Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-30 / 74. szám

SZOMBAT, 1999. MÁRC. 27. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémá­ikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Kormos Tamással oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk hétköznap reggel 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hív­ható a 06-20-9432-663-as rádiótelefonon. El­veszett tárgyaikat kereső, illetve talált tár­gyakat visszaadni szándékozó olvasóink in­gyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfel­vétel: 8-tól 18 óráig a 06-80-820-220-as zöld (ingyenes) számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Fűtés. Egy Szilléri sori nyugdíjas olvasónk kérde­zi, hogy ebben az enyhe időben miért olyan forróak a futótestek. Amúgy is igen magas a fűtési díj, legalább ilyenkor központilag lej­jebb csavarná vagy teljesen lekapcsolná a Szetáv a fűtést. Három éve a szegedi önkormányzat egy olyan határozatot, melyben sza­bályozza, hogy mettől meddig kell működnie a központi fűtésnek - tudtuk meg a Szetáv diszpécse­rétől. A fűtési szezon szep­tember 15-től május 15-ig tart, de a szolgáltató mindig figyelembe veszi a külső hőmérsékletet is. Személyi. Egy Szigony utcai hölgy köszönetét sze­retné kifejezni annak az is­meretlennek, aki visszahoz­ta lánya tavaly elvesztett személyi igazolványát. A kicsit megviselt okmányt ­amit időközben már pótol­tak - szombaton reggel dobta be a becsületes meg­találó a család postaládájá­ba. A személyi igazol­vánnyal együtt visszakapta a lánya a diákigazolványát és a TAJ-kártyáját is. laiiittttteri »*»« az *lv«mí. • Harmincéves az egészségügyi világprogram A női klinika „alapító" volt • Dégáz: marad az új elszámolási rendszer Gond van a gázmérőkkel? Úgy tűnik, a gázfo­gyasztók egy jelentős ré­sze nehezen barátkozik meg a Dégáz Rt. számlázá­si rendszerében bekövet­kezett változással, illetve az új, kültéri órák felszere­lését is sokan ellenérzéssel fogadják. Nem csoda, hi­szen a magas gázdíjak, il­letve az órák - esetenkénti - pontatlan mérése felkor­bácsolja a kedélyeket. A gázfogyasztás elszámolá­sával kapcsolatos gondok egy újabb „csokrát" jelenti a kültéri, Kromschröder gyártmányú, G4 típusjel, membrános mérőórák ­igaz, egyelőre nem nagy számban tapasztalt - hibás működése. Reggel 8 óra 5 perc. A Dé­gáz Rt. gázmérő hitelesítő la­boratóriumában már meg­kezdődött a reklamáció miatt leszerelt órák vizsgálata. A pa­naszosok közül azonban ez al­kalommal csak Sándorfalvárói H. Béla, illetve Zsombóról T. Zs. Antal jelent meg, hogy személyesen is meggyőződjön mérőórája állapotáról. A kü­lönböző terhelés mellett vég­zett pontossági ellenőrző mé­résen természetesen ott volt az Országos Mérésügyi Hivatal szegedi képviselője is, Németh István. A több mint egy órát igénybe vevő méréssorozat után - bár bebizonyosodott, hogy a két gázmérő hibás, ezért a vizsgálat díját nem kell kifizetnie a panaszosoknak - a két úr nyugalma mégsem tért vissza. Nem csoda, hiszen ki­derült: reményeikkel ellentét­ben az órák a tényleges fo­gyasztásnál nem többet, ha­nem kevesebbet mérnek! Rá­adásul a Dégáz vizsgálatot végző szakemberei nem tudtak arra választ adni, vajon emiatt terheli-e és ha igen, akkor mennyi költségtérítés a fo­gyasztókat. Az így is túl ma­gas, több tízezer forintos számlák mellett ugyanis sem­miképpen sem akart egyik pa­naszos sem újabb összeget ki­fizetni a szolgáltatásért. Ezért kijelentették, ha szükséges bí­rósághoz fordulnak, hiszen vé­leményük szerint az óra műkö­dési hibájáért - miután azokon külsérelmi nyomok nem vol­tak nem tehető felelőssé a fogyasztó. Mivel a vitatott kérdéseket ott helyben nem si­került tisztázni, azokra Kiss Tibor kereskedelmi és ügyfél­szolgálati igazgató helyettestől kértünk választ: - Mindkét ügyfelünk eseté­ben tavaly, a második félév­ben cseréltük le a gázmérőt, mivel rendelet szól arról, hogy azokat tízévenként hitelesíteni kell. Ekkor szereltük fel az új típusú, kültéri órákat. Február­ban H. B. és T. Zs. A. egy­aránt kifogásolta az óra műkö­dését, sokallva a fizetendő fo­gyasztási díjat. Kérésükre vé­geztük el a vizsgálatot, amely igazolta feltételezésüket, bár az óra nem többet, hanem ép­pen kevesebbet mért a tényle­gesnél. így természetesen egyiküket sem terheli a pon­tossági ellenőrző mérés hat­ezer forintnyi költsége. Amit pedig a számlán szereplő ma­gas összeggel kapcsolatban tudni kell: alábecsültük a pa­naszosok fogyasztását, és ez csak a harmadik hónapban, a leolvasáskor derült ki. Ezért kellett akkor a korábbiaknál jóval többet fizetniük. E sajná­latos körülményt úgy korrigál­hatjuk, hogy közreműködé­sükkel felmérjük fogyasztási szokásaikat, kiküszöbölve ez­zel a hasonló esetek előfordu­lását. De a panaszosokkal szemben nem érvényesítünk kártérítési igényt sem, amiatt, hogy mérőórájuk a ténylegesnél kevesebb fogyasztást regiszt­rált. Attól pedig nem tartunk, hogy az ilyen jellegű gondok rendszeresek lesznek, de most, a háromhavi leolvasásra történő átállás időszakában számoltunk ezzel. Sőt! Tovább dolgozunk a rendszer tökéletesítésén. Ter­vezzük a félévre vagy akár egész esztendőre szóló átalány­díjfizetési lehetőség bevezetését is, amelynek részleteiről a számlát tartalmazó borítékba helyezett hírlevelünkből érte­sülhetnek majd a fogyasztók. Szeretnénk ugyanis ügyfeleink igényeit - e rendszer keretein belül - maximálisan figyelem­be venni. N. Rácz Judit Harmincéves az Egész­ségügyi Világszervezet­nek (WHO) az a prog­ramja, melynek az egyik legrégebbi kutatóhelye a SZOTE Nőgyógyászati Klinikája. Az együtt­működés három évtizede alatt számos olyan közös kutatási programban vett részt a klinika, melyből nemcsak tudo­mányos eredmények születtek, hanem haszná­ra volt a régió betegei­nek is. - A WHO 1970-ben indí­totta el húsz kutatóközpont­tal „Az emberi szaporodás kutatási módszereinek fej­lesztése és a kutatóképzés" című, világméretű program­ját. Az, hogy Szeged beke­rült az „alapító" kutatóköz­pontok közé, a Szontágh Fe­renc professzor vezetésével folyó és nemzetközileg elis­mert tudományos munkának volt köszönhető - mondja Kovács László professzor, a klinika igazgatója. - Az ak­kor kiválasztott intézmé­nyek közül már csak öt-hat kutatóhely, köztük mi ma­radtunk a programban, jólle­het a központok száma köz­ben harminc fölé emelke­dett. • Mit jelentett ez az együttműködés a kliniká­nak? - A program alapelve az volt, hogy egyformán fel­szerelt laboratóriumokban folyjon a kutatás az összes központban, hogy az ered­mények összahsonlíthatók legyenek. A laboratóriumok felszereléséről a Világszer­vezet gondoskodott, így sokkal modernebb eszkö­zökkel, jóval kedvezőbb kö­rülmények közötl dolgoz­Kovács László professzor: Az együttműködés a betegeknek is előnyös. (Fotó: Gyenes Kálmán) haltunk. Annak is nagy volt a jelentősége, különösen a hetvenes években, hogy jó néhány munkatársunk ka­pott nyugat-európai ösztön­díjat, és tanulhatta meg, hozhatta haza az ott elsajátí­tott, fejlett módszereket. 0 Mik voltak a legfonto­sabb közös kutatások? - Hosszú éveken át tartott a különböző családtervezési módszerek vizsgálata: ho­gyan javíthatók a fogamzás­gátlási módszerek vagy ter­hesség-megszakítási eljárá­sok. Fontos program volt a meddőség, benne a férfi meddőség okainak és keze­lési lehetőségeinek vizsgála­ta is. De folytak jelentős alapkutatások is. A sárga­test-ellenhormon vizsgála­tok vezettek például a mai „abortusztabíettához". Je­lenleg is tart két sürgősségi fogamzásgátló tabletta és különböző méhen belüli fo­gamzásgátló eszközök kip­róbálása, a férfi fogamzás­gátlás lehetőségeinek kuta­tása. • A rendszerváltás után Kelet-Európa előtt is ki­nyílt a világ. Van még je­lentősége az együttműkö­désnek? - A rendszerváltás után a szegedi központ felérté­kelődött, mert mi jelentjük a hidat a nyugati és a keleti medicina között. Európa két felében az egészségügyi el­látás színvonala, lehetőségei ugyanis még mindig nagyon eltérőek. Az elmúlt években a WHO irányításával meg­kezdődött a családtervezés­sel és a reprodukcióval kap­csolatos problémák okainak feltárása, kivizsgálása a volt szocialista országokban, és ebben jelentős közvetítő szerepünk van. 9 A klinika elsősorban nem kutatóhely, hanem szülészet és betegellátó intézmény. Hogyan ha­tott erre a tevékenységre a WHO-kapcsolat? — Az együttműködés há­rom évtizede alatt több ezer nő kapcsolódott be a progra­mokba, így olyan módszerek és gyógyszerek váltak hoz­záférhetővé számukra, ame­lyek messze megelőzték a tudomány kelet-európai állá­sát. Közvetve az is előnyös a régió betegellátása szem­pontjából, hogy a szoros kapcsolat, a külföldi képzé­sek következtében az itt dol­gozók szakmai felkészültsé­ge, orvosi műveltsége, nap­rakészsége mindig nagyobb volt. Keczer Gabriella SZAB-hírek • Munkatársunktól A Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem trauma­tológiai, radiológiai, valamint fül-orr-gége klinikáinak munka­társai beszámolnak a csonttöré­sek, sportsérülések korszerű el­látásáról ma délután négy óra­kor a Szegedi Akadémiai Bi­zottság székházában. A téma­körhöz kapcsolódva szólnak a lehetőségekről és eredménye­ikről a József Attila Tudomá­nyegyetem alkalmazott infor­matikai, és a Budapesti Műsza­ki Egyetem gépszerkezettani tanszékeinek munkatársai. Monory Krisztina biológus doktori dolgozatát védi meg hol­nap délután két órakor. Majd há­rom órakor a SZAB pedagógiai­pszichológiai szakbizottságának pályalélektani munkabizottsága kerekasztal-beszélgetést rendez francia vendégek részvételével. A beszélgetés témája: a francia pályaválasztási rendszer. Szegedi dijazett • Munkatársunktól A szegedi zenekonzervatóri­um nyolcadik előkészítő osztá­lyos növendéke, Kolláti Linda nyerte meg a hatodik országos Starker János gordonkaverseny második korcsoportjának első díját, valamint a Starker János különdíjat. A versenyt ze­neművészeti szakközépiskolák számára rendezték március 26. és 28. között Kecskeméten. Arcok • DM-információ A Rádió 88 Arcok című ma­gazinműsora minden héten ked­den este 8 órától jelentkezik. A stúdió vendégei hétről hétre Szeged város társadalmának és gazdasági életének illusztris képviselői. Vass Imre műsorve­zető ma esti vendége: Jancsó János, a Tesco Áruház igazga­tója. ff Mészáros Emesével, a halálról Mi lehet az élet értelme?" Azt éreztem, hogy a halálban nincs se szo­morúság, se elviselhetet­lenség. Üres testeket lát­tam, amelyekbál már el­szállt a lényeg. Viaszba­bák feküdtek előttem ­nyilatkozta lapunknak Mészáros Emese. A 28 éves, szegedi születésű újságírónak a közel­múltban jelent meg a VÉGtelenül - Beszélgeté­sek a halál közelségéről című könyve. A szer­zővel a kötetéről beszél­gettünk. • Mi ösztönöz egy fiatal lányt, hogy könyvet írjon a halálról? - Személyes élmény moti­vált. Amikor az ember újság­író, és az édesanyja leugrik a negyedik emeletről, és meg­hal, nyilván a maga eszkö­zeivel megpróbálja mindezt feldolgozni. Előtte én sem akartam a halállal foglalkoz­ni, mondván, ráérek még ez­zel a témával. Nem érünk rá. Mert amíg az ember nem néz szembe a halállal, addig nem tudja, miről szól az élete. 9 Sokféle emberrel, or­vossal, pszichológussal, bíróval diskuráltál a ha­lálról. De kérdeztél olya­nokat is, akik a halál „iparosai". Gondolok itt a hamvasztó- és bonc­mesterre. Utóbbiak szöve­gét mennyire kellett cizel­lálnod? Amíg az ember nem néz szembe a halállal, nem tudja, miről szól az élete. (Fotó: Kamok Csaba) - Nyilván valamennyit formáltam a szövegükön, de arra figyeltem, hogy a szó­fordulataik és szóhasznála­tuk, tehát a stílusuk, az egyé­niségük megmaradjon, hi­szen a könyv róluk, nem pe­dig rólam szól. 0 A kötet leghosszabb interjúja a halottal ké­szült. Hogyan zajlott ez a diskurzus? - Ezen a beszélgetésen nem vettem részt. Kaptam egy magnókazettát valakitől, amelyen tisztán lehetett hal­lani a médium hangját, aki nőies tónusban kezdett el be­szélni. Az illető, akinek a feleségéről szólt a szeánsz, ráismert a hitvese szófordu­lataira, gondolataira, így az­tán eszébe sem jutott, hogy kételkedjen abban, hogy ak­kor és ott nem a feleségével beszél. 0 Hol vetted fel a beszél­getéseket? Az interjúala­nyaid munkahelyén, te­hát a jósdában, a boncte­remben, a hamvasztó­ban? - A boncterembe nem le­hetett bemenni, mert oda kü­lönengedély kell. A ham­vasztóba viszont beenged­tek. Mégpedig abba, ahol a nagymamámat és édesanyá­mat is hamvasztották. A hamvasztó hihetetlenül za­jos, olyan, mint egy gyár. A hűtőkamrában nagyon fél­tem, mert nem láttam még halottat. Bár a hamvasztó­mester kinyitotta az egyik hűtő ajtaját, csak funérko­porsókat láttam, úgyhogy fellélegeztem. Később azon­ban, a temetkezési vállalko­zónál már úgy gondoltam, hogy ha én a halálról hitele­sen szeretnék írni, akkor ne­kem mindent látnom kell. Be is mentem vele a hűtőkamrá­ba, ahol éppen öt halott fe­küdt. Itt azt éreztem, hogy ebben nincs se szomorúság, se elviselhetetlenség. Üres testeket láttam, amelyekből már elszállt a lényeg. Viasz­babák feküdtek előttem. Pontosan érzékeltem azt, hogy itt élt egy ember, aki­nek szüksége volt a létezésé­hez arra, hogy teste legyen. Megtette a dolgát. Hogy jól vagy rosszul, az egy más kérdés, máshol lesz eldönt­ve. 0 Tizenkilenc emberrel beszélgettél a halálról. Számodra mi volt a leg­megdöbbentőbb ? - A számomra az igazán döbbenetes az, amikor az asztrológus összefoglalja, hogy mennyire bután élünk. Hogy mennyire nem tudjuk meg az életünk során, me­lyek azok a feladatok, ami­ket meg kellene oldanunk. Hogy mennyire nem tudunk olvasni azokból a szimbólu­mokból, amelyeken keresz­tül nap mint nap jeleket ka­punk arra, hogy min kellene változtatnunk. Ha egy picit tudatosabban élnénk, sokkal sikeresebb lehetne az éle­tünk, s nem kellene annyi üres kört futnunk. Sok fölös­leges dologgal töltjük az időnket. Szabó C. Szilárd

Next

/
Thumbnails
Contents