Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-20 / 91. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1999. ÁPR. 20. Moszkvai logika? Yf éveset lehet egyelőre tudni Borisz Jelcin és Bili il Clinton ötvenperces telefonos konzultációjának tartalmáról. A moszkvai közlemény azt emeli ki, hogy Jelcin elismételte Clintonnak az orosz szlogent: véget kell vetni az erőszakos akcióknak. Nyilvánvaló azonban, hogy a szűkszavú közlemény elsősorban az orosz belpolitikára tekintettel fogalmazódott. Egy másik megbeszélés után ugyanis - amelyet hétfőn a Kremlben tartottak a jugoszláv helyzetről - az orosz államfő azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb Milosevicset rábírni, egyezzen bele a nemzetközi békefenntartó erők Koszovóba telepítésébe. Erről szól Viktor Csernomirgyin különmegbizatása is. A NATO légicsapások kezdete óta Moszkva most először váltott hangnemet és ez azt a reményt kelti, hogy az ENSZ égisze alatt lehetséges lesz a koszovói béketeremtés. Ha Milosevics makacsságát Moszkvából bírálják, az azt is jelentheti, hogy nyíltan is vállalják, amit amúgy eddig is pontosan tudhattak: hiába ígérgetik, hogy indul a nagy orosz hajóraj a válságövezetbe, hiába gyakorlatozik feszt a Balti- és a Fekete-tengeren a flotta - az orosz hadigépezet e pillanatban nem alkalmas a NATO „elrettentetésére". A moszkvai politikai célok elérésére vagy megközelítésére csakis akkor van esély a Balkánon, ha a nemzetközi erők részeként Oroszország is részt vesz a majdani békefenntartásban. M

oszkva Milosevics-bírálata után azért is könnyebb a lélegzet, mert lehet bizakodni: a Kremlben talán működik egyfajta politikai logika. Es ez nemcsak a „nagypolitika" alakítói számára lehet reménykeltő. A háború kiterjedésétől rettegő hétköznapi emberek millióinak rossz tapasztalatok alapján a következőképpen forog az agya: minél több politikus cáfolja a szárazföldi akciók tervét, annál nagyobb a veszélye a szárazföldi akciók megindításának. Azt pedig még soha senki nem tagadta, hogy ez esetben nem az olajfinomítókban, a hadiüzemekben és az utánpótlási útvonalakban esik kár, hanem meghalnak az emberek. Ha Milosevicset senkinek sem sikerül az épelméjűség felé mozdítani, a NATO-nak nem marad más választása, mint a szárazföldi támadások megindítása. 150 éves a Brassói Lapok • Brassó (MTI) Másfél évszázados „születésnapján" gazdag emlékszámmal jelent meg a Brassói Lapok című magyar nyelvű romániai hetilap, az erdélyi magyar újságírás legnagyobb múltra visszatekintő kiadványa. A brassói magyar hetilap azt a Brassói Lapot tekinti elődjének, amely a Cenk alatti városba bevonuló Bem tábornok utasítására 1849. április 16-án jelent meg először. Orosz újfasiszták • Moszkva (MTI) Az egyik moszkvai kerületi bíróság betiltotta az Orosz Nemzeti Egység (RNE) elnevezésű újfasiszta mozgalom moszkvai szervezetének tevékenységét. Az ítélet nem tartalmi, hanem formai dolgok miatt szüntette be az RNE moszkvai szervezetének bejegyzését. Figyelmeztető sztrájk • Bukarest (MTI) Kétórás országos figyelmezető sztrájkot tartottak hétfőn délelőtt Romániában a négy legnagyobb román szakszervezeti szövetség felhívására. A szakszervezetek közölték, hogy egy hét múlva általános sztrájk következik ha addig a kormány nem teljesíti követeléseiket. Az első híradások szerint a tiltakozó akcióban a dolgozók mintegy 60-70 százaléka vett részt. • Kormánynyilatkozat a német egységről Újjászületett a Reichstag Gerhard Schröder kancellár mondott beszédet az újjáépített német parlamentben, a Reichstagban a hivatalos megnyitó utáni első parlamenti ülésen. (MTI Telefotó) • Berlin (MTI) Az újjáépített berlini Reichstagban tartott első parlamenti ülésen előadott kormánynyilatkozatában a német kancellár alapvetően pozitív mérleget vont az egyesülés óta eltelt nyolc és fél évről. A Bonnból Berlinbe mutató politikai súlypontáthelyezés mérföldkövének tekintett ülésen, amelyen a Bundestag 669 képviselője mellett a tartományi kamara, a Bundesrat tagjai is részt vettek, Gerhard Schröder hosszasan sorolta a keleti országrészben végzett gazdasági újjáépítés eredményeit. Egyúttal azonban elismerte azt is, hogy a gazdaságnál nehezebb feladat a belső egység helyreállítása, a fejekben meglévő falak lebontása. A nyugatnémetek hozzáállását bírálva a kancellár kijelentette: sokan közülük megvetően vagy lekicsinylően nyilatkoznak keleti honfitársaik életrajzáról. Elmulasztják viszont föltenni maguknak a kérdést: vajon ők hogyan viselkedtek volna az NDK-ra nehezedő diktatúra körülményei között? Az egyesülés utáni új helyzet „szinte kizárólag az új tartományok lakosságától követelt alkalmazkodást, beilleszkedést, aitiely nehéz, helyenként fájdalmas folyamat volt. Ezért tisztelettel tartozunk nekik" — szögezte le Schröder. Külpolitikai síkon a német kancellár kitért Németország újfajta nemzetközi felelősségére, amely különösen a koszovói válság elmérgesedése óta érzékelhető. Beszédében leszögezte: Európának minden eddiginél inkább szüksége van jogbiztonságra és jogon alapuló békére. E két dolog csak akkor érhető el, ha Európa politikailag is illetékesnek érzi magát Európáért, és felelősséget is vállal ezért. Szeretnék többet tudni a Bramac tetőrendszerröl kérem küldjenek elmemre Termékkatalógust építkezem • tervező vagyok • kivitelező vagyok • Cim: Bramac Kft. 8200 Veszprém. Brusznyai Á. u. 24. DM ...ha építkezőként vagy tetőfelújítóként a Bramac tetőrendszerét választja. Egyetlen döntéssel 150 év tapasztalatára, egyedülállóan hosszú élettartamú fedélre tesz szert. A Bramac különleges megoldásokat, egyedi szín és formaválasztékot, maradandó értéket kínál több generációnak. Tavaszi ráadás: április 6. és május 6. között minden tetőhöz mindössze 1 forintért. Fogja vitorlájába a tavaszi szelet, és keresse a Bramac kereskedőket az ország minden pontján. BRAMAC' Ha már egyszer építkezik... Jelcin bírálta Milosevicset • Moszkva (MTI) Oroszország nem küld újabb hadihajókat az Adriára - jelentette ki hétfőn Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnök, szorgalmazva, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök járuljon hozzá a békefenntartó erök koszovói telepítéséhez. Az NATO-akciók körzetében csak az orosz Limán felderítő hajó tartózkodik, de korábban szó volt arról, hogy egy nagyobb orosz hajóraj is a térségbe indul. Jelcin ezt most teljesen kizárta. A szíriai orosz haditengerészeti bázisra mindamellett új úszódokkot küldenek, mint azt korábban Igor Szergejev védelmi miniszter közölte. Figyelemre méltó, hogy hétfőn a Balti-tengeren és a Fekete-tengeren is nagyszabású orosz flottagyakorlatok kezdődtek, de az orosz vezérkar határozottan állítja, hogy e manővereknek nincs közük a balkáni válsághoz, hanem a téli felkészülési időszak végét jelző „vizsgagyakorlatnak" tekinthetők. A Balti-tengeren 40, a Feketetengeren 30 orosz hadihajó vesz részt az éleslövészetekkel és partraszállási gyakorlatokkal egybekötött manővereken. Jelcin most közölte, hogy a Kremlben hétfőn a jugoszláviai helyzetről tartott tanácskozáson olyan döntés született: nem küldenek újabb hajókat az Adriára. Ott csak egy hajó tartózkodik (a Limán), amely egész Jugoszláviából információkat gyűjt - minden egyes repülőgépről, a csapásokról, a károkról és áldozatokról is - jelentette ki az orosz államfő. Az orosz sajtószervek főszerkesztőivel megtartott találkozóján Jelcin a légi csapások kezdete óta először foglalt állást úgy, hogy a rendezés érdekében a legfontosabb rábírni Belgrádot arra, hogy egyezzen bele nemzetközi békefenntartó erők koszovói telepítésébe. „Arra van szükség, hogy Milosevics elnök hozzájáruljon a békefenntartó akcióhoz. Különben, ha a NATO szárazföldi akcióra szánja el magát, nagyon sok áldozat lesz" - figyelmeztetett az orosz elnök. Bizonyos hangsúlyváltás a Kreml politikájában, hogy Jelcin most meglehetősen kendőzetlenül bírálta Milosevics makacsságát a nemzetközi erők vezénylésével kapcsolatosan. • A légitámadások 27. napja Három híd - lebombázva • Belgrád, Újvidék, Pristina (MTI) A NATO légiereje az utóbbi 24 óra folyamán megsemmisített három hidat, amely a koszovói tartományt Szerbiával kötötte össze. A NATO Jugoszlávia elleni légitámadás-sorozatában vasárnap támadta leghevesebben az országot. Vasárnap este 22 óra tájban 11 erős robbanás hallatszott Pristinában, Koszovó tartomány székhelyén. A robbanásokat a szerb légvédelmi ütegek tüzének robaja kísérte. A Pancsova (Pancsevo) ellen vasárnapra virradóra végrehajtott légitámadás okozta tűzvész - nem kis mértékben a térségen végigvonuló heves esők következtében - gyengült vasárnap estére, de nem szűnt meg. A polgári védelem szakértői attól tartanak, hogy a lerombolt vegyi üzemből kiszabaduló anyagok súlyosan szennyezik a környék vízkészletét. A Tanjug jelentése szerint bombatalálat érte az újvidéki megyeházát. Az első jelentések szerint emberéletben nem esett kár. A bemutatott képeken látszanak az épület betört ablakai, de tűz nem keletkezett a robbanásban. A vajdasági vezetés elítélte az épület elleni támadást, mert mint mondták - a megyeháza műemlék, és nem voR stratégiai jelentősége. Robbanások voltak hallhatók a Belgrádtól 70 kilométerrel nyugatra fekvő Mitrovicában (Szremszka Mitrovica) is. A NATO egyik gépe sikertelenül próbálta lerombolni a Palánkát (Bacska Palanka) a horvátországi Újlakkal (Ilok) összekötő Duna-hidat. Ezekkel egy időben a NATO gépei támadták Szabadkát és környékét. Erős robbanások voltak hallhatók a Palics-tó mellől. I óra 40 perckor egy NATO-gép elrepült Kraljevo felett, majd több robbanás hallatszott a várostól délnyugatra, Bogutovac falu környékén. A jugoszláv hadsereg vasárnap tüzérséggel lőtt albán menekülteket Koszovó középső részén, a Pristinától 35 kilométerrel nyugatra fekvő Lapusnik település környékén közölték a tartomány elszakadásáért harcoló (albán) fegyveresek. A gerillaparancsnok szerint a tüzérségi tűz, mintegy száz ember, köztük nők és gyermekek életét követelte. A Jugoszlávia elleni NATO-légicsapások 27. napján, hétfőn délelőtt rakétatalálat ért egy koszovói tv-átjátszóállomást. NATO-gépek támadták hétfőre virradóra a dél-szerbiai Kursumlija térségét. A körzetre mért kilencedik légi csapásban 9 rakétát lőttek ki a Kursumlija-Pristina közötti országúton fekvő Visoka falu hídjára. A hidat április 13-án és 18-án már rakétatalálat érte, ezért lezárták a forgalom elől. Egyelőre becslések sem állnak rendelkezésre arról, hogy az éjszakai támadások mekkora károkat okoztak.