Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-25 / 70. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. MÁRC. 25. HAZAI TÜKÖR 7 • Kezdődik a felvásárlás IH a disznó, hol a disznó? Tegnaptól hatályos a Torgyán-féle rendelet a „belvizes sertések" felvásárlásáról. Csongrád megyében a gazdajegyzők már megpróbálkoztak a lehetséges igények felméréséről, ám mindeddig csak 99 darab felajánlott hízóról van tudomásuk. Az országban megkezdődött 20 ezer darab vágósertés állami intervenciós felvásárlása a belvízsújtotta térségekből: Szabolcs, Hajdú, Borsod, Szolnok, Csongrád és Békés megyékből. Az állatok kilójáért egységesen 193 forintot fizetnek, ami hasított súlyra vetítve 234 forint. Az ár mintegy 20 forinttal több a jelenlegi országos átlagnál. Ennek ellenére eddig kevés termelő jelentkezett be az intervenció alá a falugazdászoknál. Az országban ezer állattartó mindössze ötezer sertésétől szeretne ily módon megszabadulni, ami azt jelenti, hogy ez a mennyiség a rendelkezésre álló keretnek csak az egynegyede. Csongrád megyében az FVM helyi hivatalának eddig rendelkezésre álló összesítése pedig alig 99 akciós sertésről, súlyban kifejezve 12,7 tonnáról tud. Március 23-ától számítva 8 napon belül a termelőknek nemcsak jelentkezniük kell a falugazdászoknál, hanem a szükséges nyomtatványokat is kitölteni. Vagyis az akció élesbe fordult. A pályázatokat az Agrárintervenciós Központba (AIK) kell levélben eljuttatni. Azok is igénybe vehetik a felvásárlás nyújtotta lehetőséget, akiknek az állatai nem állnak a szó szoros értelmében a vízben, hanem például a takarmányozásukhoz nélkülözhetetlen hektárok estek az ár- és belvíz áldozatául. Az FVM-hivatal birtokában lévő információk szerint sok a sertés, a Pick sem szerződött mindenkivel. A minisztérium által felkínált lehetőséget a termelőknek ki kellene használni, hiszen nagyon kedvező az ár. Éppen ezért a szakemberek egyelőre nem értik, miért nem tolonganak a Csongrád, Dóc, Baks környéki tenyésztők. F. K. • A valóságos világ modellje Segítő pszichodráma képzelni magukat a másik helyzetébe, s ezáltal a kapcsolat új megvilágításba kerül. A megértés pedig lépcsőfok a kapcsolat helyreállítása felé. • A nemrég indult csoport is az önmegismerést segíti elő. Hogyan működik egyegy foglalkozás? - Általában száz-százötven órásra terveznek egy-egy csoportot, amelyben mintegy tizenöt ember vesz rész, két szakember irányításával. Fontos, hogy mindenki aktívan részt vegyen a csoport munkájában: ki-ki annyit „profitál" a foglalkozásból, amennyit „ad" saját magából. Jó néhány órára szükség van, mire kialakul a csoportbizalom, mire a résztvevők megértik: ez mesterséges világ, amely csak a foglalkozás keretei közt létezik, kockázat nélkül minden elmondható. A többiek ugyanúgy reagálnak, mint a „való világban", de ennek az egyén sorsára nézvést nincs következménye. Ha például valakinek az a problémája, hogy fél a kapcsolatkezdeményezéstől, akkor itt valósághű környezetben, ám minden káros következmény nélkül próbálgathatja a kapcsolatteremtést. • S a szerzett élmények megkönnyítik: a valóságban immár gyakorlatot szerezve próbáljon kontaktust teremteni. - így van. Egyébként a csoportfoglalkozáson aztán az is kiderül: nem csak az adott egyén küzd gondokkal, másoknak is megvan a maga keresztjük. A foglalkozások elősegítik: e „kereszt" fokozatosan levevódjék a résztvevők válláról. F. Cs. Pszichod ráma-csoport indult Szegeden. A dr. Kassai Zsuzsanna pszichiáter és dr. Vörös Irma által indított csoport célja: elősegíteni az önmegismerést. A csoport résztvevői mintegy „kockázat nélkül" modellezhetik a való világ történéseit. Ez lehetővé teszi a csoport résztvevői számára: olyan körülmények közt is hatékonyak legyenek, amikor már van tét. Dr. Kassai Zsuzsanna pszichiátert a pszichodráma segítő mechanizmusáról kérdeztük. • Mit kell tudni a pszichodrámáról? - A pszichddrámát Moreno pszichiáter „találta föl", Bécsben élt, a századelőn. Gyermekek játékát tanulmányozva jött rá: a gyermekek mintegy „kijátsszák" magukból a lelki fájdalmakat. E megfigyelés nyomán csoportokat hozott létre, akik „eljátszották" a napi történéseket, újsághírek információi alapján. Megbizonyosodott arról: e játéknak gyógyító hatása van. A pszichiátria legelőször Amerikában kezdte alkalmazni a pszichodrámát, mára világszerte elterjedt. • Mi a pszichodráma lényege? - Az akció. A mozgásban kifejeződnek a legmélyebb lelki tartalmak. Ezek segítségével könnyebb a páciensnek megértenie magával és másokkal saját lelkiállapotát. A pszichodrámának sajátos technikája van, például a szerepcsere. Ha két ember kapcsolata konfliktusos, szerepcsere révén könnyen bele tudják Barackvirág ünnep • Munkatársunktól Ma, csütörtökön Az őszibarack fejlesztésének lehetőségei '99 címmel tartanak szakmai tanácskozást és bemutatót a szatymazi művelődési házban. A Barackvirág ünnep március 27én, szombaton folytatódik többek között - bor- és virágkötőversennyel. A rendezvények 9 órától kezdődnek. színei Hupikékkel háborúzik a pasztell A palotafelújításoknak köszönhetően a Klauzál tér egyik oldala már a századelőt idéző színekben pompázik. (Fotó: Schmidt Andrea) Szeged nagyon szép város. Ugye milyen jól esik nekünk, Tisza-parti polgároknak hallgatni az ilyen dicsérő szavakat? S amikor a turisták elismerően szólnak városunkról, gyakorta hozzáteszik: e szépség a házak színeinek is köszönhető. De vajon meddig tart még Szeged pasztellszínű tündöklése? Kell-e attól rettegnünk, hogy pár év múlva már a harsogó fagyiszínek bolondítják meg a szemünket utcáinkat járva? Többek között e kérdésekre is választ kértünk Nóvák Istvántól, Szeged város főépítészétől. Azt sajnos nem tudom megmondani, mennyivel nőtt a falfestékek forgalma Szegeden. De egy biztos: talán még soha nem volt olyan színes városunk, mint 1999 tavaszán. A tavaszi Nap mind melegebb sugarai előcsalogatják lassan az összes árnyalatot, s most már csak azt kellene eldöntetnünk, hogy örüljünk-e ennek a színkavalkádnak? Ugyanis társasházas körzeteinkben, gondolok itt Felsővárosra, netán Öreg-Rókus új épületekkel díszített utcácskáira - gyakorta sikeredik olyan elborzasztó hupikékkel, harsányzölddel, vadlilával, szemet sanyargató sárgákkal elkápráztatni a gyanútlan sétálgatót, hogy a szerencsétlen már-már visszasírja azt az időszakot, amikor még nem dolgoztak ilyen szorgosan a pemzlik, de a kopott vakolatokon legalább nyomokban fölfedezhettük azokat az árnyalatokat, amelyeket még régi idők mesterei festettek föl a vakolatokra. Társasházak, fagyiruhában 0 Az elmúlt századfordulón még pasztellszínektől lett szép város Szegedünk, s most, egy újabb századfordulóhoz érve lakhatunk majd egy olyan Szegedben, amelynek színei inkább hasonlatosak egy túlbuzgó, ételfestékkel aztán végképp nem takarékoskodó cukrász fagylaltgombócaihoz, mintsem elegáns ruhába öltöztetett lakótömbökhöz? - kérdeztük Nóvák Istvántól, Szeged város főépítészétől. - Ha végigtekintünk egyik-másik külvárosi utcánkon, valóban Ítélhetjük néha tragikusnak is a helyzetet véli a főépítész. - De azért még nincs különösebb okunk az elkeseredésre. Különösen azért nem, mert a főépítészi iroda mindent megtesz annak érdekében, hogy Szeged történelmi belvárosának, s az ehhez kapcsolódó körzeteknek épületei egy előre megtervezett színdinamika alapján öltözzenek új ruhába. Ezek a tervek egyébként történeti kutatások alapján, a XIX. század végén megálmodott, s Szeged palotáin, középületein azóta ezerszer megcsodált színek újraélesztésével készültek. Vagyis egyértelműen az a célunk, hogy városunk a következő évszázadban is olyan meghitt pasztellszínekben pompázzon, mint amilyeneknek köszönhetően elnyerte nemcsak a laikusok, hanem a szigorú építész szakma elismerését is. • Szép törekvés ez, de mennyire tudja érvényesíteni akaratát a főépítészi iroda egy olyan világban, ahol a magántulajdon szentségére hivatkozva azt mondja a ház gazdája: én pedig olyan színű épületben lakom, amilyenben akarok. - Nézze, az építész társadalom először is nagyon bízik abban, hogy a pénz mellé egyszer csak megérkezik a jó ízlés is, s néhány év múlva már nem kell attól tartanunk, hogy a legvadabb színkombinációkra kényszerítik a tervezőt és a kivitelezőt a megrendelők. De szerencsére nemcsak e bizodalom adhat reményt. Belvárosunk esetében például az is megnyugtató, hogy a klasszikus szegedi épületek nagy többsége még mindig önkormányzati tulajdonban van, így mi dönthetünk arról, milyen is legyen egy felújított palota színe. Emellett azt tapasztalhattuk az elmúlt években, hogy a nagy felújítások során azok a cégek is elfogadták színajánlatainkát, akik ugyan megvásárolták mondjuk bankok, biztosító társaságaik számára a házakat, de pontosan tudták: igazán szép csak akkor lesz új tulajdonuk, ha az harmonikusan illeszkedik Szeged városképébe. A kisebb, közelmúltban épült társas- és magánházak esetében már nem olyan könnyű beavatkoznunk a színezésbe, de az új építési törvény lehetőséget biztosít számunkra, hogy kötelezzünk a gazdát a ház átfestésére, ha feltűnően rikító épület került ki a mázolómesterek kezei alól. Mi tagadás, ezzel a jogunkkal eddig még nem igen éltünk, de határozott törekvésünk, hogy a jövőben szigorúbban fellépünk Szeged elrondítóival szemben. Főépítészi irodánk számára egyébként nem csak az a fontos, hogy a ,Jcirakat", vagyis Szeged belvárosa szép legyen. Hanem azt is szeretnék elérni, hogy egységes arculatot mutassanak olyan történelmi városrészeink is, mint mondjuk Alsóváros vagy Felsőváros. A tervezőasztalon még szép... • Nem lehetne már a tervek engedélyeztetése idején megkérni az építtetőt, hogy harsány színű vágyait váltsa föl egy kis mérsékletességgel, netán jó ízléssel? - Természetesen erre is van mód, csak éppen az engedélyeztetésre beadott tervek színei sokszor még véletlenül sem hasonlítanak arra az árnyalatra, ami aztán a házfalra kerül. Nemrégiben például egyik sugárutunkon festettek ki szemsanyargató sárgára egy házat, majd miután felocsúdtam a fájdalmamból, s utána néztem, ugyan ki adott engedélyt erre a szörnyűségre, kiderült: a terveken nagyon is szép sárga árnyalatot jelöltek meg az építtetők. Nos, amikor az átfestetésről, mint végső megoldásról beszéltem, ilyen példákra gondoltam. 0 Igen ám, de hogyan kényszerítsenek egy tulajdonost újrafestésre, amikor a mai építési árak mellett sokszor már annak is örülnünk kéne, hogy egyáltalán bevakolják a falakat. - Az bizony tény, hogy roppant drága ma már minden, ami az építéshez kapcsolódik. Egy belvárosi palota új ruhába öltöztetése akkor is több tízmillió forintba kerül, ha egyéb nagyjavításokra, például új vakolatra, nem is kell költeni. Valóban kétséges, mekkora hatásfokkal üzemelhet a hatósági felszólítás, de ismétlem: ha egy épület nagyon elcsúfítja a környezetét, legalábbis meg kell próbálnunk jobb belátásra bírni a gazdáját. Derékig festett házfalak 0 Egyébként Szeged főépítészének mi a véleménye a félig festett házakról? Gondolok itt azokra az épületekre, amelyeknek alsó szintjére beköltözik egy új vállalkozás, bolt, vendéglő, butik, s tulajdonosa csak az első emeletig hajlandó festetni. Konkrét példákat csak azért nem említek, mert megtelne velük az újság teljes oldala... - Mit is mondjak erre? Természetesen az ilyen félmegoldásoknak senki nem örül, de sok esetet ismerve úgy vélem: még mindig inkább újuljon meg az alsó, egyébként is sokkal gyorsabban pusztuló, színeit vesztő szint, mint ne történjék semmi változás. Persze azt a főépítészi irodában sem nézzük jó szemmel, ha egy sárga ház földszintje a festés után mondjuk vadvörösben pompázzon. Ehhez a csúfításhoz nem is adhatjuk hozzájárulásunkat. 0 Aztán persze vannak olyanok is, akiket nem igazán érdekel, mit is gondol alkotásaikról a városi főépítész. Ők ugyebár a falfirkák önjelölt művészei... - Sajnos én is nap mint nap szembesülök munkáikkal, s csak nagyon tudom sajnálni, hogy az amerikai kultúra grafiti-alkotásai ilyen gyorsan meghódították Szegedet is. E városcsúfítással szemben megítélésem szerint sokkal keményebb eszközökkel kellene föllépni, a rongálást egyértelműen bűncselekményként kellene kezelni. Én még azt sem tartanám elképzelhetetlennek, hogy éjszakánként városőrség vigyázza Szeged házait, s akkor csak több olyan iíjú legényt lehetne nyakon csípni, akinek aztán apukája állná a helyreállítás költségeit. Mert valamit, ugye tennünk kell. Hiszen például Kárász utcánkat sem azért újítjuk fel sok-sok milliós költséggel, hogy aztán barbárok gyakorlatozzanak rajta... Bátyi Zoltán Bangladesiek a padláson • Gyöngyös (MTI) A Gyöngyösi Városi Rendőrkapitányság embercsempészet vétsége miatt eljárást indított egy mátrafüredi panzió tulajdonosa ellen. A gyanúsított padlásán egy szombaton végrehajtott idegenrendészeti akció során 24 bangladesi férfit találtak. A vizsgálat eddigi adatai szerint a menekültek kamionnal érkeztek Magyarországra. Budapesten szálltak ki. Onnan utaztatták őket február utolsó hetében több taxival a mátraházai búvóhelyre. • A dékán cáfolja a „rémhíreket" Pétvizsgázhatnak a joghallgatók A jogi kar dékánja cáfolja azokat a híreszteléseket, melyek szerint a hallgatók nem halaszthatják utóvizsgáikat szeptember elejére. Lapunknak elmondta, hogy ha az intézmény tanács elfogadja a vizsgaszabályzat módosítását, az előírások nem szigorúbbak lesznek, hanem enyhülnek. Joghallgatóktól származó információk szerint megszűnne a szeptemberi pótvizsgázás lehetősége a JATE Állam- és Jogtudományi Karán. - A tanulmányi és vizsgaszabályzatot valóban módosítani kívánják április közepén, a kari tanács ülésén, a pótvizsgaidőszak eltörléséről szóló pletykák azonban alaptalanok - cáfolta a diákok hírverését dr. Besenyei Lajos dékán. A szabályzat módosítását a hallgatói önkormányzat javaslata alapján maga a dékán a terjeszti az április 15-i tanácsülés elé. Ennek értelmében a hathetes vizsgaidőszak hivatalosan is kiegészülne egy egyhetes utóvizsga-időszakkal. Eddig ugyanis a szabályzat nem tartalmazta a szeptember elejei utóvizsgaidőszakot, bár sok hallgató javította ki elégtelen vizsgaeredményét a tanév kezdetét megelőző héten külön engedéllyel. - Ebben az időszakban csak pótvizsgát lehet tenni, halasztott vizsgát nem - hangsúlyozta Besenyei Lajos. A vizsgaszabályzat liberalizálódását válását az is bizonyítja, hogy a tervezett módosítás szerint a hallgatók minden félév végén négyszer tehetnek kísérletet egy-egy vizsga letételére. Eddig ugyanis erre csak háromszor volt módjuk, és tanulmányaik során csupán egyetlen alkalommal vizsgázhattak negyedszer - rektori engedéllyel. Azzal is enyhíteni kívánnak a vizsgaszabályzaton, hogy a diákoknak a jövőben korlátlan számú félévismétlésre adnak lehetőséget. Besenyei Lajos dékán a vizsgaszabályzat módosításaival kapcsolatban azt is közölte, hogy ő támogatja azokat, és a változtatásokat komolyan óhajtják venni. H. Sz.