Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-22 / 93. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1999. ÁPR. 22. kommentár Tudjman feledékeny A

Z úgynevezett „első háború" előtt, '91 elején, Szlobodan Milosevics akkori szerb és Franjo Tudjman horvát köztársasági elnök találkozott a Karadjordjevóban. Nincs ebben semmi különös, hiszen az egykori Tito-rezidencia akkortájt még mindenki rendelkezésére állt - aki legalább olyan rangos állami tisztséget töltött be, mint a két elnök. Tudniillik, az említett időszakban - eresztékeiben ugyan már recsegett, ropogott - még állt a föderatív berendezkedésű Jugoszlávia, s a köztársaságok elnökei gyakran tárgyaltak ebben a Duna-menti vadászparadicsomban. Arról nem érkezett hír, hogy a szerb és a horvát elnök vadászott-e Karadjordjevóban. Arról azonban igen, hogy a tárgyaláson „közös érdekű, igen fontos kérdések" kerültek napirendre. Jelesül, nem más, mint Bosznia-Hercegovina testvéries felosztása! Abban az időszakban a hat köztársaság vezetői arról vitáztak, hogy miként lehetséges a tüóinak nevezett Jugoszlávia egyben tartása: továbbra is föderatív államforma révén, vagy egy svájci mintájú konföderációban. Hetente találkozott a „hatos", mindenki elmondta a maga közismert verzióját, azután hazatértek otthonaikba: Zágrábba, Ljubljanába, Belgrádba, Titogradba, Szkopjéba és Szarajevóba. Ilyen „páros" találkozó azonban csak egy volt: a Tudjman-Milosevics randevú. A későbbiek folyamán bebizonyosodott, hogy a két politikus valóban erről tárgyalt, hiszen a véres háború idején mindkét fél úgy igyekezett meghúzni a saját határait, hogy az Bosznia kettéosztását tegye lehetővé. Ez azonban soha sem valósul(hatot)t meg. Tudjman most hallgat. Nem foglal állást, mert valószínűleg nem ért egyet a Nyugat beavatkozásával. 0

, mint a legendás Tito-hadvezér legfiatalabb tábornoka, még a „be nem avatkozás elvén alapuló szuverenitásról" hallott mesterétől. Ma azonban más szelek fújdogálnak a Száva partján (is). A 77 éves elnök nyilván már nem tudja felmérni, hogy mekkora kárt okozott karadjordjevói találkozójával, meg azt sem, hogy miért rossz az, ha a koszovói genocídum elítélésével még mindig késlekedik... • Találat érte a pártszékházat is Újvidék - hidak nélkül • Zágrábi esélyek Miért hallgat a horvát elnök? • Zágráb (MTI) Franjo Tudjman az egyetlen európai államfő, aki nyilvánosan még nem foglalt állást a Jugoszlávia elleni NATO-támadás ügyében, és nem ítélte el a koszovói albánok elüldözését sem - erre hívta fel a figyelmet legfrissebb számában a Nációnál című zágrábi ellenzéki hetilap. Az újság emlékeztetett arra, hogy Tudjman néhány hónappal ezelőtt még katonai akciót is indított volna a NATO vezette boszniai békefenntartó SFOR-erők ellen, ha annak páncélosai a Martin Brod-i bosnyák-horvát határvita lecsillapítása érdekében horvát ellenőrzés alatt álló területre vonultak volna be. A lap Tudjman hallgatásának lehetséges okait boncolgatva emlékeztetett rá: a horvát elnök már többször is megfogalmazta azokat a félelmeit, hogy a Nyugat katonai intervenciót is végrehajthat a délszláv térségben olyan célok elérése érdekében, amelyek nem szolgálják Horvátország érdekeit. Az államfő elítélte, hogy a Nyugat egyfajta „területi blokkszemlélettel" a Balkánhoz sorolja országát, és - a korábbiaknál ugyan lazább keretek között, de - ismét egyfajta föderációs együttműködést akar kialakítani a volt Jugoszlávia utódállamainak többsége között, beleértve Horvátországot is. A Nációnál szerint a horvát elnök a NATO akciójában azt láthatja: a Nyugat nem engedi meg többé, hogy a nemzeti és állami szuverenitás védernyője alatt a Balkán egyes államaiban továbbra is átgázoljanak az általános demokratikus normákon. A NATO-akcióval gyakorlatilag el lehet temetni Tudjmannak azt az álmát, hogy Bosznia-Hercegovina egy részét Horvátországhoz csatolják, ahogyan arról Szlobodan Milosevics elnökkel évekkel ezelőtt megállapodott. A lap szerint Tudjman nem értette meg, milyen alapvető változások történtek Nyugaton az új nemzetközi rend kialakításával kapcsolatban. Az elemzés előrejelzése szerint Milosevics legyőzése után csak idő kérdése lesz, hogy a nemzetközi közösség mikor számolja fel a boszniai szerbek államalakulatát, ahogyan meg fog változni Horvátország és a boszniai horvátok közötti eddigi kapcsolatrendszer is. A Nációnál úgy vélte: Tudjman és az által vezetett, kormányzó Horvát Demokratikus Közösség elszalasztotta az utolsó lehetőségét is, hogy az országot beillessze az új nemzetközi rendbe a NATO jugoszláviai fellépése kapcsán. A cikkben ugyanakkor annak a reménynek adtak hangot, hogy Horvátországnak nem ez volt az utolsó esélye erre, mivel a néhány hónap múlva tartandó parlamenti választások után az ország új vezetése élni tud az alkalommal. Bomba csapódott be az Uscse irodaházba is. (MTI Telefotó) • Belgrád, Újvidék (MTI) A NATO gépei szerdára virradóan ismét támadták Jugoszláviát. Találat érte a fővárosban az Uscse irodaházat, amelyben Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök pártjának, a Szerbiai Szocialista Pártnak az irodái is működtek. A szerb televízió felvételei szerint az épület lángokban állt, majd a szerda Ejtőernyősökkel foglalnák el Belgrádot • Prága (MTI) A Právo című cseh baloldali lap szerint a NATO a Jugoszlávia elleni katonai akció tervezése során azt is fontolgatja, hogy néhány ezer elit ejtőernyőssel villámgyorsan elfoglalná Belgrádot, miközben északi irányból erős szárazföldi támadást indítana a szerbek ellen. Az újságnak ezt egy, neve mellőzését kérő magas rangú katonai tisztségviselő mondta, aki állítólag jól tájékozott a NATO brüsszeli elképzeléseiről. Az illető szerint ennek az akciónak Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök eltávolítása lenne a legfőbb célja. A NATO állítólag nem számol azzal, hogy az említett támadással egy időben szárazföldi támadást indítana Koszovóban is. A koszovói akció néhány órás késéssel kezdődne, lényegében Belgrád elfoglalása után. Az északról jövő támadás Magyarország, Románia, vagy Bulgária területéről indulna ki Jugoszlávia ellen - írja a lap. A Právo úgy tudja: Brüsszel már a múlt héten felkérte Prágát, hogy tájékoztassa, mennyi időt venne igénybe az amerikai hadsereg egy vagy két páncélozott hadosztályának és az azt kísérő utászalakulatoknak az áthaladása Csehország területén. Az újság azt állítja, hogy az első NATO-vonat már most csütörtökön áthalad a Cseh Köztársaság területén. A vonat Németországból Csehországon, Szlovákián és Magyarországon keresztül lőszert és műszaki berendezéseket fog szállítani a Balkánra. reggeli képek azt mutatták, hogy a tűzoltóknak sikerült megfékezniük a tüzet. Több szint teljesen kiégett. A 22 emeletes épület a Száva partján, Belgrád egyik új negyedében áll. A kormánypárt irodái mellett több magánkézben lévő rádió- és televíziótársaság, köztük a Milosevics elnök lánya, Marija által vezetett „Kősava" rádió- és tévéllomás is ebben az épületben működött. A tűz miatt benn rekedt 15 polgári személy. NATO-gépek bombázták a Vajdaságban, Újvidéktől 30 kilométerre délkeletre fekvő Novi Szlankamen települést: két erős robbanás hallatszott a környéken. A jugoszláv hírügynökség jelentése szerint az észak-atlanti szövetség harci gépei Valjevóban hajnalban ismét támadták a keddre virradóra már megrongált Krusik nagyüzemet. A Vajdaság székhelyén, Újvidéken, illetve a város közelében több célpontot is támadtak a NATO repülőgépei. A városban két rakétatalálat érte az eddig még épen maradt egyetlen Duna-hidat. A híd vasúton és közúton járhatatlanná vált, csak gyalogosforgalomra alkalmas, így állítólag a Budapest-Belgrád vasúti összeköttetés is megszakadt. A híd elleni támadásnak nincs áldozata. A két másik újvidéki Duna-hidat már április l-jén, illetve 3-án lerombolták. ••• VEGYE HASZNALT AUTÓJA HASZNÁT, ÍGY OLCSÓBBAN VEHET ÚJ SKODÁT! hírek Szlovák vasút • Pozsony (MTI) A szlovák kormány úgy döntött, hogy megnyitja az ország vasúti hálózatát a NATO szállítószerelvényei előtt. A négypárti koalíció baloldali ereje, a Demokratikus Baloldal Pártja a kormány döntését nem támogatta, de tiszteletben tartja a kabinet határozatát. A Magyar Koalíció Pártjának miniszterei a NATO-kérés teljesítéséhez ugyanúgy hozzájárultak, mint a Mikulás Dzurinda kormányfő vezette Szlovák Demokratikus Koalíció és a Rudolf Schuster vezetésével jegyzett Polgári Egyetértés Pártja. Arafát és Mubarak • Kairó (MTI) Hoszni Mubarak egyiptomi államfő és Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke Kairóban négyszemközt tárgyalt a palesztin állam kikiáltásával kapcsolatos kérdésekről. A tárgyalás mintegy 20 percig tartott, majd mindkét fél részéről bekapcsolódtak más tisztségviselők is. A palesztin vezetők április végén döntenek arról, hogy május 4-én, a palesztin autonómia átmeneti időszakának lejártakor a Gázai övezetben és a Jordán nyugati partján kikiáltják-e a palesztin államot vagy későbbre halasztják. Krétai rakéták • Moszkva (MTI) Megérkeztek Krétára az orosz SZ-300-as légvédelmi rakéták - adta hírül a Roszvooruzsenyije vezetője. Grigorij Rapota, a vállalat vezetője elmondta, hogy Oroszország és a Ciprusi Köztársaság már minden egyezményt aláírt és a légvédelmi rendszer már megérkezett Kréta szigetére. A nicosiai kormány által megvásárolt légvédelmi rendszert Törökország erélyes tiltakozására és a térségbeli stabilitást féltő országok nyomására Ciprus helyett a Görögországhoz tartozó Kréta szigetén állítják hadrendbe. Hágai törvényszék • Hága (MTI) A hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze, Louise Arbour üdvözölte azt a bejelentést, hogy Németország és Nagy-Britannia fokozza együttműködését a szervezettel a koszovói atrocitásokról folytatott nyomozások ügyében. Arbour asszony nagyra értékelte, hogy a két kormány titkosszolgálati, hírszerzési anyagokat is átad majd irodájának. „Ez az együttműködés lehetővé teszi a katonai és rendőri erők parancsnoklási struktúrájának meghatározását, s így a katonai és politikai vezetők felelősségének bizonyítását" mondta. Sonia Gandhi • Újdelhi (MTI) Sonia Gandhi, az Indiai Kongresszus Párt elnöke közölte Kocseril Raman Narajanan köztársasági elnökkel, hogy képes kormányalakításra a mai parlamenti erőviszonyok között. Ehhez két napra van szüksége. A pártelnök asszonyt az elnök kérte fel arra, hogy mérlegelje a kormányalakítás lehetőségét, miután szombaton a bizalmi szavazáson megbukott a hindu nacionalista vezetésű Vadzspaji kormány.