Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-24 / 95. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1999. APR. 24. kommentár Szomorkás ünnep F

él évszázaddal ezelőtt is volt a világon egy nagy háború. Hidegháború. Igaz, abban nem az etnikai tisztogatás, a bombázás játszotta a főszerepet, hanem a fegyverkezés. Az is elsősorban Keleten, a szovjet expanziós politika és a csatlós kommunista rezsimek megszilárdulása révén. Ennek ellensúlyozására jött azután létre egy nyugati védelmi szövetség, amely éppen tegnap ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az ünnepen, különösképpen egy ilyen kerek évfordulón, illik megemlékezni a megtett útról, annak a legjelentősebb mérföldköveiről Washingtonban 19 ország egybegyűlt vezetői azonban most - ünnep ide, ünnep oda - egy olyan aktuális problémával foglalkoznak, amelynek megoldásától nagyban függ e katonapolitikai társulás további sorsa. Tudniillik, s ezt nagyon jól tudják a washingtoni ünneplők, a NATO-nak most sem szabad letérnie arról az útról, amelyet 50 évvel ezelőtt Harry S. Truman, amerikai elnök dolgozószobájában fogalmaztak meg: az Észak-atlanti Szövetség feladata a demokratikus szabadságjogok megőrzése, a politikai és gazdasági együttműködés fejlesztése. Koszovóban ezeket az elveket a mostani szerb rezsim (hosszú évek óta) lábbal tiporja. A védelmi szövetség egy hónappal ezelőtt azért vetette be haderejét Jugoszláviában, hogy érvényt szerezzen a Balkán e részén is az említett elveknek. Az ünneplőbe öltözött urak gondterhelt arcán átfut egyegy mosoly, de a következő pillanatban már a koszovói rébusz megoldásán gondolkodnak. Mindannyian tudják, hogy a megkezdett játszmát be kell fejezni. S azt is, hogy csak győzelemmel szabad azt befejezni! V

ilágos ez a három , friss" NATO-tag előtt is. Számukra még kényesebb ez az állapot, hiszen alig egy hete lettek teljes jogú tagjai a szövetségnek, máris „harcba" kellett indulni. Közülük Magyarország van a legrosszabb helyzetben: a földrajzi közelség, a csaknem 300 ezer vajdasági magyar kisebbség sorsa, a gazdasági veszteség, amelyet e háború miatt kénytelen elkönyvelni... Szomorkás ünnep a washingtoni. Lehet, hogy éppen most, ebben a közegben születik meg az áhított békéhez vezető megoldás? Helmuth Kohl, az államférfi • New York (MTI) Helmut Kohl volt német kancellár a héten másodszor részesült magas elismerésben: az amerikai Kelet-nyugati Intézet a most első ízben odaítélt „Évtized Államférfija" kitüntető címet adományozta a politikusnak. A New York-i Manhattan szállodában rendezett, díszvacsorával egybekötött csütörtök esti ünnepségen mintegy tucat hivatalban lévő és egykori állam- és kormányfő, köztük Orbán Viktor miniszterelnök lehetett tanúja, amint George Bush volt amerikai elnök átnyújtotta a kitüntetést a német politikusnak, azzal a rövid megjegyzéssel, hogy „a Kelet-nyugati Intézet jól választott". A szervezők nyilvánvalóan nem véletlenül választották a kitüntetés átadójának George Busht: a korábbi amerikai elnököt a független nonprofit szervezet 1995-ben az „Év Államférfija" elismerésben részesítette. A láthatóan megilletődött Kohl, aki 1982 és 1998 között volt Németország kancellátja, rövid beszédében elmondta: háború dúlta német szülővárosában 1945-ben „álmodni sem mert volna arról, hogy ilyen szoros munkakapcsolatba kerül majd az Egyesült Államok három elnökével" (köztük Bush-sal). Kohl közölte: a német nép és személy szerint ő maga úgy érzi, hálával tartozik az Egyesült Államoknak, ami különösen érvényes a II. világháborút, Németország vereségét követő évekre. „Rendkívül fontos, hogy most, amikor látjuk a Koszovóból érkező szörnyű képeket és egy új diktatúra születését Európa szívében, hálával emlékezzünk arra, amit Önök tettek értünk". Derűlátóan szólva a koszovói rendezés lehetőségéről, hozzátette: „A borzalmas szenvedés ellenére, amelynek Koszovóban tanúi lehetünk, mégis meggyőződésem: soha nem volt ennyi kínálkozó lehetőségünk, hogy a szabadság új időszakába lépjünk. Most a XX. század tapasztalatainak felhasználásával egy jobb évszázadot teremthetünk". • A legnagyobb diplomáciai rendezvény Ötvenéves a NATO • Washington (MTI) A NATO 19 tagállamának vezetői pénteken - Washingtonban tartott rendkívüli Koszová-értekezletük után nyilatkozatot fogadtak el a Jugoszlávia elleni közös fellépés további szükséges lépéseiről. A washingtoni rendezvénysorozat pénteki eseménye volt még az atlanti szövetség 50 éves fennállásának megünneplése az amerikai főváros szívében található Mellon auditórium nevű patinás díszteremben, valamint a három új tagállam Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság - képviselőinek üdvözlése az amerikai kongresszus épületében. A nagyszabású nemzetközi esemény mentén a jelen lévő küldöttségek számos kétoldalú tanácskozást is tartottak, így Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozott Bili Clinton elnökkel, akivel a Vajdaság problémáját vitatta meg, valamint Gerhard Schröder német kancellárral. Szombaton tartják a tulajdonképpeni NATOcsúcsértekezletet, vagyis az Észak-atlanti Tanács ülését az állam-, illetve kormányfők részvételével. Vasárnap a NATO-tagállamokhoz csatlakozik a békepartnerségi programban részt vevő országok csaknem mindegyike - az eddigi jelzések szerint a „nagy távollévő" Oroszország (és Fehéroroszország) kivételével -, Tony Blair és Bili Clinton a kerekasztal mellett. (MTI Telefotó) és az Euroatlanti Partnerségi Tanács csúcsszintű ülését rendezik meg. A 19 tagállam és a békepartnerségi programban részt vevő 23 ország 42 elnöke, illetve miniszterelnöke tartózkodik Washingtonban, hogy részt vegyen a háromnapos csúcsértekezleten. Washington eddigi történetében ez a legnagyobb diplomáciai rendezvény. A találkozósorozat legtöbb eseményénének otthont adó Ronald Reagan kongresszusi központ környékén példátlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, a washingtoni belváros jelentős részét lezárták a gépkocsiforgalom elől, valamint több utca- és sugárútszakaszt a gyalogosok elől is. A NATO kész felfüggeszteni Jugoszlávia elleni légi hadműveletét, ha Belgrád elfogadja az ismert nemzetközi feltételeket, illetve meggyőző módon megkezdi csapatainak kivonását Koszovóból, egy pontos és gyors ütemet kilátásba helyező időrend szerint áll a NATO washingtoni csúcsértekezletén kiadott nyilatkozatban. A dokumentum szerint a szövetség ezt követően olyan ENSZ-határozatért folyamodik, amely egyebek mellett Koszovó demilitarizálását, nemzetközi közigazgatás alá helyezését és egy NATO-gerincű nemzetközi katonai erő telepítését helyezi kilátásba. • Pozsony (MTI) Az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnöke, Anna Malíková szerint Szlovákiát egy-két éven belül a trianoni határrevízió veszélye fenyegeti. Á nacionalista párt vezetői pénteken sajtótájékoztatón bírálták a szlovák kormány NATO-transzportok szlovákiai áteresztéséről szóló dönTrianon revíziója fenyeget" tését. Az SNS úgy tudja, hogy a NATO felszólította a szlovák kormányt: ha kell, erőszakkal akadályozza meg a szlovákiai lakosság lehetséges tiltakozásait a szállítmányok ellen. A nemzetiek élő lánccal is készek útját állni a katonai szállítmányoknak. Amit a NATO Jugoszláviában művel, az nem békefenntartás, hanem „közönséges lincselés" - hangzott az SNS véleménye. Malíková szerint „a szlovák közvélemény ^megdolgozását' trányttó utasítások az Európai Unió tanácsától érkeznek" a szlovák fővárosba, s ezek között szerepel az is, hogy Szlovákia csak akkor lehet az Európai Unió és a NATO tagja, ha kész eltörölni a benesi dekrétumokat. Ötvenezer katonaszökevény • Bonn (MTI) Jugoszláviában egyre nő a koszovói háborút elutasítók száma, amit az is megerősít, hogy a hadsereg példátlan kényszersorozási hullámmal igyekszik feltölteni sorait - írja pénteki számában a Frankfurter Rundschau. Az SPD-hez közel álló újságnak a Connection nevű, a katonai szolgálatot megtagadók érdekeit képviselő egyesület szóvivője, Rudi Friedrich elmondta: a NATO-csapások kezdete óta rendőri és katonai járőrök Jugoszlávia egész területén (utcán, buszokon) igazoltatják a fiatal férfiakat. Aki nem tud igazolványt felmutatni, azt elviszik. Egyes értesülések szerint a „kényszerbehívók" célzottan irányulnak azon személyek ellen, akik korábban fölemelték szavukat Milosevics elnök háborús politikájával szemben. Gorán Milanovics, a Béke és Nemzetközi Megértés Kezdeményezés (Ifias) ügyvezetője Bonnban azt állítja, hogy az utóbbi hetekben ötvenezer fiatal tagadta meg a bevonulást, illetve szökött meg a hadseregből. Elsősorban montenegrói, valamint vajdasági román és magyar fiatalokról van szó, akik nem látják be, miért kellene a szerbek érdekeiért harcolniuk. Mivel külföldre szökni gyakorlatilag lehetetlen, a legtöbb dezertőr bujkál. A háború ellenzőire súlyos büntetés vár. Azok, akik nem tesznek eleget a behívóparancsnak, hadbíróság elé kerülnek. Az újvidéki katonai börtön már zsúfolásig megtelt olyan személyekkel, akik ki akarták bújni a katonai szolgálat alól. A büntetés öt évtől halálos ítéletig terjed, utóbbi azonban meglehetősen ritka. A legtöbb elítéltet egyenruhába bújtatják, és Koszovóba viszik - állítja a Connection szóvivője. Montenegróban tömeges méretet öltött a fegyveres szolgálatot megtagadók száma. Helyi értesülés szerint Niksics városban február közepén 600 helyi lakosnak küldtek ki behívót, de a megjelölt helyen mindössze hatan jelentek meg. A kisebbik jugoszláv tagköztársaságban a behívottak alig egynegyede tett eleget a mozgósítási parancsnak. hírek Martonyinyilatkozat • Washington (MTI) Magyarország számára elfogadhatatlan lenne, hogy területéről induljon szárazföldi NATO-akció Jugoszlávia ellen, mert az hatalmas humanitárius és politikai kockázatokkal járna, új népirtásra és újabb nemzetiségi tisztogatásra vezetne, aláásná az egész térség stabilitását. Éppen azok a politikai célok kerülnének veszélybe, amelyeknek elérése az észak-atlanti szövetség közbelépésének célja volt mondotta Martonyi János magyar külügyminiszter a CNN hírtelevízió vendégeként a NATO-csúcsról készült különkiadásban. Ukrán döntés • Kijev (MTI) Az ukrán parlament pénteken úgy szavazott, hogy az ország függessze fel részvételét a NATO békepartnerségi programjában, és állítsák le a rakétakilövő berendezések megsemmisítését - jelentette az ITAR-TASZSZ. Ecevit győzött • Ankara (MTI) A szavazatok 22 százalékával Bülent Ecevit miniszterelnök Demokratikus Baloldal Pártja (DSP) nyerte a múlt vasárnap rendezett törökországi parlamenti választásokat. A második helyen a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) végzett, a voksok 18 százalékával. Ecevit pártja 136 helyet szerzett az 550 fős törvényhozásban. Az MHP 130 képviselőt küldhet a parlamentbe, több mint kétszer annyit, mint az 1995-ös választások után. Tüntetés a NATO mellett • Szófia (MTI) Jugoszlávia elleni légi csapások kezdete óta első alkalommal tüntettek a NATO mellett Bulgáriában. Pénteken többb százan gyűltek össze Szófiában a parlament épülete előtt az észak-atlanti szövetség támogatásának jegyében. „Nem Milosevicsre, nem Szerbiára, igen Bulgáriára és igen Macedóniára" - kiáltozták a kormánypárti fiatalok által kezdeményezett megmozdulás résztvevői. A tüntetők kifejezték szolidaritásukat a koszovói menekültek áradatának kitett szomszédos Macedóniával is. Bossi és Annán • Róma (MTI) Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök hivatalos látogatásra akaija meghívni Belgrádba Kofi Annán ENSZ főtitkárt - mondotta Umberto Bossi, az Északi Liga nevű olasz párt első embere a Miloseviccsel folytatott beszélgetés után az olasz televíziónak. Bossi közvetlenül azután nyilatkozott, hogy a jugoszláv fővárosban megbeszélést folytatott Milosevics elnökkel. Április 19-től 28-ig tartó egyéni vonal akciónkban a DÉLTÁV telefonvonalak ára EGYÖSSZEGŰ FIZETÉS ESETÉN mindössze: brilttÓ I 7.4009- Ft, Részletfizetés esetén: bruttó 20.000,- Ft, második egyéni vonal vásárlása esetén: bruttó 1 2.500,- Ft fmw/?r Az akció csak a szabad kapacitással rendelkező belterületekre vonatkozik! További információkért tárcsázza a díjmentesen hívható akciós zöld számot: 06-80-822-833, vagy keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat!