Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-13 / 85. szám

Csonka Gábor: Szeged q régió fővárosa lesz (5, oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ KEDD, 1999. ÁPR. 13., 89/85. ÁRA: 42 FT (ELŐFIZETVE: 37 FT) • Háromperces örömök parkja Újszegeden Foghíjas a „vidám" sárkány Elszánt n NATO - Milosevics vesziteni fog - jelentette ki Solana, a NATO főtitkára. (2. oldal) A szülök szerint kevés ®s drága a játék az újszeged! vidámparkban, de a 9yerekek szívesen ülnek föl a forgókra, pénzbedobós figurákra. Gokartozni lehet, s a kamaszok suli "tán is betérnek a biliárdterembe. A város 2001-ig kötött szerződést a jelenlegi üzemeltetővel. A hatvanas évek elején, az újszegedi vidámpark helyén még gödrökkel teli, kutyaidoteftónak használt tisztás volt csak. Szegeden még hangversenyt is rendeztek, amelynek bevételét a leendő vidámpark létesítésére ajánlották föl. Aztán „társadalmi összefogással" megnyílt a szegedi „vurstli", amelyben naphosszat szólt a zene, forgott a körhinta, kólát és sört kínáltak a presszónak berendezett, kivénhedt utasszállító-gépben. Évekig pörgött a hullámforgó, körbejárt az óriáskerék, fából faragott hintalovacskák nyakába kapaszkodtak a legkisebbek, s az óriáshordó-forgóban kapatosnak tűnő családapák dülöngéltek. A hetvenes években még állt a dodzsemPavilon, díszkivilágítás gyönyörködtette a nagyérdeműt, az ügyes célbadobók ajándékot kaptak jutalmul, 1981-ben pedig egymillió forintért vásárolt hidraulikus emelésű „repülő csészealjak" reptették utasaikat távoli galaxisok felé. Aztán következett lassú leépülés és a pénztelenség ideje: Kovács László Szegeden Az MSZP elnöke kifejtette: a koszovói beavatkozás nem volt elkerülhető. (3. oldal) • Szerdai lapszámunkban Háború és gazdaság • Munkatársunktól A délvidéken zajló katonai konfliktus némiképp átrajzolta a kereskedelem térképét, ám pánikról és tragédiáról a gazdaság területén nem lehet beszélni. A megye kivitelének mindössze pár százaléka irányult jugoszláv területre, ez olyan mennyiség, aminek az elvesztése nem rázza meg alapjaiban az amúgy korábban is instabil jugoszláv-magyar kereskedelmet. Katkó Krisztina katonai konfliktus gazdasági következményeiről szóló összeállítását, holnap megjelenő Egy százalék hasábjain olvashatják. Nikola és édesapja Belgrádból jöttek el a Vidámparkba. (Fotó: Gyenes Kálmán) a városnak nem futotta felújításra, s bérbe adta a vidámparkot Ezen a tavaszon is körülnéztünk az újszegedi vidámparkban. Dél körül alig találtunk gyereket a csöndesen maguk elé meredő műanyagjátékok között. A körülkerített cölöpmászókák mellett, rugólábon rengő állatfigurára kapaszkodik egy kislány; megragadja a fogantyút, s már „vágtat" is. Nagymamája meséli, hogy a közelben laknak, naponta jönnek el a vidámpark mellett, s ő szomorúan figyeli, hogyan pusztul szinte szemmel láthatóan az egykor szebb napokat látott park. ,A hajón azelőtt még kötélhágcsók is lógtak, azokon lehetett fölmászni. Középen kis pálmafa állt, a cölöpvárat tető borította. Most meg..." - tárja szét kezét a fiatalos nagymama, s mutatja a játékok maradványait. „De az unokám így is imád ide járni" - teszi hozzá, s elmondja még, hogy a parkba eljutni sem könnyű, mert a ligetben sétáló kismamákat és apróságokat hatalmas, száguldozó kutyák tartják félelemben. Egy anyuka szerint kevés a játék, s ami van, az is drága. A pénzbedobós, zenélős figurák egy ötvenes bepottyantására indulnak el. A kis óriáskerékre, meg a „Velence" nevű, hajós forgócskára, kisvasúira jeggyel lehet fölszállni: a masinák 150 forint ellenében három percig működnek. A gokarttal ugyancsak 180 másodpercig pöföghetnek körbe a Forma- 1-ről ábrándozó gyerekek, de ez a mulatság már 250 forintért élvezhető. A biliárdteremben lakodalmas rockzene szól, s iskola után betérő, jókedvű kamaszok lökik a golyókat. A nemrég kiégett repülő füstös, föltépett oldalán rés tátong, a „kapusárkány" harminckét fogából három már kihullott. A vidámpark bérlőjét többszöri kísérlet után sem értük el, munkatársai pedig nem kívántak nyilatkozni az idei tervekről. • Pokorni: nem Torgyánnak Egyetemi integráció • Budapest (MTI) Megbízható kisgazdapárti forrás szerint Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter „az utolsó pillanatban", hétfőn, levélben jelezte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes politikusainak, hogy „elfogadhatatlannak tartja a korábban közösen kidolgozott, a felsőoktatás integrációjáról szóló megállapodást, és azt nem ttja alá". Bánk Attila frakcióvezető megdöbbenését fejezte ki az oktatási miniszter eljárása miatt, és elmondta, hogy nem kívánja jellemezni Pokorni Zoltán magatartását, mert az sértő lenne a politikusra nézve. Bánk Attila megjegyezte: „ilyet fideszes politikus kétszer tehet meg a Független Kisgazdapárttal: először és utoljára." A frakcióvezető végezetül közölte: „ha tovább folytatódik ez a magatartás, akkor néhány dolgot nyilvánvalóan újra kell gondolni a magyar belpolitikában." • Orosz-fehérorosz-jugoszláv unió? Belgrád csatlakozna • Belgrád (MTI) A jugoszláv parlament Icát háza hétfőn a szavazatok elsöprő többségéül elfogadta, hogy a szövetségi állam csatlakozzon az orosz-fehér°rosz unióhoz. Nyugati értékelés szerint Belgrád katonai segítséget remél ettől a NATO-csapásokkal szemben. A csatlakozást eredetileg pojiszlav Seselj radikális párti szerb kormányfőhelyettes vetette fel még tavaly. A szövetségi parlament január 21®o állandó megfigyelői stáföst kapott az orosz fehér°rosz-unió parlamenti közgyűlésében. Slobodan Milosevics jugoszláv elnök a csatlakozással katonai segítséget szeretne kapni Moszkvától és Minszktől a NATO légi csapásaival szemben. Jugoszláv'a mindig féltékenyen óvta függetlenségét, és megalapítása óta most először próbál csatlakozni más országok szövetségéhez. Józsa László, a VMSZ alsóházi képviselője „szándéknyilatkozat jellegűnek" mondta a határozatot, mondván: a csatlakozást a másik két országnak is jóvá kell hagynia, s ilyen körülmények között a döntés (egyelőre) Belgrád politikai szándékait mutatja csupán. Józsa László furcsállta, hogy (bár a külügyek szövetségi hatáskörbe tartoznak) Belgrád egy ilyen horderejű kérdésben nem kérte ki a két jugoszláv tagköztársaság, Szerbia és Montenegró parlamentjeinek véleményét. • Podgorica (MTI) Montenegró nyugat-barát vezetői ellenzik Jugoszlávia csatlakozását az orosz-fehérorosz szövetséghez. Predrag Popovics, a kisebbik jugoszláv köztársaság parlamentjének elnökhelyettese leszögezte: a szövetségi törvényhozás egyetlen hétfői döntése sem kötelezi Montenegrót, mint ahogyan egyetlen döntése sem tiltja el semmitől. Népszavazást kezdeményeznek iskolaügyben Már dr. Mezei Róbert jegyző asztalán van az a népszavazási kérelem, melyet az SZDSZ városi szervezete nyújtott be a szegedi iskolabezárások ellen. A jegyzőnek 15 napon belül kell döntenie, hogy hitelesíti-e a kérelmet. Tegnap reggel megérkezett az önkormányzathoz az a kérelem, amely a helyi népszavazást kezdeményez két bezárt iskola, a Csongor Téri Általános Iskola és a Gutenberg Általános Iskola ügyében. Az SZDSZ kezdeményezésével kapcsolatban dr. Mezei Róbert jegyző elmondta, hogy a törvény által előírt 15 napos határidő leteltével kell nyilatkoznia arról, hogy a jogszabályok értelmében hitelesíti-e, avagy sem a felteendő kérdéseket. Ha a hitelesítés megtörténik, úgy a népszavazás kiírásához szükséges aláírások összegyűjtéséhez 30 nap áll rendelkezésre. Egy helyi népszavazáshoz a város választásra jogosult polgárainak 10 százalékának beleegyezése szükséA Gutenberg - „békeidőben". (Fotó: Kamok Csaba) ges, azaz Szeged esetében 13-14 ezer aláírás kell. Ha a jegyző a 15 nap leteltével nemleges választ ad, a kezdeményezők a megyei bírósághoz fordulhatnak, amelynek három napon belül soron kívül kell döntést hoznia. Ha a bíróság megváltoztatja a jegyzői törvényértelmezést, akkor a bíróság álláspontja lesz érvényes. Ebben az esetben az önkormányzat nem mérlegelhet, kötelező jelleggel ki kell írnia a referendumot, és csak a szavazás napját döntheti el saját hatáskörben. A népszavazási kérelemmel kapcsolatban dr. Mezei Róbert nem kívánt véleményt nyilvánítani, mint mondotta, az adott törvények határozzák meg, hogy hitelesíti-e a népszavazásra feltett kérdéseket. A referendumról az oktatási bizottság elnöke, Hargittai Rita úgy nyilatkozott, hogy ha kiírnák, nem tudná megjósolni a végkimenetelét, illetve azt, hogy a szegedi polgárok egyáltalán törődnek-e a témával, az azonban bizonyos, hogy a népszavazás kiírása nem lenne halasztó hatályú, tehát mire a törvény által előírt határidők lezajlanak, a bezárt intézményekből a gyerekeket mindenképpen át kell íratni másik iskolába. Ennek elmulasztása egyébként szabálysértésnek minősülne. Ha a referendum mégsem valósulna meg, hanem helyette a választók 5 százalékának aláírásával népi kezdeményezés születne az iskolaügyben, Hargittai Rita szerint a közgyűlés bizonyosan nem döntene másképp, mint azt március 19én tette. Az esetleges népszavazást a városnak teljes egészében saját költségvetésből kellene finanszírozni. Ha tehetik, a települések ezért szokták a helyi szavazásokat a választásokkal egy időben megrendezni (legutóbb például Kistelek szavazott a parlamenti választással egy időben). A költségek között szerepelnének például a 136 szavazatszámláló bizottság tagjainak fejenként 4000 forintos tiszteletdíja, a bizottság mellett működő munkacsoport tagjainak dfja, élelmezési kiadások, terembérleti díjak, villany és telefonszámlák, nyomdaköltség, illetve egyéb dologi kiadások. Panek JÍIMI