Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-12 / 84. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1999. ÁPR. 12. kommentár A politikus sorsa TWa lehet hinni az európai híradásoknak, hivatalosan M~1 már négy hadifoglya volt a szerbeknek a koszovói válság kapcsán. Három amerikai állampolgárságú kato­na, és egy albán nemzetiségű szerb állampolgár. Egy poli­tikus. Ha egy háborúban katonák esnek fogságba - még ha kémtevékenységgel vádolják is őket - akkor a hadifoglyok jogállását szabályozó genfi-egyezmény szerint dől el a sor­suk. A három amerikainak szerencséje van: a szerb propa­ganda-gépezet a lopakodó állítólag lelövése után sikerre éhesen tudatta a világgal: Uncle Sam gyermekei a kezükre kerültek. Ettől kezdve a három fiatalember megszűnt bé­kefenntartó zsoldosként létezni, életük ezután három vas­kos aktaként folytatódik tovább. És biztosak lehetnek ben­ne, senki sem fog megfeledkezni róluk. így vagy úgy, de szabadok lesznek. Mert egy egyszerű amerikai katonából azonnal nemzeti ügy lesz, ha személyi iratait a „Hadifog­lyok" feliratú fiók nyeli magába. De ki szavatolhatná egy politikus biztonságát? Nemzet­közi szerződés biztosan nem. Bizonyára tudta ezt Rugova is, aki saját elmondása szerint egyszerűen csak „macs­ka-egér" játékként élte meg a kényszertalálkozót. És talán már előre fél az újabb ceremóniától, igaz, az még megle­hetősen messze van. Rugovának ugyanis legalább egyszer még biztosan far­kasszemet kell néznie Miloseviccsel. És ha előbb kapja el a tekintetét, mint a legfőbb szerb, azzal koszovói albánok százezreinek sorsa pecsételődhet meg. Márpedig Rugova rosszul viseli az oroszlánbarlang nehéz levegőjét, leg­alábbis ha arra gondolunk, belgrádi vendégeskedése ide­jén felszólította a NATO-t, hagyjon fel a légicsapásokkal. D raskovics miniszterelnök-helyettes szerint Jugoszlávia kész a békére, Koszovó megkaphatja a legmagasabb fokú autonómiát, és egyetlen szerb katona sem állomáso­zik majd a tartományban. A határon azonban annál több. Annak ellenére, hogy elszakadásról kiírt népszavazásról, a koszovói albánok egyik fő követeléséről szó sem esik, sőt, Draskovics szerint Koszovó léte csak Jugoszlávia testén belül képzelhető el, ez az utóbbi hetek legengedékenyebb hangú nyilatkozata, mely szerb politikus ajkát elhagyta. Már csak egy kérdés van, jelesül: Milosevics mit szól mindehhez? Tudott-e előre Draskovics javaslatáról? Vagy csak időt akar nyerni, amíg megvalósul élete álma, a nagy szláv unió? tót • Háborús ortodox húsvét A menekülőket nem kérdezik A drótkerítés mögött a koszovói albán férfiak a menekülttáborba újonnan érkezetteket figyelik - talán ismerős arcra bukkannak... (MTI Telefotó) • Belgrád (MTI) A NATO légiereje a hét végén, az ortodox húsvét idején is folytatta a Jugo­szlávia elleni légi csapásait. Koszovóban folytatódott a szerb offenzíva, s újabb al­bán menekültek érkeztek Al­bániába. A hírügynökségek szerint szombatra virradóra a rossz időjárás miatt több támadást elhalasztottak, de az atlanti szövetség ismét csapást mért Belgrád néhány külső körze­tére. Előző este az RTS szerb állami televízió koszovói át­játszóállomását találták el. A jugoszláv főváros lakói ismét tömegesen lepték el a Belgrád óvárosát és Új-Belgrádot összekötő Brankov-hidat. Tucatnyi robbanás volt hallható szombaton este is a koszovói tartományi székhe­lyen, Pristinában. Az RTS szerint katonai és polgári célpontokat egyaránt találat ért a dél-koszovói Prizrenben és Urosevacban. A NATO bombázta a Koszovo Polje-i vasútállomást, s belgrádi közlés szerint a nyugat-ko­szovói Pecsben és Gyakovi­cában jelentős károkat oko­zott a támadás. Belgrádi hír­adás szerint a NATO a kö­zép-szerbiai Kraljevót is tá­madta. NATO-közlés szerint Ko­szovóban - s főleg a tarto­mány déli részén - folytató­dik a szerb offenzíva. Rend­szeresek az összecsapások a szerb tüzérség és a tartomány elszakadásáért harcoló Ko­szovói Felszabadítási Hadse­reg (UCK) között is. Koszovói menekültek ez­rei lépik át a jugoszláv-albán határt a szombaton újra meg­nyitott Morina átkelőhelynél. NATO-számítás szerint jóval meghaladja a 200 ezret a Ko­szovóban maradt menekültek száma. Mubarak halasztana • Tokió (MTI) Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök a független palesz­tin állam kikiáltásának leg­alább júliusig történő elha­lasztását tanácsolta Jasszer Arafatnak. A halasztás azon­ban nem lehet több, mint öt­hat hónap - tette hozzá Mu­barak, aki vasárnap kezdő­dött japán látogatása elótt nyilatkozott. Maszhadov szerencsés • Sztarije Atagi (MTI) Csecsenföldön szombaton - az elmúlt három hét alatt másodszor - merényletet kí­séreltek meg A^zlan Masz­hadov csecsen elnök ellen­Maszhadovnak nem esett ba­ja. A tűzszerészek még idő­ben hatástalanítottak a po­kolgépet, amelyet egy útnál helyeztek el ismeretlen tette­sek a Groznijtól délre fekvő Sztarije Atagi településen­Maszhadovnak a szóban for­gó úton kellett végigmennie, hogy beszédet mondjon. Zeman maradt a pártelnök • Prága (MTI) Milos Zeman cseh kor­mányfőt újabb négy évre a Cseh Szociáldemokrata Párt elnökévé választották. A ki­sebbségben kormányzó párt tisztújító kongresszusának második napján, szombaton este megtartott szavazáson Zemant, aki a párt vezető tisztségéért egyetlen jelölt­ként indult a választásokon. e NATO-katonák Albániába? Rugova, a „hadifogoly" • Brüsszel, Párizs, Bonn (MTI) A NATO tagországai vasárnap jóváhagyták azt a tervet, amelynek értelmében a szövetség humanitárius megbízás­sal összesen mintegy 8 ezer katonát telepít Al­bániába - jelentették be a szövetség brüsszeli központjában. A NATO a jövő héten kezdi meg a csapatok végle­ges összeállítását, de előzete­sen már felmérték a tagorszá­gok és a partnerállamok fela­jánlásait. A csapatok gerincét olasz egységek adják, de bi­zonyosan jelen lesznek fran­cia, görög és amerikai egysé­gek is - az előőrsök telepíté­se már a jóváhagyás előtt meg is kezdődött. Magyaror­szág legfeljebb néhány or­vossal és egészségügyi sze­mélyzettel vesz részt a külde­tésben. Hivatalosan a NATO még soha nem bonyolított le hu­manitárius küldetést, bár jö­vőbeni feladatai egyikének ezt tekinti. A Macedóniában állomásozó 12 ezer emberrel együtt a szövetség összesen mintegy 20 ezer katonával se­gít majd a Koszovóból kiű­zött vagy kimenekült albáno­kon. Az albániai telepítés meg­indítása még igényel egy po­litikai döntést - erre várható-' an a közeli napokban sor ke­rül. Vuk Draskovics jugo­szláv miniszterelnök-helyet­tes egy interjúban kijelentet­te: Belgrád kész mielőbb „po­litikai megállapodást" kötni Ibrahim Rugovával, a koszo­vói albánok mérsékelt veze­tőjével, és „külföldi jelenlé­tet" is elfogadna az egyezség betartásának szavatolására. Draskovics egy szabadú­szó újságírónak adott interjút, amely a Journal du Dimanche című francia lapban jelent meg. Ebben a politikus kifejti: a jugoszláv vezetés kész hala­déktalanul „politikai megáll­apodást" tető alá hozni Ibra­him Rugovával, hajlandó be­leegyezni Koszovó demilitari­zálásába - amely nem vonat­kozna a határokon állomásozó egységekre - és megadná az autonómia legmagasabb fokát az ottani albánoknak. Mindezt azonban csak Szerbia keretein belül tartja elképzelhetőnek ­fűzte hozzá Draskovics, aki szerint Belgrád külföldi jelen­létet is elfogadna a megszüle­tendő megállapodás betartásá­nak a szavatolására. • Ibrahim Rugova mérsékelt koszovói albán vezetőt a Der Spiegel című német hetilap szerint kényszerítették arra, hogy elmenjen Belgrádba, ta­lálkozni Slobodan Milosevic jugoszláv elnökkel, majd ké­sőbb találkozzon Pristinában az orosz nagykövettel is. Mindezt a lap saját munka­társnőjének beszámolója alap­ján írta, aki hat napot töltött Rugova pristinai lakásán. „Renata Flottau, lapunk balkáni tudósítónője hat napot töltött az albán vezető házá­ban. Rugova kényszer hatásá­ra ment Belgrádba, hogy talál­kozzon Milosevics elnökkel, és fogadta később a Pristiná­ban az orosz nagykövetet egy sajtóshow keretében" - írja a tekintélyes lap hétfőn megje­lenő, de már előre kiszivárog­tatott cikkében. A Der Spiegel beszámolója szerint Rugova többször is kérte a szerb ható­ságokat, hogy humanitárius gesztusként engedjék Szkop­jéba távozni. Nikola Sajno­vics jugoszláv miniszterel­nök-helyettestől erre azt a vá­laszt kapta, hogy „szabad em­ber" és ha akar, utazhat. Ugyanakkor közölte: azért „ügyeljen arra, hogy az úton nehogy feldühödött szerbek­kel találkozzon, akiktől bár­miféle incidens megszervezé­se kitelik" - írta a Der Spiegel saját tudósítójának beszámo­lója alapján. A lap hozzátette, hogy tu­dósítójának el kellett szenved­nie a szerb biztonsági szolgá­lat embereinek két brutális ki­hallgatását, de azóta visszatért Belgrádba. A német magazin idézte Rugovát, aki szerint találkozója Miloseviccsel „macska-egér" játék volt, amellyel a koszovói albánok árulójaként próbálták őt beál­lítani. Rugova és Milosevics találkozója április elsején Belgrádban zajlott le. A jugo­szláv elnökség szerint azon abban állapodtak meg, hogy a politikai eszközökkel munkál­kodnak a béke elérésért és Rugova felszólította a NATO­t a légicsapások beszüntetésé­re. Számos állam, Javier Sola­na NATO-főtitkár és a Ko­szovói Felszabadítási Hadse­reg is azon véleményének adott hangot, hogy Rugovát megfosztották mozgásszabad­ságától és úgy vélekedtek, hogy nyilatkozatát Belgrád­ban nyomás alatt tette. • Jugoszlávia Olajellátási gondok • London (MTI) Horvátország és Ma­gyarország felől a NATO­csapás kezdete óta szünetel a vezetékes nyersolajszállí­tás Jugoszláviának. A „Ba­rátság"-vezetéken érkező és a Moltrade-Mineralim­pex szállította olaj már március eleje óta nem megy a jugoszláv finomí­tóknak, az addig kért mennyiséget a magyar fél rendben leszállította, s a múlt hét végéig újabb jugo­szláv igény nem érkezett. Belgrád Oroszországtól kért finomítóinak működé­séhez nyersanyagot, még­pedig azért, hogy a betaka­rításhoz legyen üzemanyag üzemeltetni a munkagépe­ket. Ugyanakkor a NATO légicsapásai éppen a pan­csevói és a kisebb újvidéki olajfinomító ellen irányul­tak, ezek működőképessé­géről a helyi jugoszláviai illetékesek részére a belg­rádi hatóságok megtiltottak bármilyen információ ki­adását. A finomítók villamos­energia-ellátásában már minden bizonnyal gondok vannak - derül ki a jelenté­sekből. A jugoszláviai hidak le­rombolása okán előállt szállítási stop gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy nem vezetéken eljuthasson nyersanyag Jugoszláviá­nak. Az ország napi nyers­olajigénye békeidőben napi 80 ezer hordó, ebből 60 ez­ret importból fedeznek. 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. Telefon: (62) +88-+11/4606, 4663 (pénztári órák: hétfőtől- péntekig 08-13 óráig) MAGYAR AlXAMPAHR ALLAMI GARANCIÁVAL EZ ITT A KINCSTÁR HELYE! Vásároljon állampapírt közvetlenül a Ki­bocsátótól, a Magyar Államkincstár Fiók­jaiban teljes körű állami garancia mellett. Szolgáltatásaink: • Állampapír jegyzés, visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról, folyószámlára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents