Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-31 / 75. szám

SZERDA, 1999. MÁRC. 31. HAZAI TÜKÖR 7 • A szótárnak lelke van... Legyünk igényesek önmagunkkal szemben • A természetgyógyászat kérdőjelei A csalástól a tudományig A SZOTE fájdalomambulanciáján évek óta sikerrel alkalmazzák az akupunktúrát. (Fotó: Schmidt Andrea) „Jogos" terápiák • Munkatársunktól Az 1998-ban készült miniszteri rendelet szerint csak orvosok alkalmazhatnak homeopátiás, manuálterápiás, ájuvédikus, neurálterápiás, méregtelenítő, antropozófikus, biorezonanciás módszereket, a vér oxigenizálásán alapuló terápiákat, végezhetnek hagyományos kínai, valamint tibeti orvoslást, biológiai fogorvoslást és diagnosztikus természetgyógyászati vizsgálatokat. Szakképesítéshez kötött az akupresszúra, az alternatív mozgás és masszázs terápia, a reflexzóna terápia és az életmód tanácsadás. Továbbképzés után lehet alkalmazni az alternatív fizioterápiás és bioenergiás módszereket, a fitoterápiát, a fülakupunktúrát, a kineziológiát és a szemtréninget. A német nyelv szinonima szótára címmel jelent meg a közelmúltban dr. Müller József legújabb könyve. A Deák Ferenc Gimnázium német nyelvtanárának egyébként ez a hatodik ilyen tudományos „dolgozata", amelyről Héra István lexikográfus azt írja, hogy a szótárírás eddigi hazai és nemzetközi gyakorlatától eltérő megoldást választott: A szerző szem előtt tartva az idegen nyelvű (magyar) szótárhasználó igényeit a lexikográfiái gyakorlatban úttörő jellegű művet kínál. Támaszkodva a nyelvtudományi, különösen a germanisztikai kutatások legújabb eredményeire, a kétnyelvű szinonimaszótárban átfogó jelleggel és meglepő mélységgel dolgozza fel a német nyelv szókincsét. • Tanár úr gyakorló pedagógusként bizonyára nem unatkozik... Hogyan merült fel önben a szótár készítésének ötlete? - Az inspiráció Halász Előd professzortól származik, akivel sokat beszélgettünk erről a témáról. Méghozzá arról, hogy mi is legyen egy ilyen szótárban, ami megfelel a legújabb kihívásoknak. Az már ugyanis egyértelműnek látszik, hogy a 40-50 évvel ezelőtt írt szótárak elavultak. Tudniillik azok egyfajta dramatizáló módszeren, vaskos irodalmi műveken alapultak, és csak a filológiai elvárásoknak feleltek meg. Például ott, ahol az amerikai nyelv hatása a német nyelvre igen erős. Tulajdonképpen a nyelvhasználat, a nyelvoktatás területén már „eurokonformok" vagyunk, mert ha bekapcsoljuk a televíziót, akkor részt vehetünk a Bundestag ülésén, megnézhetünk egy Bundesligameccset, s eközben nyílván azokat a nyelvi eszközöket is ismernünk kell, amelyeket a németek naponta használnak. • Ez új kívánalmakat is feltételez? - Igen, azt, hogy a szótár, az eddig használtakhoz képest, mélységéből nem veszíthet, másrészt, módszertanában olyan szerkesztésűnek kell lennie, hogy azokat az információkat is tartalmazza, amelyek beleférnek — anélkül, hogy túl komplikált lenne egy szótár. Tehát meg kell adnia annyi információt egyes lexémákról, szavakról, amennyi lehetséges. Alapvetően, különbséget kell tenni a németek és a magyarok által készített szótártól. % Ez a különbség az ön által készített szótárból ki is derül? - Az én szándékom az volt, hogy a németet, mint kimondottan idegen nyelvet tanulók számára készüljön a könyv, s legyenek benne azok az információk, amelyek teljessé teszik. Minden problémát nyilván nem lehet megoldani, mert a szinonima hasonló, nem pedig egybeeső jelentést takar. így nagyon sok szónál külön meg kell adni a külön jelentését is, hogy eligazodjunk, tulajdonképpen az adott szó mit is jelent. • Van-e valamilyen külön módszere a munkában? - A kiindulópont mindig a magyar, illetve a német értelmező szótár. Először megnézzük, hogy a német szótár mit kínál és ebből mit kívánunk a magyar felhasználó számára közvetíteni. Ezen belül jönnek utána a módszertani kérdések: hogy milyen kiegészítővel látjuk el az egyes lexémákat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy ige esetében ne kelljen megnézni a felhasználónak, hogy milyen prepozícióval áll, vagy milyen jelentéssíkja van a szónak, esetleg milyen stilusréteghez tartozik. Ezt megadjuk a könyvben. • Konkrét példát mondana erre? - Egy szónak több jelentése is lehet. Vegyük például a száraz szót, amely első jelentésében nem vizest jelent, a másodikban pedig, hogy unalmas. Nos, ha ezt a szót így vizsgáljuk, akkor a második jelentéssíkja már abban különbözik, hogy azt a beszédközpontú kommunikációban használjuk. írásban ez nyílván nehezebben képzelhető el, tehát a szótár ilyen irányban is igyekszik orientálni az olvasót. G További tervei? - Megígértem a családomnak, barátaimnak, de önmagamnak is, hogy most egy kis szünetet tartok. Egy ilyen hosszú munka ugyanis mindenféle társas kapcsolatot igénybe vesz, végül magányossá teszi az embert. Később szeretném még az általam jónak vélt németmagyar szótárnak a szinopszisát megcsinálni. Mindezt néhány lapon, s természetesen úgy, ahogyan arról régóta beszélünk: milyennek kell(ene) lenni egy ideális szótárnak, amelyik mindenfajta információt megad a felhasználónak. Müller tanár úr most egy kis pihenést „erőltet" magára. Azt mondja, ha jó idő lesz, megpróbál ismét a horgászáshoz hozzászokni, felújítani ottani „ismereteit" is... Kisimre Ferenc Nehéz lenne ma megmondani, mit értünk természetgyógyászat alatt. Az alternatív módszerek némelyikét ugyanis már nemcsak alkalmazzák, de tanítják is az akadémiai gyógymódok között. Ugynakkor nem kevés azoknak a csodadoktoroknak a száma sem, akik a természetesség zászlaja alatt egyszerű csalással zsebelik ki betegeiket. Jogszabályok, tudományos állásfoglalások pedig már vannak. Már csak az egyetértés hiányzik, és persze az, hogy végre érvényt szerezzenek a törvény betűjének. Az emberi hiszékenységnek nincs határa. Különösen a beteg, reményüket vesztett emberek hajlamosak hinni abban, hogy létezik valamilyen csodaszer vagy módszer, amely segít ott, ahol a hagyományos orvoslás tehetetlen. Ezt a hiszékenységet, no meg a rendszerváltás után meghirdetett vállalkozási szabadságot használták ki jó néhányan arra, hogy egy klinikai orvos jövedelmének sokszorosát csalják ki szerencsétlen emberekből. Az alternatív gyógymódokat illetően elképesztő káosz alakult ki. Közönséges pénzéhes csalók, tisztességes szándékú dilettánsok és valóban felkészült természetgyógyászok árultak egy gyékényen, miközben a betegek jogait nem védte semmi. Puha jogszabályok? Ezt az áldatlan állapotot kívánta felszámolni egy 1997es kormány- és egy 1998-as miniszteri rendelet. E jogszabályok kimondják, hogy csak a beteg előzetes szakorvosi vizsgálata és szakellátása után alkalmazhatók az alternatív gyógyító módszerek, és felsorolják a hivatalosan elfogadható nem-konvencionális gyógymódokat, meghatározva, melyikhez kell orvosi diploma, szakképesítés illetve továbbképzés. A kormányzatnál jóval szigorúbban (téli meg a kérdést a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA a rendeletben felsoroltak közül mindössze hármat, a hagyományos kínai orvoslást, a manuálterápiát és a neurálterápiát tekinti tudományosan megalapozottnak és egyetemi oktatásra alkalmasnak. (Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert időközben az orvosegyetemeken elindult a természetgyógyászat oktatása, és az intézmények bekapcsolódtak a kötelezővé tett vizsgáztatásba is.) Az akadémiai szféra most arra számít, hogy az új kormányzat újraszabályozza a kérdést, tovább szűkítve a hivatalosan elismert természetgyógyászati módszerek körét. Együtt vagy egymás ellen? Dr. Lencz László, a SZOTE professzora részt vesz a természetgyógyászok oktatásában, vizsgáztatási joggal rendelkezik a hagyományos kínai orvoslás terén, és maga is tapasztalt művelője annak. - Az akadémiai és a természetgyógyászati orvoslás évszázadokon át nem különbözött egymástól. Elválásuk csak a 19. század második felében történt meg, amikor a fejlődés lehetővé tette, hogy radikálisabb módszereket alkalmazzanak. A természetgyógyászati tevékenységek között mindig akadtak olyanok, például a fizioterápia, a gyógytorna vagy a gyógynövények alkalmazása, amelyek szerves résztét alkották az akadémiai orvostudománynak. Tudni kell azonban, hogy a természetgyógyászat egy része orvosi tevékenységnek számít, de a többi tevékenységet is vizsgához kell kötni, hiszen bizonyos anatómiai, élettani alapismeretekre mindegyikhez szükség van hangsúlyozza a professzor. A szegedi orvosegyetemen évente kétszer indul természetgyógyász tanfolyam végzett orvosok részére, illetve az angol és a magyar képzésben résztvevő hallgatók választható stúdiumként ismerkedhetnek meg ezekkel a gyógymódokkal. Itt azt a három területet oktatják, amelyek az Akadémia állásfoglalása nyomán „teljes polgáijogot'' nyertek. Nem csoda, pénz! - A baj az, hogy hiába a jogi szabályozás és a tudományos állásfoglalás, ma is nagyon sokan hirdetik magukat természetgyógyászként, akik nem rendelkeznek semmiféle képzettséggel, és az általuk folytatott tevékenység gyógyító hatása is erősen megkérdőjelezhető, ha nem éppen ártalmas: van, aki fényt ad, de olyanról is hallani, aki telefonon gyógyít. Ezekről a kuruzslókról mindenki tud, hiszen nyilvánosan hirdetik magukat, mégsem akadályozzák meg a tevékenységüket. Nem titok, hogy itt komoly pénzekről és kőkemény érdekekről van szó - mondja a professzor. És hozzáteszi: Nagy baj, hogy a média teret ad ezeknek a csodagyógymódoknak, hiszen a legtöbb ember szinte mindent elhisz, amit a tévében lát. - A betegek egyébként is szívesen ringatják magukat abban az illúzióban, hogy van még valami a természet „tarsolyában", ami segíteni tud rajtuk, és amit a hagyományos orvoslás nem tud, vagy elrejt előlük. Ráadásul azt is érezhetik, hogy másutt jobban törődnek velük, több figyelmet és kedvességet kapnak, mint a klinikákon vagy kórházakban. És várják a csodát... Balogh Larisza ismert természetgyógyász Szegeden. Sokáig nem hitt a természetgyógyászatban, mígnem súlyos allergiával és fulladással küszködő kisfia természetes terápiának köszönhetően egészséges nem lett. Akkor döntött úgy, hogy jelentkezik a kijevi nemzetközi természetgyógyász középiskolába. Az iskola elvégzésekor, hét évvel ezelőtt már Magyarországon élt családjával. Akkor jött divatba nálunk is a természetgyógyászat, és Larisza rendelőt nyitott Szegeden. Idővel más városokban, így Békéscsabán és Szolnokon is beindította üzletét, és a települések között ingázva gyógyította a betegeket. Azután bevezették a kötelező állami vizsgát a természetgyógyászok számára, ezért nem folytathatta a praktizálást. Átmenetileg kozmetikai szalont nyitott, és közben készült a vizsgára. A megmérettetés tavaly decemberben kezdődött és idén februárban tette le az utolsó vizsgát Budapesten, az Egészségügyi Továbbképző Központban. - A több hetes procedúra a munka és a család mellett kemény megpróbáltatást jelentett, de a szakmai szűrésre mindenképpen szükség volt. Az egészségügyi és természetgyógyász ismeretekből álló szóbeli és írásbeli vizsgán egyebek mellett filozófiai, táplálkozási kérdések kerültek szóba. Csak öten maradtak Az utolsó, gyakorlati megmérettetésen a betegekkel nem beszélhettünk, és nem is érinthettük meg őket. Ránézésre kellett megállapítani, kinek mi a problémája, és rögtön terápiatervet kellett készítenünk. Ezt a gyakorlatot csak az tudta végrehajtani, aki valóban értett a szakmájához. Talán nem csoda, hogy a vizsgán a huszonkét jelentkezőből csupán öten mentünk át - mondja a szegedi természetgyógyász. Larisza áprilisban kapja kézhez oklevelét. Azt tervezi, hogy májustól újra rendelőt nyit. Azt javasolja - és ez előírás is -, hogy először orvoshoz kell menni, és ki kell vizsgáltatnia magát a betegnek. Vannak olyan orvosok, akik kimondottan ajánlják betegeiknek a természetgyógyászatot, mások viszont ellenzik. Larisza reméli, most, hogy államilag elfogadott vizsgát tettek, jobb lesz a kapcsolat az orvosok és a természetgyógyászok között, és egyre többen elismerik őket. Hegedűs Szabolcs -Kecser Gabriella Nemes vetélkedő • Munkatársunktól A vlz világnapja alkalmából ötödik alkalommal, de most utoljára, rendezte a Móricz Zsigmond Általános Iskola a városi környzetvédelmi versenyt. E nemes vetélkedést az alsó tagozatos diákok csoportjában a Fő Fasori Általános Iskola csapata - Kalapis Gergely, Csányi Tibor, Szombatfalvy László - nyerte; a felkészítő tanár: Volford Éva. Második helyezett lett a JATE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola csapata, melyjiek tagjai: Janka Csilla, Palinké Orsolya, Szilvia Anna: a felkészítő tanár: Szilágyi Jánosné. A harmadik helyen az Orczy István Általános Iskola gárdája - Kálmán Dezső, Zakar Adrienn és Szakács Kornél - végzett, tanáruk: Nagy Gyuris Anna. A felső tagozatosok közül a legjobbnak a Fő Fasori Általános Iskola csapata - Agod Anett, Csányi Judit, Fejes Imola - bizonyult; a felkészítő tanárok: Csukonyiné Plaukity Mária és Újvári Csilla. Ezüst érmes lett a Rókusi II. számú Általános Iskola csapata - Bohus Gabriella, Csirinyi György, Vidó Gábor -, tanáruk: Illés Lászlóné. A képzeletbeli bronz érmet a Móricz Zsigmond Általános Iskola gárdája - Csonka írisz, Horváth Éva, Sánta János - vihette haza, felkészítő tanáruk: Varga Lászlóné. Szegedi győztes • Munkatársunktól A világ egyik legnagyobb szoftvergyártó cége, a kanadai Corel Corporation minden évben meghirdeti a tervezői világrajzversenyt, amelyen nyolc kategóriában lehet indulni. A 35 éves, szegedi számítógépes grafikus, Hájas Tamás az embléma és a speciális kategóriában ért el első helyezést. Utóbbiban egy internet honlap főcímgrafikájával nyert. A szegedi fiatalember április 7-én Ottawában veszi át a díjat. Baks forinfiai • Munkatársunktól Ma, szerdán 13 órakor képviselő-testületi ülést tartanak Bakson. A megbeszélés fő témája az 1998. évi költségvetés zárszámadása. Tavaly összesen 124 millió forinttal gazdálkodhatott a település. Ebből az összegből finanszírozták az önkormányzati intézményeket és fejlesztették az úthálózatot. Korábban Bakson csak az utak húsz százalékát borította aszfalt, mára már közel a fele szilárd út. Ez a beruházás körülbelül negyvenmillió forintjába került az önkormányzatnak. Az idén csak egyetlen utca aszfaltozására futja a költségvetésből. Magasabban • Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, a BUX 5318,66 ponton fejezte be kedden a tőzsdenapot, ami 35,37 ponttal, azaz 0,67 százalékkal magasabb hétfői záróértékénél. A mérsékelten optimista kezdést követően hullámzó árfolyamok és közepes 15,5 milliárd forintos forgalom jellemezte a részvénypiacot. Dr. Müller József: A nyelvoktatás területén már „eurokonformok" vagyunk. (Fotó: Somogyi Károlyné)