Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-19 / 90. szám

4 KRÓNIKA HÉTFŐ, 1999. ÁPR. 19. MA A FEHÉR GYŰRŰ Köz­hasznú Egyesület bűncselek­mény sértettjeinek 10 és 12 óra között ingyenes jogi ta­nácsot, felvilágosítást ad az Eszperantó u. 3-5. szám alatti irodaházában. A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR ZENESZOBÁJÁBAN 17 órakor Fiatal Művészek Klubja, klasszikus zenével. Közreműködik: Tóth Orsika és Dárdai Sándor. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN (Kál­vin tér 6.) 15 órakor gomb­foci városi diákolimpia. A JATE AULÁJÁBAN 19 órakor Maderspach Kata­lin festményeiből kiállítás nyílik Mihálka György kar­nagy 75. születésnapja tisz­teletére. (A tárlap naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg). AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 16 órakor felnőttek részére agykontroll-klub, 17 órakor 3T party. Mennyire játsszuk meg magunkat? 19 órakor: Merített papírok, ef. Zámbó István képzőművész kiállítá­sa. A kiállítást Nátyi Róbert művészettörténész nyitja meg. 20 órakor: Infantilis eklektika, ef. Zámbó Happy Dead Bank koncertje. A DÓMBAN 19.30 óra­kor 800 év muzsikája hang­versenysorozat keretében Lantos István orgonaestje, közreműködik: Gregor Jó­zsef operaénekes. MA A SZOCIALISTA PÁRT irodájában (Tisza L. krt. 2—4. 1/122.) dr. Bálint János 15-16 óráig ingyenes jogi tanácsa­dást tart. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI fogadóórát tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14-től 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tagságot hitelt érdemlően iga­zolni kell). Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkavi­szonyban lévők, pályakezdők és nyugdíjasok részére. KATONA GYULA, a 13­as választókerület (Móravá­ros) képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Somogyi­könyvtár Móra utcai fiók­könyvtárában. TÓTH JÓZSEF, a 16-os választókerület (Kiskundo­rozsma) képviselője fogadóó­rát tart 16 órától a Bölcs Utcai Általános Iskolában. HOLNAP TÖRÖK CSABA, a 10-es választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart 14-15 óráig a Tömörkény Ist­ván gimnáziumban. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Baktó, Petőfi­telep) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Petőfitelepi Művelődési Házban. • Jóval nagyobb a biztonság Körforgalom Algyönél A megye egyik legbalesetveszélyesebb csomópontját „körforgalmasították". (Fotó: Schmidt Andrea) A forgalom és a közleke­dés biztonsága indokolta, hogy a Szegedet Hódmező­vásárhellyel összekötő 47-es főúton, a déli ipartelepi út ke­reszteződésénél, Algyő köze­lében körforgalmi csomópont épüljön. Azért itt alakítják ki a járműveket lelassulásra kényszerítő körforgalmi cso­mópontot, mert e keresztező­dés a megye egyik leg­balesetveszélyesebb helye­ként vált ismertté - tudtuk meg a beruházó, az Állami Közútkezelő Kht. itteni főmér­nökétói, dr. Rigó Mihálytól. A körülbelül 20 méter át­mérőjű létesítmény 94,5 mil­lió forintba kerül. A beruhá­záshoz 25 millió forinttal hozzájárult a Mol Rt., hiszen a kezelésében lévő út is csat­lakozik a körforgalmi csomó­ponthoz. A munka tavaly ős­szel kezdődött, befejezése májusban várható. A 47-es, négysávos, gyorsforgalmi úton 150-170 kilométeres óránkénti sebes­ség volt az eddigi „pálya­csúcs", ami egyáltalán nem kívánatos. A körforgalmi csomópont önszabályozó módon lassításra kényszeríti a járművezetőket, ezáltal nő az adott kereszteződésben, de a közeli, Y-alakú bekötőútnál is a közlekedés biztonsága. Ú. I. • MTI Press Sok szó esik manap­ság Koszovóról, kevesen ismerik viszont a hábo­rús események történel­mi hátterét. A szerb-al­bán ellentétek történelmi gyökereiről Réti György történészt kérdeztük. - Az albán történészek azt mondják, hogy Koszovó őslakói az illírek, az albá­nok ősei voltak. Történelmi­leg is igyekeznek megala­pozni, hogy Koszovó min­dig albán föld volt. Az al­bán és a szerb történészek azonban ellentmondanak egymásnak. Tény, hogy a szerbek a hetedik században telepedtek le Koszovóban, és Dusán cár a tizennegye­dik században létrehozta nagyszerb birodalmát, Priz­ren fővárossal. A vallási központ Pec volt, ahol az ortodox templom ma is hir­deti ezt a történelmi tényt. 1389-ben, a rigómezei (Ko­szovó Polje) csatában a dél­szláv fejedelmek vereséget szenvedtek, és egész Szerbia török hódoltság alá került. Később Albánia, elsősorban Szkander bég alatt függet­lenné vált. Szkander bég tö­rök janicsár volt, de aztán az albán nép legendás hadvezé­re lett, s Hunyadival együtt­működve harcolt a törökök ellen. Rövid időre egyesíteni tudta Albániát. Halála után azonban a törökök újból el­foglalták Albániát, és ekkor kezdődött az albánok áram­lása Koszovó felé. Az albá­nok beilleszkedtek az osz­mán birodalomba, számos • Koszovó története A szerb-albán ellentétek gyökerei albán feudális úr kapott a tö­rököktől szpáhi-birtokokat Koszovóban - foglalta össze az előzményeket a történész. • A török időkben az al­bánok - ön is említette ­beilleszkedtek a török tár­sadalomba, a törökök vi­szont arra használták őket, hogy leverjék a gö­' rög és szerb lázadásokat. - A Balkán történelmében az ilyesmi gyakori. De visszatérve Koszovó hova­tartozásához: nagyon érde­kes szimbóluma a kettősség­nek, Prizren. A XIV. század­ban Dusán cár birodalmának fővárosa volt, ötszáz évvel később viszont a XIX. szá­zadban az albán függetlensé­gi mozgalmat meghirdető „Prizreni Liga" székhelye. Mind a két ország igényt tarthat a városra, és a terület­re, de természetesen csak az egyikhez tartozhat. Zogu albán király saját belső bajaival volt elfoglal­va, ezért nem sokat törődött Koszovó hovatartozásával. 1938-ban magyar grófnőt vett feleségül, Apponyi Ge­raldine-t. Az esküvőn részt vett az olasz külügyminiszter is, mint Zogu tanúja, aki tu­lajdonképpen ekkor döntötte el, hogy Olaszországhoz fog­ják csatolni Albániát. Egy évvel később, éppen hatvan éve (április 7-én) meg is szállták Albániát. S amikor Szerbia is belekeveredett a háborúba, két évvel később, Koszovót az olaszok által el­foglalt Albániához csatolták: létrejött a Nagy Albánia, amely az albánok mindenko­ri álma volt. • Hogyan alakult ki a mai helyzet? - A második világháború után Koszovó visszakerült a szocialista Jugoszláviához. A világháborúból győztesként kikerült albán és jugoszláv kommunisták szorosan együttműködtek. Az Albán Kommunista Párt - 1941­ben jött létre - teljesen jugo­szláv befolyás alatt állt. Ek­kor még Enver Hodzsa is ju­goszlávbarát volt. Ennek kö­vetkeztében megszületett egy balkáni föderáció elkép­zelése, amely a térség más államait is befogadta volna, központjában az albán és ju­goszláv állammal. Ez megol­dotta volna a koszovói kér­dést is. Tito azonban szakí­tott Sztálinnal, Jugoszláviát kiközösítették az úgyneve­zett szocialista világból, és ebben bizonyos mértékig szerepe volt az albán nacio­nalizmusnak is. # Ám javult a helyzet a hetvenes években az úgy­nevezett „Rankovics­érát" követően. - Rankovics Tito belügy­minisztere és legbelsőbb bi­zalmasa volt, aki igen ke­mény asszimilációs és albán­ellenes politikát folytatott Koszovóban. Ez tarthatatlan­nak bizonyult; 1966-ban az albán autonóm területet tar­tományi rangra emelték, és önálló parlamentet kapott. Az albán oktatást minden szinten fejlesztették, létre­hozták a pristinai egyetemet, az albán nemzeti zászlót és az albán nyelvet hivatalossá nyilvánították. Vagyis „bol­dog időszak kezdődött" a hetvenes években Koszovó­ban. 1 Ennek a fejlődésnek vetet­tek véget a nyolcvanas évek­ben, amikor visszatértek az asszimilációs, elnyomó poli­tikához. Szlobodan Milose­vics csak feszültség gerjesz­tésével és konfliktusok pro­vokálásával volt képes fenn­tartani uralmát. A rigómezei csata 600. évfordulójának látványos megünneplése volt az első állomása annak a folya­matnak, amelynek véres végjátékát most éljük át. Ibrahim Rugova koszovói albán vezető kísérlete a válság békés rendezésére kudarcot vallott. A kilenc­venes évek közepén megje­lent a Koszovói Felszabadí­tási Hadsereg (UCK), amely kezdetben szerb rendőrök meggyilkolásával fejezte ki a koszovói albán népesség egyre fokozódó elégedetlen­ségét az elnyomó szerb poli­tikával szemben. Innen már egyenés út vezet a háború­hoz. Varga Szilveszter • 75 éve A fogadalmi templom építkezési terve Most, hogy a fogadalmi templom szentélye és ke­reszthajója körüli állvá­nyokat lebontották, az épület ezen kész részei a bájos román styl teljes szépségével gyönyörköd­tetik a szemlélőt. De a templom külseje és kör­nyéke teljesen kihaltnak látszik. Annál serényebben folyik a munka belül. Fo­lyamatban van a főhajó hatalmas vasbeton bolto­zatának munkálata és a • 50 éve szentély bevakolása. Az ez évi munkaprogram alapján még az idén elkészülnek a külső kőfaragó munkák. A főhomlokzat és a két főto­rony 1925-re van csak tervbe véve, de ha lehet, idén az egyik tornyot olyan magasra építik, hogy abban a harangok elhe­lyezhetők legyenek. A Szent Demeter templom a fogadalmi templom hasz­nálatbavétele után azonnal lebontásra kerül. (1924) A tavasz ünnepe Alig virradt fel húsvét hajnala, az emberek ki­dugták fejüket az ágyból, kinyitották az ablakokat és kinéztek a tavaszi verő­fénybe. A nagy reggeli csönd lassan fölszakadt, a rádiók fújták a friss in­dulókat. A tavasz ünne­pén, az idei húsvét-napon, fölragyogtak a munkás ar­cok. Szebben csengett az ének, jobban simogatott a nap, jobb ízű volt az étel. Az új választások előtt a dolgozók megpihentek, kiélvezték az eddigi ter­mést, s most, az ünnepek után nekivágnak, hogy to­vább haladjanak a kom­munisták által kijelölt úton, a felemelkedés út­ján. (1949) • 25 éve Vízipólósok fogadása Papp Gyula, a Szeged városi tanács elnökhelyet­tese tegnap fogadta a SZEOL OB l-es vízilab­dacsapatának játékosait és a szakosztály vezetőit. A vízipólósok kivívták azt á jogot, hogy húsz év után Szegednek ismét OB l-es csapata lehet. Papp Gyula többek között ismertette, hogy egy uszoda megépí­tése is szerepel a tervek­ben az újszegedi sport­csarnok mellett. Szomba­ton már az új, magasabb osztályban is megkezdő­dik a küzdelem, a SZEOL az első mérkőzést Szege­den vívja az Újpesti Dó­zsával. (1974) Centrumban: a népszerűség A megtisztelő díjat Gregor József Kossuth-díjas opera­énekesnek Bánáti Antal, az S & C Áruházlánc Rt. terü­leti vezetője vasárnap adta át. (Fotó: Karnok Csaba) • Munkatársunktól A fölújított Szegedi Cent­rum Áruház az elmúlt na­pokban sokféle programot kínált vásárlás előtt, közben és után. A színes programso­rozatban az S & C Áruház­lánc Rt. Szeged Áruháza új­szerű kezdeményezése: a népszerűségi verseny. Az áruház megnyitásakor a tár­saság vezetése játékra kérte a vásárlókat: voksoljanak, hogy a nagyra becsült és köztiszteletben álló szegedi személyiségek közül ki a legnépszerűbb. A Centrum­ba betért szegediek e nemes vetélkedésben a legnépsze­rűbb szegedi személyiséggé Gregor József világhírű Kossuth-díjas operaénekest választották. Szeged legnép­szerűbb művésze, Gregor József májusban ünnepli pá­lyafutása kezdetének 35. év­fordulóját- - a Szegedi Nem­zeti Színházban. Április 19-től 28-ig tartó egyéni vonal akciónkban a DÉLTÁV telefonvonalak ára EGYÖSSZEGŰ FIZETÉS ESETÉN mindössze: bruttó 1 7*400)- Fts Részletfizetés esetén: bruttó 20.000,- Ft, második egyéni vonal vásárlása esetén: bruttó 1 2.500,- Ft fmw/?r Az akció csak a szabad kapacitással rendelkező belterületekre vonatkozik! További információkért tárcsázza a díjmentesen hívható akciós zöld számot: 06-80-822-833, vagy keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat!

Next

/
Thumbnails
Contents