integrációs főosztályának vezetője Az EU agrárreformja - agrár­csatlakozásunk esélyei cí­mű konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón. Vajda László közölte: Ma­gyarország mezőgazdasága képes lesz harmonikusan beil­leszkedni a unió egységes ag­rárgazdaságába. így Magyar­ország átfogóan nem szándé­kozik átmeneti időszakot kér­ni az integrációs folyamat se­gítésére. A belépés első napjá­tól az ország vállalja az összes kötelezettséget, de ezzel pár­huzamosan az EU által bizto­sított valamennyi joggal is él­ni kíván. Vajda László vitára számít az EU-val az agrártámogatá­sok tényleges nagyságáról, amibe beletartoznak a kom­penzációs kifizetések, vala­mint a termelési kvóták. Ezek azért fontosak Magyarország számára, mert az agrárgazda­ság további lehetőségeit hatá­rozzák majd meg az uniós tag­ság elnyerését követően. A fő­osztályvezető szerint a joghar­monizációt tekintve jól áll az ország. Magyarország a csat­lakozást megelőzően - feltéte­lezve, hogy a támogatást né­pességarányosan osztják el ­évi 250-300 millió euróra szá­míthat. Ebből legalább évi 50 millió eurót költhet az agrár­szektor fejlesztésére. A 2002­es csatlakozást feltételezve a Magyarország által igénybe vehető pénzügyi támogatások 2006-ra 2 milliárd 275 millió euróra nőnének. Ez összessé­gében mintegy 120-150 millió euróval kevesebb, mint amit Magyarország az Agenda 2000 alapján kapott volna. Ciliszavak « ASER Enciklopédiából (Uniós fejezet) ARIANE: Az EU fran­cia gyártmányú kontinentá­lis rakétája, amelynek rob­banófejéből kortárs irodal­mi alkotások hullanak a célba vett területekre. PHARE-PROGRAM (magyar nyelvterületen: „Far-program"): A kelet­európai országok ülőgumó­betegségben szenvedő la­kóinak szánt támogatás. LINGUA (lásd még a Kámaszutra „Linga" c. fe­jezetét): Az uniós szabvá­nyoknak megfelelő szerel­mi kultúra teijedését szol­gáló program férfiaknak szóló része. EURÓPAI UNIÓ (gö­rög-latin): Európa föníciai királylány és Zeusz egye­sülésének emlékére rende­zett bacchanália, amelynek idején ország- és erkölcsi határok nélkül cserélgethe­tik páijukat az unió polgá-

Next

/
Thumbnails
Contents