Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-30 / 74. szám

KEDD, 1999. MÁRC. 30. BELFÖLD 3 röviden Nevelöfórum • Szarvas (MTI) Tessedik Sámuel pedagó­giai hagyományaival és a ha­zai nevelőképzés megújításá­nak kérdéseivel egyaránt foglalkozott a hazai tanftó­és óvóképző főiskolák ve­zető szakembereinek Szarva­son rendezett országos szak­mai fóruma. A mintegy het­ven résztvevőből több mint félszáz maga is előadást tar­tott. Az öt munkacsoportban a Tessedik-hagyomány szar­vasi továbbéléséről, a gyer­mekirodalom fölhasználásá­ról s a pedagógusképzés me­gújításának szükségességéről hangzott el beszámoló, elő­adás. A forrás • Dunaújváros (MTI) Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően első számú fejlesztési forrásunk az uniós támogatás lesz, amelynek összege elérheti majd a nemzeti össztermék 3-4 százalékát. Ezt Boros Imre, a Phare-programokat koordináló tárca nélküli mi­niszter jelentette ki Dunaúj­városban tartott előadását követően. Hozzátette: ez évi 300-400 milliárd forint ér­tékű program megvalósításá­ra adhat lehetőséget, és a fel­használása után sem kama­tot, sem osztalékot nem, kell fizetni. Bábfesztivál • Békéscsaba (MTI) Kilenc hazai s nyolc kül­földi együttes mutatkozik be az idei békéscsabai nemzet­közi bábfesztiválon. A prog­ram szerint a június 28-tól július 4-ig tartó csabai talál­kozón a határainkon túli bábművészetet egy-egy orosz, német, lengyel, izrae­li, spanyol együttes, valamint három romániai bábszínház (a temesvári és a kolozsvári román s kolozsvári magyar együttes) fogja képviselni. Bemutatkozik a budapesti Kolibri Színház, a miskolci Kalamajka Bábszínház, a bé­késcsabai Napsugár Bábe­gyüttes, a szegedi Kövér Bé­la Bábszínház és a fővárosi Budapest Bábszínház. A döntő • Szekszárd (MTI) Tizenkilenc megye és Bu­dapest legjobb kerékpáros diákjai mérték össze közle­kedés-ismereti tudásukat a Szekszárdon rendezett orszá­gos döntőn. A díjkiosztó ün­nepségen a negyedik osztá­lyos korcsoport legügyesebb versenyzőjének járó díjat a Békés megyei Bacsa János, a nyolcadikosokét Szabó Lász­ló Hajdú-Bihar megyei tanu­ló vehette át. Az Oktatási Minisztérium ajándékát ­egy-egy terepkerékpárt - a két legkisebb lélekszámú te­lepülés, Ragály és Nógrád általános iskolájának diákjai vihették haza. Életveszély • Pusztavacs (MTI) Életveszélyes sérüléseket szenvedett egy 40 év körüli asszony Pusztavacson, ami­kor egy szükséglakásban en­gedély nélkül a vályogfal bontásához fogtak. Az első vizsgálatok szerint a szeren­csétlenül járt asszony kopo­nyalapi-, medence és sorozat bordatöréseket szenvedett a falomlás során - mondta el a mentőszolgálat ügyeletese. Röszke: oroszok menekülnek Diplomáciai rendszámú buszokkal és bérbuszokkal érkeztek az orosz állampolgárok a röszkei határátkelőre. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktól Tegnap a röszkei határát­kelőn több autóbusz érke­zett Belgrádból, amely orosz állampolgárokat szál­lított. Megtudtuk, hogy kü­lönféle külképviseleteken dolgozók és családtagjaik utaztak a bérjárműveken, illetve a diplomáciai rend­számú buszokon. Elsősor­ban nők és gyermekek nyújtották át irataikat a röszkei határőröknek. El­mondták, hogy a szerbek­kel semmi problémájuk nem volt, viszont a gyere­kek nagyon féltek a sziré­názástól, a távoli robbaná­sok zajától, a repülőgépek robajától. Belgrád központ­jától távol esnek a bombá­zások helyszínei, de a fővá­ros szélén már látható volt a pusztítás nyoma. Az egyik orosz hölgy kifejtet­te: igazságtalannak tartja a NATO akcióját. Ha hazaér Moszkvába, első dolga lesz, hogy szimpátiatünte­tést szervez a szerbek mel­lett. • Emlékülés címe: A magyar ugaron Régi földosztás, új honfoglalás Adyt idéző a cím: „a ma­gyar ugaron." Ópusztasze­ren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban tegnap em­lékülést tartottak „A magyar ugaron" címmel a földosztás napja alkalmából. Nagy László, az emlékpark igaz­gatója szerint: a föld gondo­latának helye van itt, ópusz­taszeren. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Frank József megnyitójában Erdei Ferencet idézte, aki azt írta, hogy e helyen történt meg a magyar állam alapvetése. Majd 1945. március 29-én a földosztás, amikor Nagy Im­re miniszter azt mondta a földre váró cselédeknek: ,jobb gazdák legyetek, mint a föld eddigi gazdái voltak." Tudjuk, sorsuk másként ala­kult, nem kerülhették el a kollektivizálást. A harmadik hon(föld)foglalás a rendszer­váltás után kezdődött. A termékpályás szövetke­zés lehetőségeiről Szeremley Béla miniszteri főtanácsadó részletesen és világosan be­szélt, s jól megvilágította a közelgő EU-csatlakozással összefüggő követelményeket Szeremley Béla és dr. Frank József együtt koszorúzott. (Fotó: Enyedi Zoltán) és teendőket. A régi ter­melőszövetkezeteket és az új termékpályás szövetkezete­ket összehasonlítva kimond­ta: a téesz a múlt, az új szö­vetkezet a jövő. Dr. Tanka Endre, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Inté­zet főmunkatársa az „elsik­kasztott földreformról és a nemzeti földalap létrehozá­sának szükségességéről" fej­tette ki markáns véleményét, sok tévhitet eloszlatva. Az emlékülés az 1945-ös földosztás emlékoszlopának ünnepélyes megkoszorúzá­sával fejeződött be. Nagybani piaci árak Dorozsmárál (Március 29.) Alma 90-110 Ft/kg Banán 177 Ft/kg Burgonya 50 Ft/kg Citrom 160 Ft/kg Csiperkegomba 200-260 Ft/kg Fokhagyma 180-200 Ft/kg Gyökér 25-35 Ft/kg Karalábé 70-80 Ft/db Káposzta 28-30 Ft/kg Kelkáposzta 50 Ft/kg Kiwi 170 Ft/kg Kígyóuborka 160 Ft/kg Lencse 160 Ft/kg Mandarin 220 Ft/kg Narancs 140 Ft/kg Sárgarépa 30-40 Ft/kg Szárazbab 200-350 Ft/kg Vöröshagyma 36-40 Ft/kg Zeller 20-50 Ft/db Lassú apadás a Tisza alsó szakaszán • Szeged (MTI) Középső és alsó szaka­szán nagyon lassú ütemben apad a Tisza. A szakembe­rek számításai szerint Mindszentnél valószínűleg csak április elsején csök­ken majd a víz szintje a harmadfokú védelmi ké­szültséget igénylő 850 cen­timéter alá - tájékoztatta az MTI-t hétfőn Kováts Gábor, az Alsó-Tisza Vi­déki Vízügyi Igazgatóság vezetője. Az immár három hete tartó nagy terhelés hatására egyre több gondot okoz a töltések átázása, s a Dél­Alföldön 350 hektárra nö­vekedett a fakadóvizzel elöntött területek együttes nagysága. A töltésekre ne­hezedő nagy víznyomás miatt az eddigi védelmi ké­szültséget továbbra is fenn kell tartani. Hétfőn reggel Csong­rádnál 865, Mindszentnél 873, Szegednél pedig 804 centiméteres vízállást mér­tek. Csongrádnál az eddigi legmagasabb vízszint 935, Mindszentnél 982, Szeged­nél 961 centiméter volt. jegyzet Minek nevezzelek? A z Alkotmánybíróság döntött. Most tehát - december közepéig - minősttett többséggel kell megszavazni egy új házszabályt, amelyben tartalmilag egyértelműen kell rögzíteni az ülésezési rendet. Egyértelmű, hogy a koalíció­nak úgy van jól, ahogyan van, azaz háromhetenként ülé­sezik az Országgyűlés. Az ellenzék azonban vissza akarja állítani a hetenkénti üléseket. Hogy miként lesz kétharma­dos megegyezés - rejtély. A politikai kultúrával rendelkező állampolgárok tudják, hogy a hetenkénti ülésezésről a háromhetenkéntire való áttérés gátolja a végrehajtó hatalom, azaz a kormány el­lenőrzését. Amely ugyanolyan alkotmányos feladata az Országgyűlésnek, mint a törvényhozás. A legtöbb ember azonban helyesli, hogy ritkábban üléseznek a honatyák, mondván, visszataszító az a sok vita, személyeskedés, üres szócséplés. Mint az utóbbi hónapokban kiderült, az előző kormány is fontolgatta az ülések ritkítását, de nem jutott idejük a megvalósításra. Horn Gyula személyesen mélyen egyetért Orbán Viktorral a Parlament súlyának csökken­tésében (bárha az előző kormány 1994-ben kiterjesztette a T. Ház ellenőrző jogosítványait). Csakhogy amíg Horn a maga politikai szocializációját tekintve következetes, a je­lenlegi miniszterelnök nem az. Az egykori Fidesz egykori vezetőjének egykori politikai ideálja szerint a Ház igenis legyen tekintélyes, ezért - egyebek mellett - ülésezzen fo­lyamatosan! Am mindazok, akik azt hitték, hogy a parla­mentarizmus eszméjét tisztelő Antall József után most lesz az országnak olyan miniszterelnöke, aki nemcsak akar, hanem tud is tenni a parlament szerepének megnövelésé­ért - tévedtek. Éppenhogy az 1990-es alkotmányos rend­szer átalakítása folyik. G yenge köztársasági elnök, viszonylag erős kormány és erős parlament - volt. Gyenge köztársasági elnök, gyenge parlament, erős kormány, mégerősebb kancellária és legerősebb miniszterelnök - van. A politológusok sze­mérmesek. Az új hatalmi struktúráról még csak kérdésük van: minek nevezzelek? Zac iszö vétség • Budapest (MTI) A zálogházak kétharmadá­nak részvételével március vé­gén megalakult a Magyar Zá­logházak és Záloghitelezők Országos Szövetsége - közöl­te Halász Sándor, a szervezet elnöke hétfőn az MTI-vel. A 44 taggal rendelkező szervezet elnöke elmondta: Magyaror­szágon jelenleg 130-140 zá­logfiók működik, amelyek kö­rülbelül 50 tulajdonos kezében vannak. A fiókok kilencven százaléka ékszerek elzálogosí­tásával foglalkozik. Halász Sándor kifejtette, szövetségük nyitott, tisztségviselői társa­dalmi munkában végzik tevé­kenységüket. A szervezet elsősorban a zálogtevékeny­séggel és záloghitelezéssel foglalkozók egyesítését tartja fő feladatának. Emellett segí­teni kívánja tagságának szak­mai fejlődését és a közös érde­kek képviseletét. Az elnök fontosnak tartja azt is, hogy fellépjenek a tisztességtelen tevékenységet folytatók ellen, s nyilvánosságot teremtsenek a záloghitelezéssel foglalko­zók számára. Halász Sándor nem titkolta, hogy a szövetség lobbyzni is fog tagjai érdeké­ben. így például el szeretnék érni, hogy tevékenységüket ne a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szabályozza. „Mulasztásos alkotmánysértés • Budapest (MTI) Az Országgyűlés mulasztá­sos alkotmánysértést követett el azáltal, hogy a házszabály­ban hiányosan szabályozta parlamenti rendes ülésszako­kon belüli ülésezési rendet ­derül ki az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozatából. Az Alkotmány­bíróság felhívja az Or­szággyűlést, hogy szabályozá­si feladatának 1999. december 15-ig tegyen eleget. - Nem az Alkotmánybíró­ság, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik annak el­döntése, hogy az egyes ülések milyen rendszerességgel kö­vessék egymást - tartalmazza a határozat, amelyet Kóródi Máriának, az SZDSZ or­szággyűlési képviselőjének az új, háromhetes ülésezési ren­det kifogásoló indítványa kap­csán hozott a testület. Az Al­kotmánybíróság álláspontja szerint az Országgyűlés mű­ködésének folyamatossága ak­kor biztosított, ha az Or­szággyűlés úgy állapítja meg az ülésezés rendjét, hogy a rendes ülésszakok alatt az ülé­sek az ésszerű időtartamot meg nem haladóan követik egymást, biztosítva ezáltal a parlament alkotmányban meg­határozott feladatainak mara­déktalan ellátását. Az ülésezé­si rend megállapításánál az egymást követő ülésszakok közötti ülésszünet időtartama akkor ésszerű, ha az így meg­állapított ülésezési rend bizto­sítja, hogy az Országgyűlés maradéktalanul el tudja látni az alkotmányban meghatáro­zott feladatait. A testület a ha­tározatot Bagi István, Lábadi Tamás és Tersztyánszky Ödön alkotmánybírák különvélemé­nyével, valamint Kiss László alkotmánybíró párhuzamos in­dokolásával hozta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents