Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-16 / 88. szám

PÉNTEK, 1999. ÁPR. 16. BELFÖLD 3 Regionális nagybani piac © Kaposvár (MTI) A dél-dunántúli regionális nagybani gyümölcs- és zöld­ségpiac tegnap hajnalban megnyitotta kapuit Kaposvá­ron. A 2600 négyzetméteres fedett csarnoknak a nyitásra már 80 százalékát kibérelték. A baranyai, somogyi, tolnai és zalai kistermelőket és nagyke­reskedőket a megyei kamarák értesítették az új értékesítési lehetőségről. A mintegy öt és félezer négyzetméternyi sza­bad területen az árut szállító teherautók számára biztosíta­nak rakodóhelyet és 120 kis­termelő is árusíthatja itt termé­keit. Eurorégiés konferencia • Sárospatak (MTI) A határokon átnyúló kö­zép-európai együttműködés szerepe a természet és a kultu­rális örökség védelmében - er­ről tanácskoznak Sárospata­kon a téma szakértői, a konti­nens számos országából érke­zett politikus és diplomata. A Magyar Köztársaság és az Eu­rópa Tanács által közösen szervezett kétnapos konferen­ciának a Comenius Tanítókép­ző Főiskola ad helyet. Meg­nyitó beszédében Dávid Ibo­lya igazságügy-miniszter hangsúlyozta, hogy ma is ér­vényes az a megállapítás, amit az Európa Tanács állam- és kormányfőinek 1993-ban megtartott csúcstalálkozóján fogadtak el: a toleráns és vi­rágzó Európa megteremtése nem csak az államok közötti, hanem a helyi és regionális hatóságok közötti, határokon átnyúló kapcsolatokon is mú­lik. Felülvizsgálják? • Balatonföldvár (MTI) A két évvel ezelőtt elfoga­dott gyermek- és iíjúságvédel­mi törvény parlamenti felül­vizsgálatát kezdeményezi a Magyar Gyermek- és Ifjúság­védelmi Szövetség - mondta Orbán István, a szövetség el­nöke egy Balatonföldváron rendezett szakmai konferenci­án. Erre, az elnök szerint, azért van szükség, hogy jobban ér­vényesüljenek a gyermekek jogai, s javuljon a törvény végrehajtásából adódó felada­tokat ellátó szakemberek mun­kájának hatékonysága. Menekültaltábor • Békéscsaba (MTI) Békéscsabán megnyílt a menekülteket befogadó állo­más altábora, miután a 240 személyre méretezett állomá­son 403-ra nőtt az ott élők szá­ma. A békéscsabai befogadó állomás zsúfoltságát enyhíten­dő vette időlegesen bérbe a hi­vatal a viharsarki megyeszék­hely nyári napközi otthonát, amelyben 200-250-en férnek majd el. Üzletemberek találkozója © Székesfehérvár (MTI) Az acélszerkezettől a búto­"alkatrészig, a tervezéstől a vállalkozási tanácsadásig több tucatnyi terméket, illetve együttműködési lehetőséget kínáltak, kerestek a székesfe­hérvári Gazdaság Házában ráegtiu-tott nemzetközi üzlet­ember-találkozó résztvevői. A tetidezvényen 46 külföldi üz­'etember, s mintegy hatvan ha­/,ai - elsősorban Fejér megyei "cég képviselői vettek részt. • A külügyminiszter a koszovói válságról Kivonulás, béke, újjáépítés Martonyi János kijelentette, nincs szó szárazföldi NATO-csapatok bevetéséről. (Fotó: Nagy László) jegyzet Éljen a király? rí s ha visszaállítják Magyarországon a király sá­Cj got, akkor egyből királyt fogunk-e választani? Avagy kormányzót csupán? Ha csak átmeneti időre is, mondjuk öt évre, amíg alkotmányos keretek között eldől, hogy kikből lehetnek királycsinálók és kik azok, akik közül a királyt, vagy a királynőt megválaszthat­juk. És kik lehetnének a királyjelöltek? A pártelnökök? Próbáljuk végig: Orbán király, Torgyán király, Dávid királynő, Csurka király, Kovács király, Magyar király kerül a trónra? Hát, hm, és akkor ez öröklődik is, mert ugye, az egyszeri választással dinasztia születik, és akkor Orbán-ház, Torgyán-ház, Dávid-ház, Csur­ka-ház, Kovács-ház, Magyar-ház? Honfoglalás nél­kül? És itt van a trón problémája is. Ezt a referencia ér­tékű ülőalkotmányt kitől fogják majd megrendelni? Ki kell-e írni a közbeszerzési pályázatot, avagy elegen­dő lesz, ha a várományosok megegyeznek az asztalos és a kárpitos személyében? Avagy nem így fog menni a dolog, hanem a pártelnökök, akikről közismert, hogy vérük nem kék, kizárólag királycsinálók lehet­nek, s a magyar trónra igazi arisztokratát kell majd ültetniük. Van itt még igazi arisztokrata? A királycsinálóknak bizonyára könnyebb lesz a dolguk, ha külföldről hoznak valakit. Európa-szerte elég sok manapság az állástalan király. Itt van példá­ul Leka, a gödöllői Apponyi Géraldine albán királyné (1938-39) fia, Tirana trónkövetelője, aki egyhamar úgyse tud hazatérni, a budai várból azonban jól tudná irányítani a Budapest-Pristina-Tirana-tengely hatal­mait. F agy a szemüveges EU-parlamenti herceg úr, Habsburg Ottó. Ha viszont ő már túl fáradt ah­hoz, hogy újabb mohácsi vészeket vegyen a nyakába, fia-lánya is jöhetne. Mondjuk Habsburg Gyuri. Ha Ferenc Jóskát így elbecézték az alattvalók, miért ne lehetne 6 első Gyuri, minden magyarok királya? El­végre Gyurit még Horn Gyula szerezte be a magyar politikába - ha csak nagykövetnek is. Személye így a politikai konszenzus központja lehetne, s balról-jobb­ról elhangozhatna: éljen, éljen, Gyuri király! Un-i'ltXf-í Népszavazást kezdeményeztek a monarchia visszaállításárél Martonyi János kül­ügyminiszter tegnap dél­ben a szegedi városhá­zán találkozott a sajtó képviselővel. Bartha László polgármester kö­szöntötte a vendéget, aki egyebek mellett azért érkezett a megye­székhelyre, hogy meg­győződjék róla, milyen a lakosság hangulata a ju­goszláv határ szomszéd­ságában. Az Európa Tanács minisz­teri bizottságának soros elnö­keként kiadott egy nyilatko­zatot a koszovói konfliktus első napjaiban, amelyben a tagállamokat a menekültek segítésére kérte - mondta Martonyi János. Talán ennek is köszönhető, hogy a segít­ség gyorsan, jól szervezetten érkezett, mára 5-600 ezer menekült talált menedéket magának. Az elviselhetetlen helyzet javult, már van szál­lásuk, élelmük ezeknek az embereknek. Az ET szakér­tői csoportjai dolgoznak, az igazi feladat viszont a béke­kötés után következik: a de­mokratikus Koszovó és Ju­goszlávia, a demokratikus in­tézményrendszer kiépítése. A miniszter megerősítette, hogy Magyarország változat­lanul befogad mindenkit, azokat is, akik a katonai szolgálat elől menekülnek hozzánk, az ezzel ellenkező htrek hamisak. Határozottan leszögezte: nincs napirenden szárazföldi NATO-csapatok bevetése a koszovói térség­ben. Egy ilyen művelet elő­készítéséhez eleve hosszú hónapok kellenének. A sajtó találgatása természetes, ám gyakran semmi alapja egy­egy felröppentett elképzelés­nek. A németek által készített béketervről - a NATO fel­Martonyi János nyitot­ta meg tegnap a József Attila Tudományegyete­men az Európai Tanul­mányok Központját. A külügyminiszter szerint a felsőoktatás feladata és felelőssége az, hogy az egész magyar társadal­mat felkészítse az Euró­pai Unióhoz való csatla­kozásra, és megteremtse az integráció szellemi és morális feltételeit. A magyar felsőoktatási in­tézmények mindegyike pá­lyázhatott arra a hárommillió eurós Phare-támogatásra, amelyből európai tanulmányi központot hozhattak létre. A JATE is a tizenkét sikeres pályázó között volt, így teg­nap délután az egyetem aulá­jában sor került a Központ szervezeti átadására. Mészá­fiiggesztené a légitámadáso­kat, ha a szerb erők megkez­dik a kivonulást Koszovóból - Martonyi a következőket mondta: a javaslat nem más, mint az EU, a NATO és az ENSZ főtitkára által megha­tározott feltételek időrendbe állítása. Hasznosnak minősí­tette a német diplomácia lé­pését, amelyhez társul a sta­bilizálási paktum, amely gaz­dasági elemeiben magyar ja­vaslatokat is hordoz. Marto­nyi János vetette föl Luxem­burgban a 25 milliárd dollá­ros újjáépítési alap létrehozá­sát, amely Délkelet-Európa felzárkóztatását segíthetné, ezt pedig régióban kellene megvalósítani. Amennyiben a németek béketervét elfo­gadják, akkor az ENSZ és Oroszország felé is lehetne fordulni, ez pedig nagyobb ros Rezső rektor köszöntőjé­ben elmondta, hogy a JATE­n legalább tíz éve folynak már Európa-tanulmányok, hiszen az egyetem egyik fon­tos küldetésé, hogy a maga eszközeivel, az oktatás terén elősegítse az eurorégiós fej­lődést. Az Európai Tanulmá­nyok Központját Martonyi János nyitotta meg. A kül­ügyminiszter elmondta, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak nemcsak jo­gi, gazdasági feltételei van­nak, hiszen elsősorban a szellemi felkészültségen mú­lik, mennyire tudjuk majd ki­biztosítékot jelentene a felté­telek betartásához. A délkelet-európai „újjá­építésben" Magyarországnak jelentős szerep juthatna. Itt vagyunk a szomszédban, jól működő bankrendszerrel ren­delkezünk, kiépített az intéz­ményrendszerünk, adottak a szakértők, ismerjük a nyelve­ket, alkalmasak vagyunk rá, hogy intellektuálisan és gaz­daságilag is hozzájáruljunk a program megvalósításához ­hangsúlyozta a külügymi­niszter. Amennyiben az újjá­építés megkezdődne, az au­tópálya Szeged irányába tör­ténő építésének tempóját is fokoznák. Lapunk kérdésére vála­szolva elmondta, hogy Oroszországnak lényeges sú­lya van a koszovói válság megoldásában. Az összekö­használni a tagság jelentette előnyöket. Azt is hangsú­lyozta, hogy nem elég a köz­igazgatási apparátust, a gaz­dasági vagy jogi szakembe­reket kiképezni; „Európát" az egész társadalomnak meg kell tanulnia. Ez pedig csak olyan, több tudományterüle­tet átfogó központokban le­hetséges, mint amilyen az éppen átadásra kerülő szege­di. - A csatlakozás ügye kö­zös felelőssége a kormány­zatnak, az oktatásnak és az egész magyar társadalomnak - zárta megnyitóját Martonyi János külügyminiszter. Ezt a főcsoportban is fontos szere­petjátszott, csalódást okozott a nyugati hatalmak körében, hogy aktív tevékenységét nem folytatta tovább. Jó len­ne, ha érvényesítené meglé­vő befolyását Belgrád felé. Az Albright-Ivanov találko­zó ezt a célt szolgálta, meg is indult újra a párbeszéd. A vajdasági eseményeket folyamatosan követjük, tud­juk, mi történik ott - magya­rázta Martonyi János. A pro­vokációk, a magyar lakosság megfélemlítése nem ismeret­len a kormány előtt. Ugyan­akkor az is tény, hogy na­gyobb menekülthullámot ki­váltó erőszakos cselekmé­nyekre nem került sor a Vaj­daságban. Remélem, hogy ilyen nem is lesz - tette hoz­zá befejezésül a miniszter. V. Fekete Sándor gondolatot erősítette meg Sheila McGovern, az Euró­pai Unió Bizottsága Buda­pesti Delegációjának munka­társa is. Mint mondta, a tár­sadalom minden szintjén, minden foglalkozási ágban hozzáértő emberekre van szükség ahhoz, hogy teljesí­teni, s később alkalmazni tudjuk az EU normáit. Martonyi János külügymi­niszter - aki szegedi látoga­tását a város vezetőinél kezd­te - este a Szegedi Akadémi­ai Bizottság Tudósklubjának vendége volt. Előadásában kifejtette: összeegyeztethető és összhangba hozható a ma­gyar külpolitika három cél­rendszere: az euroatlanti in­tegráció, a regionális szom­szédságpolitika és a határon túli magyarsághoz kapcsoló­dó nemzetpolitika. K. G. • Budapest (MTI) Az Országos Választá­si Bizottság 30 napon be­lül állást foglal a Magyar Királyság Pártnak arról az országos népszavazá­si kezdeményezéséről, amellyel a királyság visszaállítását és a király közvetlen nép általi meg­választását szeretné elér­ni - közölték csütörtökön az OVB tagjai. A személyes véleményü­ket megfogalmazó testületi tagok elmondták, hogy ugyanaz a jogértelmezés ér­vényes ez esetben is, mint a köztársaságielnök-választás ügyében kezdeményezett népszavazásnál. Az OVB-nek az államfő közvetlen válasz­tásával kapcsolatos döntése után tehát népszavazás írható ki a királyság visszaállításáról is. Alapkérdés viszont, hogy népszavazással módosítható-e az alkotmány. Ha igen, akkor az államformáról is lehet refe­rendumot tartani. Ennek elő­feltétele, hogy az Alkotmány­bíróság is az OVB-hez hason­ló jogértelmezést alakítson ki. Az OVB tagjai ugyanis már a köztársasági elnök közvetlen választásával kapcsolatos szerdai állásfoglalásuk előtt számítottak arra, hogy valaki panaszt nyújt be döntésük el­len a taláros testülethez. A Magyar Királyság Párt által benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő négy kérdésben azonban várhatóan ettől füg­getlenül sem tarthatnak majd népszavazást. A négy kérdés közül kettő ugyanis biztosan olyan, amelyről nem lehet népszavazást tartani. Emiatt ebben a formájában nem bo­csátható majd útjára a népsza­vazási kezdeményezés. • Európai tanulmányi központ a JATE-n A társadalmat fel kell készíteni Kecskemét és Miskolc ffEU-mintclváros,, lehet • Györgyi Kálmán Csongrádon Jeles a megyei ügyészeknek Panasz az Alkotmánybíróságnál • Kecskemét (MTI) Az Európai Unió által a csatlakozni kívánó országok nagyobb települései részére meghirdetett, úgynevezett „inintaváros" pályázaton Kecs­kemét és Miskolc szerepelt a legsikeresebben. Ezt - a pályá­zat eredményéről kapott értesü­lést követően - Bács-Kiskun megyeszékhelyének polgár­mestere mondta el csütörtökön. Szécsi Gábor közölte azt is: ugyanakkor a Közép-kelet-eu­rópai Regionális Környezetvé­delmi Központ Kecskemét pá­lyázatát tartotta a legjobbnak. Ez a politikai, erkölcsi elisme­rés közvetetten a nemzetközi források elnyerésének nagyobb esélyét is jelenti a hírős város számára. Az elért siker ugyanis megalapozza azt a törekvést, hogy Kecskemét legyen a kö­zép-kelet-európai térség kör­nyezetvédelmi programjainak kidolgozója, elindítója és integ­ráló központja. A megye ügyészei tegnap Csongrádon, a városi galéria földszinti tanácskozó termé­ben tartották kibővített veze­tői értekezletüket, amelyen részt vett Györgyi Kálmán, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze is. Lapunk kérdésére vála­szolva Györgyi Kálmán el­mondta: a Csongrád megyei ügyészek, munkájuk ered­ményességét tekintve, az or­szágos mezőny élvonalában vannak. Ez mind a szakmai színvonalra, mind a munka időszerűségére és gyorsasá­gára igaz. Amikor jogos társadalmi elvárás, hogy a bűncselek­mény elkövetése után ne tel­jen el túl hosszú idő a bünte­tés kiszabásáig, megyénkben az ügyek háromnegyed ré­szében az ügyészek a rend­őrségi nyomozati iratok alapján tizenöt napon belül döntenek a vádemelésről vagy annak mellőzéséről. • Budapest (MTI) Csütörtökön megérkezett az első kifogás az Alkotmánybíró­sághoz az Országos Választási Bizottságnak (OVB) azon szer­dai döntése ellen, amellyel a testület jogszerűnek minősítette a közvetlen államfőválasztás érdekében indított népszavazá­si kezdeményezést. A közösen jegyzett beadványt Kis János filozófus, az SZDSZ egykori elnöke, valamint két alkot­mányjogász, Takács Albert és Bragyova András készítette. A panaszosok beadványukat egyúttal tájékoztatásul meg­küldték az OVB-nek is. A vá­lasztási bizottság tagjai el­mondták, hogy az adott ügyben az Alkotmánybíróságnak soron kívül kell döntenie. Az erre biz­tosított időszakot azonban nem rögzíti tételesen egyetlen jog­szabály sem. Az ügydöntő nép­szavazás kiírásához 200 ezer érvényes támogató aláírást kell összegyűjteni négy hónap alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents