Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-14 / 86. szám

Borúra háború /T azdaságkutatóinkat is megérintette a háború szele, vJ növekedési előrejelzéseiket - melyek természetesen kevésbé optimisták, mint a hivatalban levő kormányé ­elkezdték lefelé módosítani. És az indokok között a NA­TO-légicsapásokkal kezdődő, de könnyen elhúzódó há­horú is egyre erőteljesebb szerepet kap. Miniszterelnökünk nem is olyan régen járt a Budapes­ú Értéktőzsdén, nyugtatta a kivonulni készülő külföldi befektetőket, hogy nem szabad annyira megijedni a jobb­oldali koalíciótól, mert mások a választási ígéretek és más - azóta kiderült, tényleg más - a kormányzás napi valósága. Azután már nem sokat kellett aludni minden idők legjobb költségvetéséig - gazdasági PR-ból és maga­biztosságból jeles -, vagyis minden nagyon szépnek lát­sZott, s elméletileg azt sem lehetett kizárni, hogy komoly GDP-növekedés elé nézünk 1999-ben, ha nem is éri el ">ajd a kissé ,Jedáksáris" 7 százalékot. Amikor miniszterelnökünk a közelmúltban alaposan földbe döngölte a Bokros-csomagot, nem kis meglepetést okozva a közgazdász-társadalomnak, már látszott, hogy valami nincs rendben, ha ilyen messzire kell visszanézni. Azután jött az emlékezetes HVG-címlap, amely egyen bokros-bajusszal ábrázolta gazdaságunk három testőrét, " Pénzügyminisztert, a jegybankelnököt és a gazdasági Minisztert. Kissé talán előreszaladva, de azt jelezte, még otomagügyben is igaz az a mondás, hogy „soha ne Mondd, hogy soha". Mert sok kis csomag azért kiadhat egy nagyobbat, még okkor is, ha maximális odafigyeléssel adagolják. A leg­ftissebb keserű pirula jó néhány milliárd forint gyógy­szerár-támogatás lesz. Persze a sok kis csomag - egy ré­müket még csak később kézbesítik - nem feltétlenül a kormány hibája, nem biztos, hogy gazdaságirányitóink Miatt kezdték hazautalni a profitot a külföldi befektetők. Ellenük, ellenünk dolgozott az évszázad árvize és belvize, 1 Most itt a háború, s vele itt tanácstalanság, az első „ta­az eddig kizárólag igenekben és nemekben megnyi­bttkozó kormány szóhasználatában. Emlékszem, a bombázás második napján, a legna­gyobb gazdasági napilap regionális tudósítója teljesen komolyan kérdezte tőlem készülő összeállításához, hogy "Emdult-e már nálunk a felvásárlási láz? Mondtam neki, Úyen álmosnak délidőben még talán soha nem láttam a Eescót, azaz rossz helyen tapogatózik. Másik, Közép-Du­"óntálon élő, s szüleit látogató ismerősömtől meg ugyan­"Zt kérdezték, mint a morbid viccben a nagyon öreg néni­kétől a temetőben, nevezetesen: és még hazamegy? Hazajött, hazajöttünk, Csongrád megyében és Szege­in azért lehet élni. Mások viszont nem szívesen jönnek hozzánk, a kereskedőmultik még csak hagyján - bár sem " Gora, sem a Plaza építésével nem kapkodnak túlságo­s"n a befektetők -, a termelők, a munkahelyet úgy te­'etntök, hogy közben nem szűnik meg másik kettő, már kevésbé. Újra (még tovább) sarokba lesz állítva Szeged, Mert a térképet nézve mégiscsak egyetlen ujjnyira va­dunk a határtól, s ugyebár, áteshet bármi. Könnyűszer­kezetes bevásárlóközpontokat még meg lehet kockáztatni, ée milliárdos precíziós gépsorokai lecsavarozni, bebeto­nozni már sokkal meggondolandóbb. ttármas határ, kitűnő gazdaságföldrajzi fekvés, mondja minden átlagosan felkészített kiilfóldi szó­n°k a szegedi nemzetközi gazdasági konferenciákon, mi­K°Zben ennek az elmúlt évtizedben talán több hátrányát ereztük, mint előnyét. Persze az idő nekünk dolgozik ­ehet például jugoszláv újjáépítés -, készülünk az EU­Csotlakozásra, az viszont tragikus lenne, ha akkorra valá­"" itt, valahol Szeged alatt érne véget Európa. C^) • Mintha kicserélték volna Itt az új Opel Vectra Vili A magyar piacon rendkí­gazdag kínálat van au­az Opel-eladások tókból. magukér( beszélnek. A márka évtizedek óta bizo­71t, hagyománya van és a to'gyar ember meg tudja be­asü|ni a német technológiát. Precizitást, a megbízható­it. a tartósságot. . Bár a futó modellek az (J^zőnybe tartoznak, az fPel folyamatosan a tökéle­n Sségre törekszik. A Classic eeVen emlegetett Astra .SVátalán nem számított el­a't modellnek, mégis ^ e8jelent az új, amely és jobb. a márkake­.... pedig bátran kínál­, k mindkét modellt párhu­mosan. hhK* °pel család legfiala­, h tagja az új Vectra is ak­a r jelent meg, amikor még 'égivel sem volt semmi ^"hléma. Az új azonban r? b; Precízebb és jobb a He 'né1 • Az autóvezetőnek ^ Pl kell feltétlenül tudnia, ^Py hány alkatrésze újult Jü? a Vectr;ínak - elárul­• a nyolcezerből hárome­ho biztosan érzi majd, téiért Vezet, ez valahogy más, vala­mint amit eddig jobb, ett. be?f °pelek népszerűségé­az is szerepet játszik. hogy széles a tfpuskínálat, bő a motorválaszték, s nincs ez máshogy az új Vectránál sem. Az alapmodell legki­sebb motorja a jól bevált ta­karékos és nyomatékos, két­szelepes 1.6-os, ennek ára ezer forinttal négymillió alatt marad. Természetesen nem biztos, hogy ez a leg­jobb választás, mert az ext­rák relatíve olcsóbbak let­tek. s ennek köszönhetóen egy hasonló felszereltségű új Vectra még kevesebbe is kerül, mint egy régi. Ezen a hét végén, szombaton és va­sárnap nyflt nap lesz az ér­kező új Opel Vectra tisztele­tére a szegedi. Fonógyári úti Opel Rupesky márkakeres­kedésben. ahol 9-16 óra kö­zött várják mindazokat, akik kíváncsiak a nem csupán megtekinthető, de ki is pró­bálható új modellre. Az Opel-tulajdonosok tá­bora a Fonógyári úton egy ideje már kora reggeltől késő estig nyitva tartó szervizt ta­lál, fgy az elfoglalt üzletem­bereknek a garanciális szer­viz idejére, azaz néhány órá­ra sem kell megválniuk autó­juktól munkaidőben. Extra­szolgáltatásként pedig arra is van lehetóség. hogy az este tízig leadott autót reggel már át is vehesse az ügyfél, (x) Lakáskasszák Könyvvizsgálók Devizaárfolyam Heti gazdaság • Embargón nevelkedett határ menti kereskedelem Harcok idején nem forog a pénz A NATO bombatáma­dásainak kezdete óta visszaesett a magyar-ju­goszláv kereskedelmi forgalom, ám ezt egye­lőre nehéz forintosítani. A déli országrész szak­embereinek szinte egy­öntetű véleménye szerint a jelenlegi forgalomkie­sés helyett sokkal inkább az a nyomasztó, hogy nem tudni, milyen hosz­szúra nyúlik a térképen tőlünk csak pár centimé­ternyire zajló háború. Az események közvetlenül a külkereskedelmi cégeket érintették, az első, valódi se­besülést azonban kisebb-na­gyobb szállítmányozással foglalkozó vállalkozások sze­rezték: a közúti fuvarozás je­lenleg „leállósávban" várako­zik, a vízi közlekedés rész­vevői pedig egy időre lehor­gonyoztak. Hosszú távon, közvetve mind a hazai, mind a határon túli idegenforga­lom, a déli vendéglátó- és szállodaipar szenvedi el a ka­tonai konfliktus következmé­nyeit. Pánikról, a kereskede­lem agóniájáról nem lehet be­szélni, mert károk nincsenek, inkább a „biznisz" hiánya az, ami lélektanilag és pénzügyi­leg egyaránt romboló. Az illetékes tárca vélemé­nye szerint a magyar-jugo­szláv áruforgalom az idén mindenképpen csökkeni fog, hogy mennyivel, az még jó ideig kérdés marad. Tavaly a hazai cégek 140 millió dollár értékben szállítottak különfé­le termékeket jugoszláv terü­letre, s az idei év első két hó­napjának exporteredményei arányosan hozták a megszo­kott szintet. A katonai konfliktusnak nyilván senki nem örül, de azt is nagyon fontos leszögezni, hogy nincs tragédia. Amikor például né­hány vállalat úgy becsüli, hogy forgalmának jelentős ­pontosan nem tudni mekkora - része kiesik a háború miatt, akkor érdemes azzal is tisztá­ban lenni, hogy a megyéből induló exportnak 1997-ben mindössze két százaléka irá­nyult Jugoszláviába, s hogy a megyei külkereskedelmi lis­tán Jugoszlávia csupán a 11. Kamionsor. „Leállósávban" a közúti fuvarozás. (Fotó: Karnok Csaba) helyet foglalta el. A Csong­rád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nemrégiben ké­szített egy rögtönzött felmé­rést, melyből kiderült: a tag­vállalatok 10 százaléka tart fenn rendszeres kapcsolatot a jugoszláv cégekkel, ez mind az exportra, mind az importra vonatkozik. „A kérdéseinkre kapott válaszok szerint, a me­gyei vállalkozókat leginkább a kintlevőségek behajtása, a likviditási problémák, a rak­tárkészletek felhalmozódása, valamint a háború elhúzódása aggasztja" - mondja Ko­zsuchné Somogyi Katalin, a kamara kereskedelmi iroda­vezetője. Természetesen a háború másként érint minden egyes céget, s vannak olyanok, akiknek komoly veszteséget jelent a jelenlegi helyzet. A szentesi Hungerit Rt. Ju­goszláviába és Boszniába is folyamatosan szállított árut: fele-fele arányban nyers ba­romfihúst és készterméket, havonta átlagosan 20 tonna körüli mennyiséget. Vernig Frigyes, a társaság külkeres­kedelmi osztályának helyettes vezetője úgy véli, ez a piac most gyakorlatilag bezárult, más területek után kell nézni. „Termékeinkre Romániában eddig is mutatkozott kereslet, így ott érdemes erősíteni, s meglátjuk, hogy miként ala­kul a németországi húshely­zet. Ha ott rendeződnek a dolgok, akkor reményeink szerint felveszi a piac az árunkat" - mondja. Ugyan­csak veszteségekről számolt be Csonka István, a Zoli Platz Kft. ügyvezető igazgatója, mert mint mondta, Röszkénél és Tompánál a határ­spedíció gyakorlatilag áll. A vámügynökség vezetője azonban azt is hozzáfűzte: van ebben a helyzetben egy ellentétes tendencia, ami nem pótolja a fent említett forga­lomkiesést, de valami hasznot mégiscsak hoz. Ez pedig a tá­rolás üzlete: a vámáruraktá­rak tele vannak, s az utóbbi hetekben az is előfordult, hogy a jugoszláv területen tá­rolt árut hozták vissza a sze­gedi raktárba. „Most azzal vagyunk elfoglalva, hogy új, bérelhető raktárhelyiségeket keresünk" - mondja a cégve­zető. „A kereskedelmi forga­lom, illetve az ott elszenve­dett bevételkiesés mértékének megítélésekor érdemes tudni, hogy a pénzintézetek eddig is arra figyelmeztették a keres­kedő cégeket, ne szállítsanak nyitva, azaz kiegyenlítetlenül, s lehetőleg előre kérjék a pénzt" - mondja Pallagi Atti­la a Magyar Külkereskedelmi Bank szegedi fiókjának ve­zetője. A bank e végváránál egyébként nem tapasztaltak sem devizakülföldi magán­személy-inváziót, sem pedig céges jelzéseket. A háború a pénzforgalmi ,.renden" nem sokat változta­tott, korábban is sokan szállí­tás előtt rendeztették a szám­lát, jellemző volt a készpén­zes fizetés és a barterügyletek sokasága. A jelenlegi háborús helyzet tehát e területen azért nem hozott nagy változást, mert a délszláv cégek egy ré­sze korábban sem fizetőké­pességéről volt hfres. Jugo­szlávia külkereskedelmi mér­lege évek óta deficites, a bombázások „csak" annyit változtattak ezen: a devizatar­talékok olyan mértékben csökkentek, hogy abhóJ az ország kéthavi importját sem lehetne finanszírozni. A Ma­gyar Nemzeti Bank már az orosz válság kezdetén úgy gondolta, érdemes felhívnia a külkereskedelemben érintett cégek és pénzintézetek fi­gyelmét arra, hogy ország­kockázati tartalékot képezze­nek. Különböző országokra más-más kockázati besorolás vonatkozott, s ez nemcsak a hitelezési, hajjem a tranzakci­ós kockázatokra is felhívta a figyelmet. Aki e közlemény alapján tájékozódott, annak vélhetően a háború nem okoz likviditási gondokat. A jelenleg rendelkezésre álló gazdasági adatok mutat­ják, ami már megtörtént, kö­vetkeztetéseket azonban nem lehet levonni belőlük. A NA­TO-bombázások ugyanis az üzleti életben is más hely­zetet teremtettek az elmúlt hat-hét esztendő déli belhá­borús, embargós időszaká­hoz képest. Ezt támasztja alá az is, amit több megyei, külkereskedelemben érin­tett szakember állít: „meg­tanultuk az embargós üzle­tek fortélyait, majd kezdett magához térni a kereskede­lem, ám most háború van, így elfelejthetjük, amit ta­nultunk." Szóval, jön az új lecke, melynek elsajátítását szá­mos kérdés előzi meg. Ilye­nek például: szállítsak-e to­vábbra is, ha igen, akkor milyen fizetési feltételek­kel, milyen kerülő úton? Vagy: ha befejeződik a hábo­rú, lesz-e szerepe a magyar cégeknek az újjáépítésben? Lesz-e egyáltalán újjáépítés? Fontos-e, hogy Jugoszlávia integrálódjon Európához? Ha nem fontos, nem kap pénzt, s akkor miből épül újjá? Ezek­re a kérdésekre egyelőre nincs megnyugtató válasz, a megoldás talán az lehet, hogy új, vagy a már meglévő pia­cokon kell erősíteni. Katkó Krisztina Szemtanúkat keresünk Legyen szemtanúja az Opel Vectra újjászületésének! ÁPRILIS 17-18-án bemutatkozik az erőtől duzzadó, sportos, elegáns új Opel Vectra. Látogasson el hozzánk, és tegye próbára tesztvezetésen is legújabb büszkeségünket! OPEL^ OPEL RUPESKY 6728 SZEGED, Fonógyári u. 2-4. Tel.: (62) 424-800, Fax: (62) 424-888 Hétvégi nyitva tartás: 9.00-16.00

Next

/
Thumbnails
Contents