Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-29 / 73. szám

SZOMBAT, 1999. MÁRC. 27. BELFÖLD 3 Wilsoni rémálom A

magyar közvélemény aggodalommal figyeli a jugoszláviai légicsapásokat, nyoma sincs a nyolc éve az Öböl-háború eseményeit kísérő kívülálló érdeklődésnek. Az aggódás nem friss NATO-tagságunknak szól, és valószínűleg nem is attól félünk igazán, hogy szerb részről agresszornak tekintik Magyarországot. Jugoszlávia délről és nyugatról körbe van véve konfliktusokkal, elfogadhatjuk tehát a magyar külpolitikának azt a helyzetelemzését, hogy Milosevicsnek - egyelőre - nem érdeke az észak felé kiteijesztett ellenségeskedés. A földrajzi közelséget azonban nem lehet megváloztatni, és Szegeden naponta többször is hallatszik a repülőmoraj (egyébként a magyar légtér védelmét biztosító amerikai járőröket hallhatjuk), a magyar ember történelmi tudata pedig a század vérzivatarai után úgy van beállítva, hogy nem szereti, ha a Balkánon megszólalnak a fegyverek. Ezt mondja a józan ész is, hiába értünk egyet a NATO-légicsapások céljaival, ha a végrehajtás kellemetlen következményeit hamarosan érezni fogjuk. A jugoszláviai Koszóvó-válság számunkra két nagyon komoly problémát hozott: a minden bizonnyal meginduló menekültáradat ellátását (melyben a korábbi konfliktusok idején sem segített senki) és a vajdasági magyarok sorsának kezelését. A menekülthullám egyelőre Macedónia, Görögország és Olaszország felé tart, utóbbiak (mindkettő NATO-tagország!) kormányai már felszólították a szövetséget, hogy állítsák le a bombázást és próbáljanak ismét aláírást kicsikarni Milosevicsből. A görög és az olasz felszólítás azonban még nem jelenti a NATO megosztottságát, hiszen Görögország hagyományosan jó viszonyban van Szerbiával, az olasz kormányöbbség pedig balközép és kommunista pártokból áll, amelyek évek óta szorgalmazzák az olaszországi NATO-támaszpontok felszámolását. Míg a menekültek ügye „csak" anyagi kérdés, a diplomácia visszavonulásával a délvidéki magyarok védelmére a magyar kormánynak egyetlen eszköze sem maradt. A Vajdaság lakosságának 20 százalékát kitevő magyarság joggal érzi úgy, semmi köze a koszovói harcokhoz, ezúttal azonban a szerb politika egyenjogú polgároknak tekinti őket és elvárja, hogy életüket adják azért az országért, amely békeidőben identitásukat igyekszik elvenni. TkTem nehéz azt sem kiszűrni e zavaros háborús in1V formációözönből, hogy az egész kérdés a nemzeti kisebbségek körül forog. Jellemző, hogy a máskor ragyogó tájékozottsággal tudósító amerikai hírcsatorna, a CNN (melyet szintén kiutasítottak Jugoszláviából) most reménytelenül igyekszik megmagyarázni nézőinek, miért ragaszkodnak a jugoszlávok foggalkörömmel egy olyan területhez, amelyen csak 10 százaléknyi szerb él (a nagyjából azonos területű Székelyföldnek egyébként ennél kisebb arányú a román lakossága). Nem véletlen, hogy Clinton elnök beszéde is „az elhibázott és megkésett politizálásból származó két világháborúra" épült, és persze az európai politikusok visszafogottsága is jellemző: végül is a kilencvenes években az az ország esik darabjaira, amelyet a NATO mai vezető európai országai tákoltak össze 1920-ban, és azok a kisebbségek szenvedik meg a szétesést, amelyeket akkor ki akartak radírozni a térképről. A világ a század végére történelmi leckét kap abból, hogy mennyit ért a Balkánon Woodrow Wilson egykori amerikai elnök nemes álma, a „népek önrendelkezésijoga", melynek nevében tucatnyi etnikai kisebbséget hoztak létre területéhes nacionalisták fennhatósága alatt. A magyar miniszterelnök helyesen jegyezte meg a NATO-támadás által hozott „történelmi premiert": először fordul elő, hogy az észak-atlanti szövetség ENSZ-f elhatalmazás nélkül egy kisebbség érdekében haderővel beavatkozik. A kisebbségek számára drámaian kivédhetetlen, ahogyan Milosevics kiprovokálta a NATO támadását. A szerbek ugyanis nem a NATO-gépekkel vették fel a harcot, hanem válaszul felhatalmazást éreztek arra, hogy befejezzék a koszovói etnikai tisztogatást. A déli tartományt teljesen lezárták, nincs hatalom, amely gátat vetne a bosszújuknak. A kiutasított tudósítók döbbenten számoltak be a szemtanúktól hallott tisztogatási menetrendről: szerb rendőrök előbb lezárták a menekülési útvonalakat, majd félkatonai bandák tá- • madtak falvakra; a férfiakat különterelték családjuktól, majd a papot, tanítót, módosabb embereket egyszerűen kivégezték, a többieket elzavarták, a házakat pedig felgyújtották. A világ most találja magát szemben a módszerrel, amellyel a második világháború után a vajdasági magyar falvakat tizedelték a szerbek. J~3 bben a helyzetben a magyar külpolitika nem teJCj het egyebet, mint teljesíti a NATO-tagságból eredő kötelezettségeit, közben pedig higgadt mértéktartással elemzi a szomszédunkban lejátszódó drámát, s támogatja a politikai megoldás legkisebb esélyét is. • MSZP-választmány „El a kezekel a szövetkezetektől" • Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Párt támogatja a szövetkezeti mozgalmat - szögezte le Orosz Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke a szocialista párt országos választmányának szombati ülésén. Sajnálatosnak nevezte, hogy az MSZP-nek kormányzása idején nem sikerült megoldania a szövetkezetek előtt álló gondokat. Szerinte a mostani kormányzati szervek sértik a szövetkezetek működését érintő egyes alapelveket, és a Kisgazdapárt a szövetkezeti mozgalom szétszedésének irányába indult el. Ki kell mondanunk: ,JE1 a kezekkel a szövetkezetek vagyonától!" - közölte a politikus. Véleménye szerint, aki a szövetkezetek vagyonát államilag oszthatónak tartja, az magyar tulajdonosok érdekeit rendeli alá multinacionális érdekeknek. A vidékfejlesztés elképzelhetetlen a szövetkezetek támogatása nélkül, és a sikeres politizálás érdekében az MSZP-nek nyitni kell a szövetkezetek és a szakszervezetek felé - hangoztatta. Fontosnak nevezte, hogy a szakszervezetekről csak az érintettek véleményének figyelembevételével szülessen döntés. Rámutatott: Magyarországon a lakásszövetkezetekkel együtt mintegy kilencezer szövetségi szervezet működik csaknem négymilliós tagsággal. Az Európai Unióban 103 ezer szövetségi szerveződést tartanak számon, amely mögött több mint egybillió ECU gazdasági teljesítmény áll. Nyers Rezső választmányi tag az ülésen azt hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek ügyét politikamentesen kell kezelni. Meggyőződése szerint a szövetkezetek működőképességének biztosítása óriási társadalmi igény, és a szövetkezetek erőforrásai nélkülözhetetlenek a magyar agrárgazdaság számára. Ezredvégi bikavér • Határhelyzet Röszlcén Többé vissza nem megyek Barackünnep Szatymazon Gyáravató • Munkatársunktól Szombaton fejeződött be a szatymazi barackvirág ünnep háromnapos rendezvénysorozata. Hét éve az őszibarack metszése idején rendezi meg a helyi gazdakör az önkormányzattal és a Csongrád Megyei FVM Hivatallal a szakmai tanácskozását. A program idén bővült. Tavaly ősszel került a művelődési ház élére Burkus Andrásné, aki igyekszik feltámasztani a falu kulturális életét. Újra működik a nyugdíjasklub és megalakult Szatymaz asszonykórusa, akik föl is léptek a baracktermő vidék idei ünnepién. A szombati zárónapon a falu lakói több kategóriában is összemérték erejüket. Hat borász, öt virágkötő és kilenc süteménykészltó igyekezett munkájuk gyümölcsével meghódítani a zsűrit és a közönséget. Este fellépett a Szegedi Dominó Pantomim Együttes és a zsombói nagycsaládosok klubja, majd gazdabállal fejeződött be a háromnapos rendezvény. Burkus Andrásné jövőre is meg kívánja szervezni Szatymaz tavaszi ünnepét. • Eger (MTI) Az Egri Szőlő és Borkultúráért Alapítvány pályázatot hirdetett az „Ezredforduló Egri Bikavérének Beszállítója" cím elnyerésére. E pályázat keretében különkülön lehet jelentkezni a borkülönlegesség arculattervének elkészítésére, továbbá a palack, a dugót fedő kupak, a címke és a csomagolóanyag szállítására. Az ezredvégi bikavért lezáró parafadugókat a portugál tulajdonú Hungarokork-Amorim Rt.-től kapják térítésmentesen az egriek. é Tiszaiul (MTI) Hetvenmillió forintos költséggel épült, hetvenkét helybéli embernek munkát adó műanyagfeldolgozó üzemet avattak a borsod-abaúj-zempléni Tiszalúcon. Az üzemet felépítő Sydnex Csomagolóanyag Gyártó és Forgalmazó Kft. programját támogatta a megyei területfejlesztési tanács, a megyei munkaügyi központ és a kincstár. A gyár megtalálja számításait a Tiszalúctól csak néhány kilométer távolságban lévő óriáscég, a Tiszai Vegyikombinát mellett is, hiszen olyan „kisléptékű féladatokra" vállalkozik, amilyenekkel a TVK nemigen foglalkozik. Szobor Kitoibel Pálnak • Pécs (MTI) Szobrot állítottak a legismertebb magyar botanikusnak, a kétszáz éve Baranya flóráját is feltáró Kitaibel Pálnak Pécsett. Trischler Ferenc szobrászművész alkotását e hétvégétől láthatják a Janus Pannonius Tudományegyetem botanikus kertjébe látogatók. A szobor az ifjú, energikus Kitaibel Pált ábrázolja, aki kora Magyarországán húszezer kilométert bejárva számos addig ismeretlen növényfajt fedezett fel, és megalkotta a Kárpátmedence első rendszerezett herbáriumát. Huszár Imre őrnagy, Molnár Gyula, Fritz Péter és dr. Botka László a tegnapi határbejáráson. [Fotó: Miskolczi Róbert) Csendes a határ. Ha ezt „békeidőben" írjuk le, akkor az általában egy kánikulában jegyzett vasárnap délutánra vonatkozik. Most azonban március vége van, a hűvös szél erősen cibálja az emberen a kabátot. S még valami: a NATO immár ötödik napja bombázza szomszédunkat, Jugoszláviát. Tulajdonképpen ez volt az apropója annak a látogatásnak is, amelynek során Molnár Gyula, az MSZP alelnöke (egyben az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke), Fritz Péter országgyűlési képviselő és dr. Botka László, a megyei közgyűlés alelnöke tegnap a röszkeí határátkelőhelyen ismerkedett a kialakult helyzettel. A vendégeket Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője és Huszár Imre őrnagy, az átkelőhely ügyeletese tájékoztatta az aktuális történésekről. A szóvivő szerint a határőrség megtette a szükséges intézkedéseket, elvégezte az erők átcsoportosítását és továbbra is terveknek megfelelően végzi ellenőrző feladatait. Kijelentése szerint az elmúlt éjjel 10 határsértőt fogtak el, mindannyian a zöldhatáron igyekeztek Magyarországra, s közülük öt jugoszláv, öt Sri Lanka-i állampolgár volt, továbbá az egyik átkelőhelyen két kínai állampolgár hamis útlevéllel akart belépni hazánk területére. A korábbiakhoz képest egyébként drasztikus mértékben csökkent a forgalom, jelenleg a jugoszláv határszakaszon lévő átkelőhelyek forgalma alig éri el a napi ötezer átlépést, mlg korábban ennek a háromszorosa volt a természetes. Arra kérdésre, hogy a túloldalon korlátozzák-e a ki-, illetve a beléptetést, a szóvivő elmondta, hogy ez igen esetleges, mert például tegnap délután három orosz újságírót fordítottak vissza a szerb határról, ugyanakkor az úgynevezett bevásárlóturizmus még mindig él. Nevezetesen a határ menti településekről jönnek át benzinért, élelmiszerért. Huszár őrnagy szerint a hazánkba belépőkön látszik a félelem, a letörtség, a zavartság. Kijelentéséről! mi is meggyőződhettünk, amikor az útlevélkezelés után egy Újvidékről érkező anyát és leányát állítottunk meg. Gyalog jöttek át a jugoszláv határon, Pestre igyekeznek. Gyanakodva méregetnek, amikor szerbül kérdezem őket (lévén, hogy ők másként nem beszélnek), kissé felengednek azonban, amikor a nevük után nem érdeklődöm. Azért mennek a magyar fővárosba, mert a család egyik tagja, egy 16 éves lány ott van kórházban, Svájcba akarják kivinni, gyógy kezeltetni. Egybehangzóan vallják: őket a bombázások most nem érdeklik, a kedves hozzátartozót szeretnék megmenteni... Egy magyarkanizsai kocsiban többen ülnek, kivétel nélkül nők, magyar nemzetiségűek. Németországban élő férfi rokonaikkal találkoznak Szegeden. Néhány óra múlva már mennek is vissza. Huszonéves fiatalember, hátitáskával, nejlonszatyorral. Nem nyilatkozom, tiltakozik erélyesen. Azután mégis meggyőzöm, semmi baja nem történik, ha néhány szóban elmondja, honnan és hová. Itt tanulok Magyarországon, de ne kérdezze, .hogy hol, meg azt sem, hogy honnan jövök. Csak azt jegyezze meg, hogy oda soha többé vissza nem megyek! Kezével a túloldalra, az elhagyott határátkelőhely felé mutat. Arcáról elszántság tükröződik, a szeme sarkában megjelenik egy könnycsepp, és köszönés nélkül elviharzik... Kisimre Ferenc Aki a virágot szereti... Versenyeznek a szatymazi virágkötök. (Fotó: Schmidt Andrea)