Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-26 / 71. szám

PÉNTEK, 1999. MÁRC. 26. SZEGED 5 • Április negyedikétől A totó olcsóbb, a lottó drágább Az öthetes lottót vásárlóknak nem új a hír, miszerint április negyedikétől az ötös és a hatoslottó az eddigi 80 forint helyett 100 forintba kerül. Fölmegy a jokerjáték ára is 100 forintra. Ugyanakkor a totóért 60 helyett csupán 50 forintot kell fizetni. A kenó, a tippmix és a góltotó ára változatlan marad. A részletekről Siska Andrást, a Szerencsejáték Rt. szegedi igazgatóját kérdeztük. ' • Kezdjük a legkézenfekvőbb kérdéssel: miért volt szükség az árkorrekcióra? - Nem hiszem, hogy a cégünk üzletpolitikája bárkit is részletesen érdekelne. Egyszerűen arról van szó, hogy a költségek és a piaci viszonyok késztettek bennünket az ármódosításra. Ha ez megnyugtató, akkor hozzátenném, hogy - a hazai szerencsejáték történetében elóször - egy termékünk ára nem felfelé, hanem lefelé módosult. 0 Ezzel akarnak kedvet csinálni a fotózáshoz? - így is felfoghatjuk. Azonban meg kell jegyeznem, hogy a totónál már megszűntek a kedvezőtlen változások, nevezetesen, hogy folyamatosan csökkent a játékkedv, amit a tippmix bevezetése óta tapasztalhattunk. Ez a folyamat megállt, s kialakult egy stabil törzsközönségünk. Sőt azt tapasztaljuk, hogy a tippmix sok embernek kedvet csinált arra, hogy kipróbálja a totóban is a szerencséjét, hiszen járatosabb lett a sport világában. 0 Az áremelés hatása mennyire befolyásolja a nyereményösszeget? - Lényegesen, hiszen a különböző nyerési osztályokban nagyobb lesz az osztható összeg. 0 Az ötöslottón már 610 millió forint a nyeremény: a lottózók bírják a rohamot? - Természetesen. A műholdas tippfelvétel zavartalan forgalmat tesz lehetővé. Sőt arra is alkalmas, hogy az októberben bevezetendő hétközi lottót (a harmincöt számból hetet kell eltalálni) is zökkenőmentesen vezessük be a piacra. Süli Jözsaf Szatírok a gyevi temetőben • Munkatársunktól Szeméremsértés miatt indult eljárás egy férfi ellen, s könnyen lehet,Tiogy egy másik is hasonló tortúra elé néz. Szerdán délután egy órakor , történt, hogy négy hetedik osztályos lány az egyik szünetet az iskola helyett a gyevi temetőben töltötte. Nem számítottak azonban arra, hogy nem lesznek egyedül: egyszer csak egy 26 éves fiatalember, B. Z. lépett ki a bokrok közül, felállt az egyik sírra, és önkielégítésbe kezdett, amelyet be is fejezett. A négy lány döbbenten figyelte végig a „műveletet", aztán elszaladtak. Egyikük hazarohant, s eközben megpillantott egy másik férfit: Cz. D. 48 éves szegedi lakost, aki az előbbi „mutatványt" ismételte meg, bár az egyelőre kétséges, hogy szándékosan a kislány előtt tette mindezt, vagy pedig csak „véletlenül" akadtak össze. A lányok elmesélték az iskolában, hogy mi történt velük, a tanárnő értesítette a rendőrséget, a nyomozók pedig pár óra alatt elfogták a két férfit, akik közül B. Z.-t szeméremsértéssel gyanúsítják, Cz. D. ellen pedig a vizsgálat eredményétől függően indítják meg a büntető eljárást. • Ablakot nyitottak Szegedre Mintaterem, építkezőknek Immár Szegeden is vásárlóközelben. (Fotó: Karnok Csaba) • Munkatársunktál Tegnap délután Szegeden új mintatermet nyitott .a Modul Bau építőipari cég és a Sofa, mely minőségi nyílászáró termékek területén elismert. A Modul Bau kilenc éve van jelen a piacon, erre „építhetett" a Sofa amikor a két cég megállapodása szerint létrehozták a szegedi mintatermet. Budapesten és Győrben már megtekinthetőek a minőségükről, és egyedi kialakításukról híres nyílászárók, a szegedi nyitással azonos időben pedig Szolnokon is felavatták az új üzletet. Fölös Ferencné a Modul Bau képviseletében elmondta: az új egység a szegedi és a megyei piacot kívánja ellátni, a megyehatárokon túli terjeszkedéssel egyelőre nem számolnak. • Vödörben virít a „fekete" tulipán Virág(os)ok vetélkedése Ki a megélhetésért, ki pedig a haszonért kockáztat. (Fotó: Karnok Csaba) A vírágboltosok szemét régóta szúrják az utcákon engedély nélkül árusítók, akik állítólag havonta több tízezer forintos forgalmat halásznak el a kereskedők elöl. A „fekete" virágosok közül sokan kényszerűségből állnak ki az utcára, de olyan is akad köztük, aki Hollandiából hozatja a téli rózsát. A belvárosi virágüzlet vezetője többször is kéri, neve hadd maradjon titok. „Nem szeretném, ha hetente téglával vernék be a kirakatomat" - indokolja a kérést, majd hozzáteszi, hogy többeknek zsíros üzlet az engedély nélküli, utcai virágárusítás. A kereskedő nem csak a maga, és nem csupán a belvárosi üzletek vezetőinek nevében beszélt. Mint mondta, a Széchenyi téren, Csillag téren és Mars téren is megtalálhatók az illegális árusok, akik ellen a város nem lép föl elég keményen és hatékonyan. Egy-egy intézkedés után el-eltűnnek ugyan a Nagyposta elől a virágosvödrök gazdái, de kevés idő múltán visszaszállingóznak megint. „Havonta több tízezer forintos forgalmat vesznek el előlünk. Ráadásul nem fizetnek se vállalkozói, se közterület-foglalási díjat, se társadalombiztosítást!" - mondja indulatosan a virágboltos, aki hozzáteszi még, hogy nekik semmi bajuk az idős nénikékkel, akik nyugdijukat egészítik ki a kertjükből levágott virágok eladásával. A nagy hasznot azok vágják zsebre, akik mögött jól szervezett raktár- és szállítóhálózat áll. Ők árulnak januárban is méteres rózsát, amelyről nehezen hihető, hogy a kiskert végében termett. Télvíz idején egyenesen Hollandiából hozatják a virágokat. Az már csak hab a tortán (vagy: masni a virágcsokron), hogy a Széchenyi téri Nagyposta előtt időnként meghitt hangulatú kispiac alakul ki: árultak már itt babot, túrót is... S ha már a masninál tartunk - a kereskedő hangsúlyozta: már az is szabálytalan, ha az őstermelő összeköti és egy darab papírba göngyöli a csokrétát. Erre csak a „hivatalos" kereskedőnek van joga és engedélye. A virágboltosok mondják, lassan egy éve már, hogy minden fórumon tiltakoznak a „fekete virágosok" működése ellen. Jártak már az alpolgármesternél, írtak levelet, többször telefonáltak eddig hiába. • Az egyik illegális utcai árusítóhelyen mindig nagy a tömeg: sokan megállnak a vödrökben pompázó virágok előtt is. Nézegetik, szagolgatják a jácint fehéren rezgő kelyheit, az apró, kékruhás táncosnőhöz hasonló ibolyát, nemesített nárciszt, a kicsinyke lila gömböcskékkel díszes gyöngyikét. A vödrök mögött álló asszony nem jön zavarba: tudja, hogy tilosban jár, s számol a veszéllyel, a következményekkel. „Eddig háromszor büntettek: egyszer megúsztam helyszíni bírsággal, két alkalommal viszont följelentettek. De mit tudok tenni? Két nagyfiam után föl kell még nevelnem valamiből a tízéves kisfiamat is. Hatvanhét százalékos rokkant voltam: legutóbb visszaminősítettek ötven százalékra. A nyugdíjam még a 12 ezer forintot se éri el. Dolgoztam én, amíg bírtam: a textilművekben, ládagyárban. A két nagyobb gyereket útjukra is engedtem. Lehet, hogy sokaknak nem tetszik amit mondok, de Kádár alatt nem kellett ide kiállni..." A szomszéd „standon" riadt tekintetű kislány álldogál: talán nyolcéves lehet, alig látszik ki a celofános, földíszített csokrok mögül. Rózsaszínű, suhogós kocogóruhás anyukája épp csak megjelenik egy pillanatra, szúrósan és gyanakvón ránk néz, aztán gyorsan eltűnik. A kislány marad, őt se igazoltatni, se bírságolni nem lehet. Nyilas Péter • Magyarok az európai kutatásokban Nem másodhegedűsök Hazánk immár teljes joggal részt vehet az Európai Unió ötödik kutatási és fejlesztési keretprogramjában. Vagyis a magyar kutatóműhelyek ugyanolyan feltételekkel nyújthatnak be pályázatokat, mint bármely uniós tagállam. Az eddigiekhez képest ez jóval nagyobb lehetőségeket kínál a kutatás-fejlesztés területén dolgozó szakemberek számára. Az Európai Unióban már az 1980-as években jelentkezett a kutatás és technológiai fejlesztés közösségi összehangolásának igénye, amelyet több dokumentumban is megfogalmaztak. Az EU főként olyan kutatásokban vesz részt, amelyekben az európai szintű együttműködés előreláthatólag jobban biztosítja a kitűzött cél elérését, mintha á kutatást tagállami szinten végeznék. Ilyen témakörök például a telekommunikációval, a közlekedéssel, a környezetvédelemmel, a járványokkal, vagy az időjárással kapcsolatos kutatások. A kutatási, technológiai fejlesztés támogatására szolgál az Európai Uniós keretprogramja, amely általában négyéves időtartamú. Az első ilyen program 1984-ben indult, az idén pedig az ötödik veszi kezdetét. A magyar kutatók 1992 óta vesznek részt az EU kutatási, technológiai fejlesztési programjaiban. A kiírt pályázatokon eddig a magyar kutatók a pályázó országok kutatási konzorciumainak partnereiként jelenhettek meg. - Nemzetközi kutatási programokba eddig is bekapcsolódtunk, de részvételünket nem európai uniós, hanem az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázatain elnyert pénzből finanszíroztuk - mondta Szabó Gábor egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem fizikus tanszékcsoportjának vezetője. Az ötödik keretprogramban azonban már teljes jogú társult tagként vehet részt Magyarország. így a magyar kutatók kilépve a másodhegedűs szerepéből - akár koordinátori feladatokat is elláthatnak egy-egy európai projektben. - A magyar cégek és kutatóhelyek már most is teljes joggal pályázhatnak, annak ellenére, hogy hazánk még nem írta alá a keretprogramban való részvételhez szükséges szerződéseket - tájékoztatta lapunkat Kenesei István, a JATE tudományos és pályázati rektorhelyettese. A teljes jogú részvételnek azonban ára van: Magyarországnak nemzeti össztermékének arányában hozzá kell járulnia a kutatás és fejlesztés támogatásához. Hazánknak 2002-ig összesen tízmilliárd forintot kell befizetnie az EU erre a célra elkülönített költségvetésébe. Ebből az idei hozzájárulás 800 millió forint, és a befizetendő összeg évről évre fokozatosan növekszik. - A magyar kutatóknak ettől kezdve az a céljuk, hogy a befizetett összegből minél többet visszanyerjenek pályázatok útján, és akkor leszünk sikeresek, ha több pénzt nyerünk, mint amennyit befizetünk - mutat rá az egyik fő ösztönző tényezőre Kenesei István. Erre egyébként van példa, hiszen Finnország is többet kapott vissza a befizetett hozzájárulásnál. - Az új lehetőség megragadta a kollégák javának figyelmét, annál is inkább, mert egy-egy alprogramra pályázók között mintegy 800 millió ECU-t osztanak szét mondja Szabó Gábor. A professzor szerint a kutatóknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy a legújabb keretprogramban az alapkutatásokról elmozdult a hangsúly a működő alkalmazások irányába. Alapkutatásokra azonban továbbra is szükség van - véli Szabó Gábor -, hiszen másképp nem lehet bekapcsolódni a kutatás-fejlesztési tevékenységbe, de az alapkutatásokat nem európai, hanem hazai forrásokból kell finanszírozni." Hegedűs Szabolcs forrás Újból cáfol a polgármester • Munkatársunktál A hivatalos úton Hollandiában tartózkodó dr. Bartha László, Szeged polgármestere arra kérte szerkesztőségünket, hogy ismét közöljük: a múlt hét pénteken esti balesethez a polgármesternek semmi köze nem volt, mint ahogy az a rendőrségi közleményből is kiderül. A hivatalnak nem volt, most sincs és nem is lesz Audi A8-as típusú személygépkocsija. Vagyis nem dr. Bartha László karambolozott, s nem verte meg az intézkedő rendőrt. „Felmerül azonban a kérdés, hogy kinek állhat érdekében Szeged város polgárainak életét folyamatosan hazugságokkal bolygatni" fogalmazott Bartha László. Közéleti Kávéház 0 Munkatársunktál A Közéleti Kávéház vendége március 26-án 18 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban Balló Zoltán, a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója. A „Megyénk közlekedési helyzete az EU csatlakozás tükrében" című est házigazdája: dr. Wayer Péter. Konferencia a Szent Imre Klubban • Munkatársunktól Tegnap kezdődött és március 28-áig tart a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesületének „Idő-járás: csutkababa és tamagocsi, avagy századelő és századvég" című konferenciája Szegeden a Szent Imre Klubban (Dugonics tér 12.). Ma 9.30 órakor az újságírással kapcsolatosan dr. Lengyel László irodalomtörténész és dr. Havas Henrik újságíró tart előadást, majd a média, az étkezési szokások és a lelki problémák kezelésének témakörében rendeznek szekcióülést. 15 órakor kezdődik dr. J. Nagy László „Integrációs törekvések Európában" című előadása, majd ismét szekcióülések: ökológia, természetvédelem és vízgazdálkodás, reklám és fogyasztók, valamint rehabilitációs építészet témákkal. Szombaton 9.30 órakor Tóth Mihály teológus az egyház és tudomány kapcsolatáról tart előadást, majd a zene, a tőzsde, az iskolák és nevelés, valamint az egyházfők szerepéről beszélgetnek a szekciók. 15 órától dr. Máté-Tóth András „Vallás és társadalom" című bevezetője után a szabadkőművességet és a világvége-víziókat vitatják meg a szekciók, majd rögtönzéses színházi bemutatóval és a Caffé-Caffé jazz együttes koncertjével zárul a konferencia. Helyesen • DM-információ Nem a nyomda ördöge, hanem az újságíró rövidzárlata okozta azt a névcserét, ami szerdai lapszámunk, „Béremelés helyett, leépítés" című cikkében történt. A szegedi mentőállomás vezető főorvosa változatlanul dr. Zentai Attila, akitől ezúton kérünk elnézést.