Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-17 / 89. szám

SZOMBAT, 1999. ÁPR. 17. A HELYZET 7 SOLE Klub, piacbővülésért • Közönségszavazás a színiévad legjabbjairól Dömötör, a szegedi Oscar Sztáry Erika: A Dömötör-díj a publikum szeretetét, megbecsülését fejezi ki. (Fotó: Schmidt Andrea) • Munkatársunktól A Szegedtej Rt. 1997 januáijában került a Gala Italia birtokába, s rövid idő múlva megszületett a SOLE márkanév is. A Szombathelyi Tejipari Rt.-t is birtokló, s az idén januárban az Avonmore-t is megvásárló Gala-csoport a maga 22 milliárd forintos forgalmával a második legnagyobb tejpiaci szereplő az országban - tudtuk meg a tegnap délutáni sajtótájékoztatón Gerry Lenihan vezérigazgatótól. Az ötszáz alkalmazottal dolgozó, öt termelőüzemmel rendelkező társaság 800 millió forint értékben ruházott be az elmúlt esztendőben, s piacvezető például az ultrapasztörizált dobozos tej piacán. A csoport legnagyobb tagjának, a Szegedtej Rt.-nek a megyeszékhelyen, Makón és Bácsbokodon van termelőüzeme, s körülbelül 100 millió li* Munkatársunktól Farkas Katalin batikképeiből nyílik kiállítás holnap, vasárnap, délelőtt U-kor a Bálint Sándor Művelődési Házban. Az alkotónak - aki Magyarcsanádon él, s a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz-művelődésszervezés szakos hallgatója - ez az első önálló be• Munkatársunktól Idén már ötödik alkalommal rendezik meg Magyarországon az édesanyák „versenyét". Az Art XXI. Művészetpártoló Alapítvány először 1992-ben tette közzé fölhívását, amelyre akkor közel félezren neveztek be: mezőgazdasági munkás, villamosvezető, tanár, ügyvéd, orvos is akadt a vetélkedő édesanyák között. A versengésre 25. életévüket betöltött anyukák jelentkezhetnek - fölső korhatár nincs. Családban élő, vagy gyermeküket egyedül nevelő édesanyák, örökbefogadó és nevelőanyák is részt vehetnek az országos versenyben. A nevetési díj 2 ezer forint. A jelentkezési lap mellé még rövid önter tejet vásárolnak fel Csongrád megye kis és nagygazdaságaiból. A SOLE, a Farmer és újabban már az Avonmore márkanevekkel rendelkező társaság nem elégedett maradéktalanul szegedi, Szeged környéki piaci részesedésével, s annak érdekében, hogy a Gala-csoport is „próféta legyen saját hazájában", SOLE Klub néven akciót kezdeményezett. (Az értékesítésben élenjáró kereskedő egyrészt olcsóbban jut hozzá a termékekhez, másrészt értékes ajándékokkal lehet gazdagabb.) Ennek a klubnak bármely tejtermék-kiskereskedelemmel foglalkozó szegedi cég, illetve magánvállalkozás a tagja lehet. A március vége óta működő klubba jelenleg körülbelül 130 bolti egység tartozik, ez több mint a fele a városban ilyen profillal foglakozó üzleteknek. mutatkozása; csoportos kiállításokon már részt vett. A különböző témákat földolgozó, de egységes szemléletű batikképeket Kiss Ernő, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás május 12-ig, vasárnap és hétfő kivételével naponta 10-18 óráig tekinthető meg. életrajzot is várnak a rendezők. Határidő: 1999. április 25. A jelentkezők májusban előválogató versenyen vesznek részt: itt fotó és videófölvétel is készül róluk, a zsűri pedig személyes elbeszélgetés után választja ki a televíziós döntőbe jutó tizenkét édesanyát. A gálaműsor előtt egyhetes táborban tréningeznek a döntő részvevői a televíziós szereplésre: fodrász, kozmetikus, koreográfus segít a fölkészülésben. „Az év édesanyja" címre pályázók a családról, gyermeknevelésről vallott nézeteiket osztják meg a gálaműsor közönségével és a televíziónézőkkel. A jelentkezés módjáról a 06-1-266-8001es telefonszámon adnak bővebb fölvilágosítást. A Pálma Reklámstúdió és a Szegedi Kulturális Kalauz május 29én hagyományteremtő szándékkal nagyszabású díjátadó gálaestet rendez a Szegedi Nemzeti Színházban. A Dömötör-díjat - ezt a nevet kapta a szegedi színházi mini-Oscar egy szakmai grémium ajánlása és egy társadalmi kuratórium jelölése után a közönség ítéli oda az évad legjobb művészi teljesítményeiért. A Dömötördíjról az egyik ötletgazda és szervező, Sztáry Erika, a Szegedi Kulturális Kalauz főszerkesztője adott információt. • Honnan az ötlet, hogy díjat alapítsanak a színházművészek elismerésére? - Immár hetedik évfolyamánál tart a Pálma Reklámstúdió műsorajánló kiadványa, a Szegedi Kulturális Kalauz, amely hónapról hónapra nyomon követi a színház munkáját, előzeteseket közöl a premierekről, bemutatja a művészeket. Mindig májusban ünnepeljük a születésnapunkat, s szeretnénk saját ünnepünket a szegedi színházi élet ünnepévé is tenni. A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban már kitalálták az Ost-Sztár-díjat, amit a filmes Oscarhoz hasonlóan a szezon végén egy nagyszabású gálaest keretében adnak át az évad legjobb művészi teljesítményeiért. A nyíregyházi kezdeményezés sikere bátorított bennünket, hogy Szegeden is létrehozzunk valami hasonlót. • Hogyan fogadta az ötletet a színház? - A Szegedi Nemzeti Színház korábbi és jelenlegi vezetésétől is maximális támogatást kaptunk, mert fontosnak érezték, hogy művészeik munkáját a közönség szavazataira építő díjjal elismerjék. Hagyománnyá kívánjuk tenni a Dömötör-díj odaítélését, minden évadban az utolsó bemutató után szeretnénk elkészfteni a szavazólapot, amelynek kitöltésével a publikum voksolhat. Idén az évad közepén történt direktorváltás miatt - a színház volt és jelenlegi vezetőinek ajánlásait is figyelembe véve április 22-én ül össze az a társadalmi kuratórium, amely eldönti, ki lesz az a három-három múvész, aki a tizenegy különböző kategóriában (legjobb szfnész, színésznő, operaénekes, operaénekesnő, táncos,"rendező, díszlet- és jelmeztervező, férfi és női mellékszereplő, valamint legjobb zenei teljesítmény) a szavazólapra kerül. Április 27-én sajtótájékoztatón jelentjük be a jelöltek nevét, s a következő hetekben a Délmagyarország több alkalommal is közli a szavazólapot, amit a színházban és a jegyirodában elhelyezett urnákba kell bedobni. Terveink szerint a Déltáv Rt. honlapján az Interneten is szavazhat majd a közönség. Az említett tizenegy kategórián kívül lesz még kettő: az életműdíjat a kuratórium, a legjobb háttérmunkás díját pedig a színház ítéli oda. Idén a Furcsa pár premierje után kezdődik a szavazási procedúra, ezért a május közepén színre kerülő Falstaff-produkció már csak a következő évi szavazáson szerepelhet. 9 Miért épp Dömötör lett a díj neve? - Igyekeztünk valamilyen jellegzetesen szegedi elnevezést találni. Végül a város egyik legrégebbi épületét, a Dömötör tornyot választottuk a díj névadójául. Miként a filmes Oscarral, a Dömötör-díjjal sem jár anyagi elismerés, hiszen inkább a közönség szeretetét, megbecsülését hivatott kifejezni. A díjazottak Herczeg Tamás üvegszobrász márványlapra helyezett, díszletszerű Dömötör tornyát, Józsa Gábor ötvösművész aranyból készített kitűzőjét és egy emléklapot kapnak. Az életműdíjhoz viszont ami nem csupán egyetlen évad teljesítményének, hanem egy egész művészi pályának az elismerését jelenti - a Villeroy&Boch Magyarország Rt. nagylelkű felajánlásának köszönhetően jutalom is jár: a kitüntetett másfél millió forintért exkluzív fürdőszoba-berendezést választhat vagy a cég ugyanilyen értékben újjávarázsolja, berendezi a fürdőszobáját. 9 Mit lehet már tudni a díjátadó gáláról? - Május 29-én terveink szerint már 18 órától egy kamaraegyüttes muzsikál az Erzsébet szobornál. 19 órától rendőrségi felvezetéssel, látványos külsőségek közepette hat egyforma gépkocsiból álló exkluzív Audi-flottával várható a jelöltek érkezése a Royal Szállóból a Szegedi Nemzeti Színházba. Janik László rendezésében 20 órakor .kezdődik a díjátadó gála, amelynek fővédnöke Várhegyi Attila, a NKÖM politikai államtitkára, védnöke pedig dr. Ványai Éva alpolgármesternő. A gálaest műsorvezetője Jakupcsek Gabriella és Janik László lesz. Csak a gálán, a közjegyző által lezárt borítékok felbontásakor derülhet ki, hogy kik lettek a különböző kategóriák díjazottjai. A díjátadást a színház művészeinek műsora színesíti, vendégként Kulka János és Pápai Erika fellépése várható. H. Zs. Balladákat mondanak • Munkatársunktál Az Arany János Általános Iskola az idén is megrendezi a megyei balladamondó versenyt. A ma, szombaton tartandó vetélkedőn szegedi, vásárhelyi, szentesi, makói, kisteleki, mórahalmi diákok egyaránt részt vesznek - sőt, még Székelyudvarhelyról és Marosvásárhelyről is érkeznek diákok, így a megyei verseny voltaképpen nemzetközivé szélesedik. A verseny délelőtt 10-től 12-ig tart, az eredményhirdetésre délután 1 órakor kerül sor. Kettőtől a résztvevő gyermekek városnézésen vesznek részt, a pedagógus kísérők pedig szakmai tanácskozáson vesznek részt. Leállt a táviütés • Munkatársunktól A jó idő beköszöntével tegnap leállt a szegedi távfűtés értesítette szerkesztőségünket Sári József, a Szegedi Távhőszolgáltató Kft. üzemeltetési osztályvezetője. A fűtési szezonnak persze még nincs vége (május 15-e még odébb van egy kicsit) - de ha odakint is elég meleg van, fölösleges pazarolni a drága energiát. Az önkormányzat előírása szerint, ha a napi átlaghőmérséklet 24 órán át 14 Celsius fok fölött marad, pihenhetnek a távfűtők. Ha viszont hűvösebb, szeles idő köszönt ránk, a Szetáv külön kérés nélkül is elindítja a radiátorokat átmelegítő vizet. A magyar zene évezrede • Munkatársunktól A Magyar Zenei Tanács a Magyar Zeneszerzők Egyesületével, a Budapesti Operabarát Alapítvánnyal és a Fővárosi Pedagógiai Intézettel közösen két éven át tartó országos zenei játékot hirdetett az általános és középiskolások számára a magyar államalapítás 1000. évfordulója alkalmából A magyar zene évezrede címmel. A versenysorozat Csongrád megyei döntőjét ma 15 órától a szegedi Százszorszép Gyermekházban tartják. A játék műsorvezetői: Lukin László és Varga Károly. Batikkiállítás Az év édesanyja" kerestetik • Több ezer illegális határátlépő - nem csak Mórahalmon Lebukott embercsempészek Szinte lehetetlen megbecsülni, hogy csak az elmúlt egy évben hány albán menekült lépte át o határt Csongrád megye térségében. Csak következtetni lehet arra, bogy több ezren érkeznek illegálisan Magyarorsiágra annak reményében, hogy tovább tudnak utazni Nyugat-Európába. Mindebben természetesen nem utazási irodák, banem jól működö bünbandák segítkeztek, amelyek közül több társaságot buktattak már le Q határőrség bűnügyi felderítők A legnagyobb fegásuk a múlt hónap e'ején történt: szívós, kitártó munkával felszámoltak egy mórahalmi fiatalokból álló embercsempész csapatot. A v'<sgálat még folyik, az v«szont már most látszik, "°gy egy rendkívül szerezett társaságot leplezek le. A felderítés eredményességét igazolja, °gy azóta nincs számot,evö mozgás a zöldhatáron. Még a Jugoszlávia ellen intézett NATO-légicsapások megkezdése előtt szinte nem múlt el olyan hét, amikor ne adtunk volna hírt kisebb-nagyobb menekültcsoportokról, amelyek általában Mórahalom és Ásotthalom térségében lépték át a zöldhatárt. Az elfogott menekültek szinte kivétel nélkül koszovói albánok voltak, akik otthonukat elhagyva próbáltak megszabadulni a megaláztatástól. Ugyancsak ezen időszak krónikájához tartozik, hogy rendszeresen fogtak a rendőrök és a határőrök nagy értékű lopott kocsikat, amelyeket ugyancsak a zöldhatáron kíséreltek meg déli szomszédunkhoz csempészni. Mind a menekültek, mind a lopott kocsik csempészete komoly fejtörést okozott a rendőrségnek és a határőrségnek, hiszen tisztában voltak azzal, hogy jól megszervezett és nagy profitért dolgozó, nemzetközi bűnbandák állnak a jelenség hátterében. Jó ideig csak apróbb sikereket könyvelhettek el a bűnüldözők, az elmúlt hónapban azonban kihúzták a kígyó méregfogát. Legalábbis így fogalmazott Gégény Ferenc őrnagy, a határőrség bűnügyi felderítő szolgálatának szegedi parancsnoka. Hosszas és szívós operatív munkával egy olyan, kizárólag mórahalmi fiatalokból álló társaságot fogtak el, akiket több száz albán, illetve kínai személy Magyarországra csempészetével gyanúsítanak. - Nagyon jól megszervezett csapattal álltunk szemben - mondotta Gégény őrnagy. Több hónapig próbáltuk meg követni és beazonosítani a tevékenységüket, míg annyi információ birtokába jutottunk, hogy lecsaphattunk rájuk. A tavalyi év végén tűnt fel az, hogy időnként nagyobb menekültcsoport tűnik fel a budapesti szállodákban, s az adatok arra engedtek következtetni, hogy Mórahalom térségében lépik át a határt, természetesen komoly külső segédlettel. Elsősorban albánokat, rajtuk kívül pedig kínaiakat segítettek Magyarországra. A szerb „ügynöki" hálózat összegyűjtötte és a határ közelébe szállította az albánokat, ahol pár napig pihentették őket. Közben folyamatosan figyelemmel kísérték a határ menti mozgást, és amikor eltávolodtak az őrök, átlépték a határt, innentől kezdve pedig már a magyar kollégák dolgoztak. Nekik az volt a feladatuk, hogy teherautóra rakják a menekülteket, akiket aztán egy megadott budapesti címre szállítottak, s ettől fogva már nem volt dolguk. Felmerülhet a kérdés, hogy a kínaiak miért itt és miért ezt a határt lépik át. Nos, kínai állampolgár vízum nélkül csak Jugoszláviába és Törökországba utazhat, vagyis általában Belgrádig repülővel érkeztek, onnan pedig az albánokkal együtt csempészték őket. A bűnügyi felderítők folyamatosan ellenőrizték a Mórahalom környékén mozgó teherautókat, de az embercsempészek ügyesen dolgoztak, s egyszer sem buktak le. Egészen március 4-éig, amikor egy IFA majdnem száz albánnal „megrakodva", két személygépkocsi kíséretében jött vissza a határ felől. A határőrség és a rendőrség ekkor lépett közbe, és sikerült rövid üldözés után az egyik autó utasát elfogni, akinél három CB-rádiót és mobiltelefont találtak. Az addig összegyűjtött adatok és az elfogott férfi vallomása alapján felgöngyölítették a csoport többi tagját, így most hét gyanúsított ellen folyik az eljárás, s közülük ötöt előzetes letartóztatásba helyeztek. Gégény Ferenc szerint nagyon nehéz megbecsülni. hogy ez a társaság hány albánt és kínait csempészett az országba. A mostani adatok szerint 14 esetben mintegy nyolcszáz személy csempészetét szeretné bizonyítani az eljárás. Azt is nehéz kiszámolni, hogy mekkora összeget kaptak az embercsempészek. Az elfogott menekültek arról számoltak be, hogy 2.500 és 4.000 német márka közötti összeget kértek tőlük. Egy K(na-Nyugat-Európa útvonalnak ennél jóval borsosabb volt az ára, mely esetenként elérte a 10 ezer USA-dollárt is. A figyelők 100-200 márkát kaptak alkalmanként, a sofőr százezer forintért vitte a menekülteket Budapestre, a kísérő-személyzet pedig 30-40 ezer forintos bért kapott. A csoport vezetői ugyancsak mórahalmiak, két 22-23 éves, rendezett családi körülmények között élő fiatalemberről van szó. Gégény Ferenc hozzátette, hogy ez a társaság kétségkívül a legnagyobb fogásuk, de összesen mintegy 30 gyanúsított ellen folytatnak eljárást, fél tucat hasonló ügy keretében. Az általuk becsempészett személyek száma így már több ezres. A csempészet a háború kitöréséig gyümölcsöző üzlet volt, hiszen volt olyan éjszaka, hogy a magyarjugoszláv határszakaszon egyetlen éjszaka négy különböző társaságot fogtak el, melyek egymás tevékenységéről semmit sem tudtak. Az őrnagy elégedetten nyugtázta, hogy március eleje óta az embercsempészet lényegében megszűnt, legalábbis nincsenek erre utaló nyomok. Ennek természetesen a háború is az oka, hiszen az albánoknak már nincs pénzük, nincs vagyonuk, amit értékesíthetnének. Érdekesség, hogy az embercsempészettel párhuzamosan a lopott kocsik kivitele is megszűnt, s feltételezik, hogy ugyanazok csempésztek autót, mint akik embereket. A fentiek alapján tehát úgy tűnik, hogy ennek a kígyónak valóban kihúzták a méregfogát. Arató László