Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-15 / 87. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1999. ÁPR. 15. Ti tó utána 00 M i lesz a háború után? Ez az a kérdés, amelyen sem a NATO, sem a Jugoszlávia elleni légicsapásokban résztvevő nagyhatalmak vezetői nem gondolkodtak a tá­madás megkezdésekor, mert erre nem volt idejük, az ese­mények gyorsan peregtek. A NATO úgy ment bele ebbe a fegyveres konfliktusba, hogy nem tudta, mi lesz azután. Mára viszont egyre inkább közelednek a nagyhatalmak és világszervezetek vezetőinek álláspontjai a békéről. Va­lamennyien alapfeltételnek tekintik, hogy Milosevics szüntesse be fegyvereseinek tevékenységét Koszovóban, és vonja ki csapatait a tartományból. Abban is egyetértenek, hogy az otthonaikból elűzött albán nemzetiségű lakosok­nak meg kell teremteni a lehetőséget a hazatéréshez ­nemzetközi fegyveres erő felügyelete mellett. Ez a haderő a tervek szerint nemcsak az albánok visszatelepítésében asszisztálna, hanem azi követően - egyelőre bizonytalan ideig - Koszovó biztonságát is felügyelné. Ennek az erőnek az összetételéről azonban még nincs egyetértés az Egyesült Államok és Oroszország között. Márpedig a poli­tikusok nagy része szerint Moszkvát nem lehet kihagyni a rendezésből. A balkáni térség helyzetét úgy kell rendezni, hogy az hosszú távon utat mutasson az ott élő népeknek. Szeren­csére senki nem akarja Szerbiát a „betonba döngölni", az ugyanis csak tovább fokozná a feszültséget, amely később ismét robbanással fenyegetne. Az egymás után napvilágot látó különböző béketervek között olyanról is lehetett hallani, amely a rambouillet-i megállapodást is túlhaladva, Koszovó egy-két éves ENSZ protektorátus alá helyezését követően konföderációs ál­lamberendezkedést képzel el Jugoszláviában. A világ politikusai azt nem akarják, hogy Koszovó füg­getlenné váljon vagy Albániához csatlakozzon. A konfö­deráció viszont azt jelentené, hogy a Belgráddal közös pénz- és külügy mellett mindenben a pristinai parlament és kormány dönthetne. Tja ilyen államberendezkedés valósulna meg, akkor M~1 Milosevicsnek végig kellene néznie, hogyan születik újjá az, amit ő korábban lerombolt. Hiszen Koszovó -és a többi jugoszláviai tartomány - Tito alatt létező autonó­miáját az összezsugorodott ország jelenlegi elnöke szá­molta feL Jelcin elleni vádemelés • Moszkva (MTI) Az orosz alsóház meg­változtatta korábbi dönté­sét, és több órai vita, vala­mint négyszer megkísérelt szavazás után végül május­ra halasztotta a Jelcin elnök ellen emelt vádak megvita­tását. Az öt vádpont vizs­gálatát május 12-15. között kezdi meg az orosz alsó­ház. A frakcióvezetők ko­rábban a balkáni válság mi­att támogatták az eljárás megkezdésének elhalasztá­sát, s ezzel a belpolitikai stabilitás biztosítását erre az időszakra. Negyven tonna • Zágráb (MTI) Jugoszlávia 40 tonna ve­gyi lövedéket halmozott fel, amelyet bevethet a NA­TO esetleges koszovói szá­razföldi intervenciója ellen - állítja legfrissebb számá­ban a Glóbus című zágrábi hetilap. Az újság szerint Jugoszláviában 1958-ban indították meg a vegyi fegyverkezési programot, amelynek keretében 1992­ig a hercegovinai Mostar­hoz közeli Potoci település haditechnikai intézetében yperit (mustárgáz) és szarin kísérleti gyártásával, tüzér­ségi gránátok és sorozat­vető-lövedékek vegyi anyagokkal való feltöltésé­vel foglalkoztak. Az inté­zetet 1992-ben a Csacsak melletti Lucsani Milán Glagojevics gyárába telepí­tették át. 6720 Szeged, Kölcsey u. 8. Tel.: (62) 420000 • Találkozott Lukasenko és Milosevics Jelentések a balkáni háborúból • Belgrád, Washington, London (MTI) Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök kész el­fogadni, hogy az ENSZ vagy más nemzetközi szervezet színeiben fegy­vertelen, polgári megfi­gyelők állomásozzanak Koszovóban. A megfigyelők kizáró­lag olyan országokból érkezhetnek, amelyek nem vesznek részt a Ju­goszlávia elleni NATO-lé­gicsa pá sokban - jelentet­te be szerdán Alekszandr Lukasenko fehérorosz el­nök, miután Belgrádban tárgyalt a jugoszláv ál­lamfővel. ,A jugoszláv vezetés hatá­rozottan elutasítja egy kato­nai, félkatonai vagy rendőri akció lehetőségét" Koszovó­ban, amelyben NATO-tagál­lamok vennének részt ­mondta Lukasenko. Lukasenko az első ál­lamfő, aki a NATO légi csa­pásainak kezdete óta Belg­rádba látogat. A fehérorosz elnök az orosz-belorusz unió legfelsőbb tanácsa elnökének minőségében érkezett a jugo­szláv fővárosba. A jugoszláv parlament hétfőn megszavazta, hogy a délszláv ország csatlakozik a két keleti szláv állam 1997­ben létrehozott uniójához. • Amerikai védelmi minisz­tériumi illetékesek - egyelőre név nélkül nyilatkozva - úgy vélekedtek, hogy valóban tö­megsírra utal a koszovói Ve­lika Krusa közelében légifel­vételeken megfigyelhető fris­sen felásott földsáv. A Hu­mán Rights Watch emberi jo­gi szervezet április 3-án kö­zölte hat szemtanú beszámo­lójára hivatkozva, hogy a szóban forgó településen ju­goszláv fegyveresek 40 albán férfit agyonlőttek. Az amerikai kongresszus egyelőre nem tervezi, hogy szavazásra bocsássák a szá­razföldi erők esetleges beve­tésének engedélyezését - kö­zölték a törvényhozás vezető tisztségviselői. Trent Lott, a szenátus többségi, republiká­nus csoportjának vezetője szerint Clinton elnök min­deddig nem is teijesztett elő ilyen irányú kérelmet, és még van idő alaposan megvitatni a kérdést. A szárazföldi beve­téshez mindenesetre szükség lenne a kongresszus jóváha­gyására - tette hozzá Lott. Amerikai kormányzati il­letékesek közlése szerint mintegy kétezer tartalékosra vonatkozhat William Cohen amerikai védelmi miniszter várhatólag hamarosan előter­jesztendő behlvási engedély­kérése. A légierőnek lenne szüksége a jelenleg rendelke­zésre álló létszámon felül jól képzett tartalékosokra, főként a légi üzemanyag-utántöltést végző repülőgépek szakszerű kezelőire. (Wesley Clark tá­bornok, az európai NATO­erők főparancsnoka további 300 katonai légi járművet kért a Jugoszlávia elleni légi csapások intenzívebbé tétele érdekében.) Belgrádban néhány perc­cel éjfél előtt megszólaltak a légoltalmi szirénák. A légiria­dót szerdán reggel, helyi idő szerint 7.05 perckor fújták le. Szerdán hajnalban a NA­TO-gépek Újvidékre, Jugo­szlávia második legnagyobb városára is csapást mértek. A Tanjug jelentése szerint a Belgrádtól 200 kilométerre délre lévő Uzsice ellen szin­tén támadást hajtottak végre, valamint bombázták Pribojt és Nova Varost is. A három város által határolt három­szögben a NATO-gépei éjfél körül támadták a Bisztrica ví­zi erőművet a Lim folyónál. A közeli, Belgrádot a monte­negrói kikötővárossal, Barrai összekötő vasútvonal kis mértékben megrongálódott. Áldozatokról nem érkezett jelentés. A brit kormány értesülése szerint Ratko Mladics, a boszniai szerbek egykori ka­tonai vezetője jugoszláv fél­katonai erők élén Koszovó­ban van - közölte George Robertson brit védelmi mi­niszter. Robertson a koszo­vói albán lakosság ellen fo­lyó etnikai tisztogatás leg­újabb hátborzongató fejlemé­nyének nevezte, hogy a há­borús bűnökkel vádolt Ratko Mladics tábornok, a boszniai szerbek hadseregének kato­nai vezetője a boszniai pol­gárháború idején, ismét ak­tívan tevékenykedik, ezúttal a dél-szerbiai tartományban. Emlékeztetett arra, hogy a hágai nemzetközi törvény­szék előtt népirtásban való közreműködés vádjával elfo­gatóparancs van érvényben Ratko Mladics ellen 10 ezer férfi legyilkolása miatt Szrebrenicában 1995 nyarán. Robertson egyben elmondta, hogy értesülések szerint 1991 novemberi, vukovári mészárlásért felelős Arkan kapitány új fegyveres cso­portokat toboroz szerb börtö­nökből kiengedett bűnözők­ből, akiket a jugoszláv had­vezetés a Koszovóban lévő rendőri, katonai erők meg­erősítésére akar a tartomány­ba küldeni. Arkan ellen is el­fogatóparancs van érvény­ben. • A szerb fegyveres erők több mint 3200 polgári sze­mélyt gyilkoltak meg márci­us vége óta Koszovóban, és részben vagy teljesen mint­egy 200 falut égettek föl - je­lentette szerdán az El País spanyol napilap egy „bizal­mas amerikai jelentést" idéz­ve. A jelentést Albániába, il­letve Macedóniába menekült koszovói menekültek tanú­vallomása alapján április 10­ére készítették el. A jelentés­hez a madridi lap brüsszeli tudósítója jutott hozzá - írta az El País, de azt nem közöl­te, hogy azt milyen amerikai szervezet vagy intézmény készítette. A menekültek szerint a szerb katonák, rendőrök, szabadcsapatok tagjai még mindig tömegével végzik ki a tartományban a polgári lakosokat, a Drenica tájegységben, Malisevo tele­pülésen a Pagarusa-völgyben pedig tömegsírban temetik el őket. Európa számtalan területen felülmúlhatatlan értékeket iánál, legyen az kultúra, művészet, tudo­mány. Gazdasági jelentőségéhez úgyszintén nem fér kétség. Éppen ezért adtuk legújabb befekte­tési ajánlatunknak a nevet: MKB Európa Kötvény. A Magyar Külkereskedelmi Bank stabil, pro­fesszionális hátterc az egyik alapja az Európa Kötvény előrelátható siketének. A másik pedig maga a kötvényhez kapcsolódó kondíciós rendszer, melynek négyfele futamideje, illetve 6x és változó kamatozási lehetőségei közül mindenki gond nélkül megválaszthatja a számára leginkább megfelelőt Klasszikus, megbízható éltéket teremtő befek­tetésre vágyik? Az MKB Európa Kötvény határtalan lehetőségekkel várja. Jöjjön, csatlakozzon ön is! MKB Európa Kötvény. Jegyezhető az MKB fiókjaiban. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. • A német béketerv Európa. Klasszikus értékteremtő. A szerb erőknek menniük kell Az albán szakadár Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) gerillái egy traktor vontatta kocsival a frontra indulnak az észak-albániai Tropoje közelében. (MTI Telefotó) • Bonn (MTI) A német külügyi tár­ca államminisztere meg­erősítette, hogy a mi­nisztérium konkrét bé­ketervet dolgozott ki Koszovó jövőjére vo­natkozóan. A Deutsch­landfunk rádióállomás­nak nyilatkozva Ludger Volmer (Szövetség 90/ Zöldek) elmondta: a terv értelmében a NA­TO felfüggesztené a Ju­goszlávia elleni légitá­madásokat, mihelyst a szerb katonai és rend­őri erők megkezdik a kivonulást a déli tarto­mányból. A német béketerv előirá­nyozza, hogy a koszovói menekültek hazatérése után nemzetközi Balkán-értekez­letet hívjanak egybe; ennek feladata az volna, hogy szerződést dolgozzon ki a térség stabilitásának szava­tolása érdekében. A rádió­nak nyilatkozva Volmer elis­merte, hogy egyelőre nézet­eltérés van az Egyesült Álla­mok és Oroszország között abban a kérdésben, milyen összetételű legyen a Koszo­vó biztonságát felügyelni hi­vatott nemzetközi haderő. Egyúttal hangsúlyozta: a dél-balkáni konfliktus békés megoldása csak Oroszország bevonásával lehetséges. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung szerdai híre szerint Volmer főnöke, Joschka Fi­scher külügyminiszter még ezen a héten Bonnba akarja hívni a G-8 csoport tagálla­mainak külügyminisztereit. A találkozó résztvevői a ko­szovói válság békés megol­dását célzó erőfeszítéseikbe bevonnák az ENSZ-et is: a majdani békefenntartó erők telepítésének alapját a terv szerint az ENSZ Alapokmá­nyának VII. fejezetére hivat­kozó BT-határozat képezné. A FAZ értesülése szerint Fischer béketerve azon a föl­tevésen alapul, hogy a NA­TO katonai nyomása és egy Koszovóra vonatkozó ENSZ-határozat rábírja a ju­goszláv vezetést annak az öt feltételnek az elfogadására, amelyeket az EU, Kofi An­nán ENSZ-főtitkár és a NA­TO is magáévá tett. Ezek között szerepel a harci cse­lekmények azonnali beszün­tetése Koszovóban, a jugo­szláv katonai erők maradék­talan kivonása a tartomány­ból, az elűzött lakosság visszatérése nemzetközi vé­derő felügyelete mellett, va­lamint a nemzetközi segély­szervezetek akadálytalan be­jutása és tevékenysége Ko­szovóban. •MKB­Európa Kötvény

Next

/
Thumbnails
Contents