Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-26 / 96. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1999. ÁPR. 26. KII ak« • Budi Az: lannak előteije vetési i szomb; koztatc párt o selőcsc politik vezméi és az ú egyrés; gényeb részt p kedve' rosszal gazdas; Eg P" • Siói A hí ve az < ját 70 mányg jelenti egészsi baton í zeti O: vetségi mon. / jövő é mint 5 veznek gatásái ban is átalaki pontja mondt ügyi e gát szc felada ben ki meg a Kái • Gö. Mú •andó sével l li) Gs nagy , liaford úji Gc műkőt Gá'spí bibliai mának Göncc leikés; readta szentfi Biblia Sz* •Kői Kő díszte retek idei s; vezett vébe. fogva dák Györj meste amely kezte mésre I Az hívási ros p lehet lakás, vásta sek f, dását ban. szeri mány áll a másn Sőt, l korm hetséj Bács-Kiskun Megyei Területi Igazgatóság 6000 Kecskemét, Szövetség tér 1.11/12. V Tel./fax: 76/481 -726, 76/328-155 NEW HOLLAND Jánoriialmi Mezőgazdasági Gépkiállítás és Vásár 1999. április 29.-május 1. Ha a hirdetést magával hozza, jjjy^Jypyj'aJ várja! Tfgy hónappal ezelőtt aligha számított valaki is arra, M2j hogy az elhúzódó légicsapások a NATO országait, és partnereiket is kényelmetlen helyzetbe hozzák. Bár egymást érik az egyeztetések, nincs két tagország, amely ugyanúgy képzelné el a jugoszláviai akció folytatását. A feszültség más okok miatt ugyan, de minden NATO-ország kormányában megvan. Az amerikaiak tovább erőltetnék a légicsapásokat, és ha szükséges, az életet is lebénítanák Szerbiában, csak ne kelljen szárazföldi csapatokat küldeni A hazatérő csillagos lobogóval beborított koporsók kísértete sosem tett jót a választások előtt álló kormánypártnak. A franciák és az angolok viszont alapos előkészítés után a szárazföld felől is bevonulnának Koszovóba: ők az európai status quo-t féltik, mondván, jobb egy elfoglalt terület, mint egy elszakított, amely esetleg precedenst teremtene másutt. Ehhez a félelemhez Németország csak annyiban csatlakozik, hogy a kelet-közép-európai humanitárius katasztrófák mindig Berlint érintik a legérzékenyebben. A német közvélemény kezdettől gyanakodva figyeli az eseményeket: ők a menekülthullámtól félnek, mondván, hogy a balkáni realitás nem változik meg az Apache helikopterektől. Természetesen a magyar politika kínjai is egyre nőnek, ahogy a szárazföldi beavatkozás réme felmerül. Adott esetben itthon nehéz lenne megmagyarázni az áldozatvállalást a nemzeti akarat ellenében. Igaz, ezzel a gondolattal az EUtárgyalások előtt jó lesz megbarátkoznunk. Ugyanilyen felszín alatti feszültség van Romániában is, ahol egyedül a hivatalos kormány támogatja a NATO akcióját. Bukarest természetes szövetségese minden országnak, amely a Trianon utáni határokat védi, így a román politika komoly kutyaszorítóba került: vagy egy (minimum) területi autonómia fegyveres kicsikarásában vesz részt (és aggódva gondol Erdélyre), vagy elesik a NATO-tagság ígéretétől. Ami Koszovó körül történik, már régen nem valamiféle katonai rutinfeladat. Több mint egy hónappal a kezdet után egyre inkább az egységesnek mutatkozó NATO valódi egysége a tét. A NATO kínjai Diáktüntetések • Mexikóváros (MTI) Több tízezer diák tüntetett a hét végén a mexikói főváros központjában az egyetemi díjak tervezett emelése elleni tiltakozásul. Az egyetemekre való beiratkozás eddig szinte ingyenes volt. A tüntetés szónokai szerint a tervezett díjemelés (évi két centről évi 120 dollárnak megfelelő összegre) a szegényebb dolgozók gyermekeit megfosztaná a tanulás lehetőségétől. A fiatalok az egyetemistákra gyakorolt rendőri megfélemlítés sokasodó esetei ellen is tiltakoztak, demokratikus és ingyenes oktatást követelve. Schüssel maradt • Bécs (MTI) Wolfgang Schüssel osztrák alkancellárt szombaton az Osztrák Néppárt kongresszusán megerősítették pártelnöki tisztségében. Az 53 esztendős politikus, aki négy éve vette át az ÖVP vezetését Erhard Busektől, a szavazatok 95,9 százalékát kapta. A 461 küldött közül 440-en voksoltak rá. Tűzszünet • Kinshasa (MTI) Yoweri Museveni ugandai államfő és Laurent-Désiré Kabila, a Kongói Demokratikus Köztársaság (volt Zaire) elnöke azonnali hatályú tűzszüneti megállapodást írt alá Líbiában. A francia és angol nyelven közzétetl megállapodást a Moamer Kadhafi líbiai vezető szervezte minicsúcson Szirt városában írták alá. • „A Vajdaság ügye NATO-ügy" Teendők az embargó körül • Légitámadás Nis és Lucsani ellen Ritkuló szerb sorok? A lerombolt nisi gép- és fegyvergyár. (MTI Telefotó) • Belgrád, Washington (MTI) A NATO légiereje vasárnapra virradóra ismét bombázta Nis és Lucani városát. Négy bombát dobott az atlanti légierő a Belgrádtól 220 km-re délre elterülő Nis északi iparnegyedére, tűzvészt és más jelentős károkat okozva. Személyi sérülésről nem érkezett jelentés. A Belgrádtól 140 km-re délnyugatra fekvő Lucsani városban egy 3000 embert foglakoztató vegyiüzemre öt rakétát lőttek ki az atlanti repülőgépek. A Belgrád közelében, az Avala-hegyen lévő távközlési létesítményeket is támadás érte. A szerb tv átjátszó állomása sértetlen maradt, de az áramszolgáltatást biztosító berendezést találat érte, ezért a tv vasárnap délutánig szüneteltette, a rádió pedig más hullámhosszon folytatja adását. A szerb erőknek egyre nagyobb nehézségeket okoz, hogy feltöltsék soraikat vélte vasárnap Jamie Shea, a NATO szóvivője. A harci helyzetről - ezúttal Washingtonban - tartott szokásos tájékoztatón Shea és Konrád Freytag katonai szóvivő beszámoltak arról, hogy a NATO gépei ismét súlyos csapásokat mértek a Koszovó területén etnikai tisztogatást végző és előrenyomuló erőkben. A szóvivők nem mondták el, mekkora lehet a háborúban már odaveszett szerb katonák létszáma, de azt az információt megerősítették, hogy az utánpótlás a jugoszláv hadsereg számára egyre nehezebb. • Washington (MTI) A NATO tagországainak állam- és kormányfői a hét végén tartott washingtoni ülésükön elfogadták a NATO korszerűsitett stratégiai koncepcióját, tagsági akciótervek kiadásával megerősítették a szövetség elkötelezettségét a bővítési folyamat továbbvitele mellett. Koszovóval kapcsolatban közzétett nyilatkozatukban a Jugoszlávia elleni légitámadások intenzívebbé tétele mellett foglaltak állást, és ez egyben azt is jelenti, hogy lekerült a napirendről a NATO szárazföldi erőinek bevetési terve. A NATO készen áll felfüggeszteni Jugoszlávia elleni légi hadműveletét, ha Belgrád elfogadja az ismert nemzetközi feltételeket, illetve megkezdi csapatainak kivonását Koszovóból, pontos és gyors ütemet kilátásba helyező időrend szerint - áll az atlanti szövetség közleményében. A dokumentum szerint a NATO ezt követően ENSZ-határozat jóváhagyásáért folyamodik, amely egyebek mellett Koszovó demilitarizálását, nemzetközi közigazgatás alá helyezését és egy NATO-gerincű nemzetközi katonai erő telepítését helyezi kilátásba. A tizenkilenc tagország állam- és kormányfőjének nyilatkozata leszögezi: „támogatjuk a demokratikus Jugoszlávia megteremtését, amely védelmezi a kisebbségi jogokat, különösen a Vajdaságban és Szandzsákban". Orbán Viktor és Bili Clinton. (MTI Telefotó) A csúcstalálkozón részt vett magyar küldöttséget vezető Orbán Viktor miniszterelnök szerint a magyar nemzeti érdekeknek megfelelő módon foglalkozik a Koszovó-nyilatkozat a Vajdaság kérdésével. „A vajdasági magyar kisebbség ügye nem magyar ügy, hanem NATO-ügy" - mondta a kormányfő, aki azt is egybevágónak tartja a magyar érdekekkel, hogy a NATO nem változtatta meg Jugoszláviával szembeni fellépésének stratégiáját. Orbán Viktor kijelentette: Magyarország éppen azért támogatja a légi csapások intenzitásának növelését, hogy elkerülhető legyen a stratégiaváltás, a szárazföldi bevetés. Martonyi János magyar külügyminiszter elmondta: ésszerű az a feltételezés, hogy az atlanti szövetség az eddiginél intenzívebben fogja használni a magyarországi repülőtereket. Hogy bombázni is felszállnak-e majd onnan a NATO katonai gépei, erről azt mondta, hogy „nem kizárt". Martonyi teljesen irreálisnak minősítette azokat a feltételezéseket, hogy Magyarországnak esetleg tartania kellene jugoszláv támadás veszélyétől. Az atlanti szövetség által Jugoszláviával szemben megerősített olajszállítási embargós döntés kapcsán a magyar miniszterelnök elmondta, hogy valószínűleg már a keddi budapesti kormányülésen foglalkozni kell az embargó érvényesítésének teendőivel. NATO-tagként Magyarország hozzájárulhat az igazságosabb világ építéséhez - hangoztatta Washingtonban elmondott ünnepi beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök valamennyi NATO-tagország vezetőjéhez hasonlóan röviden megemlékezett az elmúlt ötven évről, majd kézjegyével látta el az úgynevezett washingtoni nyilatkozatot. Ebben az államfők egyhangú eltökéltségüket fejezik ki arra, hogy a jövő században is védik népüket, területüket, továbbá a demokrácián, az emberi jogokon és a jogállamiságon alapuló szabadságukat. A NATO nyitott marad minden olyan európai demokrácia számára, amely teljesíti a tagság feltételeit, és amelynek felvétele javítja Európa biztonságát és stabilitását. A szövetség Ukrajnával, Oroszországgal és más partnereivel is együtt dolgozik a hidegháborús megosztottság eltüntetésén. A NATO-államok vezetőinek, illetve a Jugoszláviával határos nem NATO-tag országok képviselőinek ugyancsak a NATO-csúcstalálkozó helyszínén íartotl tanácskozásán ez utóbbi országcsoporttal való szolidaritás kinyilvánítása volt a fő üzenet a NATO részéről. Intenzívebbé kívánják tenni a humanitárius segítségnyújtást, a háború utáni időszakra nézve pedig egész Délkelet-Európa számára szóló újjáépítési alap létrehozását tűzik ki célul. Az Euroatlanti Partnerségi Tanács is ülésezett Washingtonban: ezen a találkozón a NATO-államok és a békepartnerségi programban részt vevő országok vezetői vitatták meg a partneri együttműködés elmélyítésének lehetőségeit.