Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-12 / 84. szám

LH HÉTFŐ, 1999. ÁPR. 12. HELYI TÜKÖR 17 ik • Bohemia-hetek a Grand Caféban i árny1 íncélf" ctt 1®" k me.s ít. han' isiilá t indít iákat. ibák"1 robo" - szed ikra ttjáról" >et is icid/ Bohumil Hrabal Hrapka Tibor felvételén (A Zsebcselek című interjúregényből) j A Grand Café moziban omb* Je9kezdödött a cseh irofe'oniról, folyóirat-kultúATOj téról és filmművészetről E jutó" holó Bohemia-hetek so:óm^>ta. Nyitórendezvényági b' *«nt Q moziban Jaroslav ngl'jt "Pousek (1929-1995) ra set^^dezö és forgatókönylr° képzőművészeti ^nkáiból nyílt kiállítás, f M két rokon szellemű |0|yóirat, a cseh Souvisj°sti és a Pannonhalmi férnie szerkesztői beégettek a keresztény miségi lapok szereferöl. rzel1 szerep" ilyes, taj jrni íviáb3" tál- B* k kórt' szárt; , négy'1 1 reC rító-rt port)" angi ány seb" . Á Grand Café moziban e sorozatban vetítik Jirf inzel rendező Bohumil Hra11 Munkáiból készült filmjeit J'gorúan ellenőrzött vonac.' Pacsirták cérnaszálon, 40r j. >r8yári capriccio, Hóvirág- v neP), valamint Menzel Hra„ 1 szóló portréfilmjét. Jirí lfrtj ^^el filmen megjelenített Veabali világáról Petr Borko<költő, a Souvislosti fómondta el véle* különös, de Menzel, 'rübal vagy a fiatal For"""i nyomán Magyarora cseh embert álokban járó figurának yPtelik el, aki ideális szel!mi térben él. Mit szó eh"eZ? Csef>glep, s nyilván, ami a b ,rodalmi önképet illeti, sebb 'S igaz' Sem a széle" Stégekre, sem a szűken libáb) c néby sra W Falkl^ sik®< adászf i tán* vett irodalmi közéletre. Sőt, Csehországban kimutathatók olyan irodalmi vonulatok, amelyek élesen szembeállnak ezzel az elképzeléssel. Számomra mindenesetre meglepő, hogy ebben az összefüggésben Hrabal is szóba kerül, hiszen ezt az idealizált képet Menzel filmjei teremtették meg. Ő Hrabalt csak értelmezte miközben a saját rendezői világát teremtette meg. Pusztán a hrabali szövegekből ez a világ nem következik teljesen. Hrabal számomra nem idealista, hanem egzisztenciálisan tragikus szerző. • Mégis, megfelel-e ez a világ annak, amelyben a csehek szívesen látják magukat? - Van persze egy ilyen jellegű cseh önreflexió is. A csehek nehezen hajlandók elfogadni azt, hogy Hrabal öngyilkos lett. Pedig ez az öngyilkosság szerintem nem lephetett meg senkit, aki ismeri a hrabali szövegek tragikus voltát. A cseh közvélemény nagy része ennek ellenére elfogadott egy idillikus, emelkedett Hrabal-képet. Ezt tükrözte az a változat, hogy Hrabal éppen galambokat etetett a párkányon, amikor kizuhant. Ez megfelel a menzeli Hrabal-interpretációnak, és ezt a cseh közvélemény is képes volt elfogadni. Olyan mértékben, hogy egy német irodalomkritikusnak, Susanna Rothnak (és számomra különösen érdekes, hogy az illető német volt) kelHrabal? m lett egy kemény és egyértelműen öngyilkosságról beszélő cikket írnia a legfontosabb cseh irodalmi hetilapba. • Mit kezdenek a csehek például az ironikus Skvoreckyvel? - Skvorecky regényei Csehországban évtizedeken át be voltak tiltva. Csak a kilencvenes évek elején adták ki az életműsorozatot, ám ekkor már nem volt viharos fogadtatása. A fiatal cseh írógeneráció szempontjából e szerzők - Hrabal, Kundéra vagy Skvorecky - lezárt, és bizonyos értelemben intézményesült írók, akik kevésbé inspirálóak. • Érettségi tételekké váltak? - Ezt nem mondanám, hiszen Csehországban több vonulat, tulajdonképpen inkább sziget van, amely a cseh irodalmi hagyományokhoz próbál kapcsolódni. Sajátos módon ide tartozott Hrabal is, mert őrá például Deml nagy hatással volt. De azt hiszem, őt mégis ki kell emelni a már nem inspiráló szerzők csoportjából. A hrabali próza jellegzetessége, az, hogy az szerző egész élete benne van az írásban, megmaradt irodalmi ösztönzőnek. Hrabal írása maga az élete volt. Mindent megírt, amit átélt. • A magukat posztmodernként meghatározó írók hogyan reagálnak a hrabali életműre? - Hrabal műve nagyon különbözik a nagy kompozíciókkal és sok vendégszöveggel dolgozó posztmodern írónemzedékétől. A mai fiatal irodalom egy részénél inkább már Hrabal újrafelfedezéséről, mint folytatásáról lehet beszélni. Az értelmezés természetesen más, mint az az egypólusú, azonnal kínálkozó interpretáció, amit Jirf Menzel ad. Amit Menzel ábrázol, az a Hrabal-könyveknek csak az egyik síkja. A rendező látásmódja legitim ugyan, mert ez a világ is része a hrabali életműnek, de véleményem szerint nem mutatja meg azokat a nyelvi és gondolati síkokat, amelyek révén a hrabali életmű egzisztenciálisan súlyos. Ha hasonló írót kellene keresnem, Brodszkijt említeném, aki ugyancsak nyelvhasználatával tudott költői távlatot teremteni. Nos, éppen a nyelvi kifejezés, a megszólalásmód az, amiből a fiatal cseh irodalom Hrabal szövegét újra fel tudja fedezni. Panak Sándor i í ySUU Nagyobb szám* mint \ Aiiciiiieiaen f~ rtékszcimla A Raiffeisen Értékvámla'" mindent tud, amit tqy folyószámlának tudnia kell Amiben viszont egyedülálló: A/ Értékszámlán elhetye/ett pénz lekötés nélkül is évi 14,5% -ot kamatozik* AV.ir forintban, akar devizában nyitja meg számláját, ingyenes Visa Electron bankkártyát biztosítunk. Az Ertékszámla ' megbízható ágára a Raiffeisen Bank' soport 130 i-ves múltja a ga'ar; a •'.oOe/ri foniii frlrrti tószegre (fBKM 15.31) Mrs/lftes mtiom ,no se" D.rfcl 2s Raiffeisen Bank >•?-Amennyiben írásos tajttaztatot szeretne kapni szotyaItatásainkról, hnja a Raiffeisen Direkt számát vagy kitöltés után tOMje el ezt a kupont az alábbi rímre; Raiffeisen Bank RL 1364 Budapest, Pf.: 173. (Inform DMo.) házasságot kötött ÉVg aAlai Gyula és Bánáthy és ónika, Bordás László tal é gárdi Márta, Bozsó Anita , Móráth Klára, dr. Csonük Fj Hona xán Miklós és LiPtak háj'fjíftng Molnár László és Beke és Q a" Korom Mihály János Attii 8yan Mária, dr. Garami Kin ' í°land és Harsányi Kalf r. "°na, Zimmermann Zsanna rbert és Szalma Zsuámba* egy & íves r. idászg? etük rahaj reit)^ 7Ú föld'' elekB >es reF, atos :ni - . I. A tJ' tról tH< épek® ton t a t^ családi események fö Született O,6 A Zsol,nak é» Tóth bos ' Andreának Gábor Jáarga Zoltánnak és ^Rtőt z,inának TamásKe(te Csaba Mihálynak és *sef , bűidének Péter Jó„ek' Jobba Miklós GergelyMi^/ Kantár Rozáliának János? u0lt- Kiraly Zoltán nak és Deák Szilviának Alexander, Kiss-Turi Ferencnek és Tóth Máriának Bálint Ferenc, Lelkes Béla Zsoltnak és Kovács Edinának Kata, Lukács Krisztián Zoltánnak és Kukucska Mónikának Krisztián Zoltán, Mészáros Zoltánnak és Bóka Gizellának Marcell, Sziládi Róbert Józsefnek és Sánta Margitnak Fanni, Sziládi Róbert Józsefnek és Sánta Margitnak Csilla, Pálfi Imrének és Papdi Erika Máriának Irén írisz, dr. Kocsis Lászlónak és Kálló Veronika Györgyinek Endre, Bali Nándornak és Sztanik Mariannának Bence, Tóth András Jánosnak és Gellény Csillának Fanni Enikő, Balogh Zoltánnak és Kiss Aliznak Dzsenifer, Fődi Csabának és Gyenge Szilviának Tamás, Varga Ottó Csabának és Horváth Andreának Kristóf, Korom Ádámnak és Csala Gyöngyi Máriának Aida Gréta, Priváczki-Juhász Nándor Istvánnak és Juhász Évának Nándor, Petőfi Sándornak és Lajkó Orsolyának Zsombor Pál, Schaffer Tamás Zsoltnak és Angeli Noéminek Olivér, Tóth Győzőnek és Németi Tünde Évának Győző Illés, El Idriszi Khaldi Moulay Omarnak és Csányi Erikának Moulay Aadil, Balotai Sándornak és Miskucza Tündének Balázs, Virág Zsolt Istvánnak és Pécsi Gyöngyinek Nikolett, Kókai Krisztiánnak és Nagy Katalinnak Krisztián Márk, Horváth Lászlónak és Zsódos Gabriellának Orsolya, Magony István Józsefnek és Csala Anikónak Edit Nikolett, Gulyás Péternek és Fejes Anikónak Vencel. Meghalt Gyuris Menyhértné Veres Ilona, Vass Imre, Huszka József, Gubik György, Koczka Kálmán, Szűcs Imre, Balogh István, Takács József, Poós Lajos, Simonvári Ernő, Bíró Vince, Sebessi Jánosné Tamás Rozália, Bálint József István, Nagy Vilmosné Molnár Mária, Szilágyi György, Pap Dezső, Kónya Vincéné Szélpál Ilona, Zádori Kálmánné Kiszi Etelka, Tóth Józsefné Nacsa Julianna, Vecsernyés Jánosné Király Ilona, Révész Istvánné Szabó Mária, Kószó András, Vig Lászlóné Nagy Margit, Borbás Józsefné Szögi Matild, Farkas István János, Kimpián Péter György, Szabó János, Gacsó Lajos, Szűcs István Mihályné Rózsa Erzsébet, Szeri Jánosné Bozó Franciska, Lakó István, Volford Istvánné Vigh Mária, Tóth Imre, Gábor Miklós János, Török Tímea, Csete Lajos, Czirok Jenő, Balla Béla, Enying Péter, Vass Istvánné Illés Erzsébet, Kormos Mihályné Horváth Erzsébet Julianna, Csikós Pál Józsefné Sutus Anna, Csányi Ferencné Parrag Erzsébet, dr. Hegedűs Antalné Szilágyi Julianna Gyöngyi, Bede Ferenc, Fodor Mátyás István, Szabó Istvánné Fodor Mária, Csanki Sándorné Galágyi Anna, Kecskés Ádám, Tóth Józsefné Szántó Matild Piroska, Gut József, Bolgár István András, Ferencziné Tóth Ka-talin Judit. A SZAB hírei • Munkatársunktól Hét orvosi témájú előadás hangzik el a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában április 13-án délután négy órától, amelyek egyebek mellett a klinikai mikrobiológia laboratóriumainak hazai helyzetét világítja meg. Az előadók bemutatják az aktuális mikrobiológiai kutatások klinikai helyzetét is. Ugyanezen a napon 18 óra 15 perctől a nyelvészeti műhely keretében Pléh Csaba, az MTA levelező tagja tart előadást „Az alaktani feldolgozás elméletei és a magyar alaktan pszicholingvisztikája" címmel. A diffúz coagulatio diagnosztikája és klinikai jellemzői témakörben tartanak három előadást április 14-én délután két órakor. A bizottság elnöke által felkért testület vitatja meg a „Nyilatkozat a tudományról és a tudományos ismeretek felhasználásáról" című dokumentumot április 15-én délután három órakor. Egy órával később Martonyi János külügyminiszter lesz a vendége a tudósklubnak, aki kifejti nézeteit hazánk NATOtagságának és tervezett EUtagságának a határon túli magyarságra gyakorolt hatásáról. Szegedi Dermatológiai Nap kezdődik április 16-án délelőtt tíz órakor. Ennek keretében ülésezik a Magyar Dermatológiai Társaság első kongresszusa, amelyen előadások hangzanak el a nálunk folyó, illetve a nemzetközi kutatásokról.